Megnyitja a turisztikai programját a kormány a kiskocsmák felé – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán szerdán. Nagy Márton azt mondta, hogy
összesen egymilliárd forintot, egyenként maximum három millió forintot kaphatnak az ezer fő alatti településeken működő kiskocsmák, bárok, borozók.
A miniszter azt is hozzátette, hogy az összeget működési költségre, akár rezsire vagy munkabérre is elkölthetik, de akár energiahatékonysági beruházást is finanszírozhatnak belőle.
Nagy Márton szerint „a kiskocsma mindig is a falu lelke”, turisztikai, vendéglátói, kulturális találkozási pont.
Megnyitja a turisztikai programját a kormány a kiskocsmák felé – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán szerdán. Nagy Márton azt mondta, hogy
összesen egymilliárd forintot, egyenként maximum három millió forintot kaphatnak az ezer fő alatti településeken működő kiskocsmák, bárok, borozók.
A miniszter azt is hozzátette, hogy az összeget működési költségre, akár rezsire vagy munkabérre is elkölthetik, de akár energiahatékonysági beruházást is finanszírozhatnak belőle.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bankok versengenek Rákosrendezőért? Mártha Imre szerint öntik a pénzt a projektre
Miközben zajlik a vita Rákosrendező jövőjéről, Mártha Imre szerint a főváros helyzeti előnyben van. A BKM már tavaly felfigyelt a területre, és most a kormány döntése befolyásolhatja a beruházás sorsát.
Mártha Imre, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) vezérigazgatója szerint a vállalat már tavaly felismerte, hogy érintett lehet a Rákosrendezőn tervezett ingatlanfejlesztésben. Mint mondta, már a szerződés nyilvánosságra kerülése előtt tudták, hogy elővásárlási joguk van a területre.
„Amikor szóba került a sajtóban, hogy lesz egyáltalán ez a beruházás, akkor mi megnéztük ezeket a telkeket, […] szóval tudtuk, hogy nekünk van elővételi jogunk egy telekre” – fogalmazott a Della című podcast műsorban. Hozzátette, hogy a főváros csak a szerződés nyilvánosságra hozatala után reagált a tulajdonviszonyokra.
A vezérigazgató szerint több bank is érdeklődik a projekt finanszírozása iránt.
„A bankok tolonganak, én már kaptam banki jelzéseket, hogy boldogan megfinanszíroznák a beruházást”
– mondta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a beruházás elindításához tulajdonosi és várhatóan kormányzati jóváhagyás is szükséges.
A projekt jövőjét befolyásolhatja, hogy a Stockton Zrt. él-e elővásárlási jogával. Mártha elmondta, hogy folyamatosan egyeztet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, de eddig nem kapott konkrét információt arról, hogy a cég milyen döntést hoz.
„Eléggé lerázó volt a kormányzat ebben az ügyben”
– jegyezte meg.
A vezérigazgató szerint a projekt megvalósításához milliárdos forrásokra és jelentős szakembergárdára lenne szükség. Úgy véli, hogy a BKM megfelelő háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy akár egy új üzletágként foglalkozzon az ingatlanfejlesztéssel. Ugyanakkor jelezte, hogy a döntés a közgyűlés kezében van.
„Nem tolongok ezért a feladatért, mert a BKM-nek nem ez az alapfeladata”
– tette hozzá.
Mártha elmondta, hogy indulni kíván a fővárosi cégvezetői pályázaton. Úgy látja, több szakember is alkalmas lehetne a pozícióra, de szerinte sokan inkább elkerülnék ezt a megbízást a folyamatos támadások miatt.
A beszélgetés során szóba került Donald Trump neve is. Mártha egy floridai rendezvényen találkozott az egykori amerikai elnök fiával. „Sokat járok Floridába, vannak ott üzleti érdekeltségeim, azokról is beszélgettünk, nyilván általánosságban. Elmondta, hogy ő hogyan látja a floridai dolgokat, a magyar gazdaságot. Nem tudom politikusként nézni ezt a dolgot” – mondta, és hozzátette, hogy üzletemberként akár a Trump család részvételét is elképzelhetőnek tartja a rákosrendezői beruházásban.
Mártha Imre, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) vezérigazgatója szerint a vállalat már tavaly felismerte, hogy érintett lehet a Rákosrendezőn tervezett ingatlanfejlesztésben. Mint mondta, már a szerződés nyilvánosságra kerülése előtt tudták, hogy elővásárlási joguk van a területre.
„Amikor szóba került a sajtóban, hogy lesz egyáltalán ez a beruházás, akkor mi megnéztük ezeket a telkeket, […] szóval tudtuk, hogy nekünk van elővételi jogunk egy telekre” – fogalmazott a Della című podcast műsorban. Hozzátette, hogy a főváros csak a szerződés nyilvánosságra hozatala után reagált a tulajdonviszonyokra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Balázs zavarba jött a kérdéstől: Putyin akkor gyenge vezető?
Orbán Balázs nem értette, miért következik Orbán Viktor szavaiból, hogy Putyin gyenge vezető lenne. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a mondat valójában nem erről szólt, hanem a béketeremtésről.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy sajtótájékoztatón kapott kérdést arról, hogy Vlagyimir Putyin gyenge vezetőnek számít-e. A kérdés Orbán Viktor egy korábbi Facebook-bejegyzésére utalt, amelyben a miniszterelnök azt írta: „Az erős vezetők békét csinálnak. A gyengék háborút.” A 444 újságírója ennek alapján rákérdezett, hogy Putyin, aki háborút indított Ukrajna ellen, Orbán Balázs szerint gyenge vezetőnek tekinthető-e.
A politikai igazgató először azt válaszolta: „Nem értem a logikáját.” Miután az újságíró emlékeztette arra, hogy Putyin háborút kezdett, Orbán Balázs úgy fogalmazott: „Nem arra vonatkozik az idézet, hogy ki indít háborút és ki nem, hanem, hogy ki tud békét csinálni.” Később hozzátette, hogy Orbán Viktor bejegyzése arra utalt, hogy „nem tudnak nemzetközi intézmények békét csinálni.”
A miniszterelnök Facebook-posztjában ugyanakkor nem szerepeltek nemzetközi intézményekre vonatkozó megjegyzések. A bejegyzés szerint Orbán Viktor úgy véli, hogy Donald Trump „bátran kiállt a béke mellett”, és ezt sokaknak „nehéz megemészteni”.
A 444 újságírója egy másik kérdést is feltett Orbán Balázsnak azzal kapcsolatban, hogy a kormány vitatja-e Ukrajna államiságát.
Orbán Viktor egy korábbi beszédében „Ukrajna nevű területről”, Orbán Balázs pedig „Ukrajna nevű problémáról” beszélt.
A politikai igazgató a kérdésre azt felelte: „Nem, arról beszélünk, hogy hogyan kell lezárni ezt a konfliktust.”
Ahogy arról már írtunk, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, korábban vitát váltott ki azzal a kijelentésével, miszerint Magyarország nem állt volna ellen egy orosz inváziónak, ahogy Ukrajna tette. Ezek a megjegyzések bírálatokat váltottak ki, különösen az ellenzék részéről, akik szerint ezzel megsértette az 1956-os forradalom emlékét. Orbán Balázs később tisztázta, hogy szavait félreértették, és hangsúlyozta, hogy tiszteli a forradalom hőseit.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy sajtótájékoztatón kapott kérdést arról, hogy Vlagyimir Putyin gyenge vezetőnek számít-e. A kérdés Orbán Viktor egy korábbi Facebook-bejegyzésére utalt, amelyben a miniszterelnök azt írta: „Az erős vezetők békét csinálnak. A gyengék háborút.” A 444 újságírója ennek alapján rákérdezett, hogy Putyin, aki háborút indított Ukrajna ellen, Orbán Balázs szerint gyenge vezetőnek tekinthető-e.
A politikai igazgató először azt válaszolta: „Nem értem a logikáját.” Miután az újságíró emlékeztette arra, hogy Putyin háborút kezdett, Orbán Balázs úgy fogalmazott: „Nem arra vonatkozik az idézet, hogy ki indít háborút és ki nem, hanem, hogy ki tud békét csinálni.” Később hozzátette, hogy Orbán Viktor bejegyzése arra utalt, hogy „nem tudnak nemzetközi intézmények békét csinálni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Mártonék egy hetet adtak a boltoknak, utána jöhet a hatósági ár
A gazdasági tárca közleményében úgy fogalmazott, hogy „önkéntes árcsökkentést” várnak az „árnövelőktől”. Ellenkező esetben kénytelenek lesznek beavatkozni – megint.
Ami manapság a boltokban zajlik az elfogadhatatlan, az árak emelésének a családok és a nyugdíjasok érdekében gátat kell szabni. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) intenzív egyeztetéseket folytat a piaci szereplőkkel az élelmiszerárak csökkentése érdekében. A tárca elvárása, hogy a kiskereskedelmi láncok legkésőbb egy héten belül, jövő hét elejére jelezzék szándékaikat – jelentette be szerdai közleményében az NGM.
Az élelmiszerinfláció megfékezése érdekében a kormány továbbra is kész minden eszközével beavatkozni – tették hozzá.
Mint írják: az önkéntes árcsökkentést elsősorban azon alapvető élelmiszerek esetében indokolt alkalmazni, amelyek a magyar családok és nyugdíjasok kosarának jelentős részét képezik, és a korábbi árstop, majd a kötelező akciózás keretében érintettek voltak, illetve ezen élelmiszerek helyettesítésére szolgálnak.
Ilyen termékek főként a csirkehús, a sertéshús, az étolaj, a tojás, a tej és a tejtermékek, a liszt, a cukor, valamint az egyéb alapvető élelmiszerek
- sorolta az NGM.
Az „önkéntes árcsökkentés” keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium azt várja, hogy a kereskedelmi szereplők a jelenleg alkalmazott árrésük mérséklésével járuljanak hozzá az élelmiszerárak stabilizálásához.
Az elmúlt időszak áralakulásait megvizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy bizonyos alapvető élelmiszerek esetén a beszerzési ár, illetve a végső fogyasztói ár közötti különbség érdemben emelkedett – vette észre a miniszréium. Hozzátették: bár az elmúlt időszakban egyes termékek esetén már tapasztalható volt az árcsökkenés az üzletekben, ugyanakkor ez nem mutatkozott tartósnak és számottevőnek.
Ebből fakadóan a minisztérium elvárása, hogy a kereskedők olyan önkéntes megoldással álljanak elő, amelynek eredményeként az élelmiszerinfláció érdemben csökken és az alapvető élelmiszerek árai elfogadható szintre mérséklődnek
– fogalmazott az NGM.
Végezetül az NGM kilátásba helyezte, amennyiben az önkéntes árkorlátozás nem vezet eredményre, úgy a Nemzetgazdasági Minisztérium kész hatósági eszközökkel beavatkozni az „árnövelőkkel” szemben.
Ami manapság a boltokban zajlik az elfogadhatatlan, az árak emelésének a családok és a nyugdíjasok érdekében gátat kell szabni. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) intenzív egyeztetéseket folytat a piaci szereplőkkel az élelmiszerárak csökkentése érdekében. A tárca elvárása, hogy a kiskereskedelmi láncok legkésőbb egy héten belül, jövő hét elejére jelezzék szándékaikat – jelentette be szerdai közleményében az NGM.
Az élelmiszerinfláció megfékezése érdekében a kormány továbbra is kész minden eszközével beavatkozni – tették hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár Jánosék 13 vasútvonalon nem a MÁV-val oldanák meg a vasúti közlekedést
A Dunántúlon erősítik az osztrákoktól elvett GYSEV-et: 752 kilométernyi pálya kerül át a GYSEV-hez négy megyében. Az átvétel fokozatos lesz, a felszabaduló járműveket pedig az ország keleti részén vetik be.
2025. július 1-jétől újabb vasútvonalakat vesz át a GYSEV a MÁV-tól. Az Építési és Közlekedési Minisztérium döntése alapján 752 kilométernyi vasúti pálya üzemeltetése kerül át a zöld-sárga vasúttársasághoz. Az érintett szakaszok egy része a Dunántúlon található, a felszabaduló járműveket pedig az ország keleti részén állítják forgalomba.
A minisztérium közleménye szerint
a vasútvonalak átvétele nem jár automatikusan a személyszállítási feladatok átvételével, ezek fokozatosan, több ütemben kerülnek át a GYSEV-hez.
A változás összhangban van a tárca azon célkitűzésével, hogy a magyar irányítás alatt álló vasúttársaság nagyobb szerepet kapjon a hazai közlekedésben.
Lázár János építési és közlekedési miniszter az év eleji KözlekedésInfó rendezvényen jelentette be, hogy „összeadjuk a két magyar irányítású vasúttársaság, MÁV és a GYSEV erőforrásait”. A minisztérium januárban közzétett 10 vállalása között is szerepelt, hogy a GYSEV bizonyos vonalszakaszok üzemeltetését átveszi.
A vasúttársaságok szakemberei az elmúlt hetekben véglegesítették az érintett szakaszokat. A GYSEV júliustól többek között a Győrszabadhegy-Celldömölk, a Győrszabadhegy-Veszprém és a Veszprémvarsány-Franciavágás szakasz üzemeltetését látja el. Az átvétel kiterjed a Pápa-Csorna, a Zalaszentiván-Nagykanizsa és a Porpác-Székesfehérvár közötti vonalakra is.
További érintett szakaszok: Zalaegerszeg-Rédics, Zalabér-Batyk-Zalaszentgrót, Boba-Őriszentpéter-országhatár, Ukk-Balatonszentgyörgy, Hajmáskér-Csajág, Murakeresztúr országhatár-Balatonszentgyörgy és Murakeresztúr-Gyékényes-országhatár. A közlemény szerint a Balatonszentgyörgy és Csajág állomások nem kerülnek át a GYSEV-hez, foglalta össze az MFOR.
2025. július 1-jétől újabb vasútvonalakat vesz át a GYSEV a MÁV-tól. Az Építési és Közlekedési Minisztérium döntése alapján 752 kilométernyi vasúti pálya üzemeltetése kerül át a zöld-sárga vasúttársasághoz. Az érintett szakaszok egy része a Dunántúlon található, a felszabaduló járműveket pedig az ország keleti részén állítják forgalomba.
A minisztérium közleménye szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
