SZEMPONT
A Rovatból

„Kiszúrt veletek a sors, de kivételes lehetőséget is kaptatok arra, hogy jobban megértsétek a világot” – levél az érettségizőkhöz

„A járvány egyik nagy vesztesei ti vagytok”- írják, de nem sajnálni és vigasztalni akarnak a levélben, hanem rávilágítani, hogy rajtuk is áll, milyen lesz a világ ezután. Jobb vagy rosszabb. Nem mindegy.


A mai nap úgy tudjuk, hogy május 4-én, tehát két hét múlva hétfőn megkezdődnek az érettségi vizsgák. Nem lesz ballagás, és nem lesznek szóbeli vizsgák sem, csak az írásbeliket tartják meg. Azt is tudjuk, hogy a kormány, amely ezt a döntést hozta, épp május 3-a körül várja a tetőzését a járványnak. A Kölöknet csapata egy levelet írt a most érettségiző fiatalokhoz, néhány dolgot tanulságként ajánlva a figyelmükbe.

Kedves most érettségiző Fiatalok!

2020 tavaszán lecsapott a koronavírus a világra és hirtelen beszűkült a világ. Bekényszerültünk otthonainkba, dolgozni és tanulni is innen a szobáinkból a digitális térben próbálkozunk.

A járvány egyik nagy vesztesei ti vagytok, akik, amikor ősszel a szalagavatójukon táncoltak és mulattak, még nem tudtátok, hogy két hónap múlva már csak a virtuális térben találkoztok társaitokkal és tanáraitokkal. Még nem tudtátok, hogy úgy fejezitek be életetek egy fontos fejezetét, hogy nem lesz ballagás, nem lesz mód sírós-nevetős-ölelkezős búcsúzásra. Hirtelen rátok szakadt a tanulás egyéni felelőssége és meg kellett keresnetek a legélhetőbb és leghatékonyabb élet és tanulási létformákat. Az iskolába a cuccokért is már csak lopva mehettetek be. A politikusok pedig a már egyébként is nyomasztó helyzetben tovább nyomasztottak titeket azzal, hogy az érettségi módját és idejét hétről-hétre lebegtették.

Most legalább felszállt a fehér füst és már tudjuk, csak írásbeli érettségi lesz, méghozzá május első hetében. De az még ma sem világos, hogy a helyszín az emelt szintű érettséginél hol lesz. Vajon rákényszerültök-e arra, hogy az agresszív járvány idején tömeg közlekedjetek otthonotoktól távolra?

És ti lesztek azok, akik maszkban, nehezen levegőt kapva lesztek kénytelenek megírni a többórás dolgozatokat, stresszelve attól, hogy esetleg elkapjátok a betegséget és megfertőzitek szüleiteket, nagyszüleiteket, tanáraitokat. Ráadásul egy ilyen stresszes írásbeli után a korábbi évfolyamokhoz képest már nem lesz lehetőségetek szóban javítani.

De nem azért írunk itt nektek, mert részvétet akarnánk nyilvánítani. Mert valóban kiszúrt veletek a sors, de egyúttal kivételes lehetőséget is kaptatok arra, hogy jobban megértsétek a világot, mint az előző nemzedékek. És ezt az érettséget – talán mondani se kell - nem a tantárgyi érettségiken keresztül fogjátok megszerezni.

Ti most megtapasztalhattátok, hogy a virtuális világnál mennyivel fontosabb a valódi világ. Az is kiderült, hogy a digitális eszközök bár segítenek a tanulásban, de ha jól akarjátok csinálni, ez is nagyon sok munkával jár és önmagukban– valós idejű és terű társas kapcsolatok nélkül - kevés örömöt adnak. Ti a veszélyben megtapasztaltátok, hogy a legfontosabbak az emberi kapcsolatok, a szerető barátok és rokonok, míg az idősebb generációknak ez jóval később esett le, ha egyáltalán. Mert mások is hirtelen fontosak lettek, nemcsak ti.

Gyorsan megértettétek: a maszkviselés és otthonülés az idősek, nagyszüleitek biztonsága, egészsége miatt fontos, míg mások még csak magukkal voltak elfoglalva. Talán a leggyorsabban most ti mondtatok le mások miatt saját örömeitekről, és buliztatok először virtuálisan.

Ilyen hirtelen ennyi baj ritkán ér 18 éves embereket és nem csak a járványra gondolunk, hanem a gazdasági válságra. Sok szülő, vagy barát veszíti el most a fizetése egy részét vagy az állását és közben otthon ül, mert nem tehet mást.

Ti jobban látjátok majd, hogy a világ összeér: egyszerre vagyunk egy család, közösség, nemzet és egy világ része. Hogy tétje van annak, hogy vigyázzunk egymásra. Szüleitek felocsúdva a szocializmusból azt gondolták, hogy a piac és a verseny mindent megold majd (nem old meg mindent). Azt gondolták, hogy a gazdasági növekedés majd lecsorog a szegényekhez (nem, nem csorog le) és a sok önző akarat majd magától egy közös jóvá áll össze (nem, ehhez több kell, például egy jól szabályozó, „okos” állam).

Ahogy most megérthettétek azt is, hogy a szupererős hatalom sem biztos, hogy bölcsen dönt, amikor titeket így érettségiztet vagy amikor a kórházi ágyakról dönt.

A ti generációtok a fogyasztás, a kommunikáció, az utazás soha nem látott szabadságát kapta meg, de közben egy beszűkült világot, ahol nehezebb az előrejutás, ahol a felemelkedés sokaknak csak illúzió és nem lehetőség. Most néhány hét alatt világos lett, mennyivel bizonytalanabb világba léptek ki, és ez fontos tapasztalat.

Számotokra már bizonyosság, hogy csak összefogva lehet továbblépni, hogy nem lehet várni fentről, hogy a problémákat majd megoldják helyettetek (nem, nem oldják meg, sőt). Mert sokfélék vagyunk, és mert mindenkit megillet a tisztelet és a gondoskodás.

És azt is, hogy az országot, a nemzetet, a világot, a család, a barátok és a közösség jelenti, és talán már nem vezetnek meg olyan könnyen titeket azok, akik csak jelszavakat csinálnak önző hatalmi vágyból ezekből a fontos fogalmakból.

Sokan megértettétek: ha ti nem tesztek érte, akkor a jövőtöknek annyi. Higgyétek el, jobb ezzel tisztában lenni 18 évesen, mint rádöbbenni egy rosszul leélt élet után. Ti már tisztán láthatjátok, hogy a gyűlölet rossz tanácsadó és ez talán ad is elég bátorságot és önbizalmat nektek, hogy ellenálljatok annak, hogy a járvány ürügyén a világ befelé forduló zombi-országokká zuttyanjon össze.

Nagy feladatok várnak rátok. Nem lesz könnyű. Ti már azt is látjátok, hogy a problémák nagyok és globálisak.

De talán azt is látjátok, hogy rajtatok áll, milyen lesz a világ. Amire szükségetek van, az a hit önmagatokban és másokban. Bízzatok magatokban, megoldjátok ezt az érettségit is.

S ha ezt megcsináltátok, akkor a határ a csillagos ég. Kalandra fel! Csináljátok jobban, vagyis empatikusabban mint mi, akik ha az eszünkre hallgattunk, gyakran kikapcsoltuk a szívünket, és ha a szívünkre, akkor az agyunkat. Szívből szurkolunk nektek.

Az idősebb generáció nevében a Kölöknet csapata


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Alföldi Róbert: Ordítva és felháborodva kikérem magamnak, hogy háborúpártinak és hazaárulónak kiáltanak ki, mert nem rájuk szavazok
A Jászai-díjas színész-rendező szerint a háború támogatójának kiáltják ki őt és még több millió magyar honfitársát. Amiatt, mert nem a Fideszre szavaznak.


A Jászai-díjas színész-rendező, Alföldi Róbert a közösségi oldalán osztotta meg gondolatait az október 23-ai budapesti eseményekről.

„Nézem, hallgatom, persze hogy nézem és hallgatom a mai nap eseményeit.

Október 23-a van, az 1956-os forradalom évfordulója.

Nézem a két tábort, nézem a két tömeget.

Nem érdekel, melyik volt nagyobb,

mindkettő releváns és valóságos.

(Legyünk nagyvonalúak, és hagyjuk most a buszoztatást.)

Elhatároztam, hogy kvázi objektíve ránézek a két táborra, meghallgatom a beszédeket és figyelek,

és nem fognak befolyásolni az indulataim, a fájdalmaim, a reménytelenségem.

Csak figyelek…

…de nem tudok….

…azt hallom, azt hallgatom, azt kell hallgatnom az egyik oldal főszónokától, a tömegben megszólaltatott honfitársaimtól, a kormányon lévő politikustoktól, a kormányhű média - hát tényleg létezhet ilyen egy demokráciában? - képviselőitől, a kultúrában dolgozó, kvázi kollégáimtól, hogy én hazaáruló vagyok és háborúpárti.

Csak azért, mert nem nálunk menetelek, mert nem rájuk szavazok!

Így kimondva, vállalva, hogy egy olyan szégyenteljes bűncselekménnyel vádolnak, amiért nagyon sokszor a történelem során halál járt.

Tehát, hogy hazaáruló vagyok csak azért, mert nem rájuk szavazok, mert elméletben nem velük vonulok.

És

háborúpártinak, a háború támogatójának kiáltanak ki engem és még több millió magyar honfitársamat, csak azért, mert szerintük nem rájuk szavazok, csak azért, mert nem egy olyan Magyarországot képzelek, mint ami most van.

Azt az égbekiáltó, pofátlan, aljas jelzőt aggatják rám, hogy támogatok egy háborút.

Hogy támogatom a gyilkosságokat, a nemi erőszakokat, az emberek megcsonkítását, a gyerekek lebombázását. A pusztítást!

KIKÉREM MAGAMNAK!

NAGYON HANGOSAN,

ORDÍTVA ÉS FELHÁBORODVA, KIKÉREM MAGAMNAK!

Magyar állampolgár vagyok, felnőtt, adófizető állampolgár, aki tisztességesen végzi a munkáját, aki megpróbál lehetőségeihez mértem felelősséget vállalni honfitársaiért, aki egész életében a magyar kultúrát képviselte itthon és külföldön, aki egész életében felelős értelmiségiként próbálta építeni ezt az országot.

A Hazámat.

Akinek egyetlen bűne, hogy nem a Fideszt támogatja.

És ezért hazaáruló és háború párti!

Nagyon nehéz nem káromkodni….

De tényleg KIKÉREM MAGAMNAK!

Aztán hallgatom az esti beszédet, ahol a főszónok arról beszél, hogy nincs ilyen vagy olyan magyar, magyar van, hogy nem az a fontos, hogy kire szavazol, hogy mindegy milyen pártot támogatsz, mert az a fontos, hogy most már végre együtt, egymást szeretve, szépen, kedvesen tényleg kezdjünk már el építeni egy demokráciát.

Hogy egyek vagyunk magyarok, és együtt tudunk csak előre menni.

Teljesen objektíve gondoljuk át, hogy akkor kire is szavazunk jövőre!

Mély főhajtás '56 hőseinek!

2025. október 23.” – írta Alföldi Róbert a Facebookon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
László Róbert: A miniszterelnök elismerte, hogy a Magyar Péter vezette ellenzéki párt ellépett a Fidesztől, magyarul előnyben van
A Political Capital elemzője szerint a kormányfő üzenete arra utal, hogy nemcsak a meglévő, hanem az elvesztett szavazókat is meg akarják szólítani. Ilyen nyilvános elmozdulásra Orbán Viktor részéről 2010 óta nem volt példa.


Orbán Viktor a Kossuth téren tartott beszédében arról beszélt, hogy „öt hónap múlva döntenünk kell a sorsunkról. (…) De a következő öt hónapban beszélnünk kell a megtévesztett magyarokkal is, egyetlen lélekről sem mondhatunk le, mert minden magyar felelős minden magyarért.” László Róbert választási szakértő szerint ez a kijelentés fontos fordulatot jelez a kormánypárt politikájában.

A Political Capital elemzője a 24.hu-nak azt mondta, a Fidesz még 2024-ben is úgy gondolta, hogy elegendő a saját szavazóit mozgósítania, és nem szükséges új választókat megszólítania. Ehhez képest jelentős változás, hogy most a kormányfő azok felé is nyitna, akik korábban nem a Fideszt támogatták.

Az elemző úgy látja, hogy

Orbán Viktor közvetetten elismerte: a Magyar Péter vezette ellenzéki párt előnybe került. László Róbert szerint ez ellentmond azoknak az adatoknak, amelyeket a kormányközeli intézetek közvélemény-kutatásaikban publikálnak.

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnök a hét elején kiszivárgott zánkai beszédében azt mondta, „nem állnak jól”, vagyis nincsenek elegen. László Róbert szerint ez is azt mutatja, hogy a kormányoldal most már olyan választók megszólítására készül, akik az utóbbi időszakban elfordultak tőlük. Ilyen nyilvános elmozdulásra Orbán Viktor részéről 2010 óta nem volt példa – tette hozzá.

Az elemző szerint ez a helyzet több szempontból is eltér a 2022-es választás előtti időszaktól, amikor az ellenzék nem tudta tartósan meghaladni a Fidesz támogatottságát.

A mostani kampányban viszont a korábban még fideszes, de azóta más pártokhoz pártolt szavazók lehetnek a célkeresztben.

László Róbert nem számít jelentős változásra a kampány stílusában vagy hevességében, de szerinte

elképzelhető, hogy fiataloknak szóló üzenetekkel is megpróbálnak új szavazókat megszólítani.

Úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök egyszerre próbált erőt és magabiztosságot sugározni, miközben arról is beszélt, hogy új választói rétegeket kell elérni. A szakértő szerint ez azért fontos, mert több százezer olyan bizonytalan szavazó is van, akiknek a támogatása döntő lehet, és ők elsősorban az erőt, a magabiztosságot kereshetik a politikai szereplőkben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Szabó Andrea politológus: Közel kétszer annyian lehettek a Tisza, mint a Fidesz rendezvényén
A politológus és hallgatói tömegfigyeléssel mérték a csütörtöki rendezvényeket. A számításokat online modellezéssel is megerősítették.


Szabó Andrea politológus szerint jóval többen vettek részt a Tisza Párt csütörtöki rendezvényén, mint a Fidesz Békemenetén. Az ELTE oktatója a Facebook-oldalán azt írta, hogy

a különbség akár kétszeres is lehetett.

Szabó Andrea és hallgatói több csoportban voltak jelen mindkét eseményen. Mint írta, „a nap folyamán folyamatosan kapcsolatban álltunk egymással, pontosan tudtuk, hogy melyik hallgatói csapat hol van, és kísértük a tömegeket, az elején, a közepén és a végén is”.

A politológus az így gyűjtött adatokat a MapChecking nevű tömegszámláló alkalmazás segítségével is elemezte.

Eredményei alapján a Békemeneten körülbelül 85–92 ezer ember vett részt, míg a Tisza Párt megemlékezésén 160–170 ezren lehettek

Szabó Andrea úgy fogalmazott: ezek a becslések szerinte konzervatívnak számítanak, de abban biztos, hogy „az Orbán Viktor által is hangoztatott kétszeres fideszes többség nem igaz”.

via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán október 23-ról: Orbán Viktor már inkább a kisebb körhöz szól, és ez így már veszélyes számára
Orbán Viktor a harcias kommunikációjával lemond a bizonytalanok és a Fideszen kívül maradók megszólításáról, miközben Magyar Péter hétköznapi problémákkal foglalkozó témái várhatóan nagyobb visszhangot váltanak ki a választók körében - mondja a szakértő.


Máris kitört a számháború: a Fidesz vagy a Tisza rendezvényén voltak többen október 23-án. Öt és fél hónappal a választások tervezett időpontja előtt nyilvánvalóan tétje volt a napnak: ki tud több embert mozgósítani. A hatást azonban nem csak az befolyásolja, ténylegesen melyik párt mekkora tömeget vihetett ki az utcára, hanem az is, mit látnak ebből a neten. A Tisza szerint a kormány nem véletlenül próbálta megakadályozni, hogy drónképek készüljenek a Nemzet Menetéről, és az sem véletlen, hogy a fideszes drónvideók már a Békemenet alatt kikerültek a kormánypárti politikusok oldalaira.

1956 szokás szerint csak aprópóként szolgált a politikai üzenetek közvetítéséhez. Míg Orbán Viktor beszédében gondosan kerülte, hogy az oroszok szerepe szóba kerüljön, Magyar Péter kifejezetten rájátszott az áthallásokra az akkori forradalom, és a mostani helyzet között. Mit tudhattunk meg mégis a tegnapi seregszemlékből, és mit a két pártvezető beszédéből? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– A kormánypárti média szerint, beleértve az állami televíziót is, minden idők legnagyobb békemenete volt a mostani, kétszer annyian vettek részt rajta, mint Magyar Péter Nemzeti Menetén. Vezet ez valahová a számháború a saját tábor lelkesítésén túl?

– A törzsszavazókon túl sok olyan választó is van, akinek számít a mozgósítás ereje és a tömeg nagysága. A Fidesz most ezt a versenyt akarja megnyerni: demonstrálni, hogy ki tud több embert megmozgatni, és ezzel egyben üzenni a saját táborának is, hogy „sokan vagyunk”. Az utóbbi időszakban érzékelhető volt némi csalódottság a bázisban,

mintha fogyatkozna a tábor, ezt kívánja ellensúlyozni Orbán Viktor aktív jelenléte a magyar politikában.

Ehhez a munkához kell az erő felmutatása, amelyet az is szolgált, hogy még a Békemenet hivatalos rajtja előtt a miniszterelnök a Facebook-oldalán kijelentette: ez lesz a valaha volt legnagyobb Békemenet. Sőt, olyan összehasonlító képet is közzétett később, amelyen az ellenzéki rendezvény és a Fidesz-esemény résztvevői voltak egymás mellé téve, azt sugallva, hogy náluk többen voltak. Ez egy miniszterelnöktől szokatlan gesztus: neki elvileg az egész nemzethez kellene szólnia, nem pedig úgy kommunikálnia, hogy a választókat egymással szembeállítja.

Arra épít, hogy a saját, általa többséginek gondolt táborához beszél, és akkor mindegy, hogy ezzel a kisebbséget megbántja. A gyakorlatban azonban inkább a kisebb körhöz szól, és ez így már veszélyes számára. Ezzel ugyanis lemond a bizonytalanok és a Fideszen kívül maradók megszólításáról.

A számháború tehát nem puszta öncél: eszköz a tábor megerősítésére és a mozgósítási képesség demonstrálására, de közben szűkíti a kormányfői szerep hagyományos horizontját.

– Orbán Viktor és Magyar Péter beszéde is hozta a kötelezőt, nagy újdonságok nélkül.

– Formailag valóban mindketten a megszokott panelekkel érkeztek, csakhogy a politikai környezet időközben elmozdult. Orbán Viktor „Brüsszelt” bírálta, és az Egyesült Államokhoz viszonyítva igyekezett magát pozicionálni, miközben Amerika vonatkozásában új fejlemények kerültek elő a napokban: Trump nem csak lemondta a Putyinnal való esetleges találkozót, új szankciókat is bevezetett, köztük két nagy orosz olajtársaság ellen is, és kijelentette, hogy Putyinnal nem lehet megbízható megállapodást kötni.

Erre a fontos változásra a miniszterelnök nem reagált, miközben az Egyesült Államok Brüsszel mellé sodródott a Fidesz szerinti „háborúpártiságban”.

Magyar Péter mindeközben a belpolitikai fókuszt vitte: az állami szolgáltatások állapotát, a hétköznapi működési gondokat, a polgárok mindennapi tapasztalatait helyezte a fókuszba. Ez utóbbi témák közvetlenebbül kapcsolódnak a választók életéhez, ezért várhatóan nagyobb visszhangot is váltanak ki.

– A Fidesz korábban még tudta, hogy külpolitikával ritkán lehet választást nyerni...

– Most viszont úgy tűnik, a hazai narratívák megfogyatkoztak, marad az osztogatás. Ez politikailag hatásos is lehet, de az évi mintegy 5000 milliárd forintos költségvetési hiány mellett valahol és valamikor, például az inflációban később visszaüthet. Ezzel párhuzamosan a TISZA Párt vezetője újabb országjárást indít:

célja, hogy a legkisebb körzetekbe is eljussanak, tartós jelenléttel építsenek kapcsolatokat,

elmondják közvetlenül az álláspontjukat. Az eddigi tapasztalat az, hogy több olyan körzetben is erősödött az ellenzék, ahol korábban gyenge volt, melyben kulcsszerepe volt az országjárásoknak és a terepmunkának.

– Talán ehhez kapcsolódhat egy közvetlen az ünnep előtt történt fejlemény: Pilisborosjenőn végül eltanácsolták Menczer Tamást az október 23-i beszédtől, az ott lakók Menczerrel szembeni tömeges tiltakozására hivatkozva. A település eddig biztos Fidesz-bázis volt.

– Orbán a Harcosok Klubjában világossá tette, hogy „igazi harcosokra” van szüksége a szelídebb, konfliktuskerülő Digitális Polgári Körökkel szemben. Menczer Tamás ennek a harcos karakternek a mintapéldája: konfrontatív, nyomásgyakorló, a lojalitást és az erő felmutatását tekinti elsődlegesnek. Ebben a logikában a morális megfontolások háttérbe szorulnak, így elhangozhat az is, hogy egy település kimarad a fejlesztésekből, ha a politikus ott nem mondhat beszédet. Ilyen közegben egy polgármester mozgástere beszűkül: ha a helyi béke megőrzéséért azt kéri, egy megosztó szereplő ne szólaljon fel, könnyen nyílt nyomásgyakorlás lehet erre a válasz.

– Ez lehet intő jel a kormánypárt számára, hogy a szolidabb, konfliktuskerülő közösségek ebből a „harcosságból” nem kérnek?

– Igen, de ugyanakkor létezik a másik olvasat is: példamutatás a többi település felé, hogy lássák, milyen következménye lehet a „nem”-nek. A jelenség mindkét értelmezése jelen van, és mindkettő azt mutatja, hogy a konfrontatív stílus ára közösségi szinten is megjelenik.

– A TISZA elnökének beszédéből számomra a „megbékélési törvény” terve volt a legérdekesebb. Lehet-e törvénnyel megbékélést kikényszeríteni? Hogyan béküljünk a társadalom felével, ha az nem akar megbékélni?

– Magyar Péter értelmezése az, hogy akikkel nem lehet és nem is szabad megbékélni, az a Fidesz felső vezetése és a legbefolyásosabb oligarchák, azokat felelősségre kell vonni. A Fidesz-szavazók többségét ez nem érinti. Célzott elszámoltatást ígér, nem a tábor kollektív megbélyegzését.

A megbékélés az ő logikájában így néz ki: rendteremtés és a legfelső körök felelősségre vonása, amely megnyitja a lehetőséget a társadalmi normalizáció előtt.

Személyes véleményem, hogy az oly áhított „nemzeti megbékélés” kulcsa, hogy minden fontos társadalmi csoport és értékrend arányosan legyen jelen az Országgyűlésben, és a politikai együttműködés kényszere intézményesen épüljön be a rendszerbe. A társadalmi béke nem a konfliktusok hiányát jelenti, hanem azt, hogy a viták szabályozott, átlátható keretek között zajlanak, és a döntések ezen viták alapján születnek. Ezt egy arányos választási rendszer segíthetné elő, mert az ilyen rendszer a képviselet sokszínűségét erősíti, és tárgyalásra kényszerít.

Ezzel szemben Orbán a Harcosok Klubjának edzőtáborában elmondta, kifejezetten az „erős kézben”, a kétharmados, centralizált kormányzásban látja a kormányzati hatékonyságot, és úgy véli, a versengő demokráciák nem tudnak jól intézni politikai ügyeket.

Ez a felfogás nem a megbékélést szolgálja, mert kompromisszumkeresés helyett a többségi akarat automatikus érvényesítését tekinti normának.

– Hogyan jutunk el a megbékélésig, ha a „főkolomposok” a következő parlamentben is ott ülnek? Van esély visszatérni a nyolcvanas évek végi–kilencvenes évek eleji vitakultúrához?

– Most ezt nem lehet bizonyossággal megmondani. A tapasztalat mégis arra utal, hogy súlyos ügyek kerülhetnek napvilágra. Ha valódi politikai akarat lesz a rendteremtésre, és ez célzottan a legfelső Fidesz-kört érinti, tehát a szavazókat nem, akkor egy új politikai vezetés ezt végre tudja hajtani.

A siker feltétele, hogy világos legyen a különbségtétel a felelősségre vonandó döntéshozók és a választói közösség között.

Orbán Viktor láthatóan érzékeli ennek a tétjét; ezért is dolgozik kiemelkedő intenzitással, hogy a hatalom ne kerüljön olyan kézbe, amely rendszerszintű változtatásokat hajtana végre, és ezzel az eddigi működést megkérdőjelezné. A politikai harc most abban nyilvánul meg, hogy a kormányzati oldalról a konfrontatív, mozgósításra építő stratégia stabilizálja a saját tábort, ellenzéki oldalról pedig a belpolitikai-kritikai fókuszú, szolgáltatás- és intézménycentrikus tematika erősödése valós társadalmi igényre rezonál. Hogy a két irány közül melyik bizonyul meghatározónak, illetve ezek mennyiben fognak változni, azt a következő időszak terepmunkája, mozgósítása, az azokra adott intézményes reakciók, és a később megjelenő újabb politikai ügyek együttesen döntik majd el.


Link másolása
KÖVESS MINKET: