HÍREK
A Rovatból

Könnyek között kért bocsánatot a párizsi terrorkommandó életben maradt tagja

„Tudom, hogy a gyűlölet megmarad. De azt kérem önöktől, hogy mérséklettel utáljanak. Kérem, hogy bocsássanak meg nekem” – mondta.


Salah Abdeslam, a 2015. november 13-i, 131 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja pénteki, utolsó meghallgatásának végén bocsánatot kért a terrortámadás minden áldozatától a párizsi különleges esküdtszéken.

"Szeretném részvétemet kifejezni, és bocsánatot kérek minden áldozattól" - mondta a 32 éves francia állampolgárságú vádlott könnyekkel a szemében. "Tudom, hogy a gyűlölet megmarad. De azt kérem önöktől, hogy mérséklettel utáljanak. Kérem, hogy bocsássanak meg nekem" - tette hozzá sírva, a hallgatóság felé fordulva.

Salah Abdeslam utolsó meghallgatása szerda délután kezdődött, és péntek délután ért véget a védelem kérdéseivel.

A per fővádlottja az elmúlt három napban végig azt állította, hogy Párizs északi részén, a XVIII. kerületben egy kávéházban kellett volna magát felrobbantania, de az utolsó pillanatban meggondolta magát, mert a körülötte szórakozó fiatalok önmagára emlékeztették, és meg akarta kímélni az életüket.

"Sajnálja, hogy nem volt bátorsága végigcsinálni?" - kérdezte a vádlottól az egyik ügyvédje, Olivia Ronen.

"Nem sajnálom, nem öltem meg senkit, és én se haltam meg" - válaszolta Abdeslam. Ezután a fővádlott az anyja fájdalmáról beszélve kezdett el sírni.

"Szeretném elmondani, hogy november 13. (a terrortámadás napja) története az áldozatok vérével íródott. Ez az ő történetük, és annak én is részese vagyok. A sorsuk hozzám kötődött, és az én sorsom hozzájuk" - mondta remegő hangon a vádlott, mielőtt bocsánatot kért az áldozatokról.

Salah Abdeslam bocsánatot kért a per azon három gyanúsítottjától is, akik azért kerültek a vádlottak padjára, mert a merényletek után segítettek neki visszajutni Párizsból Brüsszelbe, ahol az elfogása előtt négy hónapig bujkált.

"Nem akartam őket belerángatni" - mondta, miközben az egyik szabadlábon védekező segítője könnyezve kiment a tárgyalóteremből.

"Tudom, hogy ez nem fogja önöket meggyógyítani. De ha ezzel jót teszek, ha egyetlen áldozatnak jót tudok tenni, akkor számomra az már győzelem" - mondta Abdeslam, mielőtt az esküdtszék elnöke felfüggesztette a tárgyalást.

A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a nyomozók feltételezése szerint nem egy kávéházban, hanem a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában.

Egy szakértői vélemény megállapította, hogy a robbanóöv nem működött, de az nem volt megállapítható, hogy a dzsihadista megpróbálta-e működésbe hozni vagy sem. Egy utóbb megtalált, az Iszlám Államhoz intézett levelében Abdeslam azt írta, hogy megpróbálta működésbe hozni a robbanóövet, de az nem működött.

Abdeslam a nyomozás alatt hallgatott, a per kezdete óta többször is szót kért, együttműködően viselkedett, de sokáig elsősorban azért, hogy igazolja a merényleteket. Az utolsó meghallgatásán viszont elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak.

A terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített.

A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket.

A különleges esküdtszék előtt húsz vádlottnak kell felelnie, Salah Abdeslamon kívül további 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Hárman szabadlábon védekezhetnek, de valamennyiükre életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki a vádpontok alapján.

A további hat gyanúsított, a terrortámadás kitervelői, feltételezhetően már nincsenek életben, meghaltak az iszlamista harcokban Szíriában, illetve a nemzetközi koalíció erői célzott támadásokban megölték őket, de távollétükben őket is elítéli majd a párizsi esküdtszék. Ítélethirdetés június végén várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nem engedte leszállni Szijjártó Péter repülőgépét a bosnyák honvédelmi miniszter
A védelmi miniszter szerint nem volt egyértelmű, miért katonai géppel érkezne a magyar politikus. Szijjártó Péter egy díszdoktori címet vett volna át csütörtökön Banja Lukában.


Megtiltotta a bosznia-hercegovinai védelmi miniszter, hogy Szijjártó Péter katonai géppel szálljon le Banja Lukában, írja a Telex bosnyák források alapján. Zukan Helez döntése értelmében

a magyar külgazdasági és külügyminisztert szállító repülőgép csütörtökön nem landolhat a boszniai Szerb Köztársaság de facto fővárosában.

A politikus a döntést azzal indokolta, hogy a magyar fél nem adott egyértelmű magyarázatot a katonai gép használatára. Helez szerint „Orbán Viktor és Szijjártó Péter évek óta nyíltan támogatják a Bosznia-Hercegovinához tartozó Szerb Köztársaság volt elnökének, Milorad Dodiknak a Bosznia-Hercegovina szuverenitásának és területi integritásának aláásását célzó tevékenységét.”

Boszniai lapértesülések szerint a magyar kormány tagjai tudatosan kerülik a szarajevói kapcsolatfelvételt, és jellemzően csak az ország szerb többségű részével kommunikálnak, így Banja Lukát látogatják. Orbán Viktor egyébként 2023-ban szintén katonai géppel érkezett a városba. A helyi sajtó megjegyzi, szerencsésebb lett volna, ha a bosnyák védelmi vagy külügyminiszter diplomáciai jegyzékben közli a magyar külügyminisztériummal a kifogásait.

Szijjártó Péter szerdán még Belgrádban tárgyalt, csütörtökön pedig a tervek szerint Banja Lukába utazott volna, ahol Milorad Dodik közlése szerint a helyi egyetem díszdoktori címet adományozott volna neki.

A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium egyelőre nem reagált a bosnyákok döntésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kitálalt a Totalcar főszerkesztője: A gusztustalan propaganda elért minket is, vagy a fos megy ki az oldalra, vagy mi az ajtón
A drámai kirohanást a portál egykori újságírójának, Vályi Istvánnak a posztja váltotta ki. Hamvas Tamás arra kérte az olvasókat, lássák, hogy a cikk nem az ő utasítására született.


„A gusztustalan propaganda elért minket is” – ezzel a mondattal minősítette a Totalcar főszerkesztője a saját portálján megjelent, Tisza Párt adóterveiről szóló cikket. Hamvas Tamás egy Facebook-kommentben azt írta: „vagy a fos megy ki az oldalra, vagy mi az ajtón”.

Az ügy azzal indult, hogy az Index hétfőn egy „titokzatos dokumentumra” hivatkozva cikket közölt a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről. A párt szerint az Index cikkének „minden szava hazugság”. Még aznap délután a Totalcar is szemlézte a portál anyagát egy szerző nélküli írásban, kiemelve az autósokra vonatkozó állítólagos adóemeléseket. Bár a cikkben jelezték, hogy a terv valóságtartalmát a párt nem erősítette meg, arról nem írtak, hogy megkeresték volna a Tiszát, és a párt korábban bemutatott adóterveit sem ismertették.

A portál volt újságírója, Vályi István kedden délután egy Facebook-posztban kérte számon a szerkesztőséget. „Kiraktok egy olyan cikket, aminek sem szerzője, sem valóságalapja nincs és ugyanolyan fake, mint az adóemeléses véleménycikk volt, amire ráhúztak egy egész nerzeti konzultációt sokmilliárd adófizetői pénzt égetve el a párt érdekében? Ez tényleg a legalja mindennek, nem csak, hogy szerzője nincsen, hanem full kamu az egész, ki parancsolt rátok?”

