Kreml: közvetítést ajánlott fel az izraeli miniszterelnök az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokhoz

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.

– írta.

Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.

„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.

Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.

Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.

A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.

Magyar Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a parlamentben bejelentett „Tisztító tűzművelet” nevű reformcsomagról. A miniszterelnök a bejelentés napját történelminek nevezte, és a partraszálláshoz hasonlította. „Ez a tisztítótűzművelet, ahogy nevezzük, és azt is mondtuk a mai napra, hogy ez a partra szállás, ez a D-Day” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy ilyen nap sikere kulcsfontosságú, mert ha az nem rendelkezik támogatottsággal, utána nagyon nehéz. Elmondása szerint éppen ezért kérte a társadalom segítségét, és örül annak, hogy a 17. alaptörvény-módosításra már több ezer észrevétel érkezett.

A politikus szerint a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetekre nagyon jó ötletek érkeznek.

„Nekem például ez tetszik, és azt mondtuk, hogy jellemzően a szigorúbbakat fogjuk bevenni, én ezt vállaltam” – jelentette ki.

A tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal kapcsán Magyar Péter arról beszélt, hogy az egy soha nem látott maffia- és korrupcióellenes küzdelem része lesz. Az olaszországi példát felhozva azt mondta, sok a hasonlóság az olasz és a magyar „Cosa Nostra” között, különösen az uniós pénzek ellopásában. Arra kérte a társadalmat, hogy álljanak a nyomozók, rendőrök és ügyészek mellé, mert támogatás nélkül ezt a küzdelmet nem lehet megvívni.

A hivatal működésével kapcsolatban elmondta, ez lesz a legerősebb maffiaellenes szerv, amely nemcsak a múltbéli közpénzeket szerzi vissza, de a jövőre nézve is elrettentő erővel bír.

– szögezte le.

A hivatal egyik eszköze lesz, hogy a NAV-tól kapott adatok alapján megvizsgálja azokat a cégeket, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik.

– részletezte a tervet.

Magyar Péter szerint a hivatal egy „szuperhatóság” lesz, amelyben a nyomozók mellett elemzők, informatikusok, könyvvizsgálók és adószakértők is dolgoznak majd. Ez egy horizontális szervezet lesz, amely minden releváns adatbázisba, így például bankszámlákba is betekinthet. A hivatal kockázatelemzést fog végezni, és egy családi céghez képest értelemszerűen nagyobb kockázatúnak minősül majd Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István cége.

Példaként a Nemzeti Bank alapítványainak ügyét említette: „Nem kezdtek semmit másfél év alatt a Nemzeti Bank alapítványának ügyeivel, valamiért nem haladt, valamiért megakadt, majd mi megpróbáljuk.”

A hivatal munkatársainak védelmére is kitért. Szerinte a vezetőknek mentelmi joguk és 24 órás rendőri védelmük lesz. Elmondása szerint már most kapnak fenyegetéseket, sőt, ajánlatokat is. „...nem csak fenyegetéseket kaptunk, az is szörnyű, hanem ajánlatokat, kompromisszumot, egyezzünk meg döntetlenbe, meg hasonlók, tehát ezek nálunk nem működnek” – mondta. Személyes motivációjáról szólva felidézte volt felesége, Varga Judit egy mondatát: „az egész sztori onnan indult... amikor a volt feleségem azt mondta, hogy ez egy maffia, amiből nem lehet kiszállni.”

Az alaptörvény-módosítás egyetlen mondata szerint „az alaptörvény 17. módosításának hatályba lépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbizatása megszűnik.” Magyar Péter szerint Sulyok Tamás az elmúlt hetekben a „jogállam zsandárjává” lépett elő, hogy védje a pozícióját, de ezzel csak azt érte el, hogy a távozásának szükségességében jött létre a nemzeti egység.

Az alkotmányozási folyamat szeptemberben indul, és a cél egy olyan új alkotmány, amelyet mindenki a magáénak érez. Ennek része a képviselői mandátumok 12 évben való korlátozása is, ami visszamenőlegesen is érvényes lesz azokra, akik már letöltötték ezt az időt. Ez szerinte egy önkorlátozás a Tisza Párt részéről, hogy ne alakulhasson ki újra hatalomkoncentráció. „Ez a különbség, hogyha valaki a hazáját szeretné szolgálni, vagy a zsebét” – jelentette ki.

A legfőbb ügyész sorsáról is beszélt, akit szerinte valószínűleg nem kell majd elmozdítani, mert magától távozik. Nagyon súlyos információkra hivatkozott vele kapcsolatban.

Végül a hétvégi Pride felvonulás kapcsán elmondta, a gyülekezési törvény korábbi szigorítását nonszensznek tartja, és egyetértett Gulyás Gergellyel abban, hogy felesleges volt. A rendezvényre azonban nem megy ki, mert a kormánynak és a frakciónak kihelyezett ülése lesz vidéken.

A miniszterelnök kifejezett kérése, hogy a Tisza frakcióülésein a miniszterek is vegyenek részt, azok is, akik nem országgyűlési képviselők, hogy ezzel is gyorsítsák az információáramlást. A kormány egy kihelyezett ülést is szervez, ahol jelen lesznek a Tisza frakcióvezetői is, hogy kérdezhessenek és részt vehessenek a vitában – többek között erről beszélt a 444-nek adott interjújában Magyar Péter.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy egy átfogó politikai és jogi akciót indítanak Tisztítótűz művelet néven, amellyel „tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre” haladva szabadítanák meg az államot a korrupciótól.

A kormányfő szerint ezzel az akcióval fogják megszabadítani az országot „a gazdasági és a politikai maffiától”.

Ennek egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása lesz, amelynek vezetői rendőri védelmet kapnának. A kormány emellett kezdeményezi az Alaptörvény 17. módosítását is, amelynek része Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, tizenkét éves korlát bevezetése az országgyűlési képviselői mandátumra, valamint 70 éves felső korhatár az alkotmánybíráknak.

A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.

A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott, voltak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi vezetés önként távozik, de ez végül nem történt meg.

A kormányfő beszélt a háttérben dolgozó kulcsemberekről is. Ruff Bálint miniszterről azt mondta, bár kevesebbet szerepel, „sok érdemi munkát végez” a frakció, a kormány és a minisztériumok közötti egyeztetésekben. A napi működésről elmondta, hogy Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó is rendszeresen ott ül a kormányüléseken.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben és később egy sajtótájékoztatón is beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH), amelynek létrehozására már elkészült egy törvénytervezet, amit társadalmi egyeztetésre bocsátottak. A kormány hétfő este közzétette a jogszabálycsomagot, amelyből kiderülnek a részletek a felállítandó szuperhatóságról.

A dokumentum szerint a hivatal egy büntetőeljárást megelőző ügycsoportja kockázatelemzést végezne, amihez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe vehetné.

A NAV pontos tájékoztatást adna azokról a cégekről, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik. A vizsgálható körbe tartozna szinte minden, ami közpénzhez köthető: a központi költségvetésből gazdálkodó szervek, az államháztartásból juttatott vagyon felhasználása, az önkormányzatok gazdálkodása, az állami tulajdonú cégek, valamint az uniós támogatásban részesülő projektek is.

Az érintettet a vizsgálatról legalább öt nappal korábban értesíteniük kell, kivéve, ha felmerül a veszélye, hogy a bizonyítékokat megsemmisítik vagy a vizsgálatot más módon meghiúsítják.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának rájuk: sem az elnök, sem a helyettesei nem lehetnek párttagok, és nem tölthettek be politikai tisztséget – például képviselői vagy polgármesteri pozíciót – a megválasztásukat megelőző hat évben.

Magyar Péter miniszterelnök már májusban jelezte, hogy a kormány egyik első döntése a hivatal felállítása lesz, majd a parlamentben meghirdette a "Tisztítótűz-műveletet", amelynek célja a közpénzek útjának feltárása. Az eredeti tervek szerint a jogszabályt már a múlt héten beterjesztették volna, ám szombaton a kormány váratlanul bejelentette, hogy a javaslatot előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják.

via Telex