Közös hadgyakorlatot tart Oroszország és Fehéroroszország, az USA szerint ez egy újabb lépés az Ukrajna elleni támadás felé
A Kreml szóvivője azzal indokolta a hadgyakorlatot, hogy a két ország példátlan fenyegetésekkel néz szembe. Ukrajna szerint ez pszichológiai nyomásgyakorlás az oroszok részéről.
Tíznapos közös hadgyakorlatba kezdett február elején Oroszország Fehéroroszországgal, amit az Egyesült Államok újabb fenyegető lépésnek tart az orosz-ukrán konfliktus közepette - írja a BBC.
A hírek szerint 30 ezer orosz katona vehet részt a hadgyakorlaton - ilyen nagy létszámban a hidegháború óta nem képviseltette magát az orosz hadsereg Belaruszban.
A Kreml szóvivője komolynak nevezte a hadgyakorlatot, amit azzal indokolt, hogy Oroszország és Fehéroroszország "példátlan fenyegetésekkel néz szembe". Az orosz EU-nagykövet viszont azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy Oroszország továbbra is úgy véli, hogy diplomáciai úton is enyhíthetik az ukrajnai válságot. Mint mondta, a jelenleg Fehéroroszországban állomásozó orosz csapatok a gyakorlatok után visszatérnek állandó bázisaikra.
Az orosz-belarusz hadgyakorlat azért vészjósló, mert az orosz-ukrán feszültség egyre fokozódik, Fehéroroszország pedig Oroszország régi szövetségese, ráadásul határos Ukrajnával.
Az Egyesült Államok szerint a hadgyakorlat már egy komoly lépés a várható orosz támadás felé, Ukrajna pedig pszichológiai nyomásgyakorlásnak nevezte.
Oroszország többször is tagadta, hogy támadást terveznek Ukrajna ellen, de az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok is úgy vélik, hogy az orosz csapatok bármikor bevonulhatnak a szomszédos országba. Moszkva egyébként azzal indokolja a két ország közti feszültséget, hogy nem hajlandók elfogadni azt, hogy Ukrajna - egy egykori szovjet ország, amelynek mély társadalmi és kulturális kapcsolatai vannak Oroszországgal - csatlakozhat a NATO-hoz.
A BBC szerint várhatóan még csütörtökön sor kerül a válság enyhítését célzó újabb megbeszélésekre a normandia négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország között. Philippe Etienne, Franciaország washingtoni nagykövete szerint a kelet-ukrajnai konfliktusok lezárására született minszki jegyzőkönyvekre alapozva kell "életképes politikai megoldásokat" találni.
Tíznapos közös hadgyakorlatba kezdett február elején Oroszország Fehéroroszországgal, amit az Egyesült Államok újabb fenyegető lépésnek tart az orosz-ukrán konfliktus közepette - írja a BBC.
A hírek szerint 30 ezer orosz katona vehet részt a hadgyakorlaton - ilyen nagy létszámban a hidegháború óta nem képviseltette magát az orosz hadsereg Belaruszban.
A Kreml szóvivője komolynak nevezte a hadgyakorlatot, amit azzal indokolt, hogy Oroszország és Fehéroroszország "példátlan fenyegetésekkel néz szembe". Az orosz EU-nagykövet viszont azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy Oroszország továbbra is úgy véli, hogy diplomáciai úton is enyhíthetik az ukrajnai válságot. Mint mondta, a jelenleg Fehéroroszországban állomásozó orosz csapatok a gyakorlatok után visszatérnek állandó bázisaikra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pottyondy Edina Várkonyi Andrea egymilliós nadrágjáról: Annyira megkérdezném Ondit, hogy nem érzed magad szarul benne? Nem szégyelled magad?
A humorista nem kímélte a luxusban élő tévést, kemény szavakat intézett hozzá a közösségi oldalán. Szerinte a drága ruhadarab arcátlanság a mai megélhetési gondok mellett.
Pottyondy Edina szerdai posztjában Várkonyi Andrea luxusnadrágján háborodott fel. A humorista a Facebookon fakadt ki. Azt írta, már meg sem lepődik, ha „a Mészáros-klán éppen Ferrarival, Rolls Royce-szal vagy Lamborghinivel veret. Hozzászoktam, eltompultam, ez a közpénz sorsa Orbán Viktor birodalmában”.
