Kocsis Máté Magyar Péterről: Most éppen egy másik Péter van, de a recept ugyanaz
A Fidesz frakcióvezetője szerint most is „külföldi befolyásszerzési kísérlet zajlik”, hogy mielőbb fel tudjanak állítani egy háborúpárti baloldali kormányt Magyarországon.
A Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában adott interjút Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője.
A fideszes politikus arról beszélt, hogy a jelenlegi politikai viták jellemzően a háború kérdése körül csoportosulnak. Szembeállította, hogy míg Magyarország békét követel, Nyugat-Európa a háborúpárti álláspontot képviseli. Kocsis bízik abban, hogy több európai párt is tud annyi mandátumot szerezni az európai parlamenti választáson, hogy jelentős súllyal, netán új politikai egységbe szerveződve tudják képviselni az európai érdekeket.
Kocsis Máté beszélt Magyar Péter feltűnéséről is. Szerinte
amit egy új messiás megjelenésével a baloldali paletta átalakulásában látunk, azt már láttuk, 2022-ben Márki-Zay Péternek hívták, „most éppen egy másik Péter van, de a recept ugyanaz”.
„A mögöttük állók szándékai, a külföldi finanszírozók céljai ugyanazok: a jelenlegi háborúellenes magyar kormány megbuktatása, vagy meggyengítése” - mondta Kocsis Máté. Azt is hozzátette, hogy a parlament a szuverenitásvédelmi törvénnyel büntetőjogi és adminisztratív akadályokat állított fel, de „a külföldi finanszírozók mindent meg fognak tenni” a szabályok kijátszásáért.
„Ezen módszerek tárháza végtelen, minden ellen nem lehet védekezni” - vélekdett Kocsis.
A Fidesz frakcióvezetője szerint, akik most az új baloldali szereplők mögött állnak - Bajnai Gordon, Ficsor Ádám, "a régi datadatosvilág", plusz azok, akik a dollárokat behozták a 2022-es kampányba -, ismét felbukkantak, és „ugyanazt a struktúrát, amit a régi kampányban a baloldali pártok mögé felépítettek, most áttették máshova”.
„Külföldi befolyásszerzési kísérlet zajlik ismét, aminek a célja nem egy ember felépítése, aki bosszúból csak a saját pecsenyéjét sütögetve politizál, hanem sebet ejteni a magyar kormányon, hogy előbb-utóbb, de inkább mielőbb fel tudjanak állítani egy háborúpárti baloldali kormányt Magyarországon”
- mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.
via MTI
A Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában adott interjút Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője.
A fideszes politikus arról beszélt, hogy a jelenlegi politikai viták jellemzően a háború kérdése körül csoportosulnak. Szembeállította, hogy míg Magyarország békét követel, Nyugat-Európa a háborúpárti álláspontot képviseli. Kocsis bízik abban, hogy több európai párt is tud annyi mandátumot szerezni az európai parlamenti választáson, hogy jelentős súllyal, netán új politikai egységbe szerveződve tudják képviselni az európai érdekeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Öt orosz drón a lengyel NATO-bázis felé tartott, hármat holland vadászrepülők lőttek le
Összesen 19 pilóta nélküli eszköz sértette meg a lengyel légteret szerda hajnalban; több visszafordult, a többit megsemmisítették. A történtek után Varsó a 4-es cikkely alkalmazását kérte.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, szerda hajnalban 19 orosz drón lépett be a lengyel légtérbe. A légvédelem a többséget lelőtte, több eszköz pedig visszafordult Ukrajna felé.
A történtek után a NATO szerda délután biztonsági tanácskozást tartott. A lengyel hatóságok ismertették az előzetes vizsgálat eredményét.
A Die Welt értesülése alapján a HVG azt írta, hogy
öt drón egy olyan NATO-bázis felé repült, ahonnan rendszeresen szállítanak katonai felszerelést Ukrajnába.
Az öt közül hármat holland F–35-ös vadászgépek lőttek le, kettő pedig eddig tisztázatlan körülmények között zuhant le a német lap szerint.
A Weltnek egy magas rangú NATO-tiszt név nélkül azt mondta,
nagy valószínűséggel szándékosan hatoltak be a drónok a NATO légterébe. Szerinte az orosz fél azt akarta felmérni, a szövetség milyen gyorsan és milyen eszközökkel reagál.
Erre utalhat az is, hogy a roncsokban nem találtak robbanóanyagot.
Az eset miatt Lengyelország kérte a NATO 4-es cikkelyének alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy a szövetség fő döntéshozó testülete megtárgyalja, veszélyben van-e a tagállam területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága.
Az események után az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen úgy fogalmazott: „Európa harcban áll.”
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, szerda hajnalban 19 orosz drón lépett be a lengyel légtérbe. A légvédelem a többséget lelőtte, több eszköz pedig visszafordult Ukrajna felé.
A történtek után a NATO szerda délután biztonsági tanácskozást tartott. A lengyel hatóságok ismertették az előzetes vizsgálat eredményét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ruszin-Szendi Romulusz visszaszólt Orbán Viktoréknak a Charlie Kirk elleni merénylet után
Charlie Kirk halála kapcsán azt írta, az erőszak a démonizálás következménye, és ez a magyar közéletre is igaz. Felidézte a „poloskák” és „ki kell takarítani” fordulatokat.
Ruszin-Szendi Romulusz a közösségi oldalán reagált Charlie Kirk halálára és Orbán Viktor szavaira, vette észre a 24.hu. Szerinte Donald Trump amerikai elnök reakciója pontos volt: „Az erőszak és a gyilkosság annak a tragikus következménye, amikor démonizálni kezdik azokat, akikkel nem értenek egyet.”
Úgy véli, ez a magyar valóságra is igaz. Felidézte, hogy Orbán „poloskákról” beszélt, akiket „ki kell takarítani”, a kormányoldal szereplői pedig rendszeresen címkéznek, listáznak, ellenséget keresnek és démonizálnak. A kötcsei beszédben szerinte a miniszterelnök megfenyegette azokat, akik nem hajlandók ugyanazt ismételni, mint ő.
„Ez már régen nem politika. Ez gyűlöletgyártás, ami mérgezi a közösséget, rombolja a társadalmat, és fokozatosan elzárja az utat a békés viták elől. Szavakból golyót öntenek, és ezzel mérgezik a társadalmat. A vezető, aki nem példát mutat, hanem ellenségképeket gyárt, végső soron saját népét hergeli egymás ellen.”
Hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt szerint lehet máshogy látni a világot, lehet vitázni és élesen ütköztetni érveket, de nem szabad démonizálni azt, aki másként gondolkodik.
A volt vezérkari főnök Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek is üzent. „Vas az van, de nincsen agy” – így kommentálta azt, amit szerinte a kormány szerdán bemutatott, miután orosz drónokat lőttek le Lengyelország felett. Úgy fogalmazott, a modern hadviselés alapja a többdimenziós gondolkodás, a gyors helyzetfelismerés és a különböző haderőnemek, képességek összehangolása. Szerinte nálunk a reakciók lassúak, széttartók és következetlenek.
Kiemelte, hogy nem a katonákkal van probléma, hanem a vezetéssel és a rendszerrel.
„Nem az emberanyaggal van baj, hanem a rendszer hiányával. Egy hadsereg ereje nem a technikában vagy a vasban, hanem a vezetésben, a vízióban és a felkészültségben rejlik. A nemzeti védelemnek összetartó, ellenállóképes struktúrát kellene biztosítania, amelyben a katonák nemcsak végrehajtók, hanem egy nagyobb stratégiai kép részei. Jelenleg azonban nincs koncepció, nincs reziliencia, nincs világos célrendszer.”
Hozzátette, fájdalmas látni, hogy egy nagy szervezet korszerű eszközökkel sem képes valódi honvédelmi értéket teremteni, mert hiányzik a stratégiai irány és a vezetői koncepció. „A honvédelem nem adminisztratív gyakorlat, nem díszlet. A honvédelem egy nemzet önvédelmi reflexe, amelynek világos vezetéssel, összehangolt képességekkel és stratégiai gondolkodással kell működnie.”
Szerinte amíg ez nincs, addig a modern eszközök, a katonai eskü és a zászló sem elegendő: stratégiai bénultság marad hadműveleti szint helyett.
Ruszin-Szendi Romulusz a közösségi oldalán reagált Charlie Kirk halálára és Orbán Viktor szavaira, vette észre a 24.hu. Szerinte Donald Trump amerikai elnök reakciója pontos volt: „Az erőszak és a gyilkosság annak a tragikus következménye, amikor démonizálni kezdik azokat, akikkel nem értenek egyet.”
Úgy véli, ez a magyar valóságra is igaz. Felidézte, hogy Orbán „poloskákról” beszélt, akiket „ki kell takarítani”, a kormányoldal szereplői pedig rendszeresen címkéznek, listáznak, ellenséget keresnek és démonizálnak. A kötcsei beszédben szerinte a miniszterelnök megfenyegette azokat, akik nem hajlandók ugyanazt ismételni, mint ő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rákay Philip badacsonyi villaprojektjét az országos főépítész segítette tanácsokkal
Az Építési és Közlekedési Minisztérium megerősítette: Lánszki Regő írásos útmutatót küldött a Ranolder-villa felújításához. A jogi és örökségvédelmi keretek tisztázása után a végszót az Országos Építészeti Tervtanács mondja ki.
A 24.hu értesülései szerint az országos főépítész, Lánszki Regő tanácsokat adott Rákay Philipnek egy badacsonyi ingatlanfejlesztéshez. Az Építési és Közlekedési Minisztérium megerősítette, hogy Lázár János államtitkára tanácsadással segítette a Ranolder-villa felújítását.
A műemléki besorolású, badacsonytomaji villa 2020-ban került Rákay cégéhez, a Ranolder Villa 1864 Kft.-hez Tiborcz Istvántól. Az épület akkori állapotában nem volt használható, ezért nagy felújításra volt szükség. Az elővásárlási joggal rendelkező önkormányzatnak nem volt erre forrása, így az ingatlan Rákayhoz került, akinek célja a klasszicista villa megmentése és helyreállítása.
A felújítás terveit a T2 Cove Design Kft. készítette. A cég egyeztetést kért Lánszki Regőtől, aki államtitkárként dolgozik az ÉKM-ben. A találkozó után a cég írásban összefoglalta a megbeszélteket a minisztériumnak, erre válaszul Lánszki írásos tanácsokat küldött a felújításról és a jogszabályi háttérről.
Badacsonytomaj polgármestere, Hartai Béla megerősítette az egyeztetést. Azt mondta, céljuk, hogy a felújítandó villa „a közösség számára hasznos módon éledjen újjá”. Hozzátette, nem született megállapodás vagy vállalás, az önkormányzat a jogszabályi keretek tisztázása miatt vett részt a megbeszélésen.
Rákay Philip is reagált: elmondta, hogy valóban szó volt építési szabályzatokról, valamint településtervezési és örökségvédelmi szempontokról.
A 24.hu megkérdezte a minisztériumot is az egyeztetésről, és arról, mennyire szokásos, ha egy beruházásban közvetlenül az államtitkár ad tanácsot. A tárca válasza szerint: „Természetesen ebben az esetben is megadtuk a kért szakmai állásfoglalást. Emellett felhívtuk a figyelmet a műemléki és örökségvédelmi követelményekre”.
Az ÉKM jelezte a tulajdonosnak, hogy a helyreállításra szigorú előírások vonatkoznak, amelyeket az Országos Építészeti Tervtanács ellenőriz, és ez a testület hozza meg a végleges döntést. „Fontos hangsúlyozni, hogy hasonló ügyekben máskor is állunk az építészek rendelkezésére” – írták.
A 24.hu értesülései szerint az országos főépítész, Lánszki Regő tanácsokat adott Rákay Philipnek egy badacsonyi ingatlanfejlesztéshez. Az Építési és Közlekedési Minisztérium megerősítette, hogy Lázár János államtitkára tanácsadással segítette a Ranolder-villa felújítását.
A műemléki besorolású, badacsonytomaji villa 2020-ban került Rákay cégéhez, a Ranolder Villa 1864 Kft.-hez Tiborcz Istvántól. Az épület akkori állapotában nem volt használható, ezért nagy felújításra volt szükség. Az elővásárlási joggal rendelkező önkormányzatnak nem volt erre forrása, így az ingatlan Rákayhoz került, akinek célja a klasszicista villa megmentése és helyreállítása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Suha György: Orbán Gáspár Nigerben is ott volt, Csád B-terv lehetett
Augusztus végén korrupció miatt vádat emeltek a volt tiszteletbeli konzul ellen, aki 80 milliós óvadékkal szabadult és tagadja a vádakat. Juhász Péter podcastjában a csádi misszió kockázatairól, a nigeri delegációról és az uránérdekekről beszélt.
Az ügyészség augusztus végén korrupciós bűncselekmények miatt vádat emelt Suha György, a volt gambiai tiszteletbeli konzul és egykori miniszteri biztos ellen. Családja összegyűjtötte a 80 millió forintos óvadékot, így otthon várja a bírósági eljárás kezdetét. A vádakat tagadja. Több mint egy évet töltött letartóztatásban, és többször utalt rá: meggyőződése szerint azért állították félre, mert a nemzetközi sajtóban bírálta Magyarország csádi szerepvállalását.
Miután 2023 végén és 2024 januárjában kiderült, hogy a kormány katonai misszió indítását tervezi Csádban, Suha Afrika-szakértőként többször szerepelt a sajtóban. A Telex podcastjában korábban arról beszélt, hogy Csádban fennáll a polgárháború veszélye, és a magyar katonák hely- és nyelvismeret nélkül, beágyazottság hiányában mennének egy olyan országba, ahonnan a franciák is kivonták a csapataikat.
Most Juhász Péter podcastjában új részleteket ismertetett. Emlékeztetett rá, hogy a Direkt36 derítette ki: Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár honvédségi összekötő tisztként Csád mellett a szomszédos Nigerben is járt egy magyar delegáció tagjaként. Suha szerint Csád a kormány B terve lehetett, mert Niger jobb társadalmi és gazdasági helyzetben van, aminek fő oka az uránbányászat, amely jelentős részben Franciaország igényeit elégíti ki.
„Nigerben gondolkoztak állítólag először a magyarok, küldtek is egy delegációt, ebben is részt vett Orbán Gáspár. (…) Nem zárom ki, hogy a nukleáris érdeklődés vitte oda őket, de erre vonatkozóan nagyon kevés információ áll rendelkezésre”
– mondta.
A delegációt Azbej Tristan államtitkár vezette. A Nigerben készült videókon feltűnt a kormányfő fia is, bár a képeken igyekezett a háttérben maradni, és az arcát eltakarni.
Az ügyészség augusztus végén korrupciós bűncselekmények miatt vádat emelt Suha György, a volt gambiai tiszteletbeli konzul és egykori miniszteri biztos ellen. Családja összegyűjtötte a 80 millió forintos óvadékot, így otthon várja a bírósági eljárás kezdetét. A vádakat tagadja. Több mint egy évet töltött letartóztatásban, és többször utalt rá: meggyőződése szerint azért állították félre, mert a nemzetközi sajtóban bírálta Magyarország csádi szerepvállalását.
Miután 2023 végén és 2024 januárjában kiderült, hogy a kormány katonai misszió indítását tervezi Csádban, Suha Afrika-szakértőként többször szerepelt a sajtóban. A Telex podcastjában korábban arról beszélt, hogy Csádban fennáll a polgárháború veszélye, és a magyar katonák hely- és nyelvismeret nélkül, beágyazottság hiányában mennének egy olyan országba, ahonnan a franciák is kivonták a csapataikat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
