SZEMPONT

Kim Dzsongun távmunkásoknak álcázott kémek ezreit vetette be világszerte, Észak-Korea így pénzhez és titkos információkhoz is jutott

Szövevényes megoldásokkal – és a szankciók megkerülésével – észak-koreaiak ezrei dolgozhatnak távmunkában nyugati vállalatoknak. A hamis személyazonosságú szakemberek fizetése és az ellopott ipari titkok is a phenjani rezsim fegyverprogramját erősítik.

Szerző: Gábor János, Címlapkép: Wikipedia - szmo.hu
2025. július 12.

Az Egyesült Államok hatóságai nemrég kiterjedt észak-koreai csalóhálózatot lepleztek le. Az Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint csak 2025 júniusában 16 szövetségi államban, összesen 29 helyszínen tartottak razziát, amelynek során lefoglaltak több mint 200 laptopot, zároltak 29 pénzmosásra használt bankszámlát, és lekapcsoltak 21 honlapot. Mint kiderült, a kommunista diktatúrát szolgáló informatikusok ezeknek az eszközöknek a segítségével épültek be amerikai nagyvállalatokhoz, akiknél távmunkában dolgoztak.

A Politico úgy tudja, a hamis személyazonosságot használó ipari kémek száznál több, gyakran Fortune 500-as amerikai céghez jutottak be, köztük vezető technológiai vállalatokhoz is. A csalás célja az volt, hogy a fizetéseket, egyéb juttatásokat és vállalati titkokat Phenjanba irányítsák át, ezzel is támogatva Kim Dzsongun fegyverprogramjait.

Észak-Korea a COVID-19 világjárvány alatt felívelő távmunkatrendeket lovagolta meg, amikor is megnőtt az igény a távolról dolgozó szakemberekre.

Ez a rejtett ügynökhálózat világszerte beszivárgott az IT-szektorba, és évi több százmillió dolláros nagyságrendben termelhet bevételt Phenjannak. Az észak-koreai rezsim sokféleképpen tudja hasznosítani az IT-s kakukktojások által lopott bizalmas vállalati adatokat is: saját fejlesztésekbe integrálja vagy a feketepiacon értékesíti őket, esetleg váltságdíjat követel értük az eredeti tulajdonosoktól.

Messze nem az első, csak az eddigi legnagyobb lebukásról van szó

Kim Dzsongun diktatúrája nem először bukott le azzal, hogy hamis személyazonosságú személyeket juttat be nyugati vállalatok kollektívájába. A független forrásból származó észak-koreai hírekre specializálódott NK News szerint évek óta ismertek olyan jelentések, amelyek szerint a diktatúra képzett IT-szakembereket alkalmaz külföldi devizabevétel szerzésére. Egy ENSZ-szakértői jelentés már 2018-ban figyelmeztetett rá, hogy észak-koreai programozók külföldi projekteken dolgozva igyekeznek kijátszani a szankciókat. Nem sokkal később, 2019-ben felröppentek az első hírek arról is, hogy észak-koreaiak online szabadúszó platformokon vállalnak távmunkát, persze hamis profilokkal.

A gyanússá vált személyek minden esetben más nemzetiségűként tüntették fel magukat, és közben gyakran Oroszországból vagy Kínából dolgoztak.

A jelenség 2020-tól szabadult el igazán: a Microsoft friss riportja szerint attól az évtől kezdve az egész nemzetközi kiberbiztonsági közösség érzékeli, hogy az észak-koreai IT-munkavállalók ezrével jelentkeznek távoli állásokra, szerte a világon. Az USA kormánya 2020 és 2022 között már 300 olyan, különböző iparágakban érdekelt amerikai vállalatról (köztük számos Fortune 500-asról) tudott, akik tudtukon és akaratukon kívül foglalkoztattak észak-koreai szakembereket. Ezek a kémek nem mellesleg két kormányügynökséghez is megkíséreltek bejutni.

Hogyan férkőznek be az észak-koreaiak az amerikai cégekhez?

A csalárd jelentkezések közvetítő hálózatokon keresztül jutottak el a kiszemelt vállalatokhoz. Az észak-koreai informatikusok hamis önéletrajzokkal és lopott személyazonosságokkal pályáztak home office állásokra az Egyesült Államokban. Gyakran úgy tüntették fel magukat, mintha az USA-ban vagy más országban – de nem Észak-Koreában – élő szakemberek lennének, és a nagyobb hitelesség kedvéért fedőcégeket is létrehoztak.