Úgy fogalmazott, hogy nem érdekli, ha „Várkonyi Andrea kiszáll egy százmilliós Bentley-ből, hogy megvegye a napi Hell lattéját, leszarom, bármilyen irritáló és komikus”.
Viszont az már kiverte nála a biztosítékot, hogy mindezt egy egymillió forintos nadrágban tette. „Egymillió! Egy kicseszett nadrág!” – írta.
Pottyondy szerint egy csomó ember retteg a holnaptól, egy egész ország szorong az infláció, az élelmiszer- és gyógyszerárak miatt. Hozzátette, hogy egymillió forintért egy tanár két hónapot dolgozik, ez négyhavi átlagnyugdíj, vagy hét évnyi családi pótlék.
„Annyira megkérdezném Ondit, hogy nem érzed magad szarul benne? Nem szégyelled magad? Bár nyilván nem. Az arcomba röhögne, és a Prada cipőjében meg a Versace blézerében elsuhanna. Vagy pofán csapna valamelyik őrző-védő fogdmegje”
– írta tovább.
Úgy fogalmazott, hogy szerinte „ez a Fidesz elit”. Azt kérdezte: „És mit várhatunk olyan emberektől, akik egymilliót kifizetnek egy nadrágért? Akiknél még a cumi is Gucci. Hogy várjuk el Orbántól vagy Lázártól vagy bármelyik gazembertől, hogy értse az átlagember nehézségeit, amikor egymilliós nadrágok állják körbe?”
A luxusnadrágot egyébként Hadházy Ákos független képviselő szúrta ki, erről itt írtunk korábban:
Pottyondy Edina szerdai posztjában Várkonyi Andrea luxusnadrágján háborodott fel. A humorista a Facebookon fakadt ki. Azt írta, már meg sem lepődik, ha „a Mészáros-klán éppen Ferrarival, Rolls Royce-szal vagy Lamborghinivel veret. Hozzászoktam, eltompultam, ez a közpénz sorsa Orbán Viktor birodalmában”.
Úgy fogalmazott, hogy nem érdekli, ha „Várkonyi Andrea kiszáll egy százmilliós Bentley-ből, hogy megvegye a napi Hell lattéját, leszarom, bármilyen irritáló és komikus”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az első 14 ezer lépésen túl. Már csak 986.000 van hátra” - írta szerda délutáni posztjában Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke néhány órával korábban indult egy gyalog Nagyváradra, hogy Orbán Viktor május 9-én a Tihanyi Apátságban a korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző, szélsőjobboldali román elnökjelölt, George Simion szavait idézte egyetértően. Magyar hazaárulással vádolta Orbánt, majd bejelentette, hogy szerdán gyalog indul Erdélybe.
„Köszönjük, hogy ilyen sokan csatlakoztok hozzánk lépésről lépésre. Köszönöm annak a bukaresti születésű román polgártársunknak, akik szintén csatlakozott a menethez. Mèlységes tisztelet az idősebb és látássérült barátainknak, akik szintén velünk tartanak. Örülök, hogy Kárpátaljáról és Sepsiszentgyörgyről is velünk vagytok”
– olvasható a politikus posztjában, aki több fotót is megosztott magáról és az őt kísérő tömegről.
„Az első 14 ezer lépésen túl. Már csak 986.000 van hátra” - írta szerda délutáni posztjában Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke néhány órával korábban indult egy gyalog Nagyváradra, hogy Orbán Viktor május 9-én a Tihanyi Apátságban a korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző, szélsőjobboldali román elnökjelölt, George Simion szavait idézte egyetértően. Magyar hazaárulással vádolta Orbánt, majd bejelentette, hogy szerdán gyalog indul Erdélybe.