Vályi bejegyzése alatt reagált a megszólított főszerkesztő is. A kommentet a hvg.hu vette észre, ebben Hamvas Tamás így fogalmazott:

„Szia Pista, kedves Mindenki! A helyzetet tökéletesen látjátok, a gusztustalan propaganda elért minket is. Kapálózhatunk, ellenkezhetünk, vagy a fos megy ki az oldalra, vagy mi az ajtón.

Semmi kedvem nem volt még itthagyni ezt az egészet, ahogy egyikünknek sem, akárhogyan is esik ez. Oda szúrtak, ahol szerintük nem fáj, mi meg szépen megszívjuk az autós társadalom szemében. Kértük, hogy ne állítsanak minket földbe ezzel, ha ez lesz a TC vége, akkor ez lesz, de ettől még hiszem, hogy aki az autós tartalomért jön, az még hozzánk is ugyanígy jönni fog és átlát ezen a szarságon. Jöhet a vélemény, ne kíméljetek minket, csak lássátok, hogy ez nem főszerkesztői utasítás.”

A komment később eltűnt a poszt alól. A hvg.hu megjegyzi, hogy a Totalcar idén nyáron került az Indexhez, Hamvas pedig november elseje óta a portál főszerkesztője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Egy leállított vizsgálat után napok alatt nevezték ki Juhász Péter Pált: egy régi vallomásból derült ki, hogyan lett a Szőlő utcai intézet igazgatója
A Budapesti Javítóintézet volt igazgatóját Soltész Miklós államtitkár kérte fel egy vizsgálatra 2010 végén. A szabálytalan eljárás után aztán ő kapta meg a vezetői széket. Mindez egy korábbi büntetőügyben tett vallomásából derült ki.


Egy korábbi büntetőügy iratai tárták fel, milyen szerepet játszott a jelenleg is előzetesben ülő Juhász Péter Pál a Szőlő utcai javítóintézet előző igazgatójának leváltásában. A Kontroll birtokába jutott dokumentumok szerint Juhászt 2010 végén egy vizsgálatra kérték fel az intézményben, amelyet Soltész Miklós államtitkár kezdeményezett.

A vizsgálatot több ponton szabálytalanul folytatták le, majd mindössze néhány nap alatt a vizsgálóbiztosból lett Juhász az igazgató.

A folyamat rendkívüli sebességét Juhász Péter Pál tanúvallomása is alátámasztja: „2010 év végén mint szakértő, vettem részt az intézet átvilágításában. Januárban már engem neveztek ki igazgatónak.”

Az események 2011. január 12-én gyorsultak fel, amikor Soltész Miklós, az akkori szociális és családügyekért felelős államtitkár levelet írt Juhásznak, hogy fiatalkorúak bántalmazásáról kaptak információkat, ezért vegyen részt egy vizsgálatban. A vizsgálat másnap, január 13-án azonnal meg is kezdődött.

A vizsgálatnak azonban több aggályos része is volt. Juhász akkori munkahelyének, a Szociálpolitikai Intézetnek nem tartozott a feladatai közé intézményi vizsgálatok lefolytatása. Emellett a vizsgálatot végzők súlyos szakmai hibát követtek el: a fiatalkorúakat jogi képviselőjük vagy kijelölt gyámjuk nélkül, négyszemközt kezdték kihallgatni.

„Amikor a gyerekekkel akartunk beszélni, megszakították azt, így a vizsgálatot nem lehetett végezni, ezt jeleztük az államtitkárnak. Kifogásolták, hogy a gyerekekkel négyszemközt beszéljünk”

– mondta Juhász.

A beszélgetésekről ráadásul írásos jegyzőkönyv sem készült. A szabálytalanságok miatt a felügyeleti ügyész pár nap alatt le is állíttatta a vizsgálatot.

Ennek ellenére a háttérben már zajlott a vezetőváltás előkészítése. Január 26-án Dudás Zoltán, a minisztérium főosztályvezetője rendkívüli értekezletet hívott össze január 28-ra, ahol az addigi igazgatót felmentették, és Juhász Péter Pált nevezték ki megbízott igazgatónak. Juhász már egy nappal korábban tudott a döntésről.

„A kinevezést az az előtti napon tudtam meg. Akkor még nem tudtuk lezárni a vizsgálatot, mivel megszakadt a vizsgálat, és ezért döntöttek úgy, hogy vezetőváltásra kerül sor. Gyakorlatilag párhuzamosan zajlott a két dolog. Nekünk le kellett zárnunk a vizsgálatot, és közben a minisztériumban döntöttek a vezetőváltásról” – vallotta a dokumentum szerint.

Juhász jólinformáltságát magyarázhatja a Dudás Zoltánnal való korábbi kapcsolata, akivel még a 90-es években együtt dolgoztak a gyermekvédelemben. A kinevezésről Juhász így beszélt: „Voltak bizonyos keretek, amiket lefektettünk az irodában és abban maradtunk, hogy megbízottként elvállalom az igazgatói megbízást, majd utána meglátjuk a továbbiakat. Egy délután alatt beszéltük ezt át.” Dudás később egy Facebook-bejegyzésben azt állította, hogy egy nyílt pályázat keretében, egy bizottság javaslatára nevezték ki Juhászt.

A minisztérium bizalma azért is meglepő, mert Juhászt 2009-ben egy fegyelmi vétség miatt már elmarasztalták, és el is bocsátották az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságtól. Kinevezése után Juhász belső vizsgálatokba kezdett, gyerekektől kért írásos beszámolókat a korábbi vélt bántalmazásokról, és több dolgozótól is megvált. „Amikor megbízott igazgatóként odakerültem, az addigiakról összefoglalás készült, azt terjesztettük be az államtitkár felé” – mondta.

A Kontroll megkeresésére a Belügyminisztérium azt közölte, az eljárás lezárásáig az ügyet érintő egyetlen kérdésben sem adnak tájékoztatást. Dudás Zoltán telefonon és később írásban sem akart válaszolni a lap kérdéseire.

Juhász Péter Pált jelenleg hat bűncselekménnyel gyanúsítják, köztük emberkereskedelemmel, kényszermunkával, hűtlen kezeléssel és közfeladati helyzettel való visszaéléssel. Az ügyészség novemberben indítványozta előzetes letartóztatásának meghosszabbítását.

A botrány kirobbanása után a kinevezésben kulcsszerepet játszó Dudás Zoltánnak is következményekkel kellett szembenéznie: a Fidesz későbbi csepeli polgármesterjelöltjének júniusban a Külgazdasági és Külügyminisztérium visszavonta a bukaresti diplomata-kinevezését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Váratlan húzás: Magyar Péterék napokkal előbb mutatják be a Tisza Párt jelöltjeit
Az eredetileg vasárnapra tervezett bejelentést péntek estére hozták előre. A jelölteket egy legalább háromórás választási műsor keretében mutatják be.


Pénteken este 6 és 9 óra között, egy választási műsorban mutatja be a Tisza Párt az egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeit – írta a Telex Magyar Péter komáromi bejelentése alapján. A párt ezzel két nappal előrehozta a korábban november 30-ra ígért eseményt.

A pártelnök nem indokolta, miért döntöttek a korábbi, vasárnapi időpont megváltoztatása mellett. A jelöltekről szóló szavazás második köre csütörtökön 19 órakor zárul, ezt követően a Tisza Párt elnöksége értékeli az eredményeket.

A végleges névsort a pénteki, legalább háromórásra tervezett műsorban kezdik nyilvánosságra hozni, ahol a tervek szerint magukat a jelölteket is bemutatják.

A Tisza Párt eredetileg választókerületenként három képviselőjelölt-jelölttel indult, kivéve Magyar Péter körzetét, ahol nem hirdettek versenyt. Az első forduló után két-két aspiráns maradt versenyben. A második fordulóba jutottak névsorát kedd reggel tették közzé a párt honlapján és a választókerületi Facebook-oldalakon.

A pénteki nap politikailag azért is eseménydúsnak ígérkezik, mert sajtóhírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök éppen ezen a napon találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk