News here
hirdetés

HÍREK

Koronavírus: korlátozások jöhetnek, gazdasági kiesés is bekövetkezhet Varga Mihály szerint

A Pénzügyminisztérium csökkentette az előrejelzését, az energiaárak megugrása, az infláció megemelkedése és a vírushelyzet romlása miatt ugyanis 6,8 százalékos gazdasági növekedésre számítanak idén.

Link másolása

hirdetés

Magyarországon is berobbant a negyedik hullám: mint azt mi is megírtuk, az elmúlt 24 órában 6268 új fertőzöttet igazoltak és 107 többségében idős, krónikus beteg hunyt el. Utoljára május 8-án volt 100 felett az elhunytak száma.

Röst Gergely matematikus, az SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék vezetője, a Járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport tagja a Portfolion megjelent cikkében azt írta:

"a jelenlegi trendek rövid idő alatt súlyos helyzetet idézhetnek elő".

"Ha sikerülne újra felpörgetni az oltási kampányt, az nagyon sokat segítene abban, hogy nyugodtabb telünk legyen, elkerüljünk újabb hullámokat, és végre kikecmeregjünk a pandémiából. A realitás azonban az, hogy az előttünk álló kritikus hetek történéseit egy új oltási kampány sem tudja már érdemben befolyásolni, mert ehhez kevés az idő. Ha a negyedik hullám csúcsát jelentősen enyhíteni szeretnénk, ahhoz más eszközök is kellenek, melyeknek része a szélesebb körű maszkhasználat és egyéb kockázatarányos célzott intézkedések" - fogalmazott a matematikus.

A Portfolio arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányzat is egyre több kockázattal számol. Varga Mihály pénzügyminiszter a MABISZ konferenciáján tartott beszédében csütörtök reggel azt mondta, hogy a Pénzügyminisztérium a korábbi 7-7,5%-ról csökkentette előrejelzését, ugyanis energiaárak megugrása, az infláció megemelkedése és a vírushelyzet romlása miatt 6,8 százalékos gazdasági növekedésre számítanak idén.

hirdetés

A pénzügyminiszter szerint

korlátozások lehetnek, gazdasági kiesés jöhet a koronavírus negyedik hulláma következtében, de talán ez kisebb lesz, mint az előző hullámokban.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Drasztikusan megnövekedett villanyszámlát kaphatnak, akik éjszakai árammal fűtenek – akár a kis lakásokban is
Az egyébként olcsóbb éjszakai áramnál a rezsicsökkentett ár több mint két és félszerese lett a lakossági piaci ár, amit átlagfogyasztás felett kell fizetni.
Címlap: Pixabay.com - szmo.hu
2022. szeptember 23.


Link másolása

hirdetés

A 24.hu-nak írt levelet egyik olvasójuk, aki egy 40 négyzetméteres lakásban él, nem csinálnak nagy meleget, és semmilyen luxus nincs náluk. A ház 40 éves, abban található lakásuk az első emeleten van. Átalánydíjasok, a havi átlagos fogyasztásuk csak a hőtárolós villanykályhára körülbelül 355 kWh/hó.

A kályha éjszakai áramról megy, ami azt jelenti, hogy külön átlagfogyasztás vonatkozik rá (havi 210, évi 2523 kilowattóra), viszont ezzel a mennyiséggel nem tudják kifűteni a 40 négyzetméteres kislakást – ami éves szinten 4260 kWh-t igényel.

„Nem vagyok átlagfogyasztó?”

– tette fel a kérdést az olvasó, utalva arra a kormányígéretre, hogy az átlagfogyasztásig nem emelkedik a rezsi. Mivel kis lakásban él, eddig azt hitte eddig magáról, hogy átlagfogyasztó. Ám mint kiderült, nagyon is húsba vágóan érinti az új rezsiszabály, a korábbinál jóval magasabb villanyszámlát kap.

Nekik augusztus 1-jétől az eddigi havi 8200 forint helyett majdnem a duplájába, mintegy 14 ezer forintba fog kerülni a fűtés, ami éves szinten majdnem 70 ezer forinttal kerül többe, mint eddig.

Ennek egyik oka az, hogy az egyébként olcsóbb éjszakai áramnál a rezsicsökkentett ár több mint két és félszerese lett a lakossági piaci ár, míg a nappalinál hasonló esetben kevesebb mint kétszeres árat kell "csak" megfizetni az átlagfogyasztás felett.

Az MVM díjszabása szerint a nappali áram rezsicsökkentett áron bruttó 36,386 forint/ kWh, az éjszakai áram 22,962 forint kilowattóránként. Azaz a nappali áram rezsicsökkentett áron majdnem 60 százalékkal drágább.

hirdetés

Viszont az átlagfogyasztás felett fizetendő lakossági piaci árnál már megközelíti az éjszakai áram díja a nappaliét, ugyanis a nappali áram lakossági piaci ára bruttó 70,104 forint/kWh, az éjszakai áramé pedig már 60,935.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Elárverezték a házát, az autóját, de még mindig több mint 20 millió forinttal tartozik egy rendőrtiszt a követeléskezelőnek
A fizetéséből pedig mindössze 142 ezer forintot kap meg, a többit levonja a végrehajtó. Ez azonban még a kamatra sem elegendő, így soha nem fog elfogyni a tartozása.

Link másolása

hirdetés

Hiába árverezték el a házát, az autóját, még mindig húsz millió forinttal tartozik egy rendőrtiszt a követeléskezelő cégnek. A fizetése nettó a 460 ezer forint, ebből azonban mindössze 142,5 ezer forintot utal neki az államkincstár, a többit levonják – írja a 24.hu.

A neve elhallgatását kérő rendőr még 2007-ben vett fel tíz millió forint svájci frank alapú jelzáloghitelt, amikor még 140 forint volt a svájci frank árfolyama. A hitelválság miatt azonban elszálltak a törlesztő-részletek, és

amikor 2013-ban 260 forintos árfolyamon forintosították a devizahiteleket, akkor 36 millió forintra hízott a tartozása. A házát 11 millió forintért árverezték el, elvitték az autóját is, de a tartozása még ezután is több mint 20 millió forint volt.

„Soha nem fogy el a tartozásom, a levonások még a kamatra sem elegendőek” – mondta a rendőrtiszt a lapnak. A végrehajtást kérő követeléskezelő cég ugyanis a letiltási lap szerint 26,5 százalékos éves kamatot számol fel az adósság után, ez húsz millió forint esetén több mint 5,3 millió forint évente.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény főszabálya szerint az adós nettó fizetésének 33 százalékát - több tartozás esetén 50 százalékát – vonhatja le a végrehajtó.

Csakhogy a jogszabály arra is lehetőséget ad, hogy korlátlanul elvonják az adós bérének öregségi nyugdíjminimum ötszöröse feletti részét.

Az öregségi nyugdíjminimumot azonban 2008 óta nem emelték, ez most is 28,5 ezer forint. Ennek az ötszöröse 142,5 ezer forint - ennyit hagynak meg a cikkben megszólaló rendőr számláján is.

hirdetés

2008-ban azonban még csak 122 ezer forint volt a nettó átlagkereset, vagyis az átlagosnál valamivel több jövedelem maradhatott az adósnál. A 142,5 ezer forint azonban ma már nagyjából a nettó minimálbérnek felel meg, jövőre pedig várhatóan a minimálbér is lehagyja ezt az összeget, ha nem emelik a nyugdíjminimumot.

„Szeptemberben mintegy húsz százalékkal emelkedik az illetményem, de ugyanúgy 142,5 ezer forintot fogok kapni. Nem érdemes túlóráznom, éjszakáznom, másodállást vállalnom, mert azt is elviszi a végrehajtó.”

A 24.hu-nak egy végrehajtó azonban azt mondta, hogy a jelenlegi joggyakorlat alapján a végrehajtást kérőnek külön kell kérnie, hogy 142,5 ezer forint felett korlátlanul vonjanak le az adós jövedelméből, mivel a letiltási formanyomtatvány alapból nem is tartalmazza ezt a lehetőséget, ahogy az államkincstár számfejtő programja sem alkalmazza ezt automatikusan. Szerinte ebben az esetben az történhetett, hogy az államkincstár egyik ügyintézője „felkészült és szorgalmas” volt, és bepipálta ezt a lehetőséget is.

Az adós augusztus végén levélben fordult választókerülete fideszes képviselőjéhez, bemutatva a helyzetét és kérte, hogy kezdeményezzen törvénymódosítást a probléma rendezésére, mert szerinte ez több ezer család életét érintheti. Válasz egyelőre nem érkezett.

A 24.hu az ügyben kereste a Magyar Államkincstárt, illetve a végrehajtási ügyekért felelős Igazságügyi Minisztériumot is, de egyik helyről sem kaptak válaszokat.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
500 ezer forint volt a bruttó átlagkereset júliusban a KSH szerint
A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagbér pedig 332 500 forintot ért el.

Link másolása

hirdetés

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,3 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó 16,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset 500 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 344 700 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A reálkereset 1,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 13,7 százalékos növekedése mellett.

A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 332 500 forintot ért el, 15,3 százalékkal nőtt egy év alatt.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 465 700 forintra becsülhető, 14,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 400 900 forintot ért el, 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt, 16,6 százalékkal felülmúlta az előző év júliusit.

Az év első hét hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A bruttó átlagkereset 504 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 515 500 forint volt, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 335 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 500 forintot tett ki – közölte a KSH.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Nyílt levélben üzent Karácsony Gergely Tiborcz üzlettársának a csepeli munkásszálló ügyében: „Áldozza be egynapi profitját, cserébe nyugodtan alhat”
Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozik az a szálló, amit az elszálló rezsiköltségek miatt ideiglenesen bezárnak.

Link másolása

hirdetés

Nyílt levelet írt Karácsony Gergely Jellinek Dánielnek a csepeli munkásszálló ügyében.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, bizonytalan időre bezár a Csepel Művek területén lévő munkásszállás a drasztikusan megemelkedett energiaárak miatt. A tulajdonos Indotek Group - amely az egyik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel érdekeltsége - az RTL Híradó kérdésére azt írta,

a helyi szolgáltató felmondta a Zászlós Szálló hőszolgáltatási szerződését. A megemelkedett rezsiárak pedig olyan többletterhet jelentenének a lakóknak, amelyet vélhetően már nem fognak tudni kifizetni.

A főpolgármester levelében úgy fogalmazott, hogy bár Jellinekkel nem ismerik egymást, de azt olvasta róla, hogy „nagyon gazdag ember”, aki Tiborcz István üzleti partnereként 100 milliárd forintos vagyonával az ország 10. legtehetősebb embere.

„Felszólítom hát, mondjon le egy napi profitjáról, és biztosítsa, hogy az ön tulajdonában lévő csepeli munkásszállón legyen fűtés, és ne kerüljön utcára az a csaknem 150 felnőtt és 50 gyerek, akik most ott élnek. Bizonyára elkerülte a figyelmét, hogy ők, a munkásszálló lakói, valójában emberek”

- írta Karácsony.

A főpolgármester szerint Jellinek döntése miatt a szállón élő gyerekek nem csak a lakhatásukat, de a családjukat is elveszítik, „hiszen a törvények alapján az utcára került gyerekeket a gyámhatóság elveszi szüleitől”.

hirdetés

„Ne jöjjön azzal, hogy megnövekedtek a költségek, mert higgye el, hogy költségnövekedésben nem tud velünk, a Fővárosi Önkormányzattal versenyre kelni. Mi mégse rakunk utcára senkit” - fogalmazott Karácsony Gergely, aki arról is biztosította Jellineket, hogy ha nem intézkedik tulajdonosként a munkásszálló bezárásának visszavonásáról, akkor gondoskodik róla, hogy „minden jóérzésű budapesti polgár mély megvetése kísérje önt”.

„Áldozza be egynapi profitját, cserébe nyugodtan alhat”

- zárta sorait a főpolgármester.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: