Kövér László: Amíg az embereket lehet a háborúval riogatni, addig nem teszik fel a kérdést, miért élünk rosszabbul?

Kövér László a Harcosok órájának hétfői vendége volt.

A házelnök a normalitásról szólva feltette a kérdést: az az ember, aki lehallgatja a feleségét, normális-e, aki fegyverrel jár lakossági fórumokra, normális-e, ahogy az ilyen Aranyosi Péter normális-e. „Ne válaszoljuk meg. Puzsér Róbert valaki szerint normális? Ezek az emberek ennek az országnak a vezetésére vállalkoznának. Rendben, ne szeressék a kormányt, de biztos azt akarjuk, hogy ezek vezessék az országot?” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy az ilyen típusú embernek alapvetően saját magával van baja, nem a politikusokkal. „Ez Káinnál kezdődött, majd folytatódott a jakobinusokkal, nácikkal, kommunistákkal. Ez ugyanaz az ember típus. Az a bajuk, hogy nem szeretik őket, azért ilyenek. Alapvetően sajnálatraméltók, és kisebbségben vannak. Akkor is így volt, amikor hatalomra kerültek, csak külső segítséggel tudtak hatalomra kerülni” – mondta el Kövér László.

A Parlament elnöke elmondta, felmerült benne, hogy nem ad szót Semjén Zsoltnak, amikor a parlamentben szót kért a Szőlő utcai botrány ügyében. „Úgy érzetem ez most több, mint más, korábbi rágalom, és szót adtam neki. Hibát követtem volna el, ha nem tettem volna” – magyarázta el, miért adott mégis szót. Szerinte, amit megkapott vádként, erkölcsi értelemben súlyosabb bűn, mint a gyilkosság.

– tette hozzá

Szerinte „ezt a mérget politikai boszorkánykonyhában keverték”. Hozzátette: most olyan állapotokat kell kreálni Budapest utcáin, hogy ne lehessen választást tartani. A gyűlölet őrjöngésig fokozása a cél, mely folyamat része a kötcsei erőszak, Ruszin-Szendi Romulusz fellépése. „Eddig mindig azzal legyintettünk, hogy a normális emberek nem hallgatnak az idiótákra, de most a becsület fogalma veszik el. Az egyszerű emberek is ilyen helyzetbe kerülhetne, amikor a szomszéddal vagy az üzletféllel vesznek össze. Sólyom László sárkányfog veteménye beérett. Nem igaz, hogy a közszereplőknek többet kell tűrni. Aki őket alaptalanul vádolja, egy közösséget sért meg, nagy csak egy embert” – mondta Kövér László.

Pár éve még nyár derekán is annyi víz volt a Balatonban, hogy a Siót több év szünet után újra hajózó csatornaként használták. Idén másképp alakult: száraz volt a nyár, és október elejéig az ősz is, a vízgyűjtőn sem esett elég csapadék – írja a Telex.

A hűvösebb idő sem állította meg az apadást: szeptember 21-én még 71 centit mértek, október 5-re ez 66-ra csökkent.

A portál képein jól látszik, hogy a déli parton szinte száraz a meder, az emberek sétálnak benne. A vitorláskikötő a kotrásnak köszönhetően most is használható.

Nagy fordulat egyelőre nem látszik, az időjárási modellek nem számolnak nagyobb esővel. Az Időkép balatoni oldala szerint a következő egy hétben csak pár milliméter eső érkezhet, ez nem oldja meg az alacsony vízszintet.

Az eső hiánya, a természetpusztító beruházások, a nyolcvanas–kilencvenes évek elavult infrastruktúrája és a kiszámíthatatlan klímaváltozás fenyegeti a tavat, és ez nemcsak a mennyiségre, hanem a vízminőségre is hat – írja a lap.

A G7 szerint az idei szezonról ellentmondásos képet mutatnak a tapasztalatok és a statisztikák. Több vállalkozó jelentős visszaesést látott júliusban, miközben a KSH szerint a nyár egésze nagyjából hozta a tavalyit, a bevételek közel 10 százalékkal nőttek, főként a hotelek és panziók jobb teljesítménye miatt, míg a magánszállásoknál visszaesés volt.

A foglalások látványosan az utolsó pillanatra tolódtak, a legerősebb hetekben a Hunguestnél a foglalások harmada három napon belül érkezett. Az időjárás sok hétvégét elvett a strandolástól, a víz júliusban csak napokra lépte át a 23 fokot, a jegyeladások több helyen zuhantak: volt, ahol 45 százalékos esés jött, az átlagos visszaesés 27 százalék volt, Gyenesdiáson öt év átlagához képest 22 százalékkal volt kevesebb vendég.

Rekordhosszúságúra, több mint 3 órásra kerekedett az a tüntetés, amit Puzsér Róbert és a Polgár Ellenállás szervezett vasárnap estére. A demonstráció eredetileg a Megbékélésmenet címet viselte volna, de Juhász Péter rendőrségi kihallgatása miatt a szervezők végül a volt politikus melletti kiállássá alakították.

A rendezvényen 21 felszólaló és előadó állt színpadra, többek között Puzsér Róbert, Pankotai Lili, Radics Peti, Szabó Márton Csoki és maga Juhász Péter is.

A Kossuth tér a tüntetés kezdetére nagyjából megtelt, bár az utolsó felszólalók idejére többen már hazaindultak.

A Szeretlek Magyarország fotói a helyszínről (a képre kattintva galéria nyílik):

Orbán Viktor vasárnap Veszprémben beszélt a Szent Mihály Főszékesegyház újraszentelésén.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: Európában ma sok ártó vagy naiv törekvés próbálja leváltani a régi rendet, és kiszorítani az elődeink életrendjét az életünk közepéből. Azt mondta, Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben ennek az ellenkezőjét tették. Kiemelte, hogy megerősítették azokat a közösségeket, amelyek a magyar történelmet és a keresztény életet megtartották. Felidézte az Alaptörvényt, amely szerint Magyarország keresztény kultúrájának védelme minden állami szerv kötelessége.

A veszprémi egyházmegye múltjáról dicsőséget és pusztítást is említett. Szólt az ötvenes évekről: több pap börtönt és internálást szenvedett, a főpásztort is internálták, feloszlatták a szerzetesrendeket, államosították az egyházi szociális intézményeket, és 1951-ben bezárták a szemináriumot.

A mai közéletről így fogalmazott:

Úgy fogalmazott: időben ki kell állni ellenük és magunk mellett. Közölte, nem adnak teret a keresztény közösségek zaklatásának és üldözésének. Azt mondta, az elmúlt évtizedben közel 4000 templom újult meg a Kárpát-medencében, és több mint 200 új templom épült. Úgy fogalmazott: „S erről az útról nem is fogunk letérni, ahogy kell, egyik kézben a kard, a másikban a vakoló kanál.”

Európáról azt mondta, más szelek fújnak, és templomrombolók civilizációjáról beszélt. Azt állította, Németországban 25 év alatt 550 templom ürült ki, ezek közül 160-at le is bontottak, és csak 50 új épült helyettük. Franciaországban szerinte tavaly 1700 templom volt egész évben zárva, és mintegy 5000 épületet fenyeget bontás vagy eladás. Hasonló helyzetről beszélt Hollandiában és Angliában is.

„Hála Istennek itt, Közép-Európában még más szelek fújnak” – mondta. Úgy fogalmazott, ha elvész a kereszténység, oda a haza is, és megemlítette a migrációt, a gyermeknevelést, a családokat és a nemzeti szuverenitást.

A csehországi választásról így fogalmazott: „az eredményből azt olvasom ki, hogy a csehek észnél vannak.” Közös történelmi emlékeket idézett fel, és szövetségre utalt a brüsszeli vitákban.