Koronavírus-vakcina: Megkezdődik az oltás az EU valamennyi tagországában vasárnap

A Covid-korszakot idéző jelenetek játszódnak le Thaiföld legforgalmasabb repülőterein: a hatóságok az indiai Kalkuttából érkező járatok utasait szűrik a halálos Nipah-vírus miatt.

A szigorú, háromfázisú eljárásrend január 26-án, hétfőn éjfél után egy perccel lépett életbe a 2015-ös járványügyi törvény alapján. A thaiföldi lépéseket egy indiai járványgóc indokolja:

A Nation Thailand helyi lap szerint Thaiföldön eddig még soha nem regisztráltak Nipah-fertőzést.

„Ha a repülőtéren gyanús esetet találunk, az illetőt karanténba helyezzük, és a vonatkozó teszt eredménye nyolc órán belül ismert lesz” – közölte Phatthana Phromphat közegészségügyi miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a Nipah terjedése nem olyan, mint a Covidé. „Nipah esetén a fertőzöttek nem adják tovább a vírust, amíg nincsenek tüneteik” – mondta.

Az érintett járatokon kötelező kitölteni a T.8-as egészségügyi nyilatkozatot, és minden utast hőmérőznek. A kockázatosnak ítélt gépeknek elkülönített állóhelyet és szűrőzónát jelöltek ki, gyanús esetnél pedig a repülőt a következő út előtt fertőtlenítik. A szabályszegőkkel szemben akár 20 ezer thai baht, vagyis átszámítva körülbelül 205 ezer forintos pénzbírságot is kiszabhatnak.

– közölte a The Times of India cikke szerint Vikram Singh, a kalkuttai repülőtér igazgatója. Egy helyi utazási irodákat tömörítő szervezet vezetője szerint a külföldi intézkedések csak pánikot keltenek a turisták körében.

A thaiföldi hatóságok arra kérik az érintett területekről érkezőket, hogy ha az utazást követő 21 napon belül belázasodnak vagy légúti tüneteik jelentkeznek, hívják a 1422-es járványügyi forródrótot.

A Nipah-vírus (NiV) egy zoonózis, azaz állatokról emberre terjedő betegség, amelynek természetes hordozói a gyümölcsevő denevérek.

A fertőzés súlyos légúti tüneteket és halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okozhat, a halálozási arány pedig a korábbi járványok tapasztalatai alapján 40 és 75 százalék között mozog. Aggodalomra ad okot, hogy jelenleg nincs ellene sem engedélyezett védőoltás, sem specifikus gyógyszeres kezelés.

Egy hideg januári estén, 2023-ban egy brit házaspár visszaadott egy csecsemőt a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat épületében. A kislányt hónapokig nevelték, a sajátjuknak tekintették, de egy hatósági döntés elszakította őket egymástól. Két nappal korábban a Belügyminisztériumban egy magas szintű egyeztetésen Sára Botond főispán szájából hangzott el a mondat, amely megpecsételte a sorsukat:

A megrázó történetet a Válasz Online tárta fel: egy Budapesten élő brit házaspár 2022 októberében kapta a hírt, hogy örökbe fogadhatnak egy koraszülött roma kislányt.

A szakmai protokoll szerint lezajlott a „barátkozás” szakasza, a kötődés kialakult, a gyám pedig a jogszabályoknak megfelelően, a végleges határozat előtt átmenetileg a családnál helyezte el a csecsemőt. Az örökbefogadást véglegesítő jegyzőkönyv felvételét azonban a Budapest Főváros Kormányhivatalának Gyámügyi Főosztálya az utolsó pillanatban lemondta.

– emlékezett vissza az édesanya. A háttérben azonban Lengyel Judit, a Tegyesz akkori osztályvezetője szerint a gyámhivatal vezetője, Kálmándy-Pap Ágnes akadt ki teljesen, mondván, „nem akarja engedélyezni, hogy egy migránsnak adjunk gyereket”.

A hatóságok ezután azonnal léptek: a kislány eredeti gyámját, Szarvas Erikát elmozdították, az ügyet a fővárosi Tegyesztől a Nógrád megyeihez helyezték át, és új gyámot jelöltek ki, aki a Nógrád megyei szakszolgálattal együtt már nem javasolta az örökbefogadást.

Az események néhány nappal karácsony előtt eszkalálódtak, amikor a család épp vidéken volt. Az új gyám, Kárpáti László telefonon közölte velük:

Mivel a család nem volt otthon, a gyám másnap feljelentést tett a rendőrségen, azt állítva, hogy a szülők veszélyeztetik a gyereket, és körözést adtak ki ellenük. A gyámhivatal vezetője felhívta a pár idősebb, örökbefogadott fiának óvodáját is, és azt állította az igazgatónak, hogy a szülők bűnözők, akik elraboltak egy magyar kislányt. Az ügyvéd tanácsára a család végül visszaadta a gyermeket, hogy a bíróságon folytassák a harcot.

Több bírósági eljárás indult, amelyeket a szülők sorra megnyertek. A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a kormányhivatal diszkriminatívan járt el és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A bírósági ítéletek ellenére a hatóságok nem engedtek. A Kulturális és Innovációs Minisztérium nem zárta ki az eljárásból az elfogultnak minősített gyámhivatalt, azzal érvelve, hogy a hivatalvezető időközben nyugdíjba ment. A Helsinki Bizottság által képviselt család ügyvédje, Győző Gábor szerint „Sára Botond a főosztályvezető nyugdíjazása után is kiállt amellett, amit az addig képviselt”.

A kormányhivatal hivatalos közleményében azzal védekezett, hogy minden esetben a gyermekek érdekét szem előtt tartva jár el. „A gyermek örökbe adását bírósági eljárások akadályozták, amelyek 2025 decemberében – önkéntes elállás következtében – lezárultak. Az örökbeadás jogi akadálya ezzel elhárult. Az örökbefogadási eljárás jelenleg folyamatban van” – írták. A hatóságok a családot is folyamatosan zaklatták.

– mondta az apa.

A hároméves küzdelem után, 2025 végén a pár feladta a harcot, hogy a kislánynak esélye legyen egy másik családnál új életet kezdeni. A kislány addigra betöltötte a harmadik életévét, amivel az örökbefogadási esélyei jelentősen csökkentek. A család elhagyta Magyarországot, a Tegyesz több, az ügyben érintett szakembere pedig felmondott.

„Olyan volt, mintha egy feneketlen üvegben lebegnénk” – foglalta össze az átélteket az édesanya, aki a történtek után feltette a kérdést:

A család megőrizte a kislány személyes tárgyait arra az esetre, ha a gyermek egyszer felkutatná őket, mert ahogy mondják: „ő mindig a családunk része marad”.

Egyik leghangosabb európai szövetségese, Robert Fico szlovák miniszterelnök állítólag „veszélyesnek” és sokkolónak nevezte Donald Trump amerikai elnök mentális állapotát egy magánbeszélgetésben, miközben nyilvánosan már hevesen tagadja az egészet. A botrány ráadásul épp akkor robbant ki, amikor az európaiak egyre növekvő aggodalommal figyelik Trump kiszámíthatatlanságát, különösen a Grönland megszerzésére tett fenyegetései és az új európai vámok belengetése miatt.

A Politico című brüsszeli hírportál szerint Fico január 17-én a floridai Mar-a-Lagóba találkozott Trumppal, majd onnan már aggasztó hírekkel tért haza Európába. Öt, névtelenséget kérő európai diplomata számolt be arról, hogy Fico egy január 22-i brüsszeli uniós csúcson, egy informális beszélgetésen fejezte ki döbbenetét.

„Nyomatékosan vissza kell utasítanom a POLITICO portál hazugságait arról, miként értékeltem találkozómat az amerikai elnökkel, D. Trumppal a brüsszeli informális csúcson. Senki nem hallott semmit, senki nem látott semmit, nincsenek tanúk, de ez sem akadályozta meg a POLITICO portált abban, hogy hazugságokkal álljon elő”

– írta Fico az X-en, hozzátéve, hogy „nem szólalt fel a brüsszeli informális csúcson”.

Egy, a találkozón szintén jelen lévő, de névtelenséget kérő amerikai tisztviselő is azt állította, hogy a megbeszélés kellemes és normális hangvételű volt, kínos pillanatok nélkül.

Európa és az Egyesült Államok viszonya egyre rosszabb. Trump a hónap elején új vámokkal fenyegetett meg nyolc európai országot, köztük Németországot és Franciaországot, mert szerinte akadályozták a Grönland megszerzésére irányuló törekvéseit. „Valószínűleg nem kapunk semmit, hacsak nem döntök úgy, hogy túlzott erőt és hatalmat alkalmazok, amellyel őszintén szólva feltartóztathatatlanok lennénk. De ezt nem fogom megtenni, rendben?” – mondta Trump a davosi beszédében.

Később bejelentette, hogy megállapodott Mark Ruttével, a NATO főtitkárával egy keretről, és visszavonta a fenyegetést, bár a megállapodás részletei azóta sem ismertek. A brüsszeli csúcson Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár is arra figyelmeztetett, hogy az EU-nak csökkentenie kell biztonsági függőségét az Egyesült Államoktól.

„Ez a nemzet fővárosa? A hajléktalanoknak megfelelő ellátásra van szüksége, a budapestieknek pedig tiszta és rendezett utcákra!” – ezzel a szöveggel osztott meg egy videót Radics Béla fővárosi fideszes képviselő a Facebook-oldalán.

Radics Béla nemrég azzal került a figyelem középpontjába, hogy szervezete, a Tradíciókért Alapítván, amely közel 43 millió forint állami támogatást kapott az elmúlt három évben, a bejelentett székhelyén és az interneten sem elérhető. Erről az RTL Híradó számolt be, amit a politikus „vérszegény leleplezésnek” nevezett egy videóüzenetben.