"Magyarországon a gyermeknevelés kizárólagos joga a szülőt illeti, ezt garantálják nemzetközi szerződések, uniós dokumentumok és a magyar alkotmány is, ebben az ügyben senki másnak nincs keresnivalója" - mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Arra a kérdésre, miért halasztja Brüsszel a megállapodást a helyreállítási alapról, Kovács Zoltán úgy reagált: "ránk akarnak kényszeríteni egy világlátást, ha pedig egy tagállam nem úgy cselekszik, ahogy a brüsszeli bürokraták gondolják, akkor mondvacsinált okokkal, jogi köntösbe csomagolva, politikai támadás indul. Az újraindítási alaphoz való hozzáférést gyakorlatilag blokkolják, épp akkor, amikor a gazdaságnak gyors beavatkozásra van szüksége az újrainduláshoz. Felfüggesztik a tárgyalásokat, zsarolnak az ehhez nem kapcsolódó gyermekvédelem ügyében" - mondta Kovács Zoltán.

Kifejtette: a magyarországi Forma 1-es futamra érkező - egyébként a magyar gyermekvédelmi törvényről mit sem tudó - sztárok megszólalása azt példázza, hogyan működik ez a hálózat, hogyan lehet akkor, ha egy bizonyos kérdésben - például a magyar gyermekvédelmi törvény esetében - egy tagállam másként gondolkodik, mint azt a nemzetközi mainstream elvárná, megszólaltatni "beszélő fejeket", akikre a laikus közvélemény figyel.

- mondta az államtitkár.

Arra felvetésre, miért mossák össze a törvénnyel összefüggésben a pedofíliát és a homoszexualitást, Kovács Zoltán arra hívta fel a figyelmet: ne tévesszük szem elől, hogy mielőtt a törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok szövege megjelent volna, a hálózat, az LMBTQ-mozgalmak, a Soros György által fizetett nemzetközi szervezetek hálózata már ezzel támadta kormányt.

Azzal kapcsolatban, hogy a gyermekvédelem ügyében a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kormány 5 népszavazási kérdését, az államtitkár azt emelte ki: olyan kérdésekről van szó, amelyekben csak a magyaroknak van joguk dönteni, ezek a kérdések nem tartoznak az EU kompetenciájába. "A népszavazás a legalkalmasabb formája a népakarat kifejezésének" - szögezte le Kovács Zoltán.

Szeptember 15. volt a határidő, eddig kellett felvennie az oltást minden egészségügyi dolgozónak. Aki ezt a két héttel kitolt határidőre sem tette meg, 16-i dátummal kiesik a rendszerből – emlékeztet a Népszava.

Az, hogy korábban két héttel kitolták az eredetileg meghatározott határidőt, alighanem azt jelzi: az oltatlan egészségügyi dolgozók valószínűleg nem siettek a nyári hónapokban a vakcináért.

– ezt Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke közölte. Hozzátette: sokan az utolsó pillanatig kivártak, és vannak, akik csak a munkahelyük megtartásának érdekében mentek el az oltásra.

A szakszervezeti vezető szerint nagyon sok múlott azon is, hogy a kórházi menedzsment mennyire próbálta meggyőzni az oltást elutasító munkatársaikat. Példaként az egri kórházat említette, ahol a főigazgató személyesen beszélgetett mindenkivel azért, hogy oltassák be magukat.

A lap több nagyobb kórházat is megkeresett, ezek többségében 10-20 olyan alkalmazott volt, akiket nem oltottak be határidőre, a Semmelweis Egyetemen például a tízezer dolgozó alig egy százaléka olyan, aki megalapozott indok nélkül utasította el a vakcinát.

Kína csütörtökön elítélte az új, brit-amerikai-ausztrál védelmi és biztonsági partnerségi szervezet létrehozását, "hidegháborús mentalitással" vádolva a három országot.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő a csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália közötti, nukleáris tengeralattjárókkal kapcsolatos együttműködés súlyosan aláássa a regionális békét és stabilitást, felerősíti a fegyverkezési versenyt, továbbá hátráltatja a nukleáris fegyverek elterjedése ellen tett nemzetközi erőfeszítéseket".

A kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal. Csao szerint a tengeralattjárók beszerzésével Ausztrália ellentmond saját, a nukleáris fegyverek elterjedése érdekében tett elköteleződésének. A kínai külügyi szóvivő a lépést rendkívül felelőtlennek nevezte, a három országot pedig azzal vádolta, hogy nukleáris fegyvereket használnak geopolitikai célokra.

Az AUKUS létrehozásáról szóló közös közlemény nem tesz említést név szerint Kínáról, csupán az "indiai-és a csendes-óceáni térség stabilitását" említi célként. Csao mindazonáltal leszögezte: Peking szorosan nyomon követi majd a helyzet alakulását.

Franciaország ausztrál hátba szúrásnak és durva amerikai döntésnek nevezte csütörtökön a brit, az amerikai és az ausztrál háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozásáról szól bejelentést, amelynek eredményeképpen Canberra úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését.

"Szép franciásan mondva ez egyszerűen hátba szúrás" - fogalmazott Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtökön a France Info hírrádióban. Hozzátette, hogy dühöt és nagyon nagy keserűséget érez. "Bizalmi kapcsolatot építettünk ki Ausztráliával, ezt a bizalmat elárulták" - tette hozzá a tárcavezető, aki korábban védelmi miniszterként "az évszázad megállapodásnak" nevezte az Ausztráliával kötött szerződést.

Florence Parly jelenlegi védelmi miniszter az RFI rádióban úgy vélte: "nagyon rossz üzenet az adott szó tiszteletben tartását" illetően a bejelentés, ami a nemzetközi politikában "súlyos döntést" jelent.

Scott Morrison ausztrál kormányfő csütörtökön jelentette be, hogy megváltozott biztonsági igényei miatt Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló 56 milliárd eurós szerződését, amelyet 2016-ban írt alá.

Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia szerdán bejelentette, hogy új, háromoldalú védelmi és biztonsági partnerséget hoz létre. Ennek keretében kerül sor az ausztrál nukleáris meghajtású tengeralattjáró-flotta legyártására.

A két francia kormánytag Joe Biden amerikai elnököt azzal vádolta meg, hogy saját szövetségeseit semmibe veszi.

"Ez az egyoldalú, durva, kiszámíthatatlan döntés nagyon hasonlít arra, amit Donald Trump (előző amerikai elnök) csinált" - mondta Jean-Yves Le Drian.

"Biden elnök nyilatkozatából hirtelen tudtuk meg, hogy a Franciaország és Ausztrália közötti szerződésnek vége, és majd az Egyesült Államok tesz egy nukleáris ajánlatot az ausztráloknak, amelynek nem ismerjük a tartalmát" - hívta fel a figyelmet a külügyminiszter. "Ilyen nincs szövetségesek között. Nemrég még mindent megbeszéltünk az Egyesült Államokkal, és tessék, most itt a fordulat. Ez tűrhetetlen" - tette hozzá.

A francia szenátus azonnal jelezte, hogy szeretné tudni a Washington és Párizs közötti viszony "valós természetét".

"Meghallgatást kell tartanunk egyes szövetségeseink fellépéséről, akik ellenfélként viselkednek, nem pedig lojális riválisként" - fogalmazott Christian Cambon, a szenátus külügyi és védelmi biztosságának elnöke. A felsőház közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy "példanélküli" a brit-amerikai-ausztrál háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozásáról szóló bejelentés, s London és Washington "megváltoztatja a játékszabályokat".

A döntés eredményeképpen Ausztrália jelezte Franciaországnak, hogy felmondja szerződését az állami többségi tulajdonban álló Naval Group (korábban: DCNS) francia védelmi vállalattal. Ebben a Naval Group arra vállalt kötelezettséget, hogy a világ legnagyobb hagyományos tengeralattjárójából tizenkettőt szállít le Ausztráliának. Az első 2027-ben érkezett volna meg. Ausztrália eddig 2,4 milliárd ausztrál dollárt (520 milliárd forintot) költött a projektre.

Két új rendelet is megjelent este a Magyar Közlönyben, ami a hiteltörlesztési moratóriumról szól - szúrta ki a Telex.

Az első arról szól, hogy mely rászoruló csoportoknak hogyan hosszabbodhat meg a fizetési haladék. A második már bizonyos szempontból érdekesebb. Ezt a rendeletet a természetes személyek hitelkártya-szerződésére, valamint a fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződésre (folyószámlahitel) kell alkalmazni.

Ez értelemszerűen csak azokra vonatkozik, akik igénybe vették, de már kiléptek a moratóriumból.

A bankok ennek a módosításnak duplán sem örülhetnek, a pénzügyi teher mellett ügyintézési terhet is kaptak a nyakukba, 60 napjuk van ugyanis csak, hogy elszámoljanak az ügyfelekkel és visszafizessenek azoknak, akiknek ez jár. A lap szerint a kormányban valaki rájöhetett, hogy amennyiben a moratórium alatt valakinek ketyeg a kamata, azzal nagyon rosszul jár.

A Telex emlékeztet, bár sokan próbáltak előre figyelmeztetni a moratórium hátulütőire, sokan csak későn, az úgynevezett lezáró levelek elolvasásánál eszméltek, hogy nem 10, hanem esetenként 13-14 vagy akár 25-30 hónappal nőtt a hitelük futamideje.

Megjelent egy új kormányrendelet a Magyar Közlönyben, aminek értelmében a középiskolai tanárok képzési ideje lerövidül.

– olvasható a rendeletben. Vagyis eddig azoknak, akik gimnáziumban vagy technikumban szerettek volna tanítani, hat évig kellett egyetemre járniuk. Ezentúl elég lesz öt év – értelmezi a sorokat az Eduline.hu.

Eddig három év után volt egy elágazás: választani lehetett, hogy inkább általános iskolában vagy inkább középiskolában szeretne valaki dolgozni. A hallgatók több mint 90 százaléka a középiskolai tanári pályát választotta. A mostani elképzelések egységes ötéves képzést tesznek lehetővé - nyilatkozta a portálnak Horváth Péter a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.

A módosítás mögött alighanem a jelentkezők alacsony száma áll – idén az általános felvételin 7316-an jutottak be valamelyik pedagógusszakra, közülük 1721-en kezdik meg tanulmányaikat tanárképzésen.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint jelenleg körülbelül 12 ezer főállású pedagógus hiányzik a közoktatásból, vagyis ha az idei elsőévesek mindegyike befejezné az egyetemet 3-5 év múlva, a rendszert akkor sem lehetne feltölteni.