Kedd este az InfoRádió Aréna című műsorában Kövér László úgy fogalmazott, hogy „a megfelelő, minimális mértékben” kell emelni a pedagógusok bérét.

Szerdán nagy felzúdulást váltott ki az iskolai és óvodai dolgozók körében a nyilatkozat, volt, aki üzent is a házelnöknek. Az egyik felháborodott tanár üzenetét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közölte, ezt változtatás nélkül, saját kiemelésünkkel közöljük.

„Tisztelt Kövér László!

Legújabb nyilatkozata szerint >>a megfelelő, minimális mértékben<< kell emelni a tanárok bérét. Pályakezdő pedagógus vagyok, mivel a saját bőrömön érzem ennek a >>minimális<< emelésnek a sürgősségét, segítek egy picit számolni.

Jelenleg a statisztikák szerint egy átlagos albérlet havi nettó 160 ezer forint. Plusz rezsi (kb. 40 ezer ha az ember nem fűt be annyira), plusz közös költség (15 ezer). Ez úgy összességében 215 ezer forint, miközben a pályakezdő pedagógus ma mesterdiplomával, 6 éves egyetemi képzés után sem keres ennyit.

Megnéztem a jelenleg hatályos bértáblákat, hoztam néhány adatot:

- pályakezdő mesterdiplomás kisgyermeknevelő (bölcsődei dolgozó) bére: nettó 280.630 Ft

- pályakezdő mesterdiplomás ápoló bére: nettó 283.833

- pályakezdő mesterdiplomás orvos bére: nettó 411.670 Ft

- pályakezdő mesterdiplomás tanár bére: nettó 207.480 Ft

Ráadásul ez például egy ápoló esetében még a pótlékok nélküli összeg, míg a pedagógus bértábla már pótlékokkal együtt számított fizetést mutatja.

Emellett ugye, például egy vidéki képviselő albérlettámogatása havi 460 ezer forint, irodabérlésre is 920 ezer forintot kapnak. Mi pedagógusként semmit. Még cafeteria sincs.

Tegyük fel, hogy hozzám hasonlóan más kezdő pedagógusok is keresnek lakótársat, így a fizetésüknek csak kicsit több, mint fele megy el a lakhatásra. Tudja, mire elég a maradék 90 ezer Ft? Megsúgom: ha mindenről lemond és csak a legalapvetőbb élelmiszereket veszi meg, akkor épphogy csak a túlélésre.

Ön keresztény embernek mondja magát, hát kérem, nézzen bele a Jóisten szemébe, és neki mondja neki, hogy Ön meg tudna élni pedagógusbérből nyomorgás nélkül. Mondja, hogy Ön nyugodt szívvel hajtaná álomra a fejét, ha a gyereke/unokája ennyiből élne albérletben.

Azt nyilatkozta a pedagógusok bérrendezéséről, hogy >>kéne hozzá egyfajta társadalmi egyeztetés és kéne hozzá egyfajta közös nevező azokkal a politikai erőkkel is, akik éppen ellenzékben vannak<<. Miért? Önök kétharmaddal vezetik az országot már 13. éve, szóval ha tényleg rendezni szeretnék a bérünket, semmi nem állhat útjukban, minden joguk és lehetőségük adott hozzá.

Nemrég azt tudhattuk meg, hogy a pedagógusok 86%-a rendelkezik megtakarításokkal. Igaz, jobb hónapjaimban én is félre tudok tenni majdnem 10 ezer forintot is, cserébe ilyenkor megválok napi egy étkezéstől, mert ugye valamit valamiért. Tudja, hogy én mire szeretnék megtakarítani? Könyvekre. Irodalomtanárként nekem nincsenek meg a legalapvetőbb kötelező olvasmányok, vagy a leghíresebb költők összes költeményei, mert a könyv is aranyárban van a pedagógusfizetésekhez képest.

Gyerekkoromban kertes házról álmodtam, kutyával az udvaron. Egy idő után lejjebb adtam, beértem volna egy kétszobás kis panellal is. Most pályakezdő tanárként látom, hogy a garázsból átalakított 15 négyzetméteres „lakások” is 18 millióért mennek.

így végre nem viszi majd el minden pénzemet az albérlet, és megvehetem azokat a könyveket, amik alapvetőek lennének ahhoz, hogy jobb tanár lehessek.”

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, Pintér Sándor belügyminiszter tárcája alá került többek között az oktatás ügye is. Pintér helyettese Rétvári Bence lesz, míg a közoktatásért államtitkári szinten továbbra is Maruzsa Zoltán felel majd.

Az év eleje óta folyamatosak az engedetlenségi megmozdulások és sztrájkok az ágazatban, a pedagógusok és szakszervezeteik nagyon elégedetlenek az oktatási rendszer körülményeivel és a bérekkel. Ezért különösen fontos kérdés volt az, hogy mit kezd ezekkel a kérdésekkel a szféra új minisztere.

Pintér Sándor meghallgatásáról írva a hvg.hu megjegyezte: a miniszter többször megjegyezte, hogy a rendet tekinti a legfontosabb alapnak.

– mondta a miniszter.

A Telex beszámolója szerint szóba került a tanárok és más pedagógusok engedetlensége is.

„Jogot végeztem, nem ismerem ezt a kifejezést” – jelentette ki, majd hozzátette:

– közölte a belügyminiszter. Azt azonban elismerte, hogy sztrájk ettől függetlenül legitim eszköz.

A belügyminiszter ma egész nap bizottságról bizottságra jár, korábban például már elmondta, mi lesz a közoktatással. Hozzá került az egészségügy is, amiről a népjóléti bizottság előtt beszélt – írja a 444.

Pintér Sándor a beszéde elején leszögezte, hogy az egészségügy és a szociális ügyek terén jó alapokra építkezhet majd, melyeket Balog Zoltán és Kásler Miklós miniszterek tettek le.

Rendőri-katonai kifejezéssel élt, amikor azt mondta, hogy törzsi vezetést szeretne. Ezalatt azt érti, hogy mindenki hozzájárulására szükség lesz az eredményes munkához, és ha döntés születik, akkor azt mindenkinek a sajátjaként kell kezelnie.

– tisztázta Pintér, ugyanis mióta kiderült, hogy a belügyhöz kerülhet az egészségügy, az elmondása szerint "furcsa" kérdéseket kapott ezt illetően. Valószínűleg azért nevezte furcsának ezeket a kérdéseket, mert nincs orvosi végzettsége. Mindenesetre a koronavírus idején az Operatív Törzs társvezetőjeként szerzett egészségügyi tapasztalatot, ezért ő szervezni szeretne, rendszereket kialakítani, lehetőségeket és ismereteket megosztani az orvosokkal.

Ezután Pintér egy statisztikáról beszélt, ami szerint Magyarországon ugyanolyan hosszan élnek az emberek betegséggel, mint Nyugat-Európában. Szerinte ha ezt nézzük, akkor a magyar egészségügy olyan szinten van, mint a nyugati, de van egy másik statisztika is.

Arra szeretne törekedni, hogy az egészséges magyar emberek élettartama közeledjen a nyugati átlaghoz. Szerinte a megelőzési és az igazgatási rendszer fejlesztésével lehet ezen javítani, de a civilekre és állampolgárokra is szükség lesz.

Rendőrök csaphatnak le a hálapénzt elfogadó egészségügyi dolgozókra

Pintér Sándor kiemelte, hogy a hálapénzt ugyan kivezették, de nem mindenki tartja be ezt a szabályt. A szabályszegő orvosokkal szemben rendőri eszközök bevonásával kívánnak eredményeket elérni, mert az értékítélete szerint itt vesztegetésről van szó, és a hálapénz rákos daganat az egészségügyben.

Sok konkrétum egyébként nem hangzott el a beszédében, de sokat emlegette az átláthatóságot és a hatékonyságnövelést, na meg bedobott pár elképzelést, ezeket pontokba szedte a 444:

• az alapellátást jobban illesztenék a szakellátáshoz,
• az ügyeleti rendszert racionalizálnák, ami a várólisták rövidítésében is segíthet,
• a járvány idején bevezetett digitális regisztrációs és időpontadási rendszert vezetnék be a krónikus betegek ellátásában is,
• a mesterséges intelligenciát bevonnák a diagnózisok felállításába,
• fejlesztenék az EESZT-rendszert, és reményei szerint egy rendszeren belül lehetne majd mindent látni a megelőző tevékenységektől a háziorvosi ellátáson át a kezelésekig és a terápiáig, ráadásul a tapasztalatok betegségek szerint általánosíthatóak is lesznek,
• a telemedicina erősítésével javítanák a háziorvosi ellátást is.

A bizottság kérdéseire válaszolva a végén elmondta, hogy alakítani tervezik, hogy melyik kórházban milyen szolgáltatások vannak. Azt mindenképp szeretnék, hogy mindenhol legyen szülészet és sürgősségi ellátás. Ezen túl vizsgálják az orvosok ügyeleti rendszerét, ennek az alakításáról később tud majd érdemben beszélni. A beszédét azzal zárta, hogy az egészségügyi dolgozói bérek kapcsán nem tud semmit ígérni, de azt elmondta, hogy

A BKK honlapja szerint évtizedek óta szerepel a fejlesztési tervekben egy híd, ami összekötné a III. kerület aquincumi részét Újpesttel. A híd egészen pontosan a Pók utca és a Váci út között épülne.

Ezen a vonalon az Újpesti vasúti hídon (amelyet Északi összekötő vasúti hídként is szoktunk emlegetni) jelenleg is van vasúti, gyalogos és kerékpáros kapcsolat a Duna két partja között, ugyanakkor gépjárművel és helyi közösségi közlekedéssel csak nagy kerülővel lehet elérni a Duna átellenes partján lévő területeket. Egy új híd rövidebb, gyorsabb utazásokat tenne lehetővé Budapest északi területei között, illetve segítené az egykori ipari-vasúti barnamezős területek fejlesztését.

ami segít eldönteni, hogy szükséges-e egy új híd megépítése Óbuda és Újpest között, és ha igen, milyen kialakítással és kapcsolódó úthálózattal. A fejlesztéssel kapcsolatos információkat EZEN A LINKEN lehet elérni.

A társadalmi egyeztetés alapján a BKK elvetette azokat a változatokat, amelyek az autópálya jellegű, nagy autóforgalmú híddal és utakkal számoltak, környezetvédelmi szempontból nem támogathatók, régészeti területet sértenének, nem illeszkednek a város hosszú távú fejlesztési céljaihoz, és túlzottan költségesek – írja a társaság.

Meghallgatta az európai ügyekért felelős parlamenti bizottság Varga Juditot, aki igazságügyi miniszterként továbbra is felelőse marad az európai unióval kapcsolatos ügyeknek. A bizottsági meghallgatáson nem volt jelen a DK-s Gy. Németh Erzsébet és a momentumos Bedő Dávid – utóbbi számára ez összeférhetetlenséget jelentene még érvényben lévő önkormányzati képviselői tisztségével. Az ellenzéket csak a jobbikos Balassa Péter képviselte.

A Telex tudósítása szerint Varga elmondta: a témáról heteket is lehetne beszélni, mert „mindig minden fokozható, főleg amikor Európáról beszélünk”. A miniszterasszony szerint Magyarország továbbra is az Európai Unión belül képzeli el a jövőjét, ám szerinte a szervezetnek változnia kell.

– mondta.

A miniszter véleménye szerint szerint ma az unió a hagyományos európai értékeket megtagadó Európát épített, de a kormány szerint a zsidó-keresztény gyökerek is a fontosak, és az is, hogy az anya nő, az apa férfi.

Úgy fogalmazott, az unió a vélemény hegemóniáját építi, ezzel szemben a kormány a pluralizmus és a szabadság oldalán áll ki, és nem hisz a stigmatizálásban.

– mondta Varga Judit.

A leendő miniszter szerint a célok közösek, csak az út más, a kormány célja, hogy megtartsa az erőforrásokat és az ország gazdaságpolitikai, adópolitikai autonómiáját. Varga Európa jövőjét a családtámogatásban látja, ennek pedig szerinte az uniós költségvetés prioritásának kell lennie.

A bizottság fideszes tagjai közül Csöbör Katalin és Juhász Hajnalka is azt kiemelte, örülnek, hogy Varga Judit maradt az igazságügyi tárca vezetője, utóbbi szerint „gyönyörű időszak elé nézünk”. A szintén kormánypárti Tiba István arról érdeklődött, hogy áll a jogállamiságot érintő 7-es cikk szerinti eljárás. Varga szerint mióta ezt 2018-ban elkezdték, azóta minden, amit a magyar kormány tett, valahogy automatikusan a 7-es cikk része lett. „Nem tudjuk, mikor lesz ennek vége, mindent elővesznek, ami nem volt az indító Sargentini-dokumentum része”,

Varga szerint ez az eljárás „minden uniós jogot sért”, és a magyar kormány politikai eljárásként tekint erre.

Varga Juditot az ülés végén a hat Fidesz–KDNP-s képviselő támogatta Varga miniszteri kinevezését, a jobbikos Balassa Péter tartózkodott.