A Fox News riportja hangsúlyozza: ehhez amerikai közreműködőket toboroztak, akik segítették őket az álláskeresésben és a lebonyolításban. A bűntársak fiktív vállalati weboldalakat készítettek, bank- és fizetési fiókokat nyitottak, illetve „laptop farmokat”, vagyis olyan telephelyeket üzemeltettek, ahol az amerikai cégektől kapott munkaeszközök (céges laptopok) helyben, az USA területén működhetnek – pedig közben távolról csatlakoznak rájuk észak-koreai ipari kémek. A lebukás elkerülésére a csalók speciális hardvereket is alkalmaztak: a laptopokat olyan KVM (keyboard-video-mouse) kapcsolókkal látták el, amelyek lehetővé tették a távoli vezérlést. Íme egy példa, hogy hogyan is néz ki ez a megoldás a gyakorlatban:

#fosdem laptop render farm looking glorious again! pic.twitter.com/1ktSow0Fi4
— Tom Wilkie (@tom_wilkie) February 1, 2020

Ezekkel a módszerekkel elérték, hogy a távmunkára felvett kollégáról az összes cég rendszere elhitte: az illető fizikai valójában az Egyesült Államokból dolgozik, pedig Phenjanból vagy más külföldi helyszínről jelentkezett be.

De mégis, hogyan mentek át az állásinterjún és tartottak meg bizalmas pozíciókat?

A Tom’s Hardver elemzése rámutat: a phenjani kémek gondosan felépített hamis személyazonossággal és történettel jutottak át a felvételi interjúkon és próbafeladatokon. Külsőre semmi sem árulkodott a valódi származásukról: gyakran angolul folyékonyan beszélő, amerikai névvel bemutatkozó szakembereknek adták ki magukat. Volt példa arra is, hogy egy HR-es furcsának találta a jelölt akcentusát, de csak utólag jött rá, hogy észak-koreai lehetett, és addigra már felvették a csapatba. Még az olyan nagyvállalatok is jelezték, hogy találkoztak észak-koreai pályázókkal a jelentkezők között, mint a Google, bár ők végül nem alkalmazták ezeket a személyeket.

A Cyberscoop által idézett szakértők szerint gyakorlatilag az összes nagyobb amerikai vállalat szembesült már ezzel a problémával. A Fortune 500 cégek közül szinte mindegyikhez jelentkezett észak-koreai IT-munkás, és sok esetben fel is vették őket. A Mandiant és a Google kiberbiztonsági szakemberei közben arról számoltak be, hogy ezek az emberek számos vállalatnál akár hónapokig dolgoztak, sőt volt, ahol „a csapat legerősebb tagjaként” tartották számon őket.

Az észak-koreai ügynökök meglepően sokáig képesek eltitkolni az igazi kilétüket. Ehhez kifinomult technológiai eszközöket alkalmaznak: a toborzás során mesterséges intelligenciát vetnek be, illetve módosítják a hamis személyazonosító okmányokon lévő fotókat, úgy, hogy azok véletlenül se egyezzenek meg valós személy arcával. A Microsoft kiberbiztonsági részlege beszámolt olyan esetről is, hogy az észak-koreai távmunkások AI-alapú képszerkesztő megoldásokkal cserélték le az ellopott személyazonosító dokumentumokon szereplő arcképeket, illetve generált profilképeket használtak a közösségi oldalaikon.

Mindemellett hangelváltoztató szoftvereket is alkalmaztak az online állásinterjúkon, hogy a beszédhangjuk és akcentusuk kevésbé legyen gyanús.

És ezzel még nincs vége: a geolokációs ellenőrzések kijátszására virtuális magánhálózatokat (VPN) és távoli elérésű adminisztrációs eszközöket (RMM) használtak. A VPN-ekkel azt a látszatot keltették az internetes forgalmukról, mintha az USA-ból vagy más, munkavállalás szempontjából elfogadható országból jelentkeznének be, míg az RMM eszközök segítségével távolról is teljes értékűen tudták vezérelni a céges gépeiket. Mivel a laptop farmokat amerikai területen hozták létre, a rendszer naplózása számára a bejelentkezések és a munkavégzés helye amerikai IP-címekről történt.

Az észak-koreai ügynökök alapos munkát végeztek a közösségi médiában is, hogy a HR-osztályok előtt fenntartsák a hitelesség látszatát. Gondoskodtak az online jelenlétük következetességéről, például meggyőző, rendszeresen frissülő LinkedIn-profilokkal vagy komplett szakmai előélettel és ajánlásokkal. A Fortune kiemeli: némelyik kém még kisebb munkákat is elvállalt szabadúszó platformokon (pl. Fiverr, Upwork), hogy referenciákat és értékeléseket gyűjtsön, mielőtt nagyobb céghez jelentkezett. Az állásinterjúkon aztán – amelyeket a legtöbb esetben videókonferencia alkalmazásokon (Zoom, Webex) keresztül bonyolítanak – igyekeztek kerülni minden gyanús jelet, például technikai hibát vagy időeltolódás miatti anomáliát. Mindezekkel a módszerekkel az észak-koreaiak ügyesen beolvadtak a globális digitális munkaerőpiacba, és sokáig észrevétlenek tudtak maradni.

Phenjan célja már nem csak a pénzszerzés, hanem az adatlopás

A rejtve dolgozó észak-koreai IT-szakemberek elsődleges küldetése az volt, hogy kemény valutát (pl. dollárt, eurót) szerezzenek az országnak. A program mögött nyilvánvalóan Kim Dzsongun rezsimje áll, amely arra utasította ezeket a munkásokat, hogy a külföldön megkeresett fizetésük túlnyomó részét juttassák vissza Észak-Koreába. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma szerint ezt a csalási sémát kifejezetten úgy alakították ki, hogy a nemzetközi szankciókat kijátszva finanszírozza a phenjani vezetés tiltott programjait, beleértve a nukleáris fegyver- és rakétafejlesztéseket.

Az Axios közben egy friss jelentésre alapozva arra is felhívja a figyelmet, hogy bár eleinte csak a pénzszerzésen volt a hangsúly, időközben kibővült a küldetés: az észak-koreai operátoroknak már az is feladatuk, hogy a célba vett cégekről érzékeny információkat és szellemi tulajdont gyűjtsenek. Greg Levesque, a Strider kiberbiztonsági cég vezetője kifejtette, hogy az utóbbi időben a rezsim felismerte a lehetőséget az ipari kémkedésre, így az ügynököknek jelenteniük kell minden értékes adatot, amihez hozzáférnek a munkahelyükön.

Ezzel a „távmunka-hadosztály” kettős célt szolgált: bevétel- és hírszerzést egyben.

Az észak-koreai állam jelentős bevételhez jutott a távmunka-programokból – írja a Yahoo az ENSZ egyik szakértői csoportjára hivatkozva, akik szerint a távoli IT-munkások révén a rezsim évi 250–600 millió dollár (85-205 milliárd forint) bevételre tehet szert. Ez egyáltalán nem utópisztikus összeg, hiszen, ha belegondolunk: ezer jól képzett észak-koreai informatikus évi százezer dollárért dolgozva akár 100 millió dollár tiszta bevételt jelenthet Phenjannak, ráadásul a mérnökök java egyszerre több állást is betölthet, így valószínűleg még magasabb összeget utal haza.

A lebukott kémek utáni nyomozások alapján elképesztő összegekről lehet szó. Egy nemrég született vádirat szerint csupán két New Jerseyben élő bűnsegéd hálózatán keresztül néhány év alatt legalább ötmillió dollárnyi bért csatornáztak ki Phenjanba. Volt továbbá egy olyan amerikai magánszemély is, akinek az otthoni „laptop farmján” keresztül 17,1 millió dollárnyi bért utaltak ki észak-koreai dolgozóknak. Ha mindez nem lenne elég, az ügynökök lopni sem félnek: egy atlantai cég alkalmazottjaiként közel 900 ezer dollár értékű kriptovalutát tulajdonítottak el, majd mostak tisztára.

Mindezek a bevételek döntő részben Észak-Korea fegyverkezési programjának finanszírozását szolgálják.

A rezsim a nemzetközi szankciók miatt csak komoly nehézségek árán tud devizához jutni, ezért az ehhez hasonló titkos műveletek kritikus pénzügyi forrást jelenthetnek Kim Dzsongun rendszere számára. A befolyt dollármilliók egy részét valószínűleg feketepiaci importcikkek, alkatrészek és alapanyagok beszerzésére költik (amelyeket aztán nukleáris és rakétafejlesztésekhez használnak fel), míg egy másik része nyilván a rezsim elitjét gazdagítja.

De nem csak a kizsákmányolt ügynökök fizetései hoznak bevételt, hanem az eltulajdonított vállalati adatok is. Számos esetben derült fény ipari kémkedésre és adatlopásra, lévén a beépült észak-koreai IT-munkások érzékeny adatokhoz és forráskódokhoz is hozzáfértek. Egy esetben például az operátor egy kaliforniai védelmi beszállító cég hálózatából töltött le szigorúan titkos fejlesztési dokumentumokat, amelyek nemzetbiztonsági szempontból jelentős, fegyverrendszerekkel kapcsolatos műszaki adatokat tartalmaztak.

Máskor üzleti adatokat szereztek meg: a munkahelyükön hozzáférhető szellemi tulajdont (pl. szoftverkódot, termékterveket) módszeresen összegyűjtötték és hazaküldték.

Összességében tehát elmondható, hogy az észak-koreai ügynökök nem pusztán anyagi haszonért dolgoztak az amerikai cégeknél, hanem hozzáfértek értékes belső információkhoz: technológiai eredményekhez, kutatás-fejlesztési anyagokhoz vagy pénzügyi adatokkal kapcsolatos titkokhoz. Ezek birtokában komoly károkat okozhattak a vállalatoknak és nemzetbiztonsági kockázatot is jelentettek.

Mire használhatják az ipari kémkedéssel szerzett adatokat?

A bizalmas információk többféle módon is Észak-Korea javára válhatnak. Először is, a katonai és technológiai titkok felhasználhatók a hazai fegyverprogramok fejlesztésében. Ha egy észak-koreai mérnök például egy amerikai AI-fejlesztéssel foglalkozó cégnél jut hozzá új algoritmusokhoz vagy szoftverkódokhoz, azt Phenjanban beépíthetik a saját katonai projektjeikbe – ezzel éveket és jelentős erőforrásokat spórolhatnak meg a kutatás-fejlesztésben.

Ilyen módon a nemzetközi fegyverembargó ellenére szerezhetnek meg olyan technológiákat, amelyekhez legálisan nem férnének hozzá.

Másodszor, az üzleti szférából ellopott adatok révén Észak-Korea gazdasági előnyre tehet szert. A céges titkok – legyenek azok gyártási folyamatok, képletek vagy stratégiai tervek – feketepiaci értékkel is bírhatnak. A rezsim eladhatja ezeket az információkat más, szankciókkal sújtott országoknak vagy olyan szereplőknek, akiket érdekel a nyugati know-how. Így az ipari kémkedés közvetetten is pénzre váltható.

Továbbá, ahogy a fentebb írt esetek mutatják, a megszerzett adatok alkalmasak zsarolásra is. Ha egy észak-koreai ügynök a lebukás előtt lemásolta egy vállalat ügyféladatbázisát vagy pénzügyi kimutatásait, akkor ezeket felhasználva megpróbálhat váltságdíjat követelni a cég vezetésétől – mondván, ha nem fizetnek, kiszivárogtatja az érzékeny információkat. Ilyen fenyegetésekre a Cyberloop szerint több példa is akadt: az elbocsátott észak-koreai alkalmazottak új személyazonosság mögé bújva hackernek adták ki magukat, és azzal hitegették a céget, hogy kívülről törtek be a rendszerbe, miközben valójában belső munkatársként lopták el az adatokat.

Végül, az ipari kémkedés hozadékát propagandacélokra is felhasználhatja a rezsim. Egy-egy nyugati technológiai áttörés lemásolásával demonstrálhatják a népüknek és a világnak, hogy Észak-Korea „lépést tart” a fejlett országokkal.

Kifinomult kémkedéssel fosztogatják a nyugati cégeket, de időben lebuktathatók

A szakértők és a hatóságok egyaránt hangsúlyozzák, hogy fokozott éberségre és új módszerekre van szükség a hasonló beszivárgások megelőzéséhez. A vállalatoknak szigorúbb előzetes ellenőrzést kell bevezetniük az állásra jelentkezők körében. A Microsoft biztonsági kutatói szerint érdemes alaposan ellenőrizni a jelöltek digitális előéletét, például azt, hogy valódiak-e a közösségi profiljaik, következetes-e a jelenlétük a platformokon, és stimmelnek-e az elérhetőségeik.

Gyanúra adhat okot mondjuk az, ha valakinek az online múltja hézagos, esetleg túlságosan friss.

Fontos továbbá a személyazonosság hitelesítése. A toborzók javasolják, hogy legalább egy alkalommal élő videohívás keretében is igazoltassák a jelöltet, kérve, hogy mutasson be azonosító okmányt. Bár ez sem nyújt százszázalékos védelmet (hiszen a dokumentumok lehetnek hamisak), azért megnehezíti a csalók dolgát. Emellett érdemes feltenni olyan keresztkérdéseket az interjún, amelyekkel kiszűrhető, ha a pályázó nem ismeri a helyi viszonyokat – például rákérdezni egy városra vagy egy kulturális sajátosságra, amit az adott nemzet állampolgára biztosan tud, de egy potenciális észak-koreai ügynök valószínűleg nem.

Technikai oldalon is vannak megoldások. Több kiberbiztonsági cég fejleszt olyan automatizált ellenőrző eszközöket, amelyek a beadott önéletrajzokat és jelentkezéseket elemzik, és jelzik, ha hamis vagy megtévesztő információk szerepelnek bennük. Ilyen lehet például a képesítések és munkatapasztalatok kereszthivatkozása nyilvános adatbázisokkal vagy a túlzottan általános, sablonos nyelvezet felismerése.

Az Axios értesülései szerint van olyan vállalat, amely egyenesen egy új szoftvert készül piacra dobni arra a célra, hogy valós időben szűrje ki a gyanús önéletrajzokat.

A már felvett távmunkások esetében pedig a rendszerfelügyelet szigorítása lehet a kulcs. A cégeknek érdemes figyelniük az alkalmazottaik bejelentkezési mintáit és hálózati aktivitásait. Ha például valaki következetesen VPN-ről csatlakozik be, vagy rendszeresen szokatlan időpontokban (helyi idő szerint hajnalban) aktív, az intő jel lehet. Ugyancsak feltűnő, ha egy munkavállaló indokolatlanul nagy mennyiségű adatot tölt le a belső hálózatról. Az ilyen anomáliákra célszerű riasztórendszereket beállítani.

Az FBI mindezek mellett javasolja például, hogy a cégek utasítsák el, ha egy munkavállaló kriptovalutában kér fizetést és mindenképpen gyanakodjanak, ha az illető nem tud fizikai küldeményt fogadni a dokumentumaiban szereplő postacímen. A hatóság szerint ugyancsak érdemes lehet bevezetni a biometrikus azonosítást a céges hálózatokon, valamint tüzetesen ellenőrizni a jelentkezők előéletét, nem csak a szakmai múlt, hanem a tanulmányok alapján is.

Kapcsolódó

Orbán is szerepel rajta Putyin és Kim Dzsongun mellett – Megjelent egy két méter magas Diktátor-szobor Washingtonban

A Diktátor-szobor Trump nemzetközi támogatói előtt „tiszteleg”. A művészek az autokratikus rendszerek ellen akarták felhívni a figyelmet.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában

A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.

DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.

Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.

Kapcsolódó

Mészáros Lőrinc cégének embere lett az M1 Híradó új főszerkesztője

Hajdú Gábor, a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Group korábbi kommunikációs szakembere lett az M1 Híradó új főszerkesztője. A csatorna hírszolgáltatását augusztus második felében indítják újra, a közlemény szerint a közszolgálatiság elvei mentén.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

SZEMPONT

Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít

Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.

M.M. / Fotó: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2026. augusztus 03.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.

Kapcsolódó

Szent-Iványi István a Külügyi Intézetről: rettegésben tartották a munkatársakat, Feledy Botond lehet az új vezető

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár szerint menesztették Gladden Pappint a Magyar Külügyi Intézet éléről. A politikus egyúttal súlyos vádakat is megfogalmazott az amerikai vezető intézményvezetési gyakorlatáról. Feledyvel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

KÉK HÍREK

Videó: óriási lángokkal ég a tarló Székesfehérváron a MOL-telep közelében, több lakónak már el kellett hagyni a házát

Aljnövényzet-tűz ütött ki a 8-as főút mellett Székesfehérvárnál, a füstöt a városból is látni lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángok egy MOL-telep közelében csaptak fel, ezért nagy erőkkel oltanak.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés: