Kirúgták a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatóját, aki az '56-os hősöket bolondnak nevezte
Somkuti Bálint egy Facebook-posztban osztotta meg gondolatait az 56-os forradalom hőseiről. A kutató szerint ugyanis ők nem hősök, hanem bolondok voltak, mivel „aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond”.
„Azonnali hatállyal szerződést bontott a Szuverenitásvédelmi Hivatal dr. Somkuti Bálint kutatóval” – jelentette be a hivatal hétfő kora délután, miután Somkuti az 1956-os forradalom gyásznapján a Facebook-oldalán arról írt, hogy "aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem elsősorban hős, hanem bolond!"
Bár a hivatal közleménye nem konkretizálja, hogy ez a poszt volt az oka a szerződésbontásnak, de másra nehéz gondolni, hiszen Somkutit október elején, alig egy hónapja, nagy hírverés közepette szerződtették szakértőként.
Somkuti a posztját később többször is finomította, így az eredeti „aki a túlerőt nem tiszteli” mondatból „aki a túlerőt nem ismeri fel” lett, a végleges, számára vállalható változat pedig: „Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem elsősorban hős, hanem bolond!”
Mindezt a nemzeti gyásznapon, november 4-én, a forradalom leverésének emléknapján sikerült közzétennie.
Somkuti nem először mondott véleményt az '56-os forradalom kapcsán; alig néhány hete így nyilatkozott:
„Milyen jó, hogy '56-ban nem segítettek bennünket, mert lehet, hogy mi is úgy jártunk volna, mint az ukránok.”
„Azonnali hatállyal szerződést bontott a Szuverenitásvédelmi Hivatal dr. Somkuti Bálint kutatóval” – jelentette be a hivatal hétfő kora délután, miután Somkuti az 1956-os forradalom gyásznapján a Facebook-oldalán arról írt, hogy "aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem elsősorban hős, hanem bolond!"
Bár a hivatal közleménye nem konkretizálja, hogy ez a poszt volt az oka a szerződésbontásnak, de másra nehéz gondolni, hiszen Somkutit október elején, alig egy hónapja, nagy hírverés közepette szerződtették szakértőként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már rendszám nélkül is lehet védett áron tankolni, megint módosította a szabályokat a kormány
A kormányrendelet módosítása szerint már okirattal is igazolható a magyar honosság tankoláskor. Közben a hatóságok a nagyobb üzemanyagkészleteket mérik fel a vállalkozóknál.
Rendszám sem kell, a kormány újra átírta a hétfőn bevezetett üzemanyagár-korlátozás, vagyis a „védett ár” szabályait – vette észre a 24.hu.
A legfontosabb változás, hogy
mostantól az is tankolhat védett áron, akinek a járművén nincs rendszám, de valamilyen okirattal igazolni tudja a jármű magyar honosságát.
A rendelet pontosan előírja azt is, hogy mibe lehet a kedvezményes árú üzemanyagot tölteni, eszerint „a jármű üzemanyagtankja az, ami a jármű része, tartósan be van építve, a motor üzemanyag-ellátását szolgálja, és a biztonsági és műszaki előírásoknak megfelel”.
A kormány hétfőn jelentette be, hogy a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzet miatt ismét korlátozza az üzemanyagárakat. A hétfőn éjféltől hatályba lépett rendelet szerint a 95-ös benzin literje 595, a gázolajé pedig 615 forintba kerülhet a magyar rendszámú járművek számára. A részletszabályokat a kormány azóta többször is pontosította.
A gyakorlatban a kutasoknak ellenőrizniük és rögzíteniük kell a jármű rendszámát vagy a forgalmi engedély vonalkódját, az adatokat pedig továbbítaniuk kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. Éppen ezért a személyzet nélküli, automata kutaknál nem alkalmazható a védett ár. A töltőállomások totemoszlopain a piaci árat kell feltüntetni, a védett árat pedig külön, jól látható módon kell jelezni.
A védett áras kiszolgálás ugyanakkor nemcsak a benzinkutakra vonatkozik. A kormány úgy döntött, hogy ezeket a termékeket védett áron kell kiszállítani a telephelyi fogadóhelyekre, például az üzemek saját üzemanyagtöltő állomásaira is. Ez megoldást jelenthet a tömegközlekedési cégeknek, de védett árat kell alkalmazni a mezőgazdasági gépek és vízi járművek helyben szokásos utántöltésekor is.
Az ellátásbiztonság érdekében a kormány 352 millió liter motorbenzint és 610 millió liter gázolajat szabadított fel a stratégiai készletekből. Ezeket a készleteket a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tagjai és viszonteladói nem vihetik ki az országból, és nem értékesíthetik külföldre.
A szabályozás a jövedéki adó mértékét is csökkentette március 10. és május 1. között.
A szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendőrség ellenőrzi. Ha a hatóságok a stratégiai készlet kivitelére vonatkozó tilalom megsértését tapasztalják, 100 millió forinttól 5 milliárd forintig terjedő bírságot szabhatnak ki, amely ellen nincs helye fellebbezésnek. Az RTL Híradó információi szerint a rendőrség a napokban telefonon és személyesen is felkeresett olyan vállalkozókat, akikről feltételezhető, hogy nagyobb mennyiségű üzemanyagot tárolnak a telephelyükön, de az adatgyűjtést nem indokolták.
A kormány álláspontja szerint a védett ár kiszámítható környezetet teremt a magyar családoknak és vállalkozásoknak, és az ellátásbiztonságot védi. Kritikus vélemények szerint azonban az intézkedés egy piaci ársapka, amely torzítja a versenyt, adminisztratív terheket ró a kutakra, és adatvédelmi aggályokat vet fel a rendszámadatok hatósági továbbítása miatt.
Hegedűs Zsolt a kormány kiszivárgott egészségügyi tervéről: Ez nem apró igazítás, hanem az ellátórendszer radikális átszabása
A Tisza Párt egészségügyi miniszter-jelöltje kiakadt a kormány titkolózásán. Szerinte a Fidesz szándékosan verné szét még jobban az egészségügyet, miközben egy drága tanulmányt rejtegetett.
Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszter-jelöltje a Facebookon reagált a sajtóban nyilvánosságra került, a kormány által megrendelt, de titkosított BCG-tanulmányra. Bejegyzése szerint ha a Tisza Párt kormányra kerülne, ő szinte azonnal publikálni tervezte volna az anyagot. Úgy véli, a HVG most megtette azt, amit a Fidesz-kormánynak már régen meg kellett volna tennie.
Szerinte a tanulmány 352 millió forint közpénzből készült, ezért a nyilvánosságnak alapvető joga van megismerni.
„A dokumentum valójában tükröt tart a Fidesz-kormánynak: megmutatja, hogy több mint tíz év kormányzás után milyen állapotban volt a magyar egészségügy 2020-ban, és milyen beavatkozásokat javasolt egy nemzetközi, egészségügyi rendszerek fejlesztésével és átvilágításával foglalkozó szakértői cég”
– írja.
A Tisza Párt politikusa felteszi a kérdést, hogy a Fidesz–KDNP miért nem alkotott saját, átfogó stratégiát, helyette pedig miért fizetett ki több száz millió forintot egy külső tanulmányra, amit aztán 2030-ig titkosított. Szerinte a válasz az,
„Hogy ne kelljen nyíltan szembesülni azzal, hogy 2010 és 2020 között mélyebb válságba került az egészségügyünk? Hogy ne kelljen beszámolni arról, az 50-nél is több javaslatcsomagból melyiket használják fel csendben, és melyiket nem?”
– fogalmaz.
Hegedűs Zsolt kitér Takács Péter egészségügyi államtitkár egyik állítására is, aki korábban azt mondta, hogy 70–80 döntés-előkészítő anyag létezik az egészségügyben, és a BCG-tanulmány csak egy a sok közül. Felidézi, hogy ezt „A Belügyminisztérium végül maga cáfolta egy per során” – állítja a posztban. Hozzáteszi, a bírósági eljárásban kiderült, hogy ez az állítás nem állta meg a helyét, a minisztérium pedig később visszavonta az erre épülő érvelését.
„Mondjuk inkább úgy angol udvariassággal: nem mondott igazat”
– írta.
A politikus szerint a kiszivárgott anyagból súlyos dolgok derülnek ki.
„A terv szerint a 2019-ben működő 108 fekvőbeteg-intézményből 2035-re csak 70 maradt volna meg. Az aktív kórházi ágyak számát 41 ezerről 27 ezerre csökkentették volna. A járóbeteg-intézmények száma 557-ről 221-re esett volna vissza. Ez nem apró igazítás, hanem az ellátórendszer radikális átszabása.”
Hegedűs szerint a tanulmány a magánfinanszírozású ellátások erősítését is javasolta, ami állítása szerint meg is történt az elmúlt években. Úgy látja, a valóság ma az, hogy kórházi ágyak szűnnek meg, osztályok zárnak be, nőnek a várólisták, és egyre több ember kényszerül fizetni az ellátásért, miközben az állami rendszer gyengül.
Bejegyzése végén őszinteséget és transzparenciát, nyílt társadalmi egyeztetést, a szakma valódi bevonását, a Magyar Orvosi Kamara törvényi szintű megerősítését, a lakosság bevonását és tájékoztatását, GDP-arányosan növekvő egészségügyi finanszírozást, erős, mindenki számára elérhető állami egészségügyet ígér a választóknak, ha a Tiszának szavaznak bizalmat.
Posztját azzal zárja, hogy az egészségügyről nyíltan kell beszélni, a szakmával és a lakossággal együtt kell dönteni, és a lakosságközeli biztonságos ellátást helyre kell állítani.
Ahogy arról már a HVG alapján korábban beszámoltunk, a Boston Consulting Groupot 2020 májusában bízta meg a Belügyminisztérium egy átfogó egészségügyi reformjavaslat elkészítésével. A dokumentumot „döntés-előkészítő” anyagnak minősítették. A K-Monitor civil szervezet hiába próbálta több perben kikényszeríteni a nyilvánosságra hozatalát, 2024 júniusában
a Kúria végül jóváhagyta, hogy a tanulmány titkos maradhasson.
A peres iratokból és minisztériumi nyilatkozatokból annyi derült ki, hogy a BCG a rendszer centralizálását, kórházi funkciók megyei szintű összevonását, az alapellátás átalakítását és a szakrendelők önkormányzati hatáskörből való kivonását javasolhatta. A kormányzat hivatalosan sosem erősítette meg a sajtóban keringő, intézmény- és ágyszámcsökkentésről szóló konkrét számok hitelességét.
A tanulmány keletkezése utáni időszakban a magánegészségügyet elkezdte pénzzel tömni a kormány.
A Budai Egészségközpont például 26 milliárd forintos állami támogatást kapott egy 62 milliárdos kórházberuházáshoz, míg egy OTP-csoporthoz köthető intézmény sajtóinformációk szerint több mint 30 milliárd forintos kormányzati forrásból épít magánkórházat. Ezzel párhuzamosan az állam bizonyos területeken, például a NEAK-finanszírozott radiológiai szolgáltatások esetében, igyekezett visszaszorítani a magánszolgáltatók szerepét a közellátásban.
Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszter-jelöltje a Facebookon reagált a sajtóban nyilvánosságra került, a kormány által megrendelt, de titkosított BCG-tanulmányra. Bejegyzése szerint ha a Tisza Párt kormányra kerülne, ő szinte azonnal publikálni tervezte volna az anyagot. Úgy véli, a HVG most megtette azt, amit a Fidesz-kormánynak már régen meg kellett volna tennie.
Szerinte a tanulmány 352 millió forint közpénzből készült, ezért a nyilvánosságnak alapvető joga van megismerni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Népszava: Tisza Péter néven egy elítélt exrendőrt indítanak Kaposváron, akinek rejtélyes körülmények között oldódtak meg anyagi problémái
A szerencsejáték-függősége miatt anyagi problémákkal küzdő férfi jelentős összegeket kért kölcsön ismerőseitől, amit nemrégiben valakik visszafizettek. A 2022-es választáson két hasonló áljelölt már több mint kétezer szavazatot szerzett ebben a körzetben.
Egy három éve csalásért elítélt volt rendőr adósságait fizették ki ismeretlenek készpénzben, miután a férfi Tisza Péterre változtatta a nevét és független képviselőjelöltként elindul a somogyi 1-es, kaposvári választókerületben az áprilisi országgyűlési választáson – írta a Népszava. A lap szerint a jelölt februárban kereste meg hitelezőit, hogy egy kaposvári irodaházban rendezné a tartozását.
„Ott egyesével behívtak bennünket egy irodába, ahol Péter mellett ketten vártak” – mesélte az egyik érintett. A hitelező elmondása szerint aláírattak velük egy papírt a pénz átvételéről és a végrehajtási eljárások leállításáról. „Ezek után a két férfi egy vaskazettából kiszámolta az adott tartozás összegét.” A papírt csak a pénzt átvevők és két tanú írta alá, a jelölt nem, és a pénzhez sem nyúlt.
A férfi korábban rendőrként dolgozott, de szerencsejáték-függősége miatt anyagi problémákkal küzdött és jelentős összegeket kért kölcsön ismerőseitől. Miután kiderült, hogy sokaknak tartozik, fegyelmivel eltávolították a rendőrségtől, és csalás miatt bíróság elé állították. Két év, négy esztendőre felfüggesztett börtönre ítélték, és kötelezték tartozásai megfizetésére, ami azonban elmaradt.
A megtévesztő nevű jelöltek indítása nem új jelenség a kaposvári körzetben. Négy éve az összellenzéki jelöltet Varga Istvánnak hívták, és elindult egy névrokon is, aki szegényes körülmények között élt.
Egy másik furcsa induló, Horváth Attila pedig a voksolás előtt változtatta meg a nevét Horváth Ákosra, hogy megegyezzen az előválasztási rivális nevével, majd a választás után visszaváltoztatta az eredetire.
2022-ben a két kamujelölt összesen több mint kétezer szavazatot, azaz 5,27 százalékot gyűjtött be.
A mostani jelölt, „Tisza” Péter nem kívánt nyilatkozni a sajtónak. Miután megtudta, hogy újságíró hívja, letette a telefont, és az írásban elküldött kérdésekre sem válaszolt, amelyek a névváltoztatás okára, az indulás céljára és arra kérdeztek rá, hogy anyagi problémái megoldását ajánlották-e fel neki ellentételezésként.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Vas vármegyei 2-es körzetben pedig egy Magyar Péter nevű „független” jelölt indul, aki egyébként a Facebook-posztjai alapján fideszes.
Egy három éve csalásért elítélt volt rendőr adósságait fizették ki ismeretlenek készpénzben, miután a férfi Tisza Péterre változtatta a nevét és független képviselőjelöltként elindul a somogyi 1-es, kaposvári választókerületben az áprilisi országgyűlési választáson – írta a Népszava. A lap szerint a jelölt februárban kereste meg hitelezőit, hogy egy kaposvári irodaházban rendezné a tartozását.
„Ott egyesével behívtak bennünket egy irodába, ahol Péter mellett ketten vártak” – mesélte az egyik érintett. A hitelező elmondása szerint aláírattak velük egy papírt a pénz átvételéről és a végrehajtási eljárások leállításáról. „Ezek után a két férfi egy vaskazettából kiszámolta az adott tartozás összegét.” A papírt csak a pénzt átvevők és két tanú írta alá, a jelölt nem, és a pénzhez sem nyúlt.
A férfi korábban rendőrként dolgozott, de szerencsejáték-függősége miatt anyagi problémákkal küzdött és jelentős összegeket kért kölcsön ismerőseitől. Miután kiderült, hogy sokaknak tartozik, fegyelmivel eltávolították a rendőrségtől, és csalás miatt bíróság elé állították. Két év, négy esztendőre felfüggesztett börtönre ítélték, és kötelezték tartozásai megfizetésére, ami azonban elmaradt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump 30 napra megnyitja a kaput az orosz olaj előtt, 124 millió hordónyi indult el
Az amerikai kormányzat 30 napos engedéllyel oldja fel a tengeren veszteglő, szankcionált orosz olaj tilalmát. A lépés célja a 100 dollár fölé ugró olajár megfékezése, de az EU a szankciók gyengítésétől tart.
Washington egy váratlan lépéssel próbálja lehűteni az iráni háború miatt forrongó energiapiacokat: 30 napra zöld utat adott a szankciók alatt álló, tengeren rekedt orosz olaj és kőolajtermékek eladásának.
Az Egyesült Államok 30 napos felmentést adott az országoknak a szankcionált orosz olaj megvásárlására, hogy stabilizálják a globális energiapiacokat
Az amerikai kormány csütörtöki engedélye a március 12-ig hajókra berakodott orosz nyersolaj és kőolajtermékek kiszállítását és értékesítését teszi lehetővé washingtoni idő szerint április 11-én éjfélig. A döntést azután hozták meg, hogy a Brent olaj hordónkénti ára csütörtökön újból 100 dollár fölé ugrott.
A bejelentés után az olajárak péntek reggel rögtön csökkenésnek indultak Ázsiában.
Washington és Moszkva között a diplomáciai csatornák is működnek: csütörtökön Kirill Dmitrijev, az orosz elnök különmegbízottja Floridában tárgyalt az energiaválságról egy amerikai delegációval, amelyben Trump különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint Trump veje, Jared Kushner is benne volt.
Scott Bessent pénzügyminiszter szerint a most meghozott intézkedés szűkre szabott és rövid távú, így nem biztosít jelentős pénzügyi előnyt az orosz kormánynak. „Az olajárak átmeneti emelkedése rövid távú és átmeneti zavar, amely hosszabb távon hatalmas előnyt hoz majd a nemzetünknek és a gazdaságunknak” – írta közleményében.
Sajtóértesülések szerint csütörtökön világszerte mintegy 124 millió hordó orosz eredetű olaj vesztegelt a tengeren. Az amerikai engedély körülbelül öt-hat napnyi ellátást biztosítana, ha figyelembe vesszük a szoros miatt kieső napi olajmennyiséget.
A mostani lépésnek volt már előzménye: az amerikai pénzügyminisztérium korábban, március 5-én már kiadott egy 30 napos felmentést, kifejezetten India számára, amely lehetővé tette Újdelhi számára, hogy megvásárolja a tengeren rekedt orosz olajat
A lépés hátterében az elmúlt két hét eseményei állnak: miután az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásai, illetve a perzsa állam válasza az egész olajtermelő Közel-Keletre kiterjedt, a harcok pedig átterjedtek a Hormuzi-szorosra, az olajárak felrobbantak. Az Arab-öböl bejárataként ismert tengeri szoroson halad át a világ olajszállítmányainak ötöde. A Nemzetközi Energiaügynökség csütörtökön közölte, hogy a közel-keleti háború a történelem legnagyobb olajellátási zavarát idézi elő.
Washington egy váratlan lépéssel próbálja lehűteni az iráni háború miatt forrongó energiapiacokat: 30 napra zöld utat adott a szankciók alatt álló, tengeren rekedt orosz olaj és kőolajtermékek eladásának.
Az Egyesült Államok 30 napos felmentést adott az országoknak a szankcionált orosz olaj megvásárlására, hogy stabilizálják a globális energiapiacokat