„Köszönjük, hogy ilyen sokan csatlakoztok hozzánk lépésről lépésre. Köszönöm annak a bukaresti születésű román polgártársunknak, akik szintén csatlakozott a menethez. Mèlységes tisztelet az idősebb és látássérült barátainknak, akik szintén velünk tartanak. Örülök, hogy Kárpátaljáról és Sepsiszentgyörgyről is velünk vagytok”
– olvasható a politikus posztjában, aki több fotót is megosztott magáról és az őt kísérő tömegről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ligeti Miklós a tavaszi nagytakarítás-törvényről: Valamivel rosszabb, mint az oroszországi szabályozás
A Transparency International jogásza szerint a készülő törvény ellehetetlenítené a külföldről támogatott civileket. A pénzbírság akár brutális, 25-szörös visszafizetés is lehet.
Ahogy arról több cikkünkben írtunk, benyújtották a törvényjavaslatot, amivel minden olyan civil szervezetet és sajtóterméket súlyosan megbüntethetnek, amelyik külföldről fogadott el pénzt. A javaslat értelmében ezek a szervezetek nem kaphatnak 1%-os támogatást az szja-ból, és akár a kapott pénz 25-szörösének visszafizetésére is kötelezhetők lesznek, ráadásul 15 napon belül.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós az ATV Start című műsorban beszélt a javaslatról. Azt mondta,
a törvénytervezet szigorúbb lehet, mint az orosz szabályozás, mert „a szokásos módon mindenféle jogorvoslati lehetőség nélkül tulajdonképpen meg akar bénítani szervezeteket”.
Ligeti szerint „nagyon nagy bajban lehet a hatalom, hogyha erre szükségét érzi ennek a szabályozásnak”. Úgy fogalmazott, hogy „minden dühöt és gonoszságot és rosszat, amit el tudtak képzelni – és azért elég nagy a fantáziájuk –, azt összegyúrtak egybe”.
A közélet átláthatóságáról címet viselő javaslat alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal dönthet arról, hogy mely szervezeteket érint a szabályozás. Akiket kijelölnek, azoktól megvonhatják a támogatásokat, és ha a tevékenységük alkalmas a szuverenitás csorbítására, a külföldről kapott pénz 25-szörösét kellene visszafizetniük.
Ligeti azt is elmondta, a törvénytervezetet „a NER, a Fidesz szokásos gyáva sunyiságával” terjesztették elő. Kiemelte, hogy „éjszaka, mindenféle egyeztetés nélkül” nyújtották be a javaslatot. Szerinte a tartalmát csak reggel 4 óra 23 perctől volt alkalma megismerni.
A jogász úgy látja,
„első ránézésre ez nem tűnik jogszabálynak abban az értelemben, hogy a joggal szemben mégiscsak az az elvárás, hogy az a jóra, az igazságosságra, az egyenlő mértékre, az egyenlő méltóságra törekedjék”.
Elmondása szerint nem szakértője az oroszországi szabályozásnak, de nem tud olyan esetről, ahol a teljes pénzügyi ellehetetlenítés lenne a célja a külföldi ügynökszabályozásnak.
Szerinte a törvényjavaslat egyik célja az lehet, hogy elterelje a figyelmet az MNB-alapítványok ügyéről. A civil szervezetek már vizsgálják a javaslat pontos tartalmát és várható következményeit.
Ahogy arról több cikkünkben írtunk, benyújtották a törvényjavaslatot, amivel minden olyan civil szervezetet és sajtóterméket súlyosan megbüntethetnek, amelyik külföldről fogadott el pénzt. A javaslat értelmében ezek a szervezetek nem kaphatnak 1%-os támogatást az szja-ból, és akár a kapott pénz 25-szörösének visszafizetésére is kötelezhetők lesznek, ráadásul 15 napon belül.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós az ATV Start című műsorban beszélt a javaslatról. Azt mondta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Push-üzeneteket küldene a kormány a lakosságnak – a rendszer 2026-ban indulhat, de még nem sokat tudni róla
A kormány egy új törvénnyel kötelezné a mobilszolgáltatókat, hogy ingyen küldjenek riasztást veszély esetén. Akár több milliárdos bírságot is kaphat, aki nem működik együtt.
Külföldön már bevett gyakorlat, most viszont Magyarországon is bevezethetik a mobiltelefonokra érkező, úgynevezett push-üzenetes riasztási rendszert – írta meg a 24.hu. A cél az, hogy vészhelyzet – például természeti katasztrófa vagy terrortámadás – idején gyorsabban és hatékonyabban értesítsék a lakosságot. Jelenleg itthon csak SMS-ben küldhetnek figyelmeztetéseket, ami technológiailag elavult és egyben korlátozott módszer.
Az új rendszer jogi alapjait egy Semjén Zsolt által benyújtott, salátatörvény-tervezet fektetné le, amely számos más témát – például kábítószer-ellenes intézkedéseket és sportbiztonságot – is érint. A javaslat szerint az új rendszer nem váltaná ki teljesen az SMS-eket, hanem azokat kiegészítve működne, és nemzetközi szabványok szerint alakítanák ki. Ezek a szabványok határoznák meg, hogy például a klasszikus GSM-hálózaton vagy mobilinterneten keresztül működne-e a riasztás, és garantálnák, hogy gyenge hálózati lefedettség mellett is megérkezzenek az üzenetek.
A rendszer bevezetésével kapcsolatban több jogi és adatvédelmi kérdés is felmerül.
A push-üzenetek más országokban – például Dél-Koreában – kikapcsolhatók, a magyar tervezetben azonban nem szerepel ilyen opció.
Az értesítések magyar és angol nyelven is megjelennének, így külföldiek is értesülhetnének a veszélyhelyzetekről.
A rendszer üzemeltetése a három nagy hazai mobilszolgáltató (Telekom, Yettel, One) feladata lenne, térítésmentesen. Ők biztosítanák a technikai kapcsolatot a riasztásokért felelős állami szervekkel, továbbá az előfizetőknek is díjmentesen kellene továbbítaniuk az üzeneteket. A jogszabály szerint, ha nem teljesítik megfelelően a kötelezettségeiket, akár éves árbevételük 0,25 százalékára rúgó bírságot is kaphatnak – a Telekom esetében ez akár 2 milliárd forint is lehetne.
A jogi szakértők szerint a rendszer technikailag nem jelentene komoly megterhelést, és a szolgáltatók akár közösen is kialakíthatnák azt. Ugyanakkor aggályokat vet fel, hogy mi számít pontosan „védelmi és biztonsági eseménynek”: a törvény szövege szerint akár előre be nem jelentett tüntetés is indokolhat riasztást, ha azt a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető eseménynek ítélik. Ilyen esetekben politikai visszaélések lehetősége is felmerülhet, mivel a döntést nem jogilag, hanem csak politikailag lehet megkérdőjelezni.
A riasztási rendszer bevezetése 2026. július 1-től várható, de ehhez előbb végrehajtási rendeletre van szükség, amelyben részletezik a technikai követelményeket. Ezek kidolgozása és társadalmi egyeztetése 2025 őszére várható. A kisebb, virtuális mobilszolgáltatók helyzete továbbra is kérdéses, különösen a költségek és az esetleges díjszabás miatt.
A Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság (NMHH) szerint a rendszer működtetéséhez csak a Védelmi Igazgatási Hivatal férhet majd hozzá, politikai célokra nem használható. A három nagy szolgáltató egyelőre nem nyilatkozott a lapnak.
Külföldön már bevett gyakorlat, most viszont Magyarországon is bevezethetik a mobiltelefonokra érkező, úgynevezett push-üzenetes riasztási rendszert – írta meg a 24.hu. A cél az, hogy vészhelyzet – például természeti katasztrófa vagy terrortámadás – idején gyorsabban és hatékonyabban értesítsék a lakosságot. Jelenleg itthon csak SMS-ben küldhetnek figyelmeztetéseket, ami technológiailag elavult és egyben korlátozott módszer.
Az új rendszer jogi alapjait egy Semjén Zsolt által benyújtott, salátatörvény-tervezet fektetné le, amely számos más témát – például kábítószer-ellenes intézkedéseket és sportbiztonságot – is érint. A javaslat szerint az új rendszer nem váltaná ki teljesen az SMS-eket, hanem azokat kiegészítve működne, és nemzetközi szabványok szerint alakítanák ki. Ezek a szabványok határoznák meg, hogy például a klasszikus GSM-hálózaton vagy mobilinterneten keresztül működne-e a riasztás, és garantálnák, hogy gyenge hálózati lefedettség mellett is megérkezzenek az üzenetek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
