Kormányinfó: hideg élelmet is lehet venni SZÉP-kártyáról augusztustól

Ritkán látott politikai fordulatnak adott otthont a XV. kerületi önkormányzat csütörtökön: a helyi civilek és a képviselők egy részének heves tiltakozása ellenére, a DK és a Fidesz frakciója közösen szavazta meg, hogy zöld utat adjanak egy 3500 lakásos, brutális léptékű lakópark megépítésének. A döntés után azonnal felrobbant a kerületet eddig vezető koalíció, a Momentum ugyanis bejelentette, kilép a szövetségből.

A több mint háromórás, feszült hangulatú testületi ülésen, amelyre a tiltakozó lakosok is bevonultak, a képviselők a Tiborcz István volt üzlettársához, Balázs Attilához köthető Bayer-cégcsoporttal kötendő szerződésről döntöttek. A kormány által korábban kiemelt beruházássá nyilvánított projekt így megvalósulhat Újpalotán, a Pólus Center mögötti zöldterületen – számolt be róla az RTL Híradó. A tervek szerint nyolc, 12-18 emeletes tömb épülne, a legmagasabb épületek a 60 métert is meghaladnák.

A kerület DK-s polgármestere, Cserdiné Németh Angéla azzal érvelt a döntés mellett, hogy a kiemelt státusz miatt az építkezés mindenképpen elindul, az önkormányzatnak gyakorlatilag nincs beleszólása. A most megkötött megállapodással azonban a kerület kap cserébe néhány kisebb fejlesztést, valamint minden eladott lakás után 500 ezer forintot, ami összesen körülbelül 1,7 milliárd forintos bevételt jelenthet a városrésznek. A polgármester a szavazás előtt elismerte a kényszerhelyzetet. „Felelősséggel kell meghoznunk ezt a döntést, amit sem a lakosság, sem az önkormányzat nem akar” – mondta Cserdiné.

A kiemelt kormányzati státusz lényegében azt jelenti, hogy a beruházásnak nem kell megfelelnie a helyi építési szabályoknak, azokat a kormányrendelet felülírja. A helyszínen tiltakozók között feltűnt Hadházy Ákos, a szomszédos kerület független képviselője is. „Egészen gyalázatos, ahogyan a kormány gyakorlatilag kiveszi a jog és a törvények alól, ezek az emberek gyakorlatilag azt csinálhatnak, amit akarnak” – fogalmazott Hadházy.

A helyiek attól tartanak, hogy a toronyházak tönkreteszik a környék hangulatát és élhetőségét.

– panaszolta az RTL Híradó stábjának egy helyi lakos.

Barkóczy Balázs, a kerület DK-s országgyűlési képviselője a kármentés logikájával magyarázta a helyzetet. Szerinte hiába tiltakoztak a kormánynál, érdemben nem tudják befolyásolni az építkezést. „Ha már a Bayer Construct a helyiek megkérdezése nélkül, az önkormányzat által állított szabályok és az országos építészeti szabályok áthágásával valósítja meg ezt a beruházást, akkor ebből valamit az önkormányzat is profitáljon” – tette hozzá Barkóczy.

A Szilas Liget néven futó projekt az Otthon Start Program egyik zászlóshajója, amelynek célja a lakáskínálat bővítése. A fejlesztő a honlapján természetközeli környezetet és energiahatékony megoldásokat ígér, az első ütem átadását 2027 végére tervezik. A döntés értelmében a beruházás megkezdődhet, a kerületi politikai erőviszonyok pedig a Momentum kilépésével alapjaiban rendeződtek át.

Az RTL riportját itt lehet megnézni:

Nem lehet ott gyermeke születésénél egy nyolchónapos terhes magyar nő férje, mert a magyar hatóságok elutasították a családegyesítési kérelmét. A pakisztáni férfi vízumát augusztus 6-án utasították el, a fellebbezését pedig november 11-én dobták vissza. A család elmondása szerint a döntést azzal indokolták, hogy a havi bevételük nem elegendő a megélhetéshez.

– írta a Blikk.

Májusban aztán minden megváltozott, amikor Muhammad hazautazott Pakisztánba, hogy a helyi magyar nagykövetségen nyújtsa be a családegyesítési kérelmét. Nem sokkal később derült ki, hogy Bora a közös gyermeküket várja.

„Ahhoz azonban, hogy ezt a vízumot kikérje, haza kellett utaznia Pakisztánba” – mondta Fábián Bora. „Borzasztó lelki megterhelést jelent, hogy a férjem nélkül kell megélnem a várandósság örömeit és nehézségeit. Mivel a párom nem volt mellettem, hogy támogasson, a terhességem 30. hetéig dolgoznom kellett a vendéglátásban napi 10-12 órát. Eközben pedig maga a hivatal veszi el tőlem a férjemet, vele együtt pedig az ő bevételét is.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tájékoztatója szerint a családegyesítési engedély feltétele a magyarországi lakhatás, a teljes körű egészségbiztosítás és a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet igazolása. A szabályozás ugyanakkor azt is rögzíti, hogy nem adható ilyen engedély annak, aki többek között vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel él az országban. A vonatkozó uniós irányelv szintén lehetővé teszi, hogy a tagállamok a családegyesítés feltételéül a „megfelelő erőforrások” igazolását szabják.

Egy nappal Orbán Viktor feltételezett pénteki moszkvai útja előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön jelezte, hogy a magyar miniszterelnököt szívesen látják Oroszországban. Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Putyin újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a Kreml kapcsolatban áll a magyar féllel egy lehetséges találkozó ügyében.

– fogalmazott az orosz elnök. A kijelentés egy nappal azelőtt hangzott el, hogy több magyar és orosz sajtóorgánum is arról írt, Orbán Viktor pénteken Moszkvába utazhat Putyinnal tárgyalni. Ezt az információt a magyar kormány eddig hivatalosan nem erősítette meg. Putyin méltatta Orbánt, akit olyan politikusnak nevezett, aki „a realitásokat látja, és ezek alapján határozza meg a politikai álláspontját”.

A lehetséges találkozó egy olyan időszakban jöhet létre, amikor az ukrajnai háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések új szakaszba léptek. Putyin csütörtökön maga is utalt arra, hogy a Genfben egyeztetett amerikai–ukrán szövegtervezet „alapul szolgálhat” egy jövőbeli megállapodáshoz, bár ezzel párhuzamosan megkérdőjelezte az ukrán vezetés legitimitását.

A kétoldalú magyar–orosz napirenden eközben több sürgető téma is szerepel, köztük az energetikai együttműködés és a paksi atomerőmű bővítése. A Roszatom a közelmúltban megkapta a Paks II. projekt első betonjának öntéséhez szükséges dokumentumokat, a fő építési fázis pedig a tervek szerint 2026 februárjában kezdődhet. A projektet egy 10 milliárd eurós orosz hitel (mai árfolyamon körülbelül 3850 milliárd forint) és 2,5 milliárd eurós magyar költségvetési hozzájárulás (körülbelül 960 milliárd forint) finanszírozza. Múlt pénteken az Egyesült Államok általános engedélyt adott ki, amely lehetővé tesz bizonyos, Paks II.-höz kapcsolódó tranzakciókat, kivételt képezve a szélesebb körű orosz szankciók alól.

Orbán Viktor legutóbb tavaly július 5-én járt Moszkvában, a látogatás akkor komoly diplomáciai vihart kavart az Európai Unión belül. Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy a magyar miniszterelnök kizárólag Magyarországot képviseli, nem az EU-t. „Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása kizárólag Magyarország és Oroszország kétoldalú kapcsolatainak keretében zajlik. A magyar miniszterelnök tehát semmilyen formában nem képviseli az EU-t” – állt Josep Borrell, az EU külügyi főképviselőjének közleményében.

A magyar kormány ezzel szemben a párbeszéd fenntartásának fontosságát hangsúlyozta. „Lassan Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, aki mindenkivel tud beszélni” – mondta Orbán Viktor a tavaly júliusi találkozón Putyinnak. A miniszterelnök korábban többször is arról beszélt, hogy az orosz energiahordozókról történő leválás „gazdasági katasztrófa” lenne Magyarország számára, és a kormány a nemzeti szuverenitásra és a geopolitikai realitásokra hivatkozva védi az Oroszországgal fenntartott energetikai kapcsolatokat.

„A gusztustalan propaganda elért minket is. Kapálózhatunk, ellenkezhetünk, vagy a fos megy ki az oldalra, vagy mi az ajtón” – írta egy szerdai kommentben Hamvas Tamás, a Totalcar főszerkesztője, miután a lap szemlézte az Index cikkét a Tisza Párt állítólagos megszorítási terveiről. A komment belső vihart kavart az Indexet is tulajdonló Indamédia cégcsoportban, amelynek vezérigazgatója egy belső körlevélben reagált a főszerkesztő szavaira. A levelet a 444.hu ismertette.

Ziegler Gábor ebben olyan „tanulmánygyűjteménynek” nevezi az Index cikkét, „amelyben egy ellenzéki párthoz köthető gazdaságot és adópolitikát érintő, azokkal kapcsolatos javaslatok szerepeltek”. Szerinte a Totalcar csak - a meglévő cégcsoportos gyakorlat szerint - a kiadvány profiljához szorosan kapcsolódó, autóipari és autózással kapcsolatos részeket emelte ki, valamint sajtóetikailag helyesen jelezte, hogy a megjelent tanulmánnyal kapcsolatban a megjelenést követően az érintett párt kifogással élt.

A munkatársaknak körbeküldött levélben megerősítette, hogy a szemle megjelentetése valóban nem főszerkesztői döntés volt. Azt írta,

A vezérigazgató szerint ez a cégcsoporton belüli bevett gyakorlat. Hozzátette, hogy a főszerkesztő megsértette a cégcsoport kommunikációs és etikai irányelveit. Felhívta a figyelmet arra is, a főszerkesztőnek jogosítványa van a szakmai véleményének az érvényesítésére.

– írta, jelezve, hogy az eset kapcsán levonták a szükséges „munkaügyi és kommunikációs tanulságokat”.