SZEMPONT
A Rovatból

„Kockázatos, de kísérletezni kell” – újranyitó éttermek karantén után

Hogyan vészelték át a járványhelyzet legkeményebb időszakát? Találtak-e megoldást a túlélésre? Mire számítanak a következő időszakban?


Amikor március közepén hetekre bezárkóztunk, és a korlátozások is egyre szigorodtak, az éttermek nehéz időszak elé néztek. Vendégeket nem fogadhattak, csak ha elvitelre kértek ételt, legfeljebb házhozszállítást felkínálva volt értelme 15.00 óra után is nyitva tartaniuk. Ha egyáltalán látták értelmét annak, hogy nyitva tartsanak. Bár a válsághelyzet egyszerre érte a teljes szektort arculcsapásként, nem egyforma megoldásokat találhatták rá a fővárosi vagy vidéki éttermek.

Padron

A budapesti Palotanegyedben található Padront már több gasztronómiai listán is a város legjobb tapasbárjaként jelölték meg, évek óta már csak asztalfoglalással van esély bejutni hozzájuk. A családi vállalkozásként indult Padronnak úgy sikerült szert tennie ilyen népszerűségre, hogy eredetileg nem is a vendéglátás volt a szakterületük. Az étteremben csak Madreként ismert Gabi légiutaskísérő volt a Malévnál bő 25 évig, így a család sokat utazott, ösztönösen kutatták a helyi ízeket. A Malév csődje után a család összeült, és arra jutottak, hogy régi álmukat valóra váltva egy éttermet nyitnak. Mivel Spanyolország volt a kedvenc úti céljuk és imádták a spanyol gasztronómiát, nem volt kérdés, hogy milyen profilú is legyen a saját vállalkozás. Hét évvel ezelőtt így született meg a Padron.

Első körben bezártak és felújítottak

A tapasbárok sajátossága, hogy egymással szoros közelségben ülnek az emberek – ez nem volt éppen kompatibilis az egyre súlyosbodó járványhelyzettel. Bezártak, mint ahogy sokan mások is, még a korlátozások kihirdetése előtt. „Az ezt követő heteket egyrészt az étterem felújításával, másrészt új receptek kidolgozásával töltöttük” – meséli Beck Márton, a Padron üzletvezetője. –

„Megfigyeltük a kiszállítós piacot, és arra jutottunk, hogy mivel óriási a zaj, nagyon sokan akarnak eladni egy szűk célcsoportnak, csak újszerű, magas minőséget biztosító koncepcióval érdemes belevágni.”

Házhosszállítás kicsit másképp

Semmiképp sem szerették volna, ha a házhozszállítás rontana a már megszokott magas minőségen, pedig ez a melegen kiszállított készételek esetében gyakran előfordul. Így hiába vannak az emberek kiéhezve kedvenc ízeikre, ha házhoz rendelik őket, esetleg nem pont azt kapják, amit reméltek. „A megoldást abban látjuk, hogy nagyon gyorsan és egyszerűen elkészíthető, 95 százalékban kész, napokon át minőségromlás nélkül tárolható, és a Padron ízvilágát képviselő ételeket kell készíteni. Hosszas kísérletezés után sikerült összerakunk 25 olyan autentikus spanyol ételt, amik megfelelnek ezeknek a követelményeknek, és 10 perc alatt, egy lábas, serpenyő használatával, vagy sütőben elkészíthetők” – összegzi Marci a saját megoldásuk lényegét. A siker érdekében még egy vákuumozó gépbe is beruháztak.

A házhozszállítást még csak néhány napja indították el, így még gyűjtik a tapasztalatokat, de nem zárják ki, hogy hosszabb távon is megmarad ez a koncepció. „Nagy lehetőséget látok benne, hiszen nemcsak a hétköznapokban lehet izgalmas, hanem akár akkor is, ha valaki vendégséget tart, ’házi koszttal’ szeretné meglepni a többieket, de nincs kedve órákon át főzni. Ráadásul annak köszönhetően, hogy a szállítástól minimum 4 napig változatlan marad a minősége az ételeknek, akár egy balatoni hétvégére is el lehet vinni. Valószínűbb azért, hogy ha újra megnyit az étterem, akkor elsősorban az ottani kiszolgálásra fókuszálunk, és a kiszállítási alkalmakat heti 1-2 napban rögzítjük.”

