Koronavírus - Ezer fölé emelkedett az intenzív ápolásra szoruló fertőzöttek száma Németországban
A fertőzöttek száma legutóbb június 18-án volt ezer felett. A Covid miatt kórházba kerülők 90 százalékának és az intenzív ellátásra szorulók 94 százalékának nincs védőoltása.
Több mint két hónap után először ismét meghaladja az ezret az új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2) fertőzöttek száma a németországi kórházak intenzív osztályain egy vasárnap közölt kimutatás szerint.
Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) adatai szerint a nyilvántartásukban szereplő 1257 kórházban 1008 fertőzöttet ápolnak az intenzív terápiás osztályokon, 34-gyel többet a szombatinál.
A betegek 48 százaléka - 485 paciens - szorul lélegeztetésre. Számuk egy nap alatt héttel emelkedett.
Az intenzív ápolásra szoruló SARS-CoV-2-fertőzöttek száma legutóbb június 18-án volt ezer felett. Akkor 1011 betegről kellett gondoskodni. Számuk július közepéig folyamatosan csökkent, majd a vírus delta nevű változatának szétterjedése révén elindult negyedik járványhullámmal ismét emelkedésnek indult.
Az intenzív osztályokra nehezedő teher egyelőre messze elmarad a tavaly év végén, a második hullám legnehezebb szakaszában regisztrált csúcstól, amikor 5762 beteg szorult intenzív ellátásra.
Az utóbbi hetek adatai szerint a súlyos lefolyású fertőzés elsősorban a SARS-Cov-2 okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltástól elzárkózókat fenyegeti.
Ezt mutatja a szövetségi kormány legutóbbi, hétfői összesítése, amely szerint a SARS-Cov-2 miatt kórházba kerülők 90 százalékának és az intenzív ellátásra szorulók 94 százalékának nincs védőoltása.
Ezért a berlini vezetés az oltási kampány gyorsítására törekszik, és azzal számol, hogy az alapvető fertőzéshigiéniai óvintézkedéseken - közösségi maszkviselés, társas távolságtartás - kívül más korlátozásokra egyelőre nem lesz szükség az oltással rendelkező és a fertőzésen átesett emberek esetében.
Ezt jelzi egy hétfőn bevezetett előírás, az úgynevezett 3G-szabály, amelynek elnevezését a "beoltott, gyógyult vagy tesztelt személyek" (geimpfte, genesene oder getestete Personen) kifejezésből képezték.
A szabály előírja, hogy a teljes oltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül vehetnek részt zárt térben tartott rendezvényeken, és kereshetnek fel egyebek mellett vendéglőt, edzőtermet és kórházat, a többiek viszont csak friss negatív SARS-CoV-2 teszttel.
Ugyanakkor több tartományi kormány mérlegeli, hogy ennél szigorúbb előírást vezetnek be, ha felerősödik a negyedik hullám. A tervek szerint a 3G helyett az úgynevezett 2G-szabályt alkalmazzák, amely szerint csak a teljes oltással rendelkezők és a gyógyultak tartózkodhatnak fertőzésveszélyes környezetben, például szállodában, fodrászatban, színházban vagy sportrendezvényen, és az oltatlanok még friss negatív teszttel sem.
Több mint két hónap után először ismét meghaladja az ezret az új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2) fertőzöttek száma a németországi kórházak intenzív osztályain egy vasárnap közölt kimutatás szerint.
Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) adatai szerint a nyilvántartásukban szereplő 1257 kórházban 1008 fertőzöttet ápolnak az intenzív terápiás osztályokon, 34-gyel többet a szombatinál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tisza Párt megkezdte a felkészülést a 2026-os országgyűlési választásokra, és bemutatta az első jelölt-jelöltjeit több vidéki választókerületben. A párt egyfajta belső előválasztási rendszert működtet:
körzetenként három embert mutatnak be, akik közül a helyi közösség és a párt szimpatizánsai választják majd ki azt az egy jelöltet, aki végül a Fidesz jelöltjével és más ellenzéki indulókkal is megmérkőzhet.
A névsorokból kiderül, hogy a párt nem hivatásos politikusokkal, hanem a civil életből érkező, helyben ismert szakemberekkel, orvosokkal, tanárokkal és vállalkozókkal vágna neki a választásnak.
Baranya megye 1-es választókerületében, Pécsett rögtön egy erős hármas verseng az indulás jogáért. Dr. Ruzsa Diána kardiológus, aki az Egyesült Államokban és Németországban is dolgozott, mielőtt hazatért gyógyítani. Mellette Járosi Péter közgazdász száll harcba, aki szintén Amerikából költözött haza, és úgy véli, a magyar béreknek és nyugdíjaknak „legalább a dupláját kellene érniük”. A harmadik jelölt Dudás Norbert kommunikációs szakember és építészmérnök hallgató, a helyi egyetemi Tisza Sziget egyik vezetője, aki bérlakásprogrammal és Iskolabusz Programmal tenné élhetőbbé a várost.
A megye többi részén is hasonlóan sokszínű a kép. A 2-es körzetben indulna Dr. Kovács Áron közgazdász, Pichler Johanna marketinges és cserkész, valamint Pintér Zoltán volt banki vezető. A 3-as körzetben a már önkormányzati képviselői tapasztalattal rendelkező Rózsahegyi Áron, a közösségszervező Makai Márton és a kétgyermekes, egyedülálló anyaként is helytálló Szente Barbara közül választanak. Szigetvár környékén (OEVK 4) Kapronczai Balázs művészeti iskola-alapító, Helesfai Márk múzeumi régészeti munkatárs és Szász Beáta Rita, a kereskedelemben és a szociális szférában több évtizedes tapasztalattal rendelkező jelölt versenyez.
Szegeden és környékén a helyi infrastruktúra fejlesztése, különösen egy harmadik Tisza-híd megépítése a központi téma. Az 1-es körzetben három doktor is megmérkőzik:
Dr. Mágori Krisztina igazságügyi orvosszakértő, Dr. Stumpf Péter Bence politológus, egyetemi oktató, és Dr. Szigeti Balázs bűnügyi szakjogász (képünkön). Mindhárman a helyi egészségügy és közlekedés fejlesztését, valamint a BYD-gyárhoz hasonló nagyberuházások szigorú felügyeletét tartják kulcsfontosságúnak.
A Szeged környéki 2-es választókerületben Gajda Attila tanár-edző, Gellérfi Zsombor szoftverfejlesztő és Sóti Anikó fordítóiroda-vezető indulna. Közös céljuk a Homokhátság súlyos vízhiányának kezelése. Szentesen (OEVK 3) a helyi kórház leépülése és a 451-es út katasztrofális állapota a legégetőbb probléma, amelynek megoldására Bárkányi Bence betegszállító vállalkozó, Bocskay István pénzügyi szakember és Páger Krisztina mérnök is ígéretet tett. Hódmezővásárhelyen és Makón (OEVK 4) a makói arzénes ivóvíz problémája, a helyi kórházak szakemberhiánya és a szülészet visszahozása a fő kampánytéma, amelyért Dr. Ferenczi Gábor jogász-vállalkozó, Gyömbér Dávid logisztikus és Oberholzer Zsófia nagyvállalati vezető száll harcba.
A nyugati határszélen az elvándorlás, az Ausztriába ingázás és a helyi egészségügyi ellátás leépülése jelenti a legnagyobb kihívást.
Szombathelyen (OEVK 1) Csiszár Zsófia Judit vállalkozó, aki maga is Ausztriába jár dolgozni, az M86-M87-es utak megépítését és a fiatalok itthon tartását sürgeti. Vele versenyez Rápli Róbert, a helyi művészeti szakgimnázium igazgatója, és Dr. Zsálek Judit onkológus, aki negyven évet dolgozott a Markusovszky Kórházban.
Sárváron (OEVK 2) Gregus György közlekedésmérnök és nevelőszülő, Németh Martin frissen megválasztott büki önkormányzati képviselő, valamint Strompová Viktória idegenvezető és sárvári képviselő versenyeznek. Céljaik között szerepel a bezárt kórházi osztályok újranyitása, egy légimentő bázis létrehozása és a helyi nyilvánosság helyreállítása. Körmend környékén (OEVK 3) Adelwöhrer Beáta cégvezető, Horváth Nándor Zsolt tanár és roma történeti kutató, valamint Szabó László agrármérnök, egy nagy baromfitelep vezetője közül kerül ki a Tisza Párt jelöltje. Mindannyian a munkahelyteremtést és a vidéki infrastruktúra fejlesztését tartják a legfontosabb feladatnak.
A Tisza Párt megkezdte a felkészülést a 2026-os országgyűlési választásokra, és bemutatta az első jelölt-jelöltjeit több vidéki választókerületben. A párt egyfajta belső előválasztási rendszert működtet:
körzetenként három embert mutatnak be, akik közül a helyi közösség és a párt szimpatizánsai választják majd ki azt az egy jelöltet, aki végül a Fidesz jelöltjével és más ellenzéki indulókkal is megmérkőzhet.
A névsorokból kiderül, hogy a párt nem hivatásos politikusokkal, hanem a civil életből érkező, helyben ismert szakemberekkel, orvosokkal, tanárokkal és vállalkozókkal vágna neki a választásnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ismert nevekkel támad a Tisza a Fidesz fellegváraiban: ezek lehetnek a legizgalmasabb párharcok
Nagy Ervin színész Dunaújvárosban, Rost Andrea operaénekesnő Szolnokon, Ruszin-Szendi Romulusz pedig Hajdúszoboszlón méretteti meg magát. Magyar Péter ellenfele a fővárosi Hegyvidékben Steiner Attila energiaügyi államtitkár lesz.
Hétfő este új szakaszába lépett a 2026-os országgyűlési választásra való készülődés: a Tisza Párt mind a 106 egyéni választókerületben bemutatta azt a három-három képviselőjelölt-jelöltet, akik közül a következő napokban online előválasztáson dől el, ki szállhat ringbe a Fidesz jelöltjeivel.
A kiválasztás két körben zajlik: november 23–24-én a helyi Tisza Szigetek tagjai szűkítik kétfősre a mezőnyt, majd november 25–27. között a választókerületben élők dönthetnek a két jelölt között a Nemzet Hangja nevű felületen. A Tisza végleges, 106 fős névsorát november 30-án hozza nyilvánosságra.
A legnagyobb figyelem a fővárosi Hegyvidékre szegeződik, ahol a párt elnöke, Magyar Péter egyéniben indul, így ott nem is tartanak előválasztást. A Fidesz Steiner Attila energiaügyi államtitkárt indítja ellene, akinek jelöltségét a kormány már korábban megerősítette.
Steiner Attila úgy reagált: „Évtizedek óta jól ismerjük egymást, és nagyon örülök, hogy egyéniben indulsz a 3-as vk-ban a választásokon. Vk-elnökként alig várom, hogy nyíltan beszéljünk a régi ügyeidről”.
Magyar Péter egy korábbi bejegyzésében közvetlenül a miniszterelnököt hívta ki.
„Orbán Viktor is ebben a körzetben él. Ha nem gyáva, akkor ő is elindul és közvetlenül megküzdünk az emberek bizalmáért. Nos, miniszterelnök úr, most ki mögé fog bújni?”
A körzet eddigi képviselője, a momentumos Hajnal Miklós már bejelentette, hogy nem indul újra, döntését azzal indokolva, hogy „ma már egyértelműen kijelenthető: a XII. kerületiek körében kormányváltó hangulat van.”
Nemcsak a fővárosban, de vidéken is országos érdeklődésre számot tartó csaták jöhetnek.
Dunaújvárosban Nagy Ervin színész neve is ott van a Tisza három lehetséges jelöltje között, ő a körzetet 2022-ben szűken megnyerő fideszes Mészáros Lajossal nézhet szembe.
Hajdúszoboszlón Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség volt parancsnoka szállhat harcba a körzetet 2010 óta sorozatban nyerő fideszes Bodó Sándor ellen.
Szolnokon Rost Andrea operaénekes, Csornán pedig Bóna Szabolcs neve szerepel a tiszás jelöltek között, utóbbi a körzetet stabilan hozó Gyopáros Alpárral mérkőzhet meg.
A Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás is ismert kihívót kaphat Pilisvörösváron: a Tisza fővárosi frakcióvezetője, Bujdosó Andrea is a jelöltek között van.
A párt több ismert politikusa is megméretteti magát: Tarr Zoltán alelnök Soroksáron, Radnai Márk alelnök pedig Esztergomban indulhat.
Hétfő este új szakaszába lépett a 2026-os országgyűlési választásra való készülődés: a Tisza Párt mind a 106 egyéni választókerületben bemutatta azt a három-három képviselőjelölt-jelöltet, akik közül a következő napokban online előválasztáson dől el, ki szállhat ringbe a Fidesz jelöltjeivel.
A kiválasztás két körben zajlik: november 23–24-én a helyi Tisza Szigetek tagjai szűkítik kétfősre a mezőnyt, majd november 25–27. között a választókerületben élők dönthetnek a két jelölt között a Nemzet Hangja nevű felületen. A Tisza végleges, 106 fős névsorát november 30-án hozza nyilvánosságra.
A legnagyobb figyelem a fővárosi Hegyvidékre szegeződik, ahol a párt elnöke, Magyar Péter egyéniben indul, így ott nem is tartanak előválasztást. A Fidesz Steiner Attila energiaügyi államtitkárt indítja ellene, akinek jelöltségét a kormány már korábban megerősítette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán a TISZA Párt jelöltállításáról: Ugyanaz a baloldali gyülekezet, mint négy éve
A miniszterelnök röviden reagált arra, hogy az ellenzéki párt bemutatta a lehetséges képviselőjelölteket a jövő évi választásra. Orbánnak déjà vu-ja lett, el is magyarázta, hogy miért.
A TISZA Párt nyilvánosságra hozta, kik azok a jelöltek, akik közül a párt kiválasztja majd az országgyűlési képviselőjelöltjeit a 2026-os választásra.
Minden választókerületben három jelölt-jelöltet neveztek meg. A végső induló személyéről egy kétfordulós előválasztás dönt: először a párt belső közösségei, a Tisza Szigetek tagjai szavaznak, majd egy nyílt online voksolás következik. A végleges jelöltek listáját november 30-án hozzák nyilvánosságra.
Orbán Viktor kedd reggel a Facebook-oldalán reagált röviden a párt jelöltállítására.
„Déjà vu. Ellenzéki jelöltállítás. Újra itt van a nagy csapat. Ugyanaz a baloldali gyülekezet, mint négy éve. Ez pedig tudjuk mit jelent”.
A miniszterelnök szerint ha Magyarországon a baloldalé a hatalom, akkor Brüsszel irányít, ez pedig megszorításokat, adóemeléseket, munkanélküliséget és káoszt jelent majd a választások után.
Túl baloldaliak, túl brüsszeliek és túl kockázatosak. Miért adnánk a kezükbe Magyarország sorsát?
– teszi fel a kérdést a kormányfő a posztja végén.
A TISZA Párt nyilvánosságra hozta, kik azok a jelöltek, akik közül a párt kiválasztja majd az országgyűlési képviselőjelöltjeit a 2026-os választásra.
Minden választókerületben három jelölt-jelöltet neveztek meg. A végső induló személyéről egy kétfordulós előválasztás dönt: először a párt belső közösségei, a Tisza Szigetek tagjai szavaznak, majd egy nyílt online voksolás következik. A végleges jelöltek listáját november 30-án hozzák nyilvánosságra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hatalmas, egy évtizedre szóló fegyverbeszerzési csomagról írt alá szándéknyilatkozatot hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia elnök. A párizsi Villacoublay légibázison megkötött egyezmény értelmében
Ukrajna 100 darab Rafale vadászgépet és egy komplett, modern légvédelmi rendszert vásárolhat Franciaországtól.
A Rafale-ok mellett a megállapodás kiterjed új generációs SAMP/T légvédelmi rendszerekre, radarokra, drónokra és irányított bombákra is.
„Ez lesz a legnagyobb légvédelem, a világ egyik legnagyobbja” – jelentette ki Zelenszkij a megállapodás aláírását követően.
A francia elnöki hivatal hangsúlyozta, hogy a gépek új gyártásból érkeznek, nem a meglévő francia készletekből csoportosítják át őket. A szándéknyilatkozat egyelőre politikai kötelezettségvállalás, a végleges szerződéseket később kötik meg.
Az első szállításokra legkorábban három év múlva kerülhet sor, ami időt ad a komplex pilótaképzésre és a földi infrastruktúra kiépítésére.
A finanszírozást uniós és kétoldalú forrásokból, valamint a befagyasztott orosz vagyon bevonásával tervezik megoldani. Zelenszkij párizsi látogatása során francia hadiipari cégek vezetőivel, valamint dróngyártókkal is tárgyalt a jövőbeli ipari együttműködésről, ami akár közös fejlesztési és gyártási projekteket is jelenthet.
Ukrajna az utóbbi időben több hasonló, hosszú távú megállapodást is kötött légierejének modernizálására. Alig egy hónapja Svédországgal írtak alá egy szándéknyilatkozatot 100–150 Gripen vadászgép beszerzéséről, miközben már idén megérkeztek az első francia Mirage 2000-esek is. Ezzel párhuzamosan több NATO-tagállam, köztük Hollandia és Dánia, F–16-os vadászgépeket ad át Ukrajnának.
Hatalmas, egy évtizedre szóló fegyverbeszerzési csomagról írt alá szándéknyilatkozatot hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia elnök. A párizsi Villacoublay légibázison megkötött egyezmény értelmében
Ukrajna 100 darab Rafale vadászgépet és egy komplett, modern légvédelmi rendszert vásárolhat Franciaországtól.
A Rafale-ok mellett a megállapodás kiterjed új generációs SAMP/T légvédelmi rendszerekre, radarokra, drónokra és irányított bombákra is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
