HÍREK

Könnyek között kért bocsánatot a párizsi terrorkommandó életben maradt tagja

„Tudom, hogy a gyűlölet megmarad. De azt kérem önöktől, hogy mérséklettel utáljanak. Kérem, hogy bocsássanak meg nekem” – mondta.


Salah Abdeslam, a 2015. november 13-i, 131 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja pénteki, utolsó meghallgatásának végén bocsánatot kért a terrortámadás minden áldozatától a párizsi különleges esküdtszéken.

"Szeretném részvétemet kifejezni, és bocsánatot kérek minden áldozattól" - mondta a 32 éves francia állampolgárságú vádlott könnyekkel a szemében. "Tudom, hogy a gyűlölet megmarad. De azt kérem önöktől, hogy mérséklettel utáljanak. Kérem, hogy bocsássanak meg nekem" - tette hozzá sírva, a hallgatóság felé fordulva.

Salah Abdeslam utolsó meghallgatása szerda délután kezdődött, és péntek délután ért véget a védelem kérdéseivel.

A per fővádlottja az elmúlt három napban végig azt állította, hogy Párizs északi részén, a XVIII. kerületben egy kávéházban kellett volna magát felrobbantania, de az utolsó pillanatban meggondolta magát, mert a körülötte szórakozó fiatalok önmagára emlékeztették, és meg akarta kímélni az életüket.

"Sajnálja, hogy nem volt bátorsága végigcsinálni?" - kérdezte a vádlottól az egyik ügyvédje, Olivia Ronen.

"Nem sajnálom, nem öltem meg senkit, és én se haltam meg" - válaszolta Abdeslam. Ezután a fővádlott az anyja fájdalmáról beszélve kezdett el sírni.

"Szeretném elmondani, hogy november 13. (a terrortámadás napja) története az áldozatok vérével íródott. Ez az ő történetük, és annak én is részese vagyok. A sorsuk hozzám kötődött, és az én sorsom hozzájuk" - mondta remegő hangon a vádlott, mielőtt bocsánatot kért az áldozatokról.

Salah Abdeslam bocsánatot kért a per azon három gyanúsítottjától is, akik azért kerültek a vádlottak padjára, mert a merényletek után segítettek neki visszajutni Párizsból Brüsszelbe, ahol az elfogása előtt négy hónapig bujkált.

"Nem akartam őket belerángatni" - mondta, miközben az egyik szabadlábon védekező segítője könnyezve kiment a tárgyalóteremből.

"Tudom, hogy ez nem fogja önöket meggyógyítani. De ha ezzel jót teszek, ha egyetlen áldozatnak jót tudok tenni, akkor számomra az már győzelem" - mondta Abdeslam, mielőtt az esküdtszék elnöke felfüggesztette a tárgyalást.

A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a nyomozók feltételezése szerint nem egy kávéházban, hanem a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában.

Egy szakértői vélemény megállapította, hogy a robbanóöv nem működött, de az nem volt megállapítható, hogy a dzsihadista megpróbálta-e működésbe hozni vagy sem. Egy utóbb megtalált, az Iszlám Államhoz intézett levelében Abdeslam azt írta, hogy megpróbálta működésbe hozni a robbanóövet, de az nem működött.

Abdeslam a nyomozás alatt hallgatott, a per kezdete óta többször is szót kért, együttműködően viselkedett, de sokáig elsősorban azért, hogy igazolja a merényleteket. Az utolsó meghallgatásán viszont elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak.

A terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített.

A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket.

A különleges esküdtszék előtt húsz vádlottnak kell felelnie, Salah Abdeslamon kívül további 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Hárman szabadlábon védekezhetnek, de valamennyiükre életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki a vádpontok alapján.

A további hat gyanúsított, a terrortámadás kitervelői, feltételezhetően már nincsenek életben, meghaltak az iszlamista harcokban Szíriában, illetve a nemzetközi koalíció erői célzott támadásokban megölték őket, de távollétükben őket is elítéli majd a párizsi esküdtszék. Ítélethirdetés június végén várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pogátsa Zoltán: Ha kilépnénk az EU-ból, Orbán presztízse az észak-macedón miniszterelnökének szintjére csökkenne
A közgazdász szerint a magyar EU-tagság gazdasági előnyökkel jár, és a kormányfő befolyása is csökkenne, ha az ország hátat fordítana az uniónak.


Pogátsa Zoltán közgazdász a Népszavának adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor nem akarja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból. Úgy véli, a kormányfő számára is előnyös, ha az ország az unió tagja marad.

A közgazdász azzal indokolta ezt, hogy a kínai befektetők is azért jönnek Magyarországra, mert így elkerülhetik az európai importvámokat. Hasonló okokból jelentek meg a német autógyártók is: nemcsak az olcsó munkaerő miatt, hanem azért is, mert innen vámok és kvóták nélkül lehet árut szállítani az unió más tagállamaiba, ráadásul határellenőrzés sincs.

Pogátsa úgy fogalmazott:

„Ha kilépnénk az EU-ból, Orbán presztízse az észak-macedón miniszterelnökének szintjére csökkenne.” Hozzátette: „Márpedig ki tudja ma megmondani internetes keresés nélkül, hogy ki a macedón miniszterelnök?”

A beszélgetésben szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is. Pogátsa szerint erre belátható időn belül nincs esély, mivel senki nem gondolkodik abban, hogy egy háborús ország belépjen az EU-ba. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ő maga a világot járva még nem találkozott „nemet váltó” óvodással sem, miközben ez a téma korábban fontos szerepet kapott a magyar közbeszédben. Úgy fogalmazott: „Az előbbiekkel kapcsolatos állítások legfeljebb blöffnek tekinthetők.”

A gazdasági kilátásokat is értékelte. Szerinte az egymillió új munkahely programja kifulladt. Véleménye szerint előrelépni csak intenzív gazdaságpolitikai eszközökkel lehetne, ha a magyar munkavállalók magasabb hozzáadott értékű állásokban dolgoznának. Ehhez azonban humántőke-fejlesztésre lenne szükség: jó minőségű oktatásra, egészségügyre és infrastruktúrára. Mint mondta, „valamilyen rejtélyes okból Orbán amióta kormányon van nem akar csinálni” ilyen fejlesztéseket.

Pogátsa azt is megemlítette, hogy a magyar gazdaság jelenleg nem éli fénykorát: az idei első negyedéves GDP-adat elmaradt a várakozásoktól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Videó: ukrán drónhajó semmisített meg egy orosz vadászgépet
A támadásról készült videón jól látszik a végzetes találat pillanata. A rakétát egy titkos ukrán egység indította.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 03.



Az ukrán védelmi hírszerzés különleges egysége, a 13. csoport egy drónhajóról indított rakétával csapott le egy orosz Szu–30-as vadászgépre Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette a DIU. A támadásról videó is készült, amelyen jól látható a találat, valamint a lángba borult roncs zuhanása is.

A közlemény szerint a támadáshoz egy R–73-as légiharc-rakétával felszerelt ukrán drónhajót (USV) használtak. A rakéta eltalálta a gépet, amely a levegőben kigyulladt, majd a tengerbe zuhant.

„Történelmi csapást hajtottak végre a 13. csoport, a DIU különleges egységének katonái, egy felszíni platformról indított rakétával. Az agresszor orosz állam többcélú vadászgépe, amelynek becsült költsége mintegy 50 millió dollár, a levegőben lángba borult, és végül a tengerbe zuhant, egyenesen a kegyetlen Neptun birodalmának fenekére”

– olvasható az ukrán hírszerzés közleményében.

Az Ukrainska Pravda emlékeztetett: a DIU tavaly hivatalosan bejelentette, hogy megkezdte az infravörös irányítású, szovjet gyártmányú R–73-as rakéták integrálását a Magura típusú drónhajókra. Ez a fejlesztés már tavaly decemberben is sikeres volt, amikor két orosz Mi–8-as helikoptert semmisítettek meg vele.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Warren Buffett: Nem jó ötlet olyan világot tervezni, ahol néhány ország azt mondja, hogy mi nyertünk
A 94 éves üzletember szerint a kereskedelem nem lehet fegyver. Szerinte a világ virágzása Amerikának is hasznot hoz.


Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere és a Berkshire Hathaway elnök-vezérigazgatója szombaton az éves részvényesi találkozón bírálta Donald Trump kereskedelmi politikáját, írja a 444. A 94 éves üzletember szerint az amerikai kormányzat hibát követ el, amikor a vámokat stratégiai fegyverként használja.

„A kiegyensúlyozott kereskedelem jót tesz a világnak”, mondta Buffett a nebraskai Omahában tartott eseményen, ahol évente körülbelül 40 ezer ember gyűlik össze. Hozzátette: „a kereskedelem nem lehet fegyver”.

Szerinte a vámok ilyen jellegű alkalmazása rontja az országok közötti kapcsolatokat, és instabilabbá teszi a globális piacokat. Úgy látja, a világ virágzása összefüggésben van az Egyesült Államok sikerével is.

„Nem hiszem, hogy jó ötlet olyan világot tervezni, ahol néhány ország azt mondja, hogy ha-ha-ha, mi nyertünk”

– fogalmazott Buffett. Majd így folytatta: „Szerintem nagy hiba, ha van 7,5 milliárd ember, akik nem nagyon szeretnek, és van 300 millió, akik arról hencegnek, hogy ők milyen remekül boldogultak”.

A pénzügyi szakember szerint az lenne a cél, hogy minden ország azzal foglalkozzon, amihez a legjobban ért. „Nekünk azt kellene tennünk, amihez mi értünk a legjobban, nekik pedig azt kellene tenniük, amihez ők értenek a legjobban” – mondta.

Bár szóba került az amerikai gazdaság helyzete és jövője is, Buffett megőrizte optimizmusát. Kiemelte: „Mindig a változás folyamatában vagyunk... Én nem csüggednék... Mindannyian elég szerencsések vagyunk”.

A beszéd után bejelentette, hogy lemond a Berkshire Hathaway vezetéséről. Az utódlás kérdése már korábban eldőlt, a pozíciót az előre megnevezett utód veszi át. A több mint 200 vállalkozásból álló portfóliót kezelő cég élére Buffett 1965-ben került, amikor az még egy közepes méretű textilipari vállalat volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij Orbánnak: Ne rángassanak bele minket a magyar választásokba!
Az ukrán elnök szerint a magyar miniszterelnök akadályozza Ukrajna uniós csatlakozását. Úgy véli, a magyarok többsége mást akar.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a magyar emberek többsége támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását, miközben Orbán Viktor miniszterelnök ennek ellenkezőjét képviseli. Úgy véli, a magyar kormányfő nemcsak ellenezte az uniós tagságot, hanem próbálja befolyásolni is a közvéleményt ebben a kérdésben.

Az Interfax ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy Zelenszkij egy olyan közvélemény-kutatásra hivatkozott, amelyet – megfogalmazása szerint – „Orbán ellenzéke” készített. A felmérés szerint a megkérdezett magyarok 70 százaléka támogatta Ukrajna EU-csatlakozását. Azt azonban nem részletezte, pontosan melyik kutatásról van szó. A Tisza Párt által szervezett Nemzet Hangja szavazás során 58,2 százalék támogatta Ukrajna uniós csatlakozását.

Az ukrán elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy belpolitikai vitákba keverik Magyarországon. Szerinte Orbán Viktor azon szándéka, hogy blokkolja az ukrán csatlakozást, ellentétes a közvélemény akaratával.

Zelenszkij úgy fogalmazott: a magyar miniszterelnök tettei nagyon veszélyesek, és az Európai Unió biztonságát is fenyegetik.

Hangsúlyozta: bár Orbán ellenezheti Ukrajna EU-tagságát, „nincs joga akadályozni egy másik ország szuverenitását”. Kijelentette azt is, hogy Magyarország kivételével minden más partner támogatja Ukrajna uniós törekvéseit. Emellett bírálta Orbánt amiatt, hogy a NATO-ügyeket összeköti a háború befejezéséről alkotott saját elképzeléseivel.

Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajna már megtette a szükséges lépéseket az EU-integráció előkészítésére. Céljuk, hogy nyár közepére technikailag készen álljanak három klaszter megnyitására. Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes szerint ez a felkészültség július 1-jére várható.

A nyilatkozatokra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon reagált. Mint írta: „Ukrajna elnökének meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy igenis minden magyar embernek joga van ahhoz, hogy beleszóljon Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának ügyébe”. Hozzátette: Ukrajna szeretne csatlakozni egy olyan integrációhoz, amelynek Magyarország is a tagja, „ezért a hangnemet is megfelelően kellene választani Kijevben”.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk