Itt a magyar politikuslista, őket figyelhette meg a kínai hírszerzés
Politikusok, és családtagjaik, diplomaták, állami cégvezetők és kis startupok alapítói - több mint hétszáz magyar név tűnik fel az adathalmazban, amit a Telex szerzett meg.
A Telex szerint a listában név szerint említik többek közt:
• Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgatót
• Havasi Bertalant, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkárt
• Hollik Istvánt, a Fidesz kommunikációs igazgatóját
• Kunhalmi Ágnest, az MSZP társelnökét
• Gyöngyösi Márton jobbikos európai parlamenti képviselőt, a párt elnökhelyettesét is
Ők ma is aktív politikai szereplők, az adatbázis ugyanakkor állami cégek, intézmények egykori és jelenlegi vezetőinek, valamint volt politikusoknak az adatait is tartalmazza, például megtalálható a listán Vantara Gyula egykori fideszes országgyűlési képviselő, aki 2006 és 2014 között Békéscsaba polgármestere is volt.
Az nem egyértelmű, milyen célt szolgál(t) a kínai adatbázis, de egyesek szerint ezeknek a személyes információknak nincs akkora értékük, hogy esetleg katonai vagy hírszerzési feladatokhoz lehessen használni őket.
Fontos kiemelni azonban azt, hogy csak a nyers adatok egy része került ki, azonban a rájuk épülő szoftver, amely az elemzésüket végzi, nem.
Az is látszik, hogy a gyűjtés fókuszában nem Magyarország állt, mert több helyen csak nevek szerepelnek, illetve a bejegyzések is viszonylag régiek, 2018 októberében frissültek utoljára.
Azt már egy ideje sejtettük, hogy a kínai adatgyűjtés az ország határain kívül is aktívan folyik, azonban mindez szeptember végén nyert bizonyosságot, ugyanis kiderült, hogy az interneten található egy szabadon böngészhető adatbázis, amely világszerte több millió ember információit gyűjtötte össze.
Az adatállománynak hazai vonatkozása is van, hiszen az anyag több mint 700 magyar ismertetőjét tartalmazza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
444: 150 millió forint közpénzt kapott a Pócs János farmjára bejegyzett egyesület, olyan koncerteket is elszámoltak, amiket az előadók szerint meg sem tartottak
A Jász Nemzet Egyesület nevű civil szervezet jelentős állami támogatásokat kapott, miközben a Fidesz-képviselő családi birtokára van bejegyezve. A pénz többek között a Városi Civil Alapból és a Nemzeti Kulturális Alaptól érkezett.
Közel 150 millió forint közpénzt kapott az a Jász Nemzet Egyesület, amelynek székhelye Pócs János fideszes országgyűlési képviselő családi farmjára van bejegyezve – írta a 444.hu. A portál szerint a 2021-ben alapított egyesület beszámolóiban olyan rendezvényeket is sikeresen elszámolt, amelyek a jelek szerint nem valósultak meg.
A 2022-es pályázatukban például egy tavaszi eseményre az Alma Együttes és Tóth Vera, egy karácsonyi rendezvényre pedig Szulák Andrea fellépését ígérték, a lap megkeresésére azonban kiderült: az előadók az adott napokon máshol koncerteztek.
Ennek ellenére az egyesület a projektet lezáró beszámolójában azt írta: „A rendezvény a műsorterv szerint maradéktalanul megvalósult.”
A Jász Nemzet Egyesületnek nincs sem honlapja, sem Facebook-oldala, noha a pályázataikban többször is elszámoltak pénzt honlapkészítésre, logótervezésre és reklámanyagokra. A szervezet a Városi Civil Alap pályázatain rendre a maximális, 11-15 millió forintos támogatást nyerte el, összesen 59 millió forintot, de a Nemzeti Kulturális Alaptól és más minisztériumoktól is érkeztek hozzájuk tízmilliós tételek.
A pénzek jelentős részét a Pócs János által a saját, jászapáti farmján rendezett Jászsági Aratónapokra költötték, például vendéglátásra. A 2026-os eseményre elnyert 11 millióból 5 milliót számoltak el 500 fő megebédeltetésére, ami fejenként 10 ezer forintos költséget jelent.
A szervezet elnöke, Mészárosné Vas Márta korábban kétszer is a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje volt Jánoshidán, 2024-ben pedig a Jászapáti Általános Iskola vezetőjévé nevezték ki.
A lap megkereste Pócs Jánost is, aki a parlament folyosóján annyit közölt, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnál zajló vizsgálatok miatt nem kíván nyilatkozni.
Amikor arról kérdezték, miért az ő farmjára van bejegyezve az egyesület, visszakérdezett: „miért, hova kellett volna bejelenteni, talán magához?”.
A képviselő hozzátette, hogy bejegyezhette volna egy hajléktalan nevére is, ahogy az szerinte Budapesten szokás, végül egy „Cső!” felkiáltással lezárta a beszélgetést. Az egyesület elnöke a közösségi oldalán reagált a bírálatokra, ahol a pénzügyek szabályosságát hangsúlyozta.
Azt írta: „Folyamatosan támadják az Egyesületet, hogy »hol a pénz« [...] Az elszámolások nagyon szigorúak voltak! Az utolsó fillérnek meg kellett lennie!”.
A Jász Nemzet Egyesület nem azonos a jóval régebbi, országosan ismert Jászok Egyesületével.
Közel 150 millió forint közpénzt kapott az a Jász Nemzet Egyesület, amelynek székhelye Pócs János fideszes országgyűlési képviselő családi farmjára van bejegyezve – írta a 444.hu. A portál szerint a 2021-ben alapított egyesület beszámolóiban olyan rendezvényeket is sikeresen elszámolt, amelyek a jelek szerint nem valósultak meg.
A 2022-es pályázatukban például egy tavaszi eseményre az Alma Együttes és Tóth Vera, egy karácsonyi rendezvényre pedig Szulák Andrea fellépését ígérték, a lap megkeresésére azonban kiderült: az előadók az adott napokon máshol koncerteztek.
Ennek ellenére az egyesület a projektet lezáró beszámolójában azt írta: „A rendezvény a műsorterv szerint maradéktalanul megvalósult.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Szerintem szálljunk le” – Puszta kézzel élesztett újra egy utast a magyar orvos a Ryanair-járaton
A magyar kardiológus a Madridból Budapestre tartó járaton mellkaskompressziót végzett egy eszméletlen utason, a gép Marseille-ben szállt le. A vita abból fakad, hogy az orvos szerint a személyzet nem ajánlott fel defibrillátort, a légitársaság viszont azt állítja, minden gépükön van.
Puszta kézzel, egy rázkódó repülőgép folyosóján élesztett újra egy utast egy magyar kardiológus a Ryanair Madridból Budapestre tartó járatán, miután egy negyven év körüli férfi múlt csütörtökön rosszul lett. A gép végül kényszerleszállást hajtott végre Marseille-ben, az orvos azonban a mentés közben nem kapott defibrillátort a személyzettől. A légitársaság utóbb azt állította: minden járatukon van életmentő készülék.
Az esetről Pálfy Júlia Anna kardiológus számolt be a Telexnek. A Spanyolországban élő orvos gyerekével utazott hazafelé, amikor felszállás után negyedórával a légiutas-kísérők egészségügyi dolgozót kerestek. A személyzet az orvosi igazolványát kérte.
„Mondtam, hogy nincs. Erre azt válaszolta, hogy akkor nem fogok tudni segíteni” – idézte fel a kardiológus, akihez pár perccel később mégis odamentek, mert a beteg állapota rohamosan romlott.
A férfi a szívinfarktus tipikus jeleit mutatta: szorító mellkasi fájdalomra panaszkodott, ami az állkapcsába sugárzott, és fulladt. A felszerelésről érdeklődött, erre így reagáltak: „Azt mondták, hogy semmi. Semmi, csak oxigén.”
A döntést a kényszerleszállásról végül az orvos határozott javaslatára hozták meg, miután a beteg állapota egy rövid javulás után ismét válságosra fordult.
Később határozottan sürgette a leszállást: „Akkor hátrakiabáltam, hogy szerintem szálljunk le.”
A Marseille felé tartó süllyedés közben a férfi elvesztette az eszméletét és a pulzusa sem volt tapintható, ekkor az orvos egy spanyol utastársával felváltva mellkaskompressziót végzett rajta a gép folyosóján. Defibrillátort nem kért, mivel korábban azt a tájékoztatást kapta, hogy nincs a gépen, a személyzet pedig nem ajánlotta fel a készüléket.
A Ryanair válaszában azt írta, minden gépükön van defibrillátor, de az orvos nem kérte azt. Arra már nem reagáltak, hogy vészhelyzetben a személyzetnek kellene-e felajánlania az eszközt. A férfit a leszállás után a francia mentők stabil állapotban vitték kórházba, azóta már Magyarországon van, de a teljes kivizsgálása még hátravan.
Mire Júlia visszatért a helyére, hároméves gyereke már egy utas karjában aludt. Az orvos a segítségéért csupán csokoládét és vizet kapott, majd a másfél órás várakozás után a járaton megkezdődött a szokásos parfüm- és sorsjegyárusítás.
Puszta kézzel, egy rázkódó repülőgép folyosóján élesztett újra egy utast egy magyar kardiológus a Ryanair Madridból Budapestre tartó járatán, miután egy negyven év körüli férfi múlt csütörtökön rosszul lett. A gép végül kényszerleszállást hajtott végre Marseille-ben, az orvos azonban a mentés közben nem kapott defibrillátort a személyzettől. A légitársaság utóbb azt állította: minden járatukon van életmentő készülék.
Az esetről Pálfy Júlia Anna kardiológus számolt be a Telexnek. A Spanyolországban élő orvos gyerekével utazott hazafelé, amikor felszállás után negyedórával a légiutas-kísérők egészségügyi dolgozót kerestek. A személyzet az orvosi igazolványát kérte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszafordítják az Orbán-kormány döntéseit: Ősztől kerülnek vissza a javítóintézetek a gyermekvédelemhez
A kormány visszahelyezi a javítóintézeteket a gyermekvédelmi rendszer felügyelete alá, ezzel felülírva az előző kabinet döntését. A Tökölön közel 4 milliárd forintból felépített, de soha meg nem nyitott központi intézményt börtönné alakítják át.
Ősszel visszakerülnek a javítóintézetek a gyermekvédelem alá. Az ezzel feleslegessé váló Tökölre tervezett központi javítóintézményt, ami közel 4 milliárd forintból készült el, pedig börtönné alakítanák.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága először erősítette meg a HVG-nek, hogy a javítóintézetek idén ősszel visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe.
A parancsnokság azt írta: „A javítóintézetek tervezetten 2026. őszi hatállyal – a kormányzat ez irányú törekvéseinek eredményeképpen – visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe”.
A lap úgy értesült,
az átadás-átvétel megszervezésére múlt héten már tartottak egy indító megbeszélést a terület korábbi fenntartójával, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal. Már készül a gyermekvédelmi és a büntetés-végrehajtási törvények módosítása is, amelyen több minisztérium is dolgozik.
A döntés egyben azt is jelenti, hogy az előző kormány által létrehozott, Tökölön és Szirmabesenyőn kialakított központi javítóintézetekbe végül nem visznek fiatalokat.
A beruházás teljes költsége megközelítette a 4 milliárd forintot.
Ebből közel 2 milliárd forint ment el az épületek átalakítására és konténerek telepítésére, de vettek járműveket 471 millióért, informatikai és videómegfigyelő rendszert 655 millióért, a berendezések pedig 416 millió forintba kerültek. Az építkezésen decembertől április közepéig átlagosan 200 fogvatartott dolgozott.
A soha nem használt, összesen 350 fős kapacitású komplexumot a büntetés-végrehajtás szerint nem hagyják veszni. Már zajlik a felmérés, hogyan lehet minimális ráfordítással börtönné alakítani az épületeket. A gyerekeknek vásárolt bútorokat és egyéb felszereléseket átadják a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak.
Gyurkó Szilvia, a Szociális- és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára arról beszélt a lapnak, hogy a visszarendezéssel a bántalmazási esetek kivizsgálásának szemlélete is megváltozik. Úgy fogalmazott, a kivizsgálásoknál a rendszerhibákat is látni kell.
„Ezért nem elég azt vizsgálni, ki bántott kit: azt is fel kell tárni, milyen intézményi és rendszerszintű okok tették lehetővé, hogy a bántalmazás megtörténjen? A különbség a gyakorlatban nagyon is kézzelfogható” – mondta az államtitkár.
Szerinte a valódi változáshoz szükség lehet az intézmény napirendjének átalakítására, új szakmai programok bevezetésére és a dolgozók támogatására is.
A mostani döntés közvetlen előzménye a 2025 végén kirobbant Szőlő utcai botrány, amelyben az intézmény több vezetőjét és dolgozóját gyanúsították meg a bentlakó gyerekek rendszerszintű bántalmazásával. Az akkori Orbán-kormány válaszul drasztikus lépésre szánta el magát: december 10-én a javítóintézeteket rendőrségi, majd büntetés-végrehajtási irányítás alá helyezték. A gyors átszervezés komoly feszültséget okozott a rendszerben, a BVOP irányítása alatt több tucat fiatalt helyeztek át tanév közben az ország különböző intézményei között, ezzel megszakítva tanulmányaikat és nevelői kapcsolataikat.
A májusi kormányváltás után az új vezetés azonnal jelezte, hogy szakít a rendészeti szemlélettel. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter egyik első intézkedéseként megszüntette a rendőri jelenlétet a gyermekotthonokban, Gyurkó Szilvia államtitkár pedig már júniusban jelezte a visszaszervezés szándékát. A folyamat része volt a Szőlő utcai intézmény kiürítése és bezárása is, amelynek értékes óbudai ingatlanát végül eladták a Market Asset Management Zrt.-nek, ami komoly kihívás elé állítja a minisztériumot a budapesti férőhelyek pótlása miatt.
Ősszel visszakerülnek a javítóintézetek a gyermekvédelem alá. Az ezzel feleslegessé váló Tökölre tervezett központi javítóintézményt, ami közel 4 milliárd forintból készült el, pedig börtönné alakítanák.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága először erősítette meg a HVG-nek, hogy a javítóintézetek idén ősszel visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe.
A parancsnokság azt írta: „A javítóintézetek tervezetten 2026. őszi hatállyal – a kormányzat ez irányú törekvéseinek eredményeképpen – visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bombaüzletet kötnek az ír szállodák az állammal: menedékkérőkre cserélik a turistákat
Írországban a szállodák egyre nagyobb számban kötnek szerződést az állammal menedékkérők elszállásolására. A garantált bevétel és a teljes kihasználtság sokaknak vonzóbb a szezonális turizmusnál.
„Ma már jövedelmezőbb az államnak kiadni a szobákat, mint turistákat fogadni” – egyre több ír szállásadó foglalja így össze a helyzetet, miközben a kormány rekordszintű összegeket költ a menedékkérők elhelyezésére. Az ír állam 2025-ben mintegy 1,2 milliárd eurót költött a nemzetközi védelmet kérők elhelyezési rendszerének működtetésére, amely az év végén több mint 33 ezer embert látott el több mint háromszáz különböző központban és szálláshelyen - írta az Index.hu.
„Ma már jövedelmezőbb az államnak kiadni a szobákat, mint turistákat fogadni” – egyre több ír szállásadó foglalja így össze a helyzetet.
A közbeszédben elterjedt, hogy Dublinon kívül már a hotelek harmadát menedékkérők elszállásolására használják, de a tényellenőrzések ezt cáfolják. 2024 végén a regisztrált turisztikai férőhelyek országosan körülbelül 10 százalékát kötötték le állami szerződésekkel, bár egyes megyékben ez az arány jóval magasabb volt.
A kormány a drága magánszállodai modelltől való elmozdulás jegyében 148,2 millió euróért vásárolta meg a dublini Citywest komplexumot, hogy állandó befogadó- és feldolgozóközponttá alakítsa.
A lépés része annak a stratégiának, amely 2028-ig 14 ezer állami tulajdonú férőhely létrehozását célozza – közölte az ír kormány. Bár a menedékkérelmek száma 2025-ben körülbelül 30 százalékkal csökkent az előző évhez képest, a nettó bevándorlás a 2025 áprilisával záruló tizenkét hónapban így is közel 60 ezer fő volt. A helyzet kezelésére június 12-én alkalmazásba lépett az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely gyorsabb eljárásokat ígér.
Ezzel párhuzamosan az ír kormány is szigorított: a nemzetközi védelmet kapók számára pedig háromról öt évre emelték az állampolgárság megszerzéséhez szükséges tartózkodási időt.
A kormány 2025 novemberében azt is javasolta, hogy a munkát vállaló menedékkérők jövedelmük 10-40 százalékával járuljanak hozzá elhelyezésük költségeihez.
Írország már a 2022-es ukrajnai háború előtt is krónikus lakáshiánnyal, rekordmagas albérletárakkal és súlyosbodó hajléktalansággal küzdött. A gyors gazdasági növekedés vonzotta a munkaerőt, de az építőipar nem tudott lépést tartani a kereslettel. A menekültek és menedékkérők megnövekedett száma erre az eleve túlterhelt rendszerre rótt további terhet.
A kormány a gyors kapacitásbővítés érdekében a magánszállodákhoz fordult, ami rövid távon hatékony, de hosszú távon rendkívül költséges és a turizmust is sújtó megoldásnak bizonyult.
A feszültségek különösen a kisebb településeken éleződtek ki, ahol egy-egy több száz fős befogadóközpont megnyitása aránytalanul nagy terhet rótt a helyi egészségügyi és oktatási rendszerre. A helyi közösségek gyakran panaszkodtak a konzultáció hiányára és az elégtelen többletforrásokra.
A menedékkérelmek lassú elbírálása tovább mélyítette a problémát, mivel az emberek évekig az ideiglenesnek szánt szállásokon rekedtek. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a korábban bevándorlásbarát Írországban a migráció a lakhatási válság és a közszolgáltatások túlterheltségének szimbólumává, egyben a politikai viták központi témájává vált.
„Ma már jövedelmezőbb az államnak kiadni a szobákat, mint turistákat fogadni” – egyre több ír szállásadó foglalja így össze a helyzetet, miközben a kormány rekordszintű összegeket költ a menedékkérők elhelyezésére. Az ír állam 2025-ben mintegy 1,2 milliárd eurót költött a nemzetközi védelmet kérők elhelyezési rendszerének működtetésére, amely az év végén több mint 33 ezer embert látott el több mint háromszáz különböző központban és szálláshelyen - írta az Index.hu.
„Ma már jövedelmezőbb az államnak kiadni a szobákat, mint turistákat fogadni” – egyre több ír szállásadó foglalja így össze a helyzetet.
A közbeszédben elterjedt, hogy Dublinon kívül már a hotelek harmadát menedékkérők elszállásolására használják, de a tényellenőrzések ezt cáfolják. 2024 végén a regisztrált turisztikai férőhelyek országosan körülbelül 10 százalékát kötötték le állami szerződésekkel, bár egyes megyékben ez az arány jóval magasabb volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