Most a nyitást várják már nagyon, június 2-ára tervezik. Ahogy Marci mondja, nekik már nagyon hiányoznak a vendégek, és a visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy ők is a vendégeknek.

Új irányok, kockázatvállalás, türelem

Ami a jövőt illeti, sok jóra nem számítanak. Tisztában vannak vele, hogy még az ilyen erős törzsvendégkörrel rendelkező éttermeknek is, mint amilyen a Padron, alacsonyabb vendégszámra kell számítaniuk az újranyitás után. Marci úgy véli:

„Sokat kell kísérletezni, új irányokba nyitni, ami kockázatos, de remélhetőleg megéri.

És reméljük, hogy a járványhelyzet hamar megoldódik, és az újranyitás után nem kell sokáig maszkot és kesztyűt hordani a személyzetnek, mert ez eléggé rontja az éttermi élményt.”

Paletta Bisztró

A Paletta Bisztró tulajdonosa, Bezerics Dániel vidéken kezdte el gyűjteni a vendéglátós tapasztalatokat: 2013-ban Balatonbogláron nyitott éttermet. Már akkor arra fókuszáltak, hogy a helyi alapanyagokra építsenek, rengeteg helyi termelővel tartják most is a kapcsolatot. A közkedvelt hamburgert, bagelt, hot-dogot vagy nápolyi pizzát a saját élményanyagaikkal ötvözik, így született meg például a harcsahurkás hot-dog, vagy lett az egyik zászlóshajójuk a rántott nemesbüki korosajt. 2017 decembere óta a fővárosban is van egy egységük, a IX. kerületi Tompa utcában.

Előre látták, hogy fel kell készülni a legrosszabbra

A boglári étterem a szezonban tart nyitva, így a márciusban berobbanó járvány miatt tavasszal még nem kellett intézkedéseket tenni. Annál inkább szükség volt az újratervezésre a budapesti Palettában. „Március elején ültünk össze a kollégákkal és beszélgettünk arról, hogy mi is várható” – vázolja Dani, hogyan is láttak neki a válságkezelésnek.

„Globális gazdasági krízisre számítottunk, bizonytalan helyzetre. Abban sem voltunk biztosak, hogy egyáltalán az éttermek nyitva lehetnek-e a korlátozások mellett.

Jöttek a hírek Olaszországból, más országokból, és azt láttuk, hogy ez egy súlyos egészségügyi vészhelyzet, ami a mi életünkben is nagy változást jelenthet.”

Étteremből pékség - is

Első körben úgy számoltak, hogy csak az alapellátók üzemelhetnek majd, mint például a pékségek. Mivel eddig is sütöttek naponta kenyeret, sőt, a vendégek sokszor még haza is vittek a kovászos kenyerükből, logikus döntésnek tűnt pop-up pékséggé alakulniuk.

„A napi menüket is tovább készítettük. Próbáltuk beleélni magunkat a vendégeink helyzetébe, hogy ha otthon kellett maradnia egy négyfős családnak, és ugyanúgy dolgozniuk és tanulniuk kell, akkor hogyan tudunk nekik segíteni. Jó ízű, jó ár-érték arányú ebédmenüt kínáltunk családi csomagban, ami nagyon hamar népszerű lett. Ezzel a menüvel és a kenyérsütéssel sikerült egyelőre túlélnünk a járványhelyzetet” – meséli Dani.

Változás jön, de a Balatonnak ez jót is jelenthet

Készültek emellett tematikus napokkal is: szombatonként kovászos pizzát sütnek, amit rendelésre házhoz is visznek, a pénteki nap pedig a balatoni halaké lett, ilyenkor mindenféle halas fogást kínálnak elvitelre vagy szállítják házhoz a választott ételeket.

„A mi alapgondolatunk az volt, hogy az 1 km-es körzeten belül élők igényeit próbáljuk meg kielégíteni. Ez be is igazolódott, mert a vendégkörünk jelentős része úgy kérte a rendelését, hogy elsétált érte, és csak nagyon kis része igényelte a házhozszállítást.

Azért készültünk erre az eshetőségre is: a kijárási korlátozások bevezetése után kb. 2-3 héttel tudtunk felállni az egész várost lefedő kiszállítási rendszerrel.”

Dani úgy véli, hogy egészen biztos változni fog a vendéglátás. Kevesebb lesz a szolgáltató, kevesebb a munkahely, ami némileg meg is tisztítja a piacot és erősebbé teszi az éttermek és a közösségek közti kapcsolatot. „Egy olyan időszak jön, amikor felértékelődnek a helyi viszonyok. A Balatonnál most jöhet el az az idő, amikor valóban mind a négy évszakban igyekszünk majd kihasználni az ott kínálkozó lehetőségeket. Rá fogunk döbbenni arra, hogy ott is minden nap meg lehet találni a szépet, az értékeket” – mondja bizakodva a Balatonhoz szorosan kötődő vendéglátós. Hozzáteszi, hogy az egyáltalán nem baj, ha a higiéniára jobban kihegyeződött minden receptorunk. Azt gondolja, hogy ez az állapot mindaddig így is marad, amíg nem lesz a koronavírus ellen hatásos vakcina.

A járványhelyzet tapasztalatait így összegzi: „Nagyon büszke vagyok arra, hogy empátiával sikerült meglátni olyan pontokat, amikkel meg tudott maradni a kollégák munkahelye, és a közösségünk mindennapjaihoz hozzá tudtunk járulni.”

Kispiac - Hódmezővásárhely

A vidéki éttermek helyzete talán még egy fokkal rosszabb volt, mint a budapestieké, hiszen ők sokkal kevésbé számíthattak arra, hogy kiszállítással, alternatív megoldásokkal tudnak majd kísérletezni, és valamennyi nyereséget realizálni a kényszerű bezárás alatt. Egy olyan kisvárosban, mint Hódmezővásárhely, eleve lefedett volt a piac a kiszállítások terén, a város egyik legnépszerűbb étterme ezért nem is gondolhatott arra, hogy a szűk piacra be tudna törni, csak a bukás összegét növelték volna, és inkább úgy döntöttek, bezárnak március 18-án.

Bánfi István, az étterem vezetője azt mondja, nem volt más választása, mint rögtön elküldeni az alkalmazottait, hisz egyrészt minden egyes nap veszteséget termelt volna neki, másrészt ha valamilyen csökkentett bérezésben állapodtak volna meg, annál még a munkanélküli segély is több, ráadásul munka se nagyon lett volna, úgyhogy ez volt az optimális megoldás.

Abban bízott, hogy - bár erre semmilyen prognózis nem volt - nem tart soká a karantén és a járványveszély, hamarosan újranyithatnak, és visszaveheti az embereit. Erre május végén kerül sor, úgy döntött, még a pünkösdi hétvége előtt megnyitja a Kispiacot, amely továbbra is a vidéken meglehetősen ritka, jó minőségű alapanyagokból próbál kiváló konyhát vinni, de az új helyzet vélhetően változásokra is készteti őket.

- Valószínűleg étlapot váltunk a pénteki nyitásra, és terveink szerint egy kicsit elmozdulunk street-foodos irányba, és abban is gondolkodunk hogy mégis be kellene szállni a kiszállításos versenybe, csak ehhez több előkészület kellett, mint amennyire a záráskor időnk lett volna.

A Kispiac már tavaly is zárva volt egy hosszabb ideig, mert erőteljes felújításon esett át, és a vírus éppen a felívelő időszakban, egy elég jó december-februári időszak után kapta oldalba a céget. Ráadásul a felújítás miatt tartalékaik sem voltak, ezért sem volt sok mozgásterük kísérletezni márciusban, gyorsan kellett dönteni a bezárásról. Várták nagyon a szezont, amely így felemásra fog sikerülni, talán ha beindul júniustól, akkor megússzák kisebb veszteséggel, nullszaldóval.

Továbbra is sok tematikus hétvégével, szezonális étlappal fognak jelentkezni, Bánfi most optimista, bár az elején egyfajta világvége-forgatókönyv is átfutott a gondolatain.

- Racionálisan kell tervezni, kreatívnak lenni, és folyamatosan változásban lenni úgy, hogy megőrizzük a magas minőséget. A piaci és jogszabályi környezet amúgy is erre késztet minket, kicsik vagyunk, rugalmasnak kellett mindig lenni. Valamivel olcsóbbak leszünk, reméljük, visszatérnek a régi vendégeink, és újakat is várunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: