HÍREK
A Rovatból

Könnyek között kért bocsánatot a párizsi terrorkommandó életben maradt tagja

„Tudom, hogy a gyűlölet megmarad. De azt kérem önöktől, hogy mérséklettel utáljanak. Kérem, hogy bocsássanak meg nekem” – mondta.

Link másolása

Salah Abdeslam, a 2015. november 13-i, 131 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja pénteki, utolsó meghallgatásának végén bocsánatot kért a terrortámadás minden áldozatától a párizsi különleges esküdtszéken.

"Szeretném részvétemet kifejezni, és bocsánatot kérek minden áldozattól" - mondta a 32 éves francia állampolgárságú vádlott könnyekkel a szemében. "Tudom, hogy a gyűlölet megmarad. De azt kérem önöktől, hogy mérséklettel utáljanak. Kérem, hogy bocsássanak meg nekem" - tette hozzá sírva, a hallgatóság felé fordulva.

Salah Abdeslam utolsó meghallgatása szerda délután kezdődött, és péntek délután ért véget a védelem kérdéseivel.

A per fővádlottja az elmúlt három napban végig azt állította, hogy Párizs északi részén, a XVIII. kerületben egy kávéházban kellett volna magát felrobbantania, de az utolsó pillanatban meggondolta magát, mert a körülötte szórakozó fiatalok önmagára emlékeztették, és meg akarta kímélni az életüket.

"Sajnálja, hogy nem volt bátorsága végigcsinálni?" - kérdezte a vádlottól az egyik ügyvédje, Olivia Ronen.

"Nem sajnálom, nem öltem meg senkit, és én se haltam meg" - válaszolta Abdeslam. Ezután a fővádlott az anyja fájdalmáról beszélve kezdett el sírni.

"Szeretném elmondani, hogy november 13. (a terrortámadás napja) története az áldozatok vérével íródott. Ez az ő történetük, és annak én is részese vagyok. A sorsuk hozzám kötődött, és az én sorsom hozzájuk" - mondta remegő hangon a vádlott, mielőtt bocsánatot kért az áldozatokról.

Salah Abdeslam bocsánatot kért a per azon három gyanúsítottjától is, akik azért kerültek a vádlottak padjára, mert a merényletek után segítettek neki visszajutni Párizsból Brüsszelbe, ahol az elfogása előtt négy hónapig bujkált.

"Nem akartam őket belerángatni" - mondta, miközben az egyik szabadlábon védekező segítője könnyezve kiment a tárgyalóteremből.

"Tudom, hogy ez nem fogja önöket meggyógyítani. De ha ezzel jót teszek, ha egyetlen áldozatnak jót tudok tenni, akkor számomra az már győzelem" - mondta Abdeslam, mielőtt az esküdtszék elnöke felfüggesztette a tárgyalást.

A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a nyomozók feltételezése szerint nem egy kávéházban, hanem a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában.

Egy szakértői vélemény megállapította, hogy a robbanóöv nem működött, de az nem volt megállapítható, hogy a dzsihadista megpróbálta-e működésbe hozni vagy sem. Egy utóbb megtalált, az Iszlám Államhoz intézett levelében Abdeslam azt írta, hogy megpróbálta működésbe hozni a robbanóövet, de az nem működött.

Abdeslam a nyomozás alatt hallgatott, a per kezdete óta többször is szót kért, együttműködően viselkedett, de sokáig elsősorban azért, hogy igazolja a merényleteket. Az utolsó meghallgatásán viszont elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak.

A terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített.

A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket.

A különleges esküdtszék előtt húsz vádlottnak kell felelnie, Salah Abdeslamon kívül további 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Hárman szabadlábon védekezhetnek, de valamennyiükre életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki a vádpontok alapján.

A további hat gyanúsított, a terrortámadás kitervelői, feltételezhetően már nincsenek életben, meghaltak az iszlamista harcokban Szíriában, illetve a nemzetközi koalíció erői célzott támadásokban megölték őket, de távollétükben őket is elítéli majd a párizsi esküdtszék. Ítélethirdetés június végén várható.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vérfoltok, összetört autók, sérültek – hajtóvadászatban fogták el a Buckingham-palota elszabadult lovait
Az elszabadult lovak a brit hadsereg egyik legrangosabb ezredéhez tartoznak, amiknek fontos szerepe van állami és közfeladatok ellátásában.

Link másolása

Szerda reggel lovak szabadultak el a londoni Buckingham-palota környékéről – írja a 444. A hatóságok állítása szerint a lovak a brit hadsereg egyik legrangosabb ezredéhez tartoznak, és olyan állami, valamint közfeladatok ellátásában vesznek részt, akár például a koronázás.

A rendőrség és a hadsereg a délelőtt folyamán együttes erővel kutatták fel a lovakat,

amik teljes felszerelésben okoztak károkat a brit fővárosban. Több balesetet is okoztak az elszabadult állatok, egy autó szélvédőjét betörték, legalább négy ember pedig megsérült.

A hatóság közleménye szerint mostanra az összes lovat befogták: kettőt a Limehouse-nál található autópályán. Az egyik lovon súlyos sérülés nyomait fedezték fel, de az összes hátas állatorvosi ellátásban részesül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Varga Judit nyilvánosságra hozott hangfelvétele miatt tovább blokkolhatják a Magyarországnak szánt EU-s pénzeket
Az EP állásfoglalása aggályosnak tartja, hogy belenyúlhattak ügyészségi iratokba. De van számos más kifogása is, ami miatt továbbra sem jönnek az eurómilliárdok.

Link másolása

Ugyan bizonyos területeken van némi javulás, „a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó”, és van, ahol tovább romlott – erre jutott az Európai Parlament. Az állásfoglalást 399-en megszavazták, 117 nemmel és 28 tartózkodással szemben.

A tervezetet öt frakció – köztük a jobbközép, a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt – nevében adták be – írja a Telex.

A parlamenti állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére súlyos jogállami hiányosságok maradtak ezen a téren. Példaként említik, hogy a Kúria jelenlegi elnöke tulajdonképpen elmozdíthatatlan a helyéről. A szöveg szerint Magyarországon politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, valamint nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira.

Az igazságügyi követelmények azért különösen fontosak, mert ezek miatt az Európai Bizottság a 22 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatások szinte egészét befagyasztotta – említi meg a portál.

Az állásfoglalásban immár szerepel a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel is, amin a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit arról beszél, hogy belenyúlhattak az ügyészségen a Schadl-Völner-ügy peranyagába, és abból kormányhoz közeli szereplők neveit húzhatták ki.

Az állásfoglalás

„ismételten felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseinek fényében, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak”.

A határozat pontokba szedett más problémákat is:

  • a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és a média elleni lehetséges vizsgálataitól kezdve
  • a kormány médiára gyakorolt túlzott befolyásán át
  • „az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének” hiányáig.

A szuverenitási törvényt külön elítéli az állásfoglalás, mert úgy véli, uniós jogszabályok mellett a demokrácia normáit is alapjaiban sért. A szöveg ezen felül „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta a létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának”. Emellett „elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Felvillant a remény: lehozhatják Suhajda Szilárd holttestét a Mount Everestről
Serpák indulnak útnak, hogy a rengeteg szétszórt tárgytól megtisztítsák a hegyet. Terveik szerint holttesteket is lehoznának.

Link másolása

A Mount Everest serpái 18 katonával kiegészülve tisztítják meg a hegyet, amin a hegymászók rengeteg szemetet hagynak hátra, és az idei évben azt is kiemelten fontos feladatként tervezik, hogy 5 elhunyt hegymászó holttestét lejuttassák a hegyről – írja a Promotions.hu.

Ezáltal lehet mémi remény arra, hogy lehozzák a hegyről a tavaly május 24-én eltűnt Suhajda Szilárd holttestét.

A hegy tisztítására kiemelt figyelmet fordítanak, melyben a nepáli hadsereg is segédkezik, 2019 óta összesen 110 tonna hulladékot szállítottak le a hegyről.

A Himaláján tavaly összesen 17-en haltak meg vagy tűntek el, köztük volt a magyar hegymászó is, akit sokáig kerestek ugyan, de végül fel kellett adniuk a kutatást. Akkor egy ország szurkolt annak, hogy életben találják meg a hegymászót, ám nem jártak sikerrel. Itthon gyertyagyújtással emlékeztek meg a sportemberről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iránytű: Magyar Péter pártja 26 százalékon áll a biztos szavazók körében, hatalmasat vernek a DK-ra
A Fidesz-KDNP továbbra is biztosan vezet, ugyanakkor a legújabb felmérés szerint a három formáción kívül más nem is jutna ki az Európai Parlamentbe.

Link másolása

Mint kiderült, nem mondott túl nagyot Magyar Péter akkor, amikor arról beszélt TikTokon és írt a Facebookon: 26 százalékra mérik pártját.

Az Iránytű Intézet legfrissebb kutatása szerint a TISZA Párt valóban 26 százalékon áll a biztos pártválasztók körében.

Az intézet szerint a teljes lakosság körében a Fidesz népszerűsége 27 százalék, ami nagyjából 2,2 millió szavazót jelent. Ez azonban körülbelül 600 ezer fővel kevesebb, mint a 2022-es választások alkalmával belföldön megszerzett szavazatok száma.

A teljes népesség körében a legerősebb ellenzéki párt Magyar Péter Tisza Pártja 13 százalékos népszerűséggel (körülbelül 1 millió szavazóval), a DK-MSZP-Párbeszéd koalíciót pedig a teljes népesség 5 százaléka támogatja.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a bizonytalanok és a biztosan nem szavazók aránya továbbra is igen magas: 37 százalék.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz előnye tetemes: az EP-választáson a szavazatok 49%-ára számíthatnak. Itt az Iránytű szerint Magyar Péter pártja a szavazatok közel negyedével (23%) számolhat.

A pártot választani tudó biztos szavazók között pedig a Fidesz-KDNP támogatottsága 50, a Tisza Párt 26 százalék, a DK 10 százalék.

Az előzetes számítás szerint azonban rajtuk kívül más nem szerezne mandátumot: sem a Mi Hazánk, sem a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, sem a Momentum nem érné el az ötszázalékos küszöböt.

A felmérés szerint a Tisza jelenlegi szavazóinak 53 százaléka volt az ellenzéki összefogás szavazója, 13–14 százalékuk a Fideszre szavazott, 3, illetve 4 százalékuk a Mi Hazánkra és a Kétfarkú Kutya Pártra, 14 százaléka pedig mostanában (vagy eddig soha) nem szavazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET: