SZEMPONT
A Rovatból

Ebek ura: Kovács Gergely kétórás videóban reagált a Kutyapárttal kapcsolatos vádakra

A Kutyapárt elnöke egy élő videóban válaszolt a róla és a párt vezetéséről készült dokumentumfilm állításaira. A polgármester a Tiborcz Istvánnal folytatott találkozóról és a párt pénzügyeiről is beszélt, tagadva a korrupciós vádakat.


A Magyar Kétfarkú Kutya Pártról és annak elnökéről, Kovács Gergelyről készült egy dokumentumfilm, amely komoly vitákat váltott ki a nyilvánosságban. „Az ebek ura” című filmben a párt volt tagjai és munkatársai szólalnak meg, akik többek között pénzügyi visszaélésekkel, a belső demokrácia felszámolásával és a Fidesznek kedvező politikai lépésekkel vádolják a párt vezetését.

A filmre a párt vezetése és más politikai szereplők is reagáltak. Döme Zsuzsanna, az MKKP társelnöke szerint az anyag egyoldalú, és a „legrosszabb Hír TV-s szintű” lejáratás, amelynek célja, hogy a pártot a Fidesszel mossák össze. Jámbor András országgyűlési képviselő elismerte, hogy a filmben súlyos állítások hangzanak el, ugyanakkor helytelennek tartotta a kampány utolsó hetére időzített támadást. Kovács Gergely, a párt elnöke és a XII. kerület polgármestere most egy videóinterjúban reagált a vádakra.

Úgy látja, a róla és a pártjáról készült videónak kettős célja van. Egyrészt a XII. kerületi polgármesterségével kapcsolatos, mivel szerinte vannak, akik elvesztették az előválasztást és ennek nem örülnek, másrészt pedig

sokan nem örülnek annak, hogy a Kétfarkú Kutya Párt elindul a választáson, és egy lejárató videó szerinte erre lehet válasz.

A filmet egyoldalúnak tartja, mert állítása szerint gondosan figyeltek arra, hogy abban csak olyan emberek szólaljanak meg, akiknek valamilyen problémájuk van vele, vagy politikai ellenfelei. Kovács szerint a videó készítői összegyűjtöttek nagyjából tíz embert, akik között vannak a pártból hét-nyolc évvel ezelőtt elküldött, vélhetően rá haragudó személyek, valamint a jelenlegi XII. kerületi önkormányzati világból érkezők, mint például Naszályi Márta, I. kerületi polgármester. Úgy látja, a videó pontosan ugyanúgy készült, mint a 444 tavaly augusztusi, szerinte valótlanságokkal teli cikke.

A Tiborcz Istvánnal való találkozójáról szóló vádakra reagálva Kovács Gergely elmondta, hogy a megbeszélés nem volt titkos, azon a hivatal részéről a főépítészi iroda jogi képviselője és a kabinetvezetője is részt vett, és utólag posztoltak is róla.

A találkozó szükségességét azzal indokolta, hogy polgármesterként dolga beszélni a kerületben ingatlanfejlesztéseket végző nagyvállalkozókkal, legyenek azok NER-esek vagy baloldaliak, mert a „tök csóró önkormányzat” így tud forrásokhoz jutni településrendezési szerződéseken keresztül. „Nekem ilyen dolgok miatt találkoznom kellett Csányi Sándorral, Balog Zoltánnal, Széles Istvánnal, Parragh Attilával, Varga Zoltánnal, és sok ilyen emberrel,

akikről nekem nem feltétlenül van jó véleményem, de szerintem polgármesterként akkor is ez a dolgom, hogy ezekből a cégekből, emberekből pénzt szedjünk ki a kerület részére” – fogalmazott.

A konkrét ügy egy régi fogaskerekű állomás-épület felújítása lett volna, ami egy több száz milliós tétel, de elmondása szerint a dologból végül nem lett semmi. Tiborcz cége, a BDPST a Városmajor felújításába adott pénzt, egy 10-20 millió forintos összeget, ahogy Garancsi István cége, a Market, és Varga Zoltán, a Centrál Média tulajdonosa is.

Kovács a mai napig nem tudja, Tiborcz miért jött el a találkozóra, szerinte talán egy fideszes „policy” lehetett, hogy „menjenek, adományozzanak, legyenek jó fejek”. A képviselőket állítása szerint azért nem hívta meg, mert a polgármesterek nem szokták a hivatalban tartott egyeztetésekre meghívni a testület tagjait, úgy nem lehetne megbeszéléseket tartani.

A kerületi korrupciós ügyek feltárásával megbízott Balla Judit elküldésével kapcsolatban Kovács azt mondta, fél év alatt nem tudott eredményt felmutatni, szerinte pusztán papírok nézegetésével nem is lehet korrupciót találni. Hozzátette, hogy a hatalmas iratmennyiség, amit Balla elkért, akadályozta a munkát. Cáfolta, hogy az elküldésnek köze lett volna Tiborcz István látogatásához.

„Őszintén tudom mondani, hogy semmi köze volt a kettőnek” – jelentette ki.

Ehelyett a Transparency Internationalt bízták meg az átvilágítással, mert szerintük nekik ez a szakmájuk, és a nagy értékű, meghívásos közbeszerzéseket érdemes vizsgálni, ahol érdemi eredményre van esély.

Az átvilágítási bizottság felállítását azért nem támogatta, mert szerinte az ilyeneknek semmi értelmük.

„Van egy ilyen mondás, hogy ha azt szeretnéd, hogy egy ügy elhalljon és soha ne történjen benne semmi, akkor csinálj rá egy bizottságot” – mondta,

hozzátéve, hogy a fővárosi átvilágító bizottság sem jutott semmire.

Úgy vélte, a bizottságot javaslók egy része nem a korrupciót akarta feltárni, hanem a frakción belüli ellentéteket szítani. Azt, hogy a Fidesz képviselőivel együtt szavazta le a javaslatot, és utána egy „yes” kiáltás is elhagyta a száját, azzal magyarázta, hogy ideges lett.

„Azért, mert ez volt az első alkalom, hogy azt láttam, hogy a mi képviselőcsoportunkban éket akarnak verni. Azt láttam, hogy ezt az egészet azért csinálják, hogy konfliktusokat gerjesszenek a csoporton belül.”

A párt pénzügyeit érintő vádakra is részletesen reagált. A pénzlopás vádját visszautasította.

„Most törvény alapján, polgármesterként és fővárosi közgyűlési képviselőként nettó körülbelül 3 milliót kapok havonta. Nem tudom mire elkölteni a pénzt. Én azt sem tudom, hogy miért lopnék pénzt” – mondta.

A 10 millió forintos pénztárhiányt elismerte, de azt a sok százmilliós forgalom melletti adminisztrációs hibákkal magyarázta, például elveszett vagy rossz névre kért számlákkal, és azzal, hogy sokáig csak egy félállású pénzügyesük volt. A hiányt végül a saját pénzükből fizették be.

Az autóvásárlásról elmondta, hogy a párt totálkáros Daciája helyett kellett új jármű, és édesapja 5,5 millióra tartott autóját 4 millióért adta oda a pártnak. Kovács szerint ezt utólag nem kellett volna így csinálni, mert félreértésekre adott okot. Később ő maga vette meg az autót a párttól ugyanannyiért, így szerinte a párt nullára jött ki az ügyletből.

A 2 millió forintos, párttól kapott kölcsönről elmondta, hogy édesanyja halála után derült ki egy tartozás, ami kamatokkal 10 millióra nőtt. A bankkal megegyezett, hogy a 2 milliós tőke befizetésével elengedik a többit. Mivel nem volt ennyi pénze, a párttól kért kölcsön, amit állítása szerint részletekben visszafizetett.

Kovács beszélt a videóban megszólaló egykori párttagokról is. Victora Zsoltról azt állította, hogy miután a tagság megszavazta a fizetésének csökkentését, a pénzügyesnek szerinte azt hazudta, hogy megbeszélte Kováccsal a régi összeg folyósítását, így egy év alatt 1,2 millió forinttal kapott többet. A viszonyuk ekkor romlott meg.

Egy másik megszólalóról azt mondta, azért kellett elküldeniük a pártból, mert visszaélt a helyzetével.

„Azt vettük észre a levelezésében, hogy a webshopos csatornát arra használja, hogy vele érdeklődő másik nemű vásárlókkal közelebbi kapcsolatba kerüljön. Találkozókat beszélt meg, azt mondván, hogy személyesen viszi a pólót, miközben felesége volt és kisgyereke.”

Azt is elismerte, hogy a taggyűlés, ahol kizárásokról döntöttek, valóban szabálytalan volt, mert közterületen tartották, amit a törvény tilt. Az érintetteket azóta újra kizárták.

Kovács Gergely elismerte, hogy követett el hibákat. „Biztos, hogy nem fektettem elég energiát abba, hogy azok, akik megbántódtak, ne ilyen rosszban váljunk el” – mondta. Hibának tartja azt is, hogy nem figyelt eléggé arra, hogy bizonyos képviselőket ne lehessen befolyásolni, és hogy nem töltött velük elég időt.

A filmben való szereplést azért utasította el, mert szerinte a film már elkészült, és csak olyanokat kérdeztek meg, akik negatívan nyilatkoznak róla. Nem akarta legitimálni a jelenlétével a szerinte egyoldalú anyagot.

Kovács Gergely teljes videója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: