HÍREK
A Rovatból

Kovács Gergely: Gondolkodok sok mindenen, szeretnék például az MSZP elnöki posztjáért indulni

A politikus az ATV-ben erősítette meg, hogy szeptemberben nem pályázik újra a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöki posztjára. Döntését azzal indokolta, hogy a XII. kerületi polgármesteri teendői mellett már nem marad ideje a párt vezetésére.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. június 17.



Nem indul újra szeptemberben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöki posztjáért Kovács Gergely. A XII. kerület polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a döntése hátteréről, a pártot sújtó hatalmas tartozásról és arról, hogy miért kereste meg Magyar Pétert.

A politikus a felvetésre, hogy miért nem mondott le azonnal a választás után, azt válaszolta, hogy a következő hónapokban szeretne még segíteni a pártnak.

„Abban szeretnék segíteni, hogy ezt a pár hónapot valahogy lemenedzseljük, meg kell oldanunk ezt a nagy tartozást, ami van a párt nyakán”

– fogalmazott. Hozzátette, a párt elnökségének mandátuma amúgy is szeptemberben járna le, így addig igyekszik segíteni, amiben tud. Arra a kérdésre, hogy meggondolhatja-e magát, ironikusan jegyezte meg, hogy más tervei vannak. „Hát gondolkodok sok mindenen, szeretnék például most az MSZP elnöki posztjáért indulni.”

A viccet tovább fűzve azt mondta: „Hallottam, nekik nincs tartozásuk, tehát az működhet tovább a párt, és akkor én az MSZP-ben látom a reményt és a jövőt, úgyhogy én most arra nyitnék, és akkor valószínűleg ott fogok indulni.”

A párt helyzetéről szólva elmondta, a 686 millió forintos tartozásból 150 milliót már sikerült adományokból visszafizetni, de a teljes összeg előteremtését nem látja reálisnak. Szerinte a törvény, amely alapján fizetniük kell, nem érte el a célját.

„A fideszes kamupártokat végül is egyszer sem sikerült megbüntetni,

jól tudom, 8 éve megy az eljárás azoknak, akik 8 éve nem értek el 1%-ot, és fideszes kamupártnak hisszük őket. Mi meg nyilván nem az vagyunk, mert létezünk igazából 20 éve, de hivatalosan meg 10 éve, és akkor végül is nekünk kell visszafizetni” – magyarázta. Elmondása szerint a párt bíróságon támadta meg a határozatot, mert bár a törvényt nem vitatják, eljárási hibák történtek. „Például nem értesítettek minket az eljárás elindításáról, amit kellene” – állította.

Kovács Gergely arról is beszélt, hogy kereste Magyar Pétert az ügyben.

„Írtam neki SMS-t, és akkor felhívott. Ez nagyon menő, hogy felhív 20 perc után a miniszterelnök úr” – mondta, majd hozzátette, Magyar Péter azt felelte, éppen a kormányát alakítja, beszéljenek később.

Kovács szerint a tartozást nem lehet egyszerűen elengedni, de a törvény módosításáról érdemes lenne beszélni. „Én nem gondolom, hogy el lehetne engedni egy ilyen tartozást, tehát ez egy félmilliárdos összeg, azt nem lehet csak úgy elengedni, viszont arról lehet érdemes beszélni, hogy ez a törvény megfelelő-e.”

A műsorvezető felvetésére, hogy korábban már meggondolta magát a lemondással kapcsolatban, a polgármester kifejtette, a jelenlegi helyzet más, mivel a hivatali teendői minden idejét felemésztik. „Amikor én polgármester lettem, sokáig azt hittem, hogy mindig lesz majd valamikor időm arra, hogy a párttal tudjak foglalkozni, de gyakorlatilag az történt, hogy így tényleg ez egy ilyen 0-24-es meló. Szóval tényleg nincs időm a pártra, és annak nincs sok értelme, hogy aki vezetője egy szervezetnek, annak nincsen rá semmi ideje.”

A párt jövőjével kapcsolatban úgy látja, sokan szeretnék valamilyen formában folytatni. Felmerült a civil szervezetté alakulás vagy egy új párt alapítása is.

A párt létjogosultságát firtató kérdésre azt válaszolta, továbbra is szükség van egy olyan erőre, amely a megszokott politikai sárdobálás helyett más hangot képvisel.

Szerinte „ilyen szereplőre azért bőven van szükség, aki mondjuk nem az a célja, hogy egy nap még öt ember infarktus kapjon a politika miatt, hanem hogy esetleg tényleg úgy legyen kritika megfogalmazva, hogy ez az valami befogadható formában van.”

Az interjú végén szóba került az a pletyka is, hogy a Tisza Párt esetleg új önkormányzati választásokat kezdeményezne. Kovács Gergely szerint ez „fura és példátlan lenne”, de a fővárosban kialakult helyzet miatt lehet rá esély.

Úgy látja, a Tisza Párt győzelme ellenére nem veszi át a főváros politikai vezetését, ami irányítási vákuumot teremt. „Ha mondjuk én kulturális területen szeretnék valamit a fővárossal együttműködni, akkor nem tudok kinek írni, mint kerületi polgármester. A hivatalban a főosztályok léteznek, de nem ők a döntéshozók, hanem politikai szereplők szoktak ott lenni” – vázolta a problémát, amit szerinte a Tiszának valahogy meg kellene oldania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
HVG: Palotaforradalom tört ki az ügyészségen, miután az aranykonvoj-ügy miatt lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője az aranykonvoj-ügy miatt távozott posztjáról, ami után több főügyész is szembefordult a vezetéssel. A konfliktus hátterében a titkosszolgálatok jogellenesnek vélt beavatkozása áll, ami a legfőbb ügyész pozícióját is megrengetheti.


„Palotaforradalom” tört ki az ügyészségen, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál múlt hétfőn lemondott. Ez egy olyan dominót dönthet el, amely a legfőbb ügyész székét és a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját is magával ránthatja az ukrán aranykonvoj-ügyben, ahol a szálak egészen a korábbi kormányig vezethetnek – írja a HVG.

A Legfőbb Ügyészség hivatalosan „nyomozástaktikai” vitával magyarázta a távozást, de a háttérben ennél jóval súlyosabb konfliktusok húzódnak.

A lemondás valódi oka a HVG információi szerint az, hogy

a főügyész nehezményezte a titkosszolgálatok, különösen az Alkotmányvédelmi Hivatal jogalap nélküli beavatkozását a büntetőeljárásba.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőinek tanúvallomásai megerősítik, hogy az ukrán pénzszállítókat csak azután hallgathatták ki, hogy a titkosszolgálat munkatársai már végeztek a bilincsben és csuklyában tartott tanúkkal.

A pénzügyőrök számára az is gondot okozott, hogy a feljelentés nem tartalmazta, milyen bűncselekményből származik a pénz, ami a pénzmosás megállapításának alapfeltétele. Egy NAV főosztályvezető a meghallgatásán arról beszélt, hogy komoly kétségei voltak az eljárás megalapozottságával kapcsolatban.

„Mivel a magyar jogszabályok szerint az autonóm pénzmosás nincsen büntetve, ezért kérdések voltak bennem, hogy ezzel mit fogok tudni kezdeni” – mondta.

Hozzátette, abban bízott, hogy a titkosszolgálatoknak biztosan vannak adataik. „Engem igazából az nyugtatott meg, hogy a feljelentésben szerepelt, hogy az Információs Hivatal adatai alapozzák meg a feljelentést, amelyet az AH tesz meg a legfőbb ügyésznek címezve. Számomra ezen szervek jelenléte alapján egyfajta megnyugvás volt, hogy valamilyen adatuk biztos, hogy van.”

A jogi aggályok mellett az ügyészségen belüli intézményi harc is kiéleződött.

Miután Fürcht Pál akadékoskodni kezdett, a Legfőbb Ügyészség a feje fölött átnyúlva instruálta a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetőjét, hogy az ügyet úgy kezelje, mintha a titkosszolgálatoknak nem lett volna közük az ukránok jogellenes fogva tartásához.

Mivel ez nem formális utasítás, hanem „iránymutatás” volt, az érintett ügyész nem jelenthetett be elfogultságot, miközben a karrierjét kockáztatta volna, ha nem hajtja végre.

Fürcht lemondása után több főügyész is mögé sorakozott fel, amit a HVG-nek belső források „palotaforradalomként” jellemeztek. A felelősségi kérdések így már nem kerülhetik meg a végrehajtó szervek vezetőit.

Ha a nyomozás során sem a titkosszolgálatok, sem az ügyészség, sem a NAV felelőssége nem állapítható meg, a gyanúsítotti kör középpontjába a Terrorelhárítási Központ és annak leváltott főigazgatója, Hajdu János kerülhet.

A volt Orbán-kormány tagjaihoz – például Farkas Örs államtitkárhoz, Rogán Antal miniszterhez vagy Orbán Viktor volt kormányfőhöz – csak abban az esetben lehetne eljutni, ha Hajdu János vallomást tenne arról, hogy tőlük kapta az utasítást a rajtaütésre.

A személyi következmények a rendszer csúcsát is érinthetik.

Amennyiben a belső feszültségek Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondásához vezetnek, az utódját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel.

Egy 2024-es törvénymódosítás óta a posztra már nem kizárólag ügyészek közül lehet jelöltet állítani, így a merítés jóval tágabb lehet.

Mint ismert, március 5-én a TEK és a NAV látványos akcióban csapott le az ukrán aranykonvojra, és mintegy 27 milliárd forint értékű vagyont foglalt le. Május elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Magyarország visszaadta a pénzt és az aranyat az ukrán állami Oscsadbanknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás a fizetéscsökkentéséről szóló törvényt már aláírta, a „lex Orbánt” még nem
A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény. A hétfőn megszavazott Alaptörvény-módosítást viszont még nem írta alá a köztársasági elnök.


Nyolc évnél húzza meg a plafont a parlament a miniszterelnöki mandátumoknál, miközben júliustól a képviselői juttatásokat is megvágják, a köztársasági elnök bére is nagyot esik, de az alkotmánymódosítás még államfői aláírásra vár.

A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény, amelyet Sulyok Tamás államfő aláírt.

Júliustól a tiszteletdíj-kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz.

A lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keret 52 százalékkal, az alkalmazottakra fordítható pedig 30 százalékkal csökken.

Magyar Péter miniszterelnök számításai szerint az új szabályozással az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kerül majd kevesebbe. A képviselői tiszteletdíj csökkentése kihat Sulyok Tamás fizetésére is.

Az államfő illetménye a mindenkori házelnök fizetéséhez kötött, így júliustól 6 millió 482 ezer forint helyett 4 millió 192 ezer forintra lesz jogosult

- írja a 24.hu.

Hétfőn 135 igen, 50 nem, 6 tartózkodás mellett

az Országgyűlés elfogadta a Tisza Párt Alaptörvény-módosítási javaslatát is, amelynek legfontosabb eleme, hogy nyolc évre korlátozták a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.

Ez a módosítás a kihirdetését követő napon léphet hatályba, ám az államfő egyelőre nem írta alá.

A Fidesz, illetve újraválasztott elnöke, Orbán Viktor az Alaptörvény-módosítását elutasította, mert álláspontjuk szerint az „szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Arnold Schwarzenegger filmforgatása miatt egész hétvégén nem jár a 2-es metró a Deák tér és az Örs vezér tere között
A Telex információi szerint a stáb a Stadionok állomás alagúti részében dolgozik. A BKK pótlóbuszokat indít, és alternatív útvonalakat javasol.


Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone akciójelenetei miatt ezen a hétvégén két napra leáll az M2-es metró a Deák Ferenc tér és az Örs vezér tere között.

A BKK közlése szerint a korlátozás szombat üzemkezdettől vasárnap üzemzárásig tart, a lezárt szakaszon pótlóbusz közlekedik.

Az Örs vezér terénél a Fehér úti autóbusz-végállomáson, valamint a Kerepesi út befelé vezető oldalán, a metrómegálló után lehet felszállni a pótlásra. A járat a Deák Ferenc térről a 9-es autóbusz Kőbánya irányú megállóhelyéről indul vissza.

Aki a belváros felé tartana, a BKK javaslata szerint az 1-es és 3-as villamosokról a 7-es, a 7E, a 8E, a 110-es, a 112-es és a 133E autóbuszokra is átszállhat. Az 1-es villamosról Zugló vasútállomásnál, a 3-as villamosról pedig a Bosnyák térnél érdemes ezt megtenni.

A döntés naponta körülbelül százezer utast érinthet.

A lezárás oka egy amerikai akciófilm forgatása. A Telex információi szerint a stáb a Stadionok állomás alagúti részében dolgozik Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone részvételével. A forgatást nem tudják a forgalomtól elszeparáltan intézni, ezért van szükség a metróvonal egy részének teljes leállítására.

A Metróért Egyesület szerint a beavatkozás mértéke aránytalan. Bíró Endre, az egyesület vezetője a forgalom leállítását túlzásnak tartja az M2-es vonal legforgalmasabb részén.

„egy ilyen forgatást meg lehet valósítani bármelyik metróvonalon, de, hogy két teljes napra leálljon a forgalom az M2-es vonal legforgalmasabb részén, azt túlzásnak tartjuk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még nincs pihenő: Ruff Bálint jövő hétre is rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte
A Miniszterelnökséget vezető miniszter június 22-re és 23-ra hívná össze újra a parlamentet. A két nap alatt hét törvényt módosítanának, köztük a médiatörvényt is, hogy az ország hozzáférjen az uniós forrásokhoz.


Jövő hét hétfőre és keddre is, tehát június 22-re és 23-ra is rendkívüli parlamenti ülés összehívását indítványozta szerdán délelőtt Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés elnökénél. A Forsthoffer Ágnesnek címzett indítványban a miniszter hét olyan törvényjavaslatot említ, amelyek módosításáról szavazni kell, hogy Magyarország európai uniós forrásokhoz való hozzáférése biztosított legyen.

A csomagban szerepel a médiatörvény, a felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú javaslatok, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról szóló javaslat és az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló javaslat is.

A miniszter szerint a halasztás fontos célokat veszélyeztetne.

„A rendkívüli ülés megtartása a felsorolt önálló indítványok elfogadása miatt szükséges.

Az indítványokkal összefüggő szavazásoknak az őszi ülésszakra történő halasztása fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, tekintettel arra, hogy a megtárgyalásra kerülő törvénymódosítások célja, hogy Magyarország európai uniós forrásokhoz való hozzáférése biztosított legyen.”

A lépés azért szükséges, mert az Országgyűlés tavaszi időszaka hivatalosan június 15-én véget ért, a házszabály szerint pedig nyáron csak rendkívüli ülés összehívásával lehet parlamenti ülést tartani. A parlament ezen a héten is két napon át ülésezett, Magyar Péter miniszterelnök mindkét napon felszólalt.

Ruff Bálint korábban már kezdeményezett rendkívüli ülést a nyári szünet előttre, szintén azzal az indokkal, hogy a halasztás veszélyeztetné a forrásokhoz való hozzáférést. A brüsszeli elvárások teljesítésének egyik kulcseleme volt a Fidesz-közeli alapítványok helyzetének rendezése is, amelyről szintén egy korábbi, hasonlóan sürgős eljárásban döntött a Ház.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk