Kedden az állami Kossuth rádió Jó napot, Magyarország! című délutáni műsorában ismét téma volt az ellenzék. Arra keresték a választ, miért voltak olyan kevesen október 23-án az ellenzéki összefogás hívei. A műsorvezető felkonferálásában beszélt Márki-Zay Péterről, a Békemenetről, a 15 évvel ezelőtti „rendőrterrorról” és arról, hogy 65 éve Apró Antal „fasiszta csőcseléknek” nevezte a forradalmárokat - írja a 24.hu.
Ezután hozzátette, hogy „ugyanezen az elven”, tehát hogy a Gyurcsány-ellenes tüntetők is fasiszták lehettek, maga Dobrev Klára is döntő szerepbe került 2006-ban.
Dobrev Klára is döntött 2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről.
Az Elk*rtuk című film politikai krimi narratíváját ezzel gyakorlatilag tényként közölte az állami rádió műsorvezetője. Az idézett részlet visszahallgatható a Médiaklikk oldalán.
Miközben több tízezer magyar vonult október 23-án olaszokkal és lengyelekkel együtt a béke és az emlékezés jegyében a 2006-os rendőrterror útvonalán egészen az Erzsébet térig, hogy aztán ott meghallgassák a miniszterelnök beszédét, az Andrássy út túlsó végén csupán néhány ezer szimpatizáns gyülekezett az ellenzék színpada előtt. Nyilván csalódást keltő lehetett, hogy az előválasztás után ilyen rövid idővel ennyire kevés embert tudtak mozgósítani. De mit gondolnak önök, mi lehet ennek az oka? A sokszínűség jegyében egyébként több ellenzéki vezető is beszédet mondott, így az ellenzék új arca, Márki-Zay Péter mellett például Dobrev Klára is, akinek a nagyapja egyébként éppen 65 évvel ezelőtt, október 23-án lett az MDP KV Katonai Bizottság tagja és aki fasiszta csőcseléknek nevezte a forradalomban résztvevőket. Ma már tudjuk, hogy hasonló elven döntött az unoka is 2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről. A DK miniszterelnök-jelöltje most beszédében mégis azt hangsúlyozta, hogy ’56 mindenkié és úgy fogalmazott, egy feladatunk van október 23-án, emlékeztetni magunkat, nehogy elszúrjuk. De vajon, miért állt ki az ellenzék ezen a napon? Mit szerettek volna hirdetni, és miért volt olyan kevés az érdeklődő?
Régóta boncolgatják, hogy mennyire kiegyensúlyozott az állami média politikai szempontból. A vezérigazgató, Papp Dániel, néhány nappal ezelőtt a Figyelőnek nyilatkozott, miszerint az MTVA pártoktól független, objektív, az a célja, hogy mindent tényszerűen közöljön, viszont maga a hír nem pártfüggetlen.
Kedden az állami Kossuth rádió Jó napot, Magyarország! című délutáni műsorában ismét téma volt az ellenzék. Arra keresték a választ, miért voltak olyan kevesen október 23-án az ellenzéki összefogás hívei. A műsorvezető felkonferálásában beszélt Márki-Zay Péterről, a Békemenetről, a 15 évvel ezelőtti „rendőrterrorról” és arról, hogy 65 éve Apró Antal „fasiszta csőcseléknek” nevezte a forradalmárokat - írja a 24.hu.
Ezután hozzátette, hogy „ugyanezen az elven”, tehát hogy a Gyurcsány-ellenes tüntetők is fasiszták lehettek, maga Dobrev Klára is döntő szerepbe került 2006-ban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A ripacs repülhet a brüsszeli csicskáztatásra” – alaposan beleszállt Magyar Péterbe a reptéri poszt miatt Hidvéghi Balázs
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára nem kímélte a TISZA elnökét. A politikus Magyar Péter reptérlezárásra vonatkozó bejegyzésére reagált.
Hidvéghi Balázs szerint Magyar Péter vicceskedve kérdőjelezte meg, miért kellett lezárni a repülőteret a vihar miatt, miközben ő Brüsszelbe sietett. „Na ez már nem vicces!” – írta a Facebookon a kormánypárti politikus, hozzátéve, hogy „ez a pojáca, a like-okért csak nyomja a sódert. Még jó, hogy nem neki kell döntenie mások biztonságáról. A repülőn utazó gyerekek, családok, idősek életéről!”
Az államtitkár emlékeztetett: hatalmas vihar vonult át az országon, ezért kellett lezárni a budapesti repteret, és a döntést az utasok biztonsága érdekében hozták meg. Mint írta, „ennél kisebb vihar is nagy bajt tud okozni. Nem még olyan, mint a mai, amikor 120 km/h sebességű, orkánerejű szélben kellett volna szállni, landolni a gépeknek.”
Hidvéghi felsorolta, milyen veszélyeket jelenthetett a viharos időjárás: villámcsapás, széllökések, turbulencia, jegesedés, navigációs zavarok.
Hangsúlyozta: a kifutókról törmeléket kellett eltakarítani, és a repülőtér épületeiben is jelentős károk keletkeztek, de az intézkedéseknek köszönhetően nem történt nagyobb baj vagy baleset. A bejegyzését azzal zárta: „A ripacs pedig repülhet a brüsszeli csicskáztatásra!”
Hidvéghi Balázs szerint Magyar Péter vicceskedve kérdőjelezte meg, miért kellett lezárni a repülőteret a vihar miatt, miközben ő Brüsszelbe sietett. „Na ez már nem vicces!” – írta a Facebookon a kormánypárti politikus, hozzátéve, hogy „ez a pojáca, a like-okért csak nyomja a sódert. Még jó, hogy nem neki kell döntenie mások biztonságáról. A repülőn utazó gyerekek, családok, idősek életéről!”
Az államtitkár emlékeztetett: hatalmas vihar vonult át az országon, ezért kellett lezárni a budapesti repteret, és a döntést az utasok biztonsága érdekében hozták meg. Mint írta, „ennél kisebb vihar is nagy bajt tud okozni. Nem még olyan, mint a mai, amikor 120 km/h sebességű, orkánerejű szélben kellett volna szállni, landolni a gépeknek.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Eltűnt a sápi templomtorony teteje – fotókon a hihetetlen látvány
Hétfő délután orkánerejű szélvihar söpört végig a Hajdú-Bihar vármegyei Sápon. A vihar több épületben is károkat okozott, a helyi református templom pedig súlyosan megrongálódott.
A Tiszántúli Református Egyházkerülettájékoztatása szerint az 1892-ben épült templom toronysisakját a szél „tőből kitépte”. A toronydarab egyik része a templom tetejére zuhant, és beszakította azt, a másik része viszont az utcára esett. Az egyházkerület képei alapján óriási a pusztítás:
Szerencsére senki nem tartózkodott az épület közelében a vihar idején, így személyi sérülés sem történt.
A helyszínt még hétfő késő délután megtekintette Fekete Károly püspök, Kis Dávid egyházmegyei főjegyző és Vári Attila egyházkerületi főépítész, akiket Papp Tibor lelkipásztor és Végh Imre József polgármester kísért el a megrongálódott templomhoz.
Az előzetes becslések szerint jelentős anyagi kár keletkezett, a biztosító megkezdte a helyszíni felmérést.
Az egyházkerület arra kér mindenkit, hogy imádsággal támogassa a sápi gyülekezetet és azokat, akiket érintett a vihar.
A Tiszántúli Református Egyházkerülettájékoztatása szerint az 1892-ben épült templom toronysisakját a szél „tőből kitépte”. A toronydarab egyik része a templom tetejére zuhant, és beszakította azt, a másik része viszont az utcára esett. Az egyházkerület képei alapján óriási a pusztítás:
Szerencsére senki nem tartózkodott az épület közelében a vihar idején, így személyi sérülés sem történt.
A helyszínt még hétfő késő délután megtekintette Fekete Károly püspök, Kis Dávid egyházmegyei főjegyző és Vári Attila egyházkerületi főépítész, akiket Papp Tibor lelkipásztor és Végh Imre József polgármester kísért el a megrongálódott templomhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor aláírta: elektronikus nyomkövetőt rakhatnak arra, aki az idelátogató nemzetközi vezetők programját megzavarja
A rendőrök mostantól nagyobb területet lezárhatnak, ha veszélyt gyanítanak. Aki ismételten szabályt szeg, arra nyomkövetőt is adhatnak, hogy távol tartsák a kiemelten védett személytől.
A magyar kormány új rendeletet hozott, amely szigorúbb intézkedéseket tesz lehetővé, ha fontos nemzetközi vendégek látogatnak hazánkba. A kabinet célja elvileg a védett személyek biztonságának fokozása, akár olyan mértékben, hogy bizonyos embereket távol tartsanak tőlük. Erre akkor adnak lehetőséget, ha az illető „a fokozott védelmet igénylő nemzetközileg védett személy magyarországi programja zavartalan lebonyolításának a veszélyeztetésére alkalmas magatartást tanúsított”.
A hétfőn megjelent, Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet szövege szerint Magyarország számára kiemelten fontos a nemzetközi kapcsolatok megőrzése és fejlesztése, ezért lépnek fel még erőteljesebben, ha védett, nemzetközi személy érkezik az országba.
Ha a köztársasági elnök vagy a kormány meghívására jön hozzánk egy védett személy, akkor a rendőrség sokkal nagyobb körben zárhatja le a környéket azok elől, akik korábban már „veszélyesnek” ítélt viselkedést tanúsítottak. A rendelet legmegdöbbentőbb pontja az, hogy ha valaki egy éven belül kétszer is megsérti a rendőrség távoltartó intézkedését, akkor az illetőt akár helyhez köthetik – vagyis kijelölhetnek neki egy területet, amit nem hagyhat el.
És nem csak szóban figyelmeztetnek: az intézkedés betartását akár elektronikus eszközzel, kvázi kötelezően viselt nyomkövetővel ellenőrizhetik.
Az intézkedés a mozgásában korlátozott személyek esetében csak addig marad hatályban, amíg a védett személy programja zajlik, vagy amíg el nem hagyja az országot. Utána az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni – áll a szövegben.
Az új szabályok öt nappal a kihirdetés után lépnek hatályba – vagyis aki mostanában készül demonstrálni, illetve külső helyszínen véleményt nyilvánítani egy nemzetközi VIP-vendéggel kapcsolatban, annak érdemes odafigyelni, hogy a megnyilvánulása a hatóságok megítélése szerint ne tűnjön fenyegetőnek.
A magyar kormány új rendeletet hozott, amely szigorúbb intézkedéseket tesz lehetővé, ha fontos nemzetközi vendégek látogatnak hazánkba. A kabinet célja elvileg a védett személyek biztonságának fokozása, akár olyan mértékben, hogy bizonyos embereket távol tartsanak tőlük. Erre akkor adnak lehetőséget, ha az illető „a fokozott védelmet igénylő nemzetközileg védett személy magyarországi programja zavartalan lebonyolításának a veszélyeztetésére alkalmas magatartást tanúsított”.
A hétfőn megjelent, Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet szövege szerint Magyarország számára kiemelten fontos a nemzetközi kapcsolatok megőrzése és fejlesztése, ezért lépnek fel még erőteljesebben, ha védett, nemzetközi személy érkezik az országba.
Ha a köztársasági elnök vagy a kormány meghívására jön hozzánk egy védett személy, akkor a rendőrség sokkal nagyobb körben zárhatja le a környéket azok elől, akik korábban már „veszélyesnek” ítélt viselkedést tanúsítottak. A rendelet legmegdöbbentőbb pontja az, hogy ha valaki egy éven belül kétszer is megsérti a rendőrség távoltartó intézkedését, akkor az illetőt akár helyhez köthetik – vagyis kijelölhetnek neki egy területet, amit nem hagyhat el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Duplán dőltek az időjárási rekordok hétfőn: a brutális forróság és a pusztító szél is csúcsot döntött
Dévaványán majdnem 39 fokot mértek, de nem csak a hőség volt durva: a János-hegyen 137 km/h-s szél tombolt. Soha nem látott értékeket hozott a július 7-i időjárás.
Július 7-én az ország keleti felén maradt meg legtovább a hőség – számolt be honlapján a HungaroMet. A meteorológiai szolgáltató adatai szerint Dévaványán 38,9 Celsius-fokot mértek, ami új országos napi maximum-hőmérsékleti rekordnak számít. A korábbi csúcsot 2015-ben Békéssámsonon rögzítették, akkor 38,7 fokot mutattak a hőmérők.
A forróságot ugyebár egy markáns hidegfront váltotta fel, amely záporokat, zivatarokat, jégesőt és viharos szelet hozott magával. A Budapest János-hegy állomáson 38,1 m/s-os, vagyis 137 km/h-s széllökést mértek. Ezzel új rekord született.
Soha nem volt még ilyen erős szél ezen a napon, sem országosan, sem a fővárosban.
A korábbi országos szélsebességrekordot Edelény tartotta: itt 2008. július 7-én 33 m/s-os (119 km/h-s) széllökést rögzítettek. A fővárosi csúcs szintén János-hegyhez kötődik: 2020-ban 28,2 m/s-os (102 km/h-s) lökéseket produkált a szélsőséges időjárás.
A HungaroMet megjegyzi: az értékek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, de elképzelhető, hogy az adatok között maradtak szélsőségesebb vagy hibás értékek, különösen a 20. század első feléből, amikor még főként kéziratos feljegyzések álltak rendelkezésre.
Az abszolút rekordok – vagyis a valaha mért legnagyobb vagy legkisebb értékek – általában egy-egy földrajzi helyhez és rövid időszakhoz kötődnek. Az elfogadásuk részletes vizsgálatot igényel, mivel gyakran több meteorológiai tényező egyidejű fennállásából, valamint helyi hatások felerősödéséből adódhatnak. Az is előfordulhat, hogy egy adott mérés nem valós rekord, csak a mérési körülmények megváltozása miatt tűnik annak.
Július 7-én az ország keleti felén maradt meg legtovább a hőség – számolt be honlapján a HungaroMet. A meteorológiai szolgáltató adatai szerint Dévaványán 38,9 Celsius-fokot mértek, ami új országos napi maximum-hőmérsékleti rekordnak számít. A korábbi csúcsot 2015-ben Békéssámsonon rögzítették, akkor 38,7 fokot mutattak a hőmérők.
A forróságot ugyebár egy markáns hidegfront váltotta fel, amely záporokat, zivatarokat, jégesőt és viharos szelet hozott magával. A Budapest János-hegy állomáson 38,1 m/s-os, vagyis 137 km/h-s széllökést mértek. Ezzel új rekord született.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
