Kifulladt a magyar gazdaság – Brutálisan rossz lett volna 2023 vége is, ha a mezőgazdaság nem húzza fel
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2023 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján - a gazdaság teljesítménye szintén nem változott – jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A második becslés nyers volumenindexe nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott index 0,1 százalékponttal magasabb lett az első becsléshez képest – jegyezte meg a KSH.
Az elmúlt öt negyedévből csupán egyben tudott (negyedéves alapon) növekedni a GDP, kettőben stagnált, háromban pedig visszaesett - írta a Portfolio.
Az adatokat értékelve ízt írták, hogy a negyedik negyedéves stagnálás azért kellemetlen, mert az infláció és a kamatok csökkenésével, az energiaárak jelentős visszaesésével kalkulálva a a gazdaság megindult élénkülésének folytatódására lehetett számítani. Mindent összevéve az történt, hogy "a gazdaságot érő sokkok (energiaválság, élelmiszerár-robbanás, a választási túlköltekezés böjtje) eddig egy másfél éves parkolópályát hoztak a fejlődési trendben".
Ráadásul a negyedik negyedévben a gazdaság teljesítménye még mindig 2,5%-kal alulmúlta volna az egy évvel korábbit, ha a mezőgazdaság az aszályos 2022 után nem produkál egy sokkal jobb évet, tehát a jobb teljesítmény is csak bázishatáson alapult.
A hírre egyébként a forint némi erősödést követően újra egyéves mélypont közelébe került, az euróárfolyam 396 forint fölött volt ismét.
A lap egyébként elemzőkre hivatkozva borús képet fest a magyar gazdaságról, és gyakorlatilag minden területen negatív változásokat jelez előre.
Az MTI rengeteg plusz adatot hoz le, akinek kedve van, böngészhet köztük:
Az építőipar hozzáadott értéke 7,4 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól, a mezőgazdaságé viszont 81,1 százalékkal meghaladta az alacsony bázist. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 1,0 százalékkal csökkent. A legnagyobb növekedés (8,3 százalék) a humán-egészségügyi, szociális ellátásban történt. Az információ, kommunikáció teljesítménye 5,0, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé, valamint a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatásoké egyaránt 3,6, az oktatásé 2,6 százalékkal nőtt. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 2,1, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 0,5 százalékkal emelkedett. A közigazgatás hozzáadott értékének volumene 1,7, a szállítás, raktározásé 4,3, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 4,5, a kereskedelemé pedig 8,7 százalékkal zsugorodott.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1,0 százalékkal nőtt. A háztartások fogyasztási kiadása 0,2 százalékkal mérséklődött. A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása 0,2 százalékkal nőtt, a szolgáltatások körében és a tartós termékeknél emelkedett, 0,9, illetve 1,5 százalékkal.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 4,6 százalékkal nőtt, míg a közösségi fogyasztásé 3,8 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 10,8 százalékkal nagyobb lett. A végső fogyasztás 0,2 százalékkal gyarapodott.
A feldolgozóiparban és az ingatlanügyleteknél csökkent a fejlesztések volumene, míg a szállítás, raktározás területén stagnált. A bruttó felhalmozás 13,0 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.
A belföldi felhasználás a negyedik negyedévben összességében 4,1 százalékkal kisebb lett.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 809 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene 9,0 százalékkal, az exporté 4,7 százalékkal csökkent. A külkereskedelemi áruforgalomban a behozatal 10,4 százalékkal esett, a kivitel 6,6 százalékkal csökkent. A szolgáltatások exportja 3,0 százalékkal, míg importja 0,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.
A GDP nyers volumene változatlan maradt 2023 negyedik negyedévében. A gazdaság teljesítményéhez 4,1 százalékponttal járult hozzá a külkereskedelmi forgalom egyenlege és 0,1 százalékponttal a végső fogyasztás, míg a bruttó felhalmozás 4,2 százalékponttal mérsékelte azt.
A háztartások fogyasztási kiadásának volumene 0,8, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,9 százalékkal emelkedett, míg a közösségi fogyasztásé 0,7 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,0 százalékkal nőtt. A külkereskedelemben az export és az import volumene összességében 2,0, illetve 2,3 százalékkal csökkent.
2023-ban a GDP értéke folyó áron 75 044 milliárd forint volt, volumene 0,9 százalékkal, a naptárhatással kiigazított adatok alapján 0,7 százalékkal az előző évhez képest. A termelési oldalon a mezőgazdaság hozzáadott értéke 68,5 százalékkal nőtt, miközben a szolgáltatásoké 1,6, az iparé 5,2, az építőiparé 5,6 százalékkal kisebb lett.
A GDP volumenét a mezőgazdaság teljesítménye 2,2 százalékponttal növelte, míg az építőipar 0,3, a szolgáltatások 0,9, az ipar 1,0 százalékponttal mérsékelte.
A végső fogyasztás volumene 1,2 százalékkal alacsonyabb lett. A bruttó felhalmozás 14,4, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,7 százalékkal visszaesett. Az export volumene 0,1, az importé 5,1 százalékkal csökkent.
A végső fogyasztás 0,8, a bruttó felhalmozás 4,9 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék 0,9 százalékos csökkenéséhez, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 4,8 százalékponttal növelte a gazdaság teljesítményét – közöle a KSH.
Fotó: Marc Atkins/Getty Images
Fotó: Thierry Monasse/Getty Images
