HÍREK
A Rovatból

Kossuth-díjat kapott Dörner György és a Kaláka, kitüntették Balog Zoltán volt minisztert is

Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrendet is. Mutatjuk a díjazottak teljes listáját.


"A magyar történelem egyik csodája, hogy a közös cél különleges rangra emelte a közös munkát" - utalt az 1948-49-es forradalom és szabadságharc idején a hátországban feladatot teljesítők munkájára a köztársasági elnök szerdán az Országházban, a március 15-e alkalmából odaítélt Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend Középkeresztjének ünnepélyes átadásán.

Áder János kiemelte: minden magyar ember tudja, mi zajlott Pesten és Budán 1848. március 15-én, annak a napnak minden mozzanatából történelem lett; 1848. augusztus 19-ét azonban közel sem őrzi ilyen erős nemzeti emlékezet, pedig ekkor az Országgyűlésben a képviselők a haderőről készültek dönteni.

A magyar történelem egyik csodája, hogy a közös cél különleges rangra emelte a közös munkát: megalkotni az új hazát, megteremteni annak szabad életét, önálló mindennapjait - emlékeztetett az államfő, hozzátéve: ezért lehetett az 1848-49-ben életre kelt, modern, polgári Magyarország a nemzet hatalmas, bámulatra méltó, közös alkotása, amely legfőbb vívmányaiban túlélte még a szabadságharc végzetes kimenetelét is.

A nemzeti ünnep alkalmából kitüntetettek teljesítménye ugyanúgy gazdagítja az életünket, mint a történelmi hőstettek, az emlékké nemesült áldozatok, hiszen pontosan úgy tanítanak, gyógyítanak, fejlesztenek, szolgálnak, gyönyörködtetnek, kutatnak, szerveznek, szerkesztenek, ahogy tették ezt mindig a legjobbak" - méltatta a díjazottakat Áder János.

A díjazottak listája

Kossuth-díjat kapott:

ÁCS MARGIT József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas író, műkritikus, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, több műfajt átfogó, sokoldalú prózaírói és irodalomkritikusi életműve, a lélektani mélységek ábrázolása mellett a társadalomkritikai igazságkeresésre is nagy hangsúlyt fektető, örök érvényű írásai, valamint a rendszerváltoztatás történetét bemutató hiánypótló elbeszélései elismeréseként;

BERCZELLY ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas operaénekes, kiváló és érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a magyar operajátszás egyik legnagyobb formátumú, markáns színpadi egyéniségeként főként basszbariton szerepekben nyújtott sikeres alakításai mellett példaértékű szakmai alázatról is árulkodó előadóművészete elismeréseként;

DÖRNER GYÖRGY színművész, kiváló és érdemes művész, az Újszínház ügyvezető igazgatója részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott kimagasló színvonalú, emlékezetes színpadi, játék- és tévéfilmes, illetve szinkronszínészi alakításai, valamint a magyar szerzők műveinek bemutatását küldetésének tekintő, értékteremtő színházigazgatói munkája elismeréseként;

ERDÉLYI TIBOR Erkel Ferenc-díjas táncművész, koreográfus, fafaragó népi iparművész, érdemes művész, a népművészet mestere, a Magyar Állami Népi Együttes örökös tagja részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a magyar néptáncművészet és népi szobrászat területén egyaránt kiemelkedő, autentikus művészi életműve, a legnemesebb népművészeti hagyományokat egyedi stílusával ötvöző, sokrétű alkotómunkája elismeréseként;

HALMY MIKLÓS Munkácsy Mihály-díjas festő-, szobrász- és grafikusművész részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, az univerzális képzőművészi formakészletet népművészetünk motívumkincsével és jellegzetes színhasználatával ötvöző, egyedi stílusú alkotásai, a festészet és a szobrászat lehetőségeinek szintézisén alapuló, plasztikus rétegekkel felépített kompozíciói, az egyetemes és a magyar képzőművészetet egyaránt gazdagító művészi életműve elismeréseként;

KÁEL CSABA Nádasdy Kálmán-díjas rendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során klasszikus és kortárs zeneszerzők operáinak kimagasló színvonalú interpretációit, valamint reklám- és dokumentumfilmeket, illetve színházi darabokat is magába foglaló, sikeres rendezései, továbbá sokrétű művészeti szervezőtevékenysége elismeréseként;

KEPENYES PÁL ötvös- és szobrászművész részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során az autentikus és a klasszikus szobrászi hagyományt a szürrealizmus sajátos látásmódjával ötvöző, a tér és az idő szimbólumait életre keltő alkotásokat, valamint egyedi ékszereket is magába foglaló szobrász- és ötvösművészi alkotómunkája elismeréseként;

KODOLÁNYI GYULA József Attila-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a kortárs magyar lírára erőteljes hatást gyakorló költői és műfordítói, illetve jelentős, főként a modern angolszász költészettel foglalkozó esszéírói életműve, valamint a Magyar Szemle című folyóirat újraindítójaként folytatott értékteremtő, a magyar polgári nemzeti hagyományt újraértelmező munkája elismeréseként;

KOLONITS KLÁRA Liszt Ferenc-díjas operaénekes részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során virtuóz énektechnikájával és egyedülálló belcanto repertoárjával nemzetközi színpadokon is sikereket arató, az opera mellett a klasszikus és kortárs oratóriumok megszólaltatása terén is kiemelkedő előadóművészete elismeréseként;

LADÁNYI ANDREA Liszt Ferenc- és Harangozó Gyula-díjas balettművész, koreográfus, érdemes művész, színész, rendező részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során hazánk egyik korszakalkotó balettművészeként itthon és a világ legrangosabb színpadain aratott sikerei, valamint a kortárs magyar táncművészetet egyedülálló módon formáló és gazdagító, nemzetközileg is elismert koreográfusi, illetve táncpedagógusi munkája elismeréseként;

LOVAS ILONA Ferenczy Noémi-díjas képző- és textilművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a szakrális tradíciót kortárs minimalista eszközökkel ötvöző, örök érvényű emberi kérdéseket feltáró, karakteres alkotásai, egyetlen műfajba sem besorolható, egyedi alkotóművészete elismeréseként;

SÁRKÖZI MÁTYÁS József Attila-díjas író, kritikus, műfordító, szerkesztő részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a hazai kortárs irodalmat gazdagító sokoldalú prózaírói, műfordítói, kritikai és publicisztikai életműve, valamint a 20. század eleji magyar szellemi-kulturális életet érzékletesen ábrázoló családi krónikái elismeréseként;

SKARDELLI GYÖRGY Ybl Miklós-díjas építész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a funkcionalitást, a fenntarthatóságot és az esztétikumot tökéletesen ötvöző, a múltból átemelt és a kortárs építészeti értékeket összhangba hozó, a városkép egységét és sajátos jegyeit mindig szem előtt tartó tervezői-alkotói életműve elismeréseként;

SOLYMOSI ZOLTÁN Harangozó Gyula-díjas táncművész részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott, rendkívül karakteres és páratlan művészi érzékkel megformált és világszerte ünnepelt alakításai, valamint példamutató szakmai alázattal végzett táncpedagógiai munkája elismeréseként;

SUNYOVSZKY SYLVIA Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott feledhetetlen színházi, televíziós és filmes alakításai, valamint a magyar irodalom klasszikusait magas színvonalon tolmácsoló kultúraközvetítő tevékenysége elismeréseként;

SZOMBATHY GYULA Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során karakteres megjelenésével, utánozhatatlan iróniájával a közönség szeretetét és a szakma elismerését méltán kiérdemlő, felejthetetlen színházi, filmes, televíziós és rádiós alakításai, valamint jelentős szinkronszínészi munkái elismeréseként;

VÁRJON DÉNES Liszt Ferenc-díjas zongoraművész részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során klasszikus és kortárs zenei remekműveket egyaránt magas szintű szakmai igényességgel, virtuóz módon megszólaltató, gazdag repertoárt magába foglaló zongoraművészi, valamint kimagasló színvonalú művésztanári munkája elismeréseként.

A Kossuth-díjat megosztva kapják a Kaláka együttes tagjai Magyarország számára kivételesen értékes, öt évtizedes művészi pályafutásuk során egyedülálló közösségteremtő képességükkel több generációt megörvendeztető zenéjük, a magyar és világirodalom klasszikus, illetve kortárs szerzőinek megzenésített versei mellett dalokat és rajzfilmzenéket is magába foglaló sokszínű, műfaj- és stílusteremtő előadó-művészetük elismeréseként:

BECZE GÁBOR Kossuth-díjas előadóművész;

GRYLLUS DÁNIEL Kossuth-díjas előadóművész;

GRYLLUS VILMOS Kossuth-díjas előadóművész;

RADVÁNYI BALÁZS Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A magyar tolmács többször is komolyan átfogalmazta, amit Putyin mondott Orbán Viktornak
Az orosz elnök problémákról és nézeteltérésekről beszélt, a magyar kormányfő fülébe mégis csupa jó hír jutott. A nyilvános felvételből kiderült, a fordítás több ponton is tompította a Kreml üzeneteit.


„Nézeteink többek között nemzetközi ügyekben nem feltétlenül esnek egybe” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktornak Moszkvában, miközben a magyar miniszterelnök fülébe a tolmács már ezt fordította: „Az együttműködésünk nemzetközi szinten is jól működik”.

Az orosz elnök szavaitól több ponton is eltérő fordítás a november 28-i moszkvai találkozó kamerák előtt rögzített bevezetőjében hangzott el

hívta fel a figyelmet a Telex. A protokoll szerint a tárgyaló felek saját tolmácsot hoznak, hiszen ez egyszerre szakmai és bizalmi kérdés, így a magyar delegáció is saját szakemberrel érkezett. A tolmácsolás minősége azért kulcsfontosságú, mert a nyilvános nyilatkozatok előre meghatározhatják a későbbi, zárt ajtók mögötti tárgyalás hangulatát.

Az eltérések több területet is érintettek.

Amikor Putyin arról beszélt, hogy a két vezető között „olyan a légkör, amelyben lehetőség van arra, hogy nyíltan megvitassunk bármilyen kérdést”, a magyar fordításban ez úgy hangzott: „Tehát itt együttműködünk és továbbfejlesztjük a mindenféle ágazatban történő együttműködést és munkát.” Hasonlóan járt az a gondolat is, hogy a találkozó „módot ad arra, hogy ne csupán beszélgessünk, hanem megoldást is keressünk bármilyen problémára”. Ebből Orbán annyit hallhatott, hogy „nem csak beszélünk, hanem tulajdonképpen amit megígérünk, azt úgy csináljuk.”

A gazdasági adatoknál is jelentős volt a különbség: Putyin a kétoldalú áruforgalom tavalyi, 23 százalékos csökkenéséről és az idei, több mint 7 százalékos növekedéséről beszélt, a magyar fordítás ezt számok nélkül, általánosságban úgy adta vissza,

hogy „a tavalyi év az szintén változásokat hozott, nem volt annyira könnyű nekünk se”, de „ebben az évben tapasztalunk egy kis növekedést”. Az energetikai együttműködés kapcsán Putyin megemlítette, hogy „itt vannak kérdések és problémák, amelyeket meg kell vitatnunk”, amit a tolmácsolás a következőre módosított: „És így tudjuk továbbfejleszteni a gazdaságunkat.”

A beszélgetés további részében Orbán Viktor szavait már az orosz delegáció tolmácsa fordította oroszra, a forrás szerint szakmailag megfelelő minőségben.

A magyar tolmács kiválasztásának folyamatáról és a szakmai követelményekről a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Miniszterelnökséget és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is megkereste a lap, de egyelőre nem kapott választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fotók: Tizenöt perc jutott a búcsúra – Kijevben eltemették a háború első anyaországi magyar hősét
A gyászoló édesapa hangja elcsuklott, amikor meglátta fia nevét a fekete zsákon. A kijevi halottasházban a háború miatt már futószalagon mennek a temetések.


„Magyar hőst hozunk a pajzson, azért jött ide, hogy megvédjen téged” – ez a mondat hangzott el Áser Benjámin kijevi búcsúztatásán, a háború sújtotta ukrán fővárosban. A reggelek sűrűek az egyes számú kijevi igazságügyi halottasház udvarán. Három hatalmas hűtőkamion parkol ott, az épület ugyanis, amit a négymilliós főváros békeidős halálozási arányaira méreteztek, képtelen befogadni a keletről érkező holttestek áradatát – írta a 24.hu.

„Ezerszeres kapacitáson működünk” – mondja az egyik halottszállító.

A ravatalozóban a hatalmas forgalom miatt mindössze 15 perc jut a búcsúztatásra, utána egy olívazöld katonai furgon viszi tovább a koporsót a temetőbe.

Az ukránok minden elesett katonára következetesen hősként, „herojként” hivatkoznak. Áser Benjámin koporsóján a Harmadik Rohamdandár logója látható. Amikor a fekete zsákot áttolták az udvaron, rajta a cirill betűs felirattal – „Ejszer” –, édesapja, Áser Nátán hangja elcsuklott.

Áser Benjámin a háború első, Magyarországon született magyar önkéntese, aki a harcokban elesett.

A Harmadik Rohamdandár Második Gépesített Zászlóaljának lövészeként szolgált, amikor május 24-én Harkiv megyében életét vesztette. A nyilvános búcsúztatót november 27-én tartották a kijevi Függetlenség terén (Majdan), ahol apja és bajtársai is jelen voltak, majd a Nemzeti Katonai Emléktemetőben helyezték végső nyugalomra.

Áser korábban a Magyar Honvédség szerződéses katonája volt, de 2023 márciusában nem jelent meg szolgálati helyén, miután jelezte, hogy Ukrajnába megy harcolni. Emiatt Magyarországon eljárás indult ellene.

A temetés megszervezése hónapokig elhúzódott, mert Kanadában élő édesapja sokáig mérlegelt, hogy Kijevben vagy Torontóban legyen a szertartás. A kijevi búcsúztatón a város főrabbija, Moshe Reuven Azman nemcsak ukrán és magyar, hanem zsidó hősként is méltatta az elesett önkéntest. Míg az ukrán és a nemzetközi közvélemény az Ukrajna melletti kiállás példájaként tekint a történetére, a magyar kormány következetesen „háborúellenes” álláspontot képvisel, a külföldi fegyveres szolgálat pedig jogi következményekkel jár. A fronton több ezer külföldi önkéntes harcol, a közelmúltban cseh és litván harcosok haláláról is érkeztek hírek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
200 milliós kártérítést és havi járadékot ítéltek meg a Jókai utcai házomlásban megsérült balerinának – de a fizetésre kötelezett cégek felszámolás alatt állnak
A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletet hozott Tóth Nikolett ügyében, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. A táncművész édesanyja is kap 15 millió forint sérelemdíjat.


Ítélet született a Jókai utcai házomlásban súlyosan megsérült táncművész ügyében:

Tóth Nikolett kétszázmillió forint kártérítést és élete végéig havi 3,5 millió forintos járadékot kap.

Ahogy a Blikk megírta, a bíróság a sérelemdíj és kártérítés kifizetését is jogerősen megítélte; a döntés értelmében a művész édesanyja a korábban kifizetett összegen felül 15 millió forint sérelemdíjban részesül.

A helyzetet ugyanakkor nehezíti, hogy a fizetésre kötelezett cégek felszámolás alatt állnak, így egyelőre bizonytalan, hogy a táncosnő mikor és hogyan juthat hozzá a neki megítélt összeghez.

A baleset 2022 júniusában történt: ekkor omlott az utcára a budapesti Jókai utca 1. szám alatti, átalakítás alatt álló épület díszfala. A lezuhanó törmelék négy embert sebesített meg. Hárman könnyebben sérültek, az Operettszínház táncművésze, Tóth Nikolett azonban életveszélyes, súlyos gerinc-, koponya- és belső sérüléseket szenvedett, ami miatt meg is kellett műteni, azóta pedig kerekesszékbe kényszerült.

A rendőrség gondatlan veszélyeztetés gyanújával indított nyomozást. Az eljárás során több mint ötven tanút hallgattak ki, és igazságügyi munkavédelmi, valamint építésügyi szakértőket is bevontak.

A nyomozás végül négy gyanúsítottat nevezett meg. A szakvélemények szerint a statikus tervezőmérnök nem végzett folyamatos statikai ellenőrzést, és nem ismerte fel a leomló díszfal párkánytartó szerepét. A műszaki vezetőnek azt rótták fel, hogy nem gondoskodott bontási tervről és a veszélyes terület lehatárolásáról. A generáltervező nem adott át olyan kivitelezési dokumentációt az építtetőnek, amely a bontási tervet is tartalmazta volna, a kivitelezőnek pedig a munkavédelmi intézkedések biztosítása lett volna a feladata.

A rendőrség szeptemberben lezárta a nyomozást, és vádemelési javaslattal küldte meg az ügy iratait az ügyészségnek. A kivitelező Pillér-Lakás Kft. korábban azzal védekezett, hogy a felelősség vitatott, a problémát szerintük a második világháború utáni, nem megfelelő helyreállítás okozta. Állították azt is, hogy a balesetet megelőző 9-10 napban a leomlott falszakaszon nem folytattak munkát. A tetőtér-beépítési projekt célja 15 új, luxuskategóriás lakás kialakítása volt, a kivitelező cég azonban idén szeptember óta felszámolás alatt áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Figyelmen kívül hagyják a Kúria ítéletét, új kormányhivatali eljárás indult a balatonföldvári kikötő ügyében
A 90 százalékban kész kikötő már áll, a helyeket árulják. A legfőbb bírói fórum ítélete ellenére a kormányhivatal most újra dönthet a sorsáról.


Bár a Kúria jogerősen megsemmisítette a balatonföldvári Nyugati-strandra épülő kikötő engedélyét, a beruházó alkotmányjogi panaszát pedig az Alkotmánybíróság is elutasította, a Veszprém Megyei Kormányhivatal a napokban mégis új engedélyezési eljárást indított az ügyben – írta a Népszava.

A lépés azért is különös, mert a Kúria korábbi ítélete egyértelműen kimondta, hogy a megismételt eljárás során a kormányhivatalnak el kell utasítania a beruházó Balabo Kft. kérelmét.

A Kúria ítéletét egyebek mellett azzal indokolta, hogy a beruházás a helyi építési szabályzatba ütközik, mivel egy partszakasz nem lehet egyszerre strand és kikötő is.

A bíróság kimondta: ha egy strand vízfelületén kikötő épül, ott a fürdőzés lehetősége nyilvánvalóan megszűnik, a strand funkciója pedig a jogszabályok szerint nem változtatható meg.

A Kúria emellett a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását is hiányosnak találta.

A helyzetet bonyolítja, hogy amíg a kormányhivatal az alkotmányjogi panasz elbírálása miatt felfüggesztette az eljárást, a Balabo Kft. folytatta az építkezést. A 175 hajó befogadására alkalmas, 2,5 hektáros létesítmény készültsége mára elérte a 90 százalékot, sőt, a cég már tavasszal elkezdte értékesíteni a kikötőhelyeket.

A beruházó éppen erre, a már majdnem kész állapotra és a használat hiányából fakadó amortizációra hivatkozott az Alkotmánybíróság előtt, aránytalan veszteségre panaszkodva. Az AB ezt az érvelést azzal söpörte le, hogy a cég a folyamatosan per alatt álló engedélyek tudatában, saját gazdasági kockázatára építkezett.

Helyi források szerint a Kúria döntése ellenére sem lenne meglepő, ha a kormányhivatal ismét zöld utat adna a beruházásnak.

A projektet ellenző civil szervezet tanácstalan azzal kapcsolatban, mit lehet tenni, ha a hatóság a legfőbb bíróság ítéletével szemben dönt. Felmerült annak a lehetősége is, hogy a projektet utólag nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítják, ami mentesítené bizonyos szabályok alól, bár egy jogerős kúriai ítélettel szemben egy ilyen lépés jogilag megkérdőjelezhető lenne. Egy másik elképzelés szerint kompromisszum születhet, amelynek keretében a város tulajdonrészt szerez a kikötőben, a cég pedig a korábbinál nagyobb összeget fordít a strand fenntartására.

A földvári kikötő ügye a 2019-es önkormányzati választások után került napirendre. A pályázatot a koronavírus-járvány miatti rendkívüli jogrend alatt Holovits Huba fideszes polgármester írta ki, amelyen egyedüli indulóként a Balabo Kft. nyert, amely nem sokkal korábban 897 millió forintos állami támogatást kapott a projektre. A civilek tiltakozása és nyertes perei többször is megakasztották az építkezést, a jogi csatározások végén mondta ki a Kúria, hogy a kormányhivatalnak el kell utasítania a kikötő engedélyezési kérelmét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk