Botrányos jelenetek a parlamentben: Kikapcsolták Pócs János mikrofonját, a teljes Tisza-frakció kivonult a teremből
A fideszes Pócs János felszólalása közben a házelnök szünetet rendelt el és lekapcsoltatta a képviselő mikrofonját a Parlamentben. Az eseményeket a Tisza Párt frakciója Magyar Péter vezetésével kivonulással követte, miután a képviselők személyeskedő vitába keveredtek.
Személyes megtámadtatás okán több fideszes képviselő is szót kért a parlament keddi ülésén, a vita pedig percek alatt annyira elmérgesedett, hogy a házelnöknek közbe kellett lépnie. Forsthoffer Ágnes egy perc szünetet rendelt el, miközben a felszólaló Pócs János fideszes képviselő éppen a telefonját mutatta. A képviselő mikrofonját a beszámolók szerint kikapcsolták, a Tisza Párt frakciója pedig Magyar Péter miniszterelnök vezetésével kivonult az ülésteremből.
A konfliktus azután robbant ki, hogy Németh Balázs, a Fidesz képviselője visszautasította a kormányfő vádjait. Németh szerint a miniszterelnök valótlanságot állított, amikor azzal vádolta a fideszeseket, hogy sértő kijelentést tettek volna egy kormánytagra annak testi fogyatékossága miatt.
„Soha nem tettem egyetlen emberre sem sértő kijelentést sem a testi sem a szellemi fogyatékossága miatt. Hazudnak, hergelnek vasárnap óta”
– jelentette ki Németh.
Ezután kért szót Pócs János, aki arról beszélt, hogy Magyar Péter alaptalanul vádolta meg őt videózással. A képviselő kijelentette, hogy minden tettéért vállalja a felelősséget, majd feltételes ígéreteket tett. „Ha egyszer előfordul, hogy egy képviselőtársamat letrógerezem, akkor elnézést fogok kérni. Ha egy női képviselőtársam édesanyját emlegetem, akkor lemondok.”
A felszólalását azzal zárta: „Ha nem videóztam, akkor nem videóztam.”
A szünet és a kivonulás után Pócs János még megjegyezte:
„Azt szerettem volna elmondani, ha Magyar Péter nem kap idegrohamot és nem vonul ki a teremből, hogy bármikor, bármit teszek, tessék elhinni, vállalom a felelősséget.”
A vita a parlamenti videózásról június közepén kezdődött, amikor Pócs János a telefonja vakuját használva készített felvételt a miniszterelnök felszólalásáról. Az eset után Magyar Péter bejelentette, hogy a Tisza Párt a mobiltelefon-használat korlátozását fogja javasolni az ülésteremben. A feszültséget tovább fokozták a személyeskedő megjegyzések, egy héttel ezelőtt pedig Kulcsár Krisztián tiszás képviselő tett trágár megjegyzést az ülésteremben, amiért később bocsánatot kért.
A tiszások kivonulásáról videó is készült, amit itt lehet megnézni:
Személyes megtámadtatás okán több fideszes képviselő is szót kért a parlament keddi ülésén, a vita pedig percek alatt annyira elmérgesedett, hogy a házelnöknek közbe kellett lépnie. Forsthoffer Ágnes egy perc szünetet rendelt el, miközben a felszólaló Pócs János fideszes képviselő éppen a telefonját mutatta. A képviselő mikrofonját a beszámolók szerint kikapcsolták, a Tisza Párt frakciója pedig Magyar Péter miniszterelnök vezetésével kivonult az ülésteremből.
A konfliktus azután robbant ki, hogy Németh Balázs, a Fidesz képviselője visszautasította a kormányfő vádjait. Németh szerint a miniszterelnök valótlanságot állított, amikor azzal vádolta a fideszeseket, hogy sértő kijelentést tettek volna egy kormánytagra annak testi fogyatékossága miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Toroczkai László: Nem szeretnék olyan fideszes politikusokkal egy színpadon állni, akik részt vettek a demokrácia lebontásában és a korrupcióban
Toroczkai László a 24.hu-nak adott interjúban beszélt a Fidesszel való lehetséges együttműködésről, elhatárolódva a párt egyes politikusaitól. A Mi Hazánk elnöke hozzátette, hogy a Fidesz szavazótáborát tisztességes embereknek tartja, akikkel el tudja képzelni a közös munkát.
A Mi Hazánk elnöke szerint a Fidesz szavazói részéről van társadalmi igény a két párt közötti koordinációra a Tisza-kormánnyal szemben, ezt a migrációs paktum elleni tüntetésen tapasztalta. Toroczkai László a 24.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy a Mandinernek adott, nagy visszhangot kiváltó nyilatkozatában tényszerűen válaszolt a riporter kérdésére. „Amikor kimentem a migrációs paktum elleni tüntetésre – ahol, ha jól érzékeltem, többségében fideszes és nem mi hazánkos szavazók voltak jelen –, nagy örömmel és szeretettel fogadtak. Pusztán erre a tényre alapoztam, hogy érzek ilyen társadalmi igényt” – magyarázta. Úgy véli, az a 2-3 millió ember, aki nem a Tisza Pártra, hanem a Fideszre vagy a Mi Hazánkra szavazott, még keresi a kormányváltás útját.
A pártelnök szerint a nagy kérdés az, hogy a Fidesz „agóniája” közben a Mi Hazánk hány embert tud felszívni a volt kormánypárt szavazóbázisából.
Céljának tekinti, hogy pártja minél erősebb legyen, és szívesen képviselné azokat a bizonytalan szavazókat, akik a polgári Magyarország ideáját jónak tartották, de most nem találják a vezetőjüket. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz rivális vagy szövetséges-e, egy friss hírrel válaszolt: állítása szerint Gazda Zoltánt, a Székely Nemzeti Tanács egyik vezetőjét azért nem hívták meg Tusnádfürdőre, mert lobbizott azért, hogy ő is meghívást kapjon.
„Mivel a Fidesz riválisként tekint ránk, így mindegy is, hogy mi mit gondolunk” – vonta le a következtetést.
A parlamenti munkával kapcsolatban elmondta, a Mi Hazánk a jövőben is a programja és elvei alapján fog dönteni, ami azt jelenti, hogy esetenként a Fidesszel is együtt szavazhatnak, ahogy az előző ciklusban az akkori ellenzékkel is előfordult. Példaként az alaptörvény-módosítást hozta fel, amelyről hasonlókat mond a két párt. „Mindkét párt azt mondja: a jogállamot nem lehet nem jogállami módszerekkel építeni, ahogy demokráciát sem lehet diktatúrával. Viszont komoly különbség, hogy
mi a Fidesszel szemben ezt hitelesen tudjuk képviselni, mert soha nem éltünk vissza a kétharmados hatalommal”
– tette hozzá.
Toroczkai szerint a Tisza Párt hatalomra jutása nem változtatott a Mi Hazánk-szavazók Orbán Viktorról és a Fideszről alkotott véleményén. Azok, akik korábban is kritikusak voltak, továbbra is elutasítóak, nekik magyarázatot is kellett adnia a Mandiner-interjúban elhangzottakról. Azt a kijelentését, hogy Orbán Viktor államférfi és történelmi személyiség, továbbra is tartja.
„Húsz évig volt Magyarország miniszterelnöke, erre csak egy államférfi képes, de a személyét és a nevével fémjelzett korszakot csak évtizedek múltán tudja megítélni az utókor” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez nem értékítélet volt a részéről, hiszen olyanokat is nevez történelmi személyiségnek, akiket nem kedvel.
Szerinte a szavait kiforgatták, és cáfolta, hogy koalíciót akarna kötni a Fidesszel. Állítása szerint csupán a Fidesz szavazói körében érez kétségbeesést és igényt az együttműködésre, a saját táborában nem. „A Fidesz-szavazóknál tapasztalok egyfajta kétségbeesést, a mieinknél nem” – jelentette ki.
A pártelnök szerint abszolút rosszul értelmezik azokat a szavait, amelyekben a Fidesszel való együttműködésről beszélt, mert ő nem koalícióra gondolt. „Ki a fene gondolkodik most koalícióban, ha négy év múlva lesznek választások?” – tette fel a kérdést. Szerinte csupán arról van szó, hogy lesznek ügyek, amelyekben együtt lehet működni a Fidesszel. Aggasztó jeleket lát arra, hogy a Tisza Párt visszaél a hatalmával, és ilyenkor természetesnek tartja, hogy a parlamentben együtt lépnek fel a másik két ellenzéki frakcióval. Közös tüntetést azonban korainak tart, mert nem tudni, mivé alakul a Fidesz.
„Nem szeretnék olyan fideszes politikusokkal egy színpadon állni, akik részt vettek a demokrácia lebontásában és a korrupcióban” – szögezte le.
Ugyanakkor hozzátette, hogy a Fidesz szavazótábora tisztességes emberekből áll, és a pártnak is vannak olyan politikusai, mint Simicskó István, akivel el tudja képzelni a közös fellépést. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktorral vagy Lázár Jánossal egy színpadon felszólalna-e, azt mondta, ezt most nehezen tudja elképzelni, de ügyek mentén mindenkivel le kell ülni tárgyalni. Fenntartja korábbi állítását, miszerint a Fidesznek vége, és lefelé ívelő pályán vannak. „A Fidesz biztosan nem fogja tudni túlszárnyalni a legutóbbi választási eredményét, soha nem lesznek képesek ugyanezt a szavazatszámot hozni” – jósolta.
Azt, hogy a kiábrándult fideszesek miért nem a Mi Hazánkhoz mentek, azzal magyarázta, hogy a pártváltás egy lassú, évekig tartó folyamat, és a legtöbben egyelőre a bizonytalanok táborát gyarapítják.
A „néppártosodás” szót kerülni szeretné, mert nem akarnak ideológiai fordulatot végrehajtani, mint Vona Gábor Jobbikja. „A táborunkat szeretnénk szélesíteni, több szavazót szeretnénk megszólítani, de az elveinket soha nem adjuk fel” – hangsúlyozta. Úgy véli, az elmúlt tíz év Fidesz-szavazóit önazonos módon tudja képviselni. Elismert néhány pozitívumot a Fidesz elmúlt 16 évéből, mint a déli határkerítés megépítését és a családpolitikai intézkedéseket, amelyek egy ideig növelték a születések számát. Ezzel szemben komoly ideológiai különbséget lát a Tisza Párttal, például az LMBTQ-jogok kérdésében. „Magyar Péter egyértelműen kijelentette – szintén a velem való vitában –, hogy lehetővé tenné azt, hogy azonos nemű párok is örökbe fogadhassanak gyermeket” – emelte ki.
A Mi Hazánk elnöke szerint a pártnak változtatnia kell, elsősorban a kommunikációjában.
Ezt a stílusváltást egy konkrét példával illusztrálta: az idei Pride-ra nem ellentüntetést szerveztek, hanem két héttel később megtartották a Családi büszkeség menetét gyermekprogramokkal és pozitív üzenetekkel. „Ez egyfajta stílusváltás, amire biztosan szükség van, de ez nem ellenkezik az ízlésemmel vagy azzal, amit eddig képviseltem” – mondta, majd a felvetésre, hogy megszelídül-e a párt, így felelt: „Szerintem én mindig is szelíd voltam.”
A Mi Hazánk elnöke szerint a Fidesz szavazói részéről van társadalmi igény a két párt közötti koordinációra a Tisza-kormánnyal szemben, ezt a migrációs paktum elleni tüntetésen tapasztalta. Toroczkai László a 24.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy a Mandinernek adott, nagy visszhangot kiváltó nyilatkozatában tényszerűen válaszolt a riporter kérdésére. „Amikor kimentem a migrációs paktum elleni tüntetésre – ahol, ha jól érzékeltem, többségében fideszes és nem mi hazánkos szavazók voltak jelen –, nagy örömmel és szeretettel fogadtak. Pusztán erre a tényre alapoztam, hogy érzek ilyen társadalmi igényt” – magyarázta. Úgy véli, az a 2-3 millió ember, aki nem a Tisza Pártra, hanem a Fideszre vagy a Mi Hazánkra szavazott, még keresi a kormányváltás útját.
A pártelnök szerint a nagy kérdés az, hogy a Fidesz „agóniája” közben a Mi Hazánk hány embert tud felszívni a volt kormánypárt szavazóbázisából.
Céljának tekinti, hogy pártja minél erősebb legyen, és szívesen képviselné azokat a bizonytalan szavazókat, akik a polgári Magyarország ideáját jónak tartották, de most nem találják a vezetőjüket. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz rivális vagy szövetséges-e, egy friss hírrel válaszolt: állítása szerint Gazda Zoltánt, a Székely Nemzeti Tanács egyik vezetőjét azért nem hívták meg Tusnádfürdőre, mert lobbizott azért, hogy ő is meghívást kapjon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bohár Dánielt három hónapra kitiltotta a Parlamentből Forsthoffer Ágnes
A döntést egy vizsgálat előzte meg, ami azt firtatta, hogy a riporter a Fidesz-frakció vendégeként, sajtóakkreditáció nélkül dolgozott-e. A korábbi megafonos riporter egyelőre nem hozta nyilvánosságra a pontos okot.
Három hónapra kitiltotta az Országházból Bohár Dánielt Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke. A korábbi megafonos riporter egyelőre nem hozta nyilvánosságra a döntés pontos okát, de ígérete szerint hamarosan közli a részleteket.
Bohár Dániel röviddel az Országgyűlés keddi ülése előtt tudatta, hogy a házelnök határozata értelmében három hónapig nem kívánatos személy a Parlamentben. A véleményvezér a közösségi oldalán számolt be a fejleményről.
„Levelet kaptam a tiszás Forsthoffer Ágnestől! 3 hónapos kitiltás a parlamentből!”
A döntésről egyelőre annyit tudni, hogy a kitiltás három hónapra szól, és az Országház területére vonatkozik. Az azonban még nem ismert, hogy a határozat milyen konkrét szabálysértésre hivatkozik, és hogy Bohár Dániel tervez-e jogi lépéseket tenni az ügyben.
A mostani döntés előzménye, hogy múlt héten Forsthoffer Ágnes vizsgálatot rendelt el Bohár és stábja parlamenti tevékenysége miatt.
A gyanú szerint a riporter nem sajtóakkreditációval, hanem a Fidesz-frakció vendégeként dolgozott az épületben, ami ellentétes a házszabállyal.
Az akkori szabályok szerint újságírói munkát kizárólag érvényes sajtóbelépővel lehet végezni. Bohár akkor azzal védekezett, hogy nem áll szerződéses viszonyban a Fidesz képviselőcsoportjával, és pénzt sem kap a párttól.
Az elmúlt időszakban több eset is ráirányította a figyelmet Bohár Dániel és a kormányoldal kapcsolatára. Korábban vita tárgya volt, hogy ki finanszírozta a riporter isztambuli útját, amelyen Orbán Viktor miniszterelnököt kísérte. Bár felmerült, hogy a Megafon állta a költségeket, ezt hivatalosan nem erősítették meg egyértelműen.
Nem sokkal az első poszt után, kedd délelőtt egy újabb bejegyzésben fejtette ki Bohár, hogy mivel indokolták a kitiltását.
Három hónapra kitiltotta az Országházból Bohár Dánielt Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke. A korábbi megafonos riporter egyelőre nem hozta nyilvánosságra a döntés pontos okát, de ígérete szerint hamarosan közli a részleteket.
Bohár Dániel röviddel az Országgyűlés keddi ülése előtt tudatta, hogy a házelnök határozata értelmében három hónapig nem kívánatos személy a Parlamentben. A véleményvezér a közösségi oldalán számolt be a fejleményről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, miért tiltották ki Bohár Dánielt a Parlamentből
Az Országgyűlés tiszás elnöke hivatalos levélben közölte a döntést a Fidesz-közeli videóssal. Az indoklás szerint Bohár Dániel akkreditáció nélkül végzett sajtótudósítói tevékenységet az épületben.
Bohár Dániel egy keddi Facebook-videóban közölte, hogy három hónapra kitiltották a Parlamentből. Azt mondta, levelet kapott az Országgyűlés elnökétől, a tiszás Forsthoffer Ágnestől.
A bejegyzésben a hivatalos indoklást is közzétette: „A közösségi médiában nyilvánosan hozzáférhető felvételek alapján
egyértelműen megállapítható, hogy az érintett személyek kormánytagokat, államtitkárokat és képviselőket szólítottak meg, kérdést intéztek feléjük
és interjúk készítését kezdeményezték, valamint e tevékenységüket média tartalom előállítása céljából végezték, amely sajtótudósítói tevékenységnek minősül.”
Bohár szerint ez azt jelenti, hogy „három hónapos kitiltás a parlamentből kérdésekért, ez már a tiszás szólásszabadság.”
Hozzátette, hogy a politikusok kérdezését nem mostanában kezdte, hanem másfél évtizede ezt csinálja, és ahogy eddig, úgy ezután is meg fogja oldani a munkavégzést.
A kitiltást egy múlt hétfőn indított vizsgálat előzte meg, miután kiderült, hogy a megafonosként is ismert Bohár Dániel a Fidesz-frakció vendégeként, nem pedig akkreditált újságíróként készített videókat az Országházban.
A házelnöki hivatal a 8/2020-as rendelkezésre hivatkozott, amely szerint sajtótudósítói tevékenységet csak érvényes sajtóbelépővel lehet végezni az épületben.
A házelnöki oldal szerint a lépés a mindenkire érvényes szabályok betartatását szolgálja, míg a Fidesz-közeli szereplők politikai indíttatású korlátozásról beszélnek.
Bohár Dániel egy keddi Facebook-videóban közölte, hogy három hónapra kitiltották a Parlamentből. Azt mondta, levelet kapott az Országgyűlés elnökétől, a tiszás Forsthoffer Ágnestől.
A bejegyzésben a hivatalos indoklást is közzétette: „A közösségi médiában nyilvánosan hozzáférhető felvételek alapján
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A különadó meghosszabbításáról és a TEK megszüntetéséről is dönt ma a parlament
Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén szavaz a kőolajipari különadó 2027-ig tartó fenntartásáról és a TEK átalakításáról. Emellett napirendre kerül a vitatott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása is.
A kőolajtermék-előállítók különadójának kiterjesztéséről és 2027-ig tartó meghosszabbításáról dönt kedden az Országgyűlés, és megkezdik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat vitáját is. A rendkívüli ülés reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, köztük Magyar Péter kormányfő beszédével. A képviselők a nap folyamán szavaznak a kőolajtermék-előállítói különadó módosításáról, a magyar-szlovák határt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításáról is.
A határozathozatalok után sürgős tárgyalásban kezdődik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat vitája.
A kormány szándéka szerint a hivatal azért jön létre, hogy a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás ne maradhasson következmények nélkül, és a jogellenesen elidegenített közvagyon azonosítható, biztosítható és visszaszerezhető legyen.
A tervezet alapján a hivatal gondoskodna a szükséges hatósági és bírósági eljárások megindításáról is.
Szintén sürgősen tárgyalják azokat a törvénymódosításokat, amelyek az ország uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő energetikai vállalások teljesítéséhez szükségesek. A csomag egyebek mellett előmozdítja a szélerőművi beruházások megvalósítását, egyszerűsíti a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési eljárásait, és hozzájárul a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növeléséhez, valamint az energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez.
Az Országgyűlés napirendjére kerül a Pósfai Gábor belügyminiszter által kidolgozott javaslat is, amely a rendészeti feladatellátásban lévő párhuzamosságokat csökkentené.
Ennek értelmében a Terrorelhárítási Központ mint önálló rendvédelmi szerv megszűnik, és október 1-jétől a rendőrség területi szerveként működik tovább.
Ugyanezzel a céllal és határidővel szüntetik meg az Országgyűlési Őrséget is.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter kezdeményezésére módosítják a közneveléssel kapcsolatos törvényeket.
A javaslat eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat, szélesíti az intézményi igazgatók munkáltatói jogkörét a tankerületi fenntartású iskoláknál,
és megszünteti azt a szabályt, amely szerint szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.
A képviselők megvitatják a Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter által jegyzett, az egészségügyi adatkezelést érintő törvénymódosítást is. A javaslat lehetővé teszi, hogy a szifiliszfertőzésre vonatkozó adatot a várandósgondozást végző szakember vagy a várandóst ellátó más orvos – például a szülést levezető orvos – akkor is láthassa, ha a szűrés nem a gondozás keretében történt, ezzel segítve a betegség mielőbbi kiszűrését és a kezelés megkezdését.
A kőolajtermék-előállítók különadójának kiterjesztéséről és 2027-ig tartó meghosszabbításáról dönt kedden az Országgyűlés, és megkezdik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat vitáját is. A rendkívüli ülés reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, köztük Magyar Péter kormányfő beszédével. A képviselők a nap folyamán szavaznak a kőolajtermék-előállítói különadó módosításáról, a magyar-szlovák határt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításáról is.
A határozathozatalok után sürgős tárgyalásban kezdődik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat vitája.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
