A Sinopharm vakcinájából eddig 550 ezer, a Szputnyik vakcinából 46 ezer adag érkezett.
A további orosz vakcinák szállításának pontos ideje még nem ismert, a kínai oltóanyagból viszont március 15-e után ismét 500 ezer adag érkezik - mondta.
Kitért arra is: tömeges oltás esetén több mint 7100 helyen tudnak oltást adni, és egy hét alatt több mint 1,5 millió embert tudnak beoltani, ha elegendő vakcina áll rendelkezésre.
A Magyarországon elérhető vakcinák biztonságosak, mindegyikből több mint tízmillió adagot adtak már be világszerte - mondta György István.
György István szerint: szerdától, két hét alatt több mint 465 ezer koronavírus elleni oltás beadására van lehetőség, ez több, mint amennyi embert eddig összesen beoltottak.
"Ahhoz, hogy ezeket az oltásokat ténylegesen el lehessen végezni az kell, hogy aki értesítést kap, fel is vegye az oltást"
- mondta az oltási központ vezetője.
Jövő héten a háziorvosok 275 ezer adag Sinopharm- és AstraZeneca-vakcinát kapnak. Előbbivel korcsoporti korlátozás nélkül a krónikus betegeket, utóbbival a 18-59 éves krónikus betegeket oltják. Emellett a háziorvosok 10-10 idős embert kórházi oltópontokra irányíthatnak, ahol az érintettek Pfizer-vakcinát kapnak - ismertette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
444: közpénz-százmilliókkal kitömött vállalkozó köpte le a TISZA Párt aktivistáját
Kiderítették, ki az a férfi, aki Abádszalókon inzultálta a tiszásokat. Egy mezőtúri vállalkozóról van szó, aki hatalmas adótartozása ellenére óriási finanszírozást kapott uniós forrásokból.
A 444.hu kiderítette, hogy a TISZA Párt aktivistáját vasárnap Abádszalókon leköpő és botrányos stílusban üvöltöző férfi nem más, mint a Mezőtúron régóta ismert Herceg Zoltán. A vállalkozó a 2010-es évek elején vezette a helyi Nemzeti Szállodát. Az épületet még 2008-ban vette át, és a felújításáról 2014-ben adott interjút a városi televíziónak.
A szálloda-üzemeltetésre létrehozott cége 2012-ben már szerepelt a 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező vállalkozások listáján, amit egészen 2016-ig halmozott, míg végül felszámolták a céget.
A férfi 2012-ben alapította a Prince Job Holding Zrt.-t is, amely papíron munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Később hivatalosan kiszállt a vállalatból, amely a felesége nevére került, de a nyilvántartásokban és az elérhetőségeknél továbbra is az ő adatai szerepelnek. A vállalkozás eredetileg mezőtúri címre volt bejegyezve, majd Kétpón működött, most pedig Újlengyelben van bejelentve, ahol nincs iparűzési adó.
A cég két alkalommal jelentős uniós támogatást kapott: egyszer 100 millió forintot munkabérköltségek finanszírozására, majd 294,5 millió forintot egy mezőtúri gabonatároló felépítésére. Érdekesség, hogy a cég kétszer – legutóbb idén márciusban – engedélyt kapott haditechnikai eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásra is.
Herceg vasárnap keveredett szóváltásba a Tisza Párt kerékpáros aktivistáival Abádszalókon, a Tisza-tó partján lévő mobilházaknál. A párt rendezvényszervezője, Zelcsényi Miklós videóra vette az esetet. A felvételen az látható, ahogy a férfi leköpi az egyik biciklist, majd kiabál: „Ez a buzi azt mondja, hogy gyere ki a ketrecből.” Ezután így kérdez: „Mi vagyok én, majom, te szarházi?”
A 444.hu kiderítette, hogy a TISZA Párt aktivistáját vasárnap Abádszalókon leköpő és botrányos stílusban üvöltöző férfi nem más, mint a Mezőtúron régóta ismert Herceg Zoltán. A vállalkozó a 2010-es évek elején vezette a helyi Nemzeti Szállodát. Az épületet még 2008-ban vette át, és a felújításáról 2014-ben adott interjút a városi televíziónak.
A szálloda-üzemeltetésre létrehozott cége 2012-ben már szerepelt a 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező vállalkozások listáján, amit egészen 2016-ig halmozott, míg végül felszámolták a céget.
A férfi 2012-ben alapította a Prince Job Holding Zrt.-t is, amely papíron munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Később hivatalosan kiszállt a vállalatból, amely a felesége nevére került, de a nyilvántartásokban és az elérhetőségeknél továbbra is az ő adatai szerepelnek. A vállalkozás eredetileg mezőtúri címre volt bejegyezve, majd Kétpón működött, most pedig Újlengyelben van bejelentve, ahol nincs iparűzési adó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem mindenkinek esik jól, nekünk sem, akik csináljuk, de ilyen az élet” – Orbán jobbkezét a kormány kampányairól is kérdezték a keresztény táborban
Nem volt hiány belemenős kérdésekben Nagy János előadása után. A kormányfő családjának és Mészáros Lőrincnek a gazdagodásáról is kérdezték. Az államtitkár a politikai kommunikáció durva stílusáról is beszélt, ami neki sem esik jól, de, mint mondta, „ilyen az élet”.
Nagy János államtitkár több kényes kérdésre is válaszolt a Magyar Református Egyház zánkai ifjúsági táborában, a Csillagpont Fesztiválon. Szóba került a kormánykommunikáció stílusa, a háborús veszélyhelyzet, a Voks2025 és Mészáros Lőrinc, illetve az Orbán-család gazdagodása is.
Az egyik néző arról kérdezte Nagy Jánost, hogy keresztény emberként mégis hogyan látja Orbán Viktor apjának, vejének és barátjának gazdagodását, illetve azt, hogy ezek az emberek az ország leggazdagabbjai közé emelkedtek a Fidesz-kormányzás alatt. Nagy János erre azt mondta, a törvényt mindenkinek be kell tartania, még a miniszterelnöknek is.
Ezután „tanmesét” mondott egy Mészáros Lőrincnek dolgozó villanyszerelőről, akivel sörözés közben találkozott.
A sztori szerint a férfi elárulta a politikusnak, hogy szereti a munkáját, jó a fizetése, és ünnepek idején bónuszt is kap. Az államtitkár szerint csak ennyi a lényeg, hogy a vállalkozók befizessék az adót, a cégeik rendben legyenek, és a nekik dolgozó emberek megkapják a fizetésüket.
A Voks2025 szavazással kapcsolatban is érkezett kritika Nagy János felé. A kérdező szerint a kormány túl erősen képviselte a nemek melletti álláspontot, ezzel befolyásolta az embereket. Az államtitkár erre úgy reagált, hogy szerinte mindenki szabadon dönthetett, majd véleménynyilvánító szavazásnak nevezte a kezdeményezést. Hozzátette:
„Szent meggyőződésem, hogy ha Ukrajna uniós tag lesz, az unió megszűnik létezni, az uniónak vége lesz, mint a botnak.”
A pódiumbeszélgetésen szóba került a háborús veszélyhelyzet is, amire a kérdező álláspontja szerint semmi szükség nincs. Nagy János erre azt felelte, „azért van veszélyhelyzet, mert olyan döntésekre van kényszerítve a kormány és államigazgatás, ami miatt szükséges, hogy azok jogilag meg legyenek alapozva.” Kiemelte: ő maga is annak örülne, ha „a háború véget érne, és az egész háborús veszélyhelyzeti intézkedést elfelejtenénk és lezárnánk.”
Nagy beszélgetőtársa, Szontágh Szabolcs református lelkész úgy érezte, erre még rá kell erősítenie, így lényegében leprás beteghez hasonlította a lerohant Ukrajnát. Mint mondta, ha a kérdező mellett egy leprás ülne, és nem menne arrébb, akkor ő is megfertőződne, és mindketten meghalnának. „Na, ezt jelenti a háborús veszélyhelyzet” – szűrte le Szontágh.
(A lepra kevéssé fertőző. az emberek 95 százaléka meg sem betegszik, de az biztos, hogy valaki mellé ülve nem lehet elkapni)
Az államtitkárt arról is kérdezték, miért van szüksége egy kereszténydemokrata pártnak olyan kampányokra, mint a MiniFeri, a háborúpárti retorika vagy a „mi van, kicsi”. Nagy János közölte: „Értem, hogy magának ez nem tetszik. De ha ez adhatja meg a többséget, akkor sajnos ezt viselni kell. Nincs mögötte hazugság. A tények mögötte megvannak. A stílussal van magának problémája, és ezzel nincs egyedül. Ezzel nem tudunk mit kezdeni. Nem mindenkinek esik jól, nekünk sem, akik csináljuk, de ilyen az élet.”
Nagy János államtitkár több kényes kérdésre is válaszolt a Magyar Református Egyház zánkai ifjúsági táborában, a Csillagpont Fesztiválon. Szóba került a kormánykommunikáció stílusa, a háborús veszélyhelyzet, a Voks2025 és Mészáros Lőrinc, illetve az Orbán-család gazdagodása is.
Az egyik néző arról kérdezte Nagy Jánost, hogy keresztény emberként mégis hogyan látja Orbán Viktor apjának, vejének és barátjának gazdagodását, illetve azt, hogy ezek az emberek az ország leggazdagabbjai közé emelkedtek a Fidesz-kormányzás alatt. Nagy János erre azt mondta, a törvényt mindenkinek be kell tartania, még a miniszterelnöknek is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Káosz a MÁV vonalain: felsővezetékhiba bénította meg a vasúti közlekedést Kelenföldnél, IC és elővárosi járatok maradtak ki hétfőn
Komoly fennakadások történtek a vonatközlekedésben a győri és a székesfehérvári vonalon, több IC és elővárosi járatra sem számíthattak az utasok hétfőn délelőtt. A MÁV pótlóbuszokkal igyekszik orvosolni a hibákat.
A MÁV közlése szerint Kelenföld állomáson felsővezetékhiba okozott fennakadásokat a vonatközlekedésben hétfő délelőtt, míg a győri és a székesfehérvári vonalon meghosszabbodhatott a járatok menetideje, és több vonat, köztük InterCity-k, zónázó- és személyvonatok sem közlekedtek.
A székesfehérvári vonalon nem indult el a Déli pályaudvarról 8:40-kor Martonvásárra tartó Z30-as vonat (4632), valamint a Martonvásárról 9:48-kor a Déli pályaudvarra tartó Z30-as vonat (4647).
A pusztaszabolcsi vonalon a Déli pályaudvarról 9:20-kor Százhalombattára induló S40-es vonat (4342), valamint a Százhalombattáról 10:02-kor a Déli pályaudvarra induló S40-es vonat (4315), míg Szigetszentmiklóson a Városházától 11:30-kor és 12:10-kor induló 682-es körjárat maradt ki.
Két Tópart IC ugyancsak nem közlekedett.
A Déli pályaudvarról 7:35-kor Nagykanizsára indult Tópart InterCity (IC 842) műszaki hiba miatt csak Kelenföldig jutott. Az utasok a Déli pályaudvarról folytathatták az útjukat, Balatonszentgyörgytől pedig pótlóbuszok vitték tovább őket Nagykanizsa felé.
A Nagykanizsáról 11:14-kor a Déli pályaudvarra induló Tópart InterCity (IC 845) szintén nem indult el. Az utasok a Nagykanizsa és Balatonszentgyörgy közötti távot pótlóbusszal tehették meg, viszont az egyik pótlóbusz csak Balatonszentgyörgyön állt meg, innen a 12:15-kor induló Déli<-Parti InterRégióra (18505) lehetett átszállni. A másik pótlóbusz Zalaszentjakabon, Zalakomáron és Vörsön is megállt, erről a Balatonszentgyörgyről induló Balaton InterCityre (IC 875) lehetett átszállni.
A MÁV honlapja szerint Kelenföld állomáson még délelőtt helyreállították a reggel megsérült felsővezetéket, így 11 órától már ismét korlátozás nélkül közlekedhettek tovább a vonatok.
Késésekre, kimaradó és rövidebb útvonalon közlekedő járatokra azonban továbbra is számítani kell. A győri, a székesfehérvári és a pusztaszabolcsi vonalon fokozatosan, délutánra állhat helyre a menetrendszerű közlekedés - közölte a vasúttársaság.
A MÁV közlése szerint Kelenföld állomáson felsővezetékhiba okozott fennakadásokat a vonatközlekedésben hétfő délelőtt, míg a győri és a székesfehérvári vonalon meghosszabbodhatott a járatok menetideje, és több vonat, köztük InterCity-k, zónázó- és személyvonatok sem közlekedtek.
A székesfehérvári vonalon nem indult el a Déli pályaudvarról 8:40-kor Martonvásárra tartó Z30-as vonat (4632), valamint a Martonvásárról 9:48-kor a Déli pályaudvarra tartó Z30-as vonat (4647).
A pusztaszabolcsi vonalon a Déli pályaudvarról 9:20-kor Százhalombattára induló S40-es vonat (4342), valamint a Százhalombattáról 10:02-kor a Déli pályaudvarra induló S40-es vonat (4315), míg Szigetszentmiklóson a Városházától 11:30-kor és 12:10-kor induló 682-es körjárat maradt ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Átlátszó: nem lesz semmi a HÉV fejlesztéséből, Vitézy szerint lett volna rá pénz
Az oknyomozó portál riportja arra jut, hogy nem tudni, mikor újulhatnak meg a HÉV-vonalak, és azt sem, lesznek-e valaha új kocsik. A MÁV új irodaházának árából futotta volna több vonal szerelvényeire is.
Két-három évtized alatt eljutott a „majdtól” a „soháig” a Budapest elővárosi közlekedésében kulcsfontosságú HÉV-vonalak több olyan fejlesztése, amelyeknek hasznosságát és szükségességét eddig sem a főváros, sem a kormány nem vitatta - írja részletes riportjában az Átlátszó. A lap megjegyzi: ezek között van olyan vonal is, ahol már húsz éve úgy gondolták, hogy a szerelvények cseréje halaszthatatlan, mégsem történt semmilyen előrelépés, azóta sem.
Az ügy kapcsán nemrég az a fejlemény született, hogy a Lázár János minisztériuma és a főváros közötti egyeztetés során több, régóta tolódó HÉV-fejlesztést hátrébb soroltak vagy egyenesen levettek a napirendről, holott eddig a kormány, a főváros vezetése és a kormánypárti vezetésű kerületek is egyetértettek abban, hogy meg kellene lépni őket.
Amire viszonylag kevesen számíthattak, az az, hogy az állami fenntartásúvá vált HÉV-eken pár év múlva a fejlesztések is leállnak.
Június 7-én egy olyan emlékeztető került a főváros szakbizottsága elé, amely lényegében törölte ezt az elemet a tervezett beruházások közül. Azt írták, az „M2 metró – H8-H9 vonalak összekötése: IKOP listán szerepel, a fejlesztés indokolt. Cél: az utazási idő csökkentése és az átszállások kényelmesebbé tétele, azonban a projekt megvalósításának anyagi kerete véges. A hibrid jellegű működtetés – a bekerülési és üzemeltetési költségek miatt – elvetésre került, a mainál kedvezőbb átszállási kapcsolat kerül kialakításra.”
Vitézy Dávid, a szakbizottság elnöke úgy értesült, a HÉV-metró integráció törlésének „hivatalos városházi magyarázata az, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium ezt kérte tőlük.”
„Azt volt szörnyű látni, hallani, olvasni az emlékeztetőben, hogy a HÉV-ek kapcsán nincs már ambíciója a fejlesztésre a magyar kormánynak. Ezt feketén-fehéren elmondták, leírták, gyakorlatilag csak felújítani gondolják, előbb, vagy utóbb, de azt se lehet tudni, hogy mikor, hiszen nem indult el semmilyen beruházás ebben a ciklusban” - nyilatkozta a politikus.
Vitézy hangsúlyozta: jelenleg sem a csepeli, sem a ráckevei HÉV nem éri el a metróhálózatot, sőt, a ráckevei a 4-6-os villamos vonalát sem.
Az összekötések elmaradása mellett az elmúlt hét évben nem történt érdemi előrelépés a szerelvények cseréjében sem - hangsúlyozza az Átlátszó, megjegyezve: mindez annak ellenére történik, hogy a „kohószökevények” műszaki állapota naponta veszélyezteti a működést. Pedig, ha ma születne megállapodás a szerelvények cseréjéről, akkor sem lenne egy gyors folyamat a megvalósítás, hiszen a szerződéskötéstől számítva jelenleg 3-4 év lenne, mire leszállítják őket. Pénz, Vitézy Dávid szerint lett volna rá: a csepeli és ráckevei, valamint a szentendrei HÉV összes szerelvényének cseréje nem kerülne annyiba, mint a MÁV új irodaháza.
Két-három évtized alatt eljutott a „majdtól” a „soháig” a Budapest elővárosi közlekedésében kulcsfontosságú HÉV-vonalak több olyan fejlesztése, amelyeknek hasznosságát és szükségességét eddig sem a főváros, sem a kormány nem vitatta - írja részletes riportjában az Átlátszó. A lap megjegyzi: ezek között van olyan vonal is, ahol már húsz éve úgy gondolták, hogy a szerelvények cseréje halaszthatatlan, mégsem történt semmilyen előrelépés, azóta sem.
Az ügy kapcsán nemrég az a fejlemény született, hogy a Lázár János minisztériuma és a főváros közötti egyeztetés során több, régóta tolódó HÉV-fejlesztést hátrébb soroltak vagy egyenesen levettek a napirendről, holott eddig a kormány, a főváros vezetése és a kormánypárti vezetésű kerületek is egyetértettek abban, hogy meg kellene lépni őket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
