HÍREK
A Rovatból

Kiderült, mennyivel olcsóbbak az árstopos termékek a magyar Lidlben, mint a szabadpiaci áruk Szlovákiában

A hústermékek esetében például jókora a különbség a két ország között.


Mennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk? Erre kereste a választ a G7, ehhez pedig egy szlovákiai és egy magyar Lidl áruházban végeztek összehasonlítást.

Magyarországon 2021 októberében döntött a kormány az élelmiszerár-stopról, azóta a liszt, a cukor, a napraforgó étolaj, a 2,8 százalékos UHT tej, a csirkemell, a csirkefarhát és a sertéscomb bruttó fogyasztói ára nem emelkedik. Ezek a termékek természetesen sokkal vonzóbbak a vásárlók számára a folyamatosan dráguló helyettesítőknél, ám a nagy kereslet és a limitált kínálat gyakran áruhiányhoz vezet. Ilyen esetben pedig kénytelenek vagyunk megvenni a drágább tejet vagy húst, és összességében nem is biztos, hogy hosszabb távon olcsóbb lesz a vásárlásunk. A G7 ezért most azt is megvizsgálta, hogy mi a különbség a Lidl helyi árképzésében a Magyarországon árstop alá eső termékkörökben. Mint írták, az adatokból természetesen nem derül ki, hogy egy bolt hogyan próbálja ellentételezni az árstop miatti veszteségét, de azt jelezheti, hogy a magyar vásárló a szlovákhoz képest mivel szembesül, ha az árstopos áruhiány miatt helyettesítő terméket vásárol, illetve irányadó lehet arra nézve is, hogy mi lehetne most az árstop nélküli szabadpiaci ár.

A liszt kilója a magyar Lidlben bruttó 149 forint, Szlovákiában viszont 0,79 euró, ami az adatfelvételkor érvényes 404 forintos euró-árfolyammal átszámolva 319 forintnak felel meg. „Ha erről levesszük az áfát, akkor kiderül, hogy a bolt a torzított magyar viszonyok között 117 forint nettó bevételhez jut egy kilogramm liszt után, ám ha ezt Szlovákiában adja el, akkor nettó 266 forintnak megfelelő eurót kap érte. A több mint kétszeres eltérés jól jelzi, hogy mennyire elrugaszkodott a valóságtól a magyar árstop” – írja a portál.

Az olcsó sima liszt alternatívája lehet a rétesliszt, ami Magyarországon 349 forintba kerül, Szlovákiában viszont szintén 0,79 euró, azaz csak 319 forint. A bolt tehát az áfa levonása után a rétesliszten Magyarországon több bevételhez jut, mint Szlovákiában (nettó 275 vs. 266 forint). A tönkölyliszt (amely nem igazi helyettesítője a sima lisztnek) szabadpiaci viszonyok között is olcsóbb nálunk, mivel a magyar bruttó ár jelenleg 459, a szlovákiai pedig 521 forint.

A napraforgó étolaj esetében a Lidl Magyarországon nettó 456 forint bevételhez jut egy liter után, Szlovákiában viszont 896 forintnak megfelelő euróhoz.

A csirkehúsok tekintetében jókora a különbség a két ország között: az árstoppolt magyar áruk durván olcsóbbak, mint a szabadpiaci szlovák megfelelőik. A farhát kilóján a bolt nálunk csak nettó 285 forintot keres, Szlovákiában azonban 731 forintot, a csirkemell legolcsóbb változatán pedig nálunk 1428 forint a nettó bevétel, míg Szlovákiában már 2751.

A portál azt is megjegyzi, hogy

a magyar csirkehús szinte minden esetben jóval olcsóbb (nettó és bruttó értékben is) a szlováknál, csak a felsőcomb drágább nálunk (bruttó 1693 forint Szlovákiában, 1998 forint Magyarországon).

A kristálycukor kilója bruttó 239 forint a befagyasztott áron, Szlovákiában ugyanez 319 forintba kerül. Ha ezt nettóba átszámoljuk, az azt jelenti, hogy kilónként 78 forinttal kevesebb bevétele keletkezik a magyar boltnak, mint a szlováknak. A porcukor kilóján nettó értéken 12, a nádcukron pedig 133 forint többlet van Magyarországon Szlovákiához képest.

A 2,8-as UHT tej literenkénti ára 209 forintra van bebetonozva, a szlovák Lidlben viszont nincs UHT tej, ezért ilyen összehasonlítást nem lehetett végezni. A G7 adatfelvételének időpontjában

minden összehasonlítható tejfajta drágább volt Magyarországon, mint Szlovákiában.

• Az 1,5-ös ESL tej magyar ára 349 forint, szlovák ára viszont csak 303 forintnak megfelelő euró volt. Ezen a terméken nettó 25 forinttal többet kereshet a bolt literenként Magyarországon.

• 3,5 százalék zsírtartalmú ESL tej magyar ára 479 forint, szlovák ára azonban csak 343 forint volt ugyanazon a napon, szeptember közepén. A nettó bevételi többlet literenként 94 forint Magyarországon.

• a PET-palackos tej esetében a nettó bevételi többlet az 1,5-ös tejnél 39 forint literenként nálunk (3,5-ös PET-palackos tejet csak Szlovákiában találtak, Magyarországon nem).

Sertéscombot a magyar Lidlben 1299 forintért is lehet találni, a szlovákban 2218 forintba került kilója.

Nettó árakon számolva a különbség brutális: kilónként 780 forinttal kevesebb bevétele van a magyar Lidlnek.

Az oldalasnál már fordított a helyzet, kilónként 819 forinttal több a nettó bevétel Magyarországon. A lapocka és a karaj azonban Magyarországon olcsóbb, ezeknél a potenciális combhelyettesítőknél nettó 134, illetve 190 forinttal több a bevétel Szlovákiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Titokban már decemberben Magyarországon jártak a nemzetközi választási megfigyelők az EBESZ-től
Az EBESZ/ODIHR delegációja decemberben a 2026-os választás előtti helyzetet mérte fel Magyarországon. Jelentésük alapján dől el, hogy a 2022-es kritikák után milyen szintű megfigyelést javasolnak.


Már decemberben terepszemlét tartott Magyarországon az EBESZ választási megfigyelő szervezete, hogy felmérje a 2026. áprilisi országgyűlési választás előkészületeit – írta a Telex.hu. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) közleménye szerint a varsói székhelyű intézmény, melynek fő feladata a demokrácia és a tiszta választások elősegítése, azért küldött szakértőket, hogy értékeljék a választásokat megelőző hazai helyzetet.

A Magyarországra érkezett delegációt Kseniya Dashutsina, Martina Barker-Ciganikova és Daria Boyarskaya alkotta. A misszió célja az volt, hogy javaslatot tegyenek a szervezet esetleges jövőbeni megfigyelői tevékenységére.

Ennek érdekében a szakértők állami intézmények, politikai pártok, a média, valamint civil és nemzetközi szervezetek képviselőivel is találkoztak, hogy teljes képet kapjanak a választási előkészületekről. „A felmérés eredményei segítik az ODIHR-t abban, hogy a választások során megfelelő támogatást és megfigyelést biztosítson” – áll a szervezet közleményében.

Jelentésükben javasolták, hogy az EBESZ szakértői vegyenek részt megfigyelőként a 2026-os választáson, főképp azért, mert a nemzetközi megfigyelők jelenléte szerintük pozitív hatásssal lesz a választásba vetett közbizalomra.

A nemzetközi figyelemnek előzménye is van: a SzabadaHang korábban petíciót indított azért, hogy az EBESZ 2026-ban is kísérje figyelemmel a magyarországi választást. A 2022-es választás után a szervezet azt közölte, hogy bár a szavazás és a népszavazás rendben zajlott, a folyamatot beárnyékolta az egyenlő feltételek hiánya. Akkor több javaslatot is megfogalmaztak, például azt, hogy a választási időszakban betiltsák a kormányzati és önkormányzati hirdetéseket, valamint a gerrymanderinggel (választókörzet-manipulációval) meghúzott választókörzet-határok módosítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Az MBH fiókjában segített neki az ügyintéző, közben lenyúlták 900 ezer forintját
Egy vidéki ügyfél 2024 áprilisában egy adathalász oldalra lépett a bankfiókban, miközben szerződést módosított. Állítólag a bankfiókban nem segítettek neki, és zárórára hivatkozva kitessékelték. A bank súlyos gondatlanságra hivatkozva elutasította a 900 ezer forintos kártérítési igényét.


Miközben a bankfiókban ült, és azt próbálta tenni, amit az ügyintéző kért, ellopták a kevéske megtakarított pénzét – írja a 24.hu. Egy vidéki ügyfelet lejárt kedvezményes szerződése miatt hívtak be egy kötelező szerződésmódosításra az MBH Bankba még 2024 áprilisában. A papírmunka közben az ügyintéző arra kérte, lépjen be a netbankba, hogy másodlagos azonosítót tudjon neki generálni.

Az ügyfél jelezte, hogy nem járatos az ilyen dolgokban, a telefonján soha nem használja a netbankot, és mobilapplikációja sincs. Mivel nem találta a felületet, beírta a keresőbe, hogy „internetbank MBH”, a kiadott oldal pedig pont úgy nézett ki, mint az otthoni gépen használt felület.

Az ügyintéző ekkor megkérdezte tőle, akarja-e „ott” csinálni, ám az ügyfél félreértette a kérdést: azt hitte, a pult mögé hívják, ezért visszautasította az ajánlatot. A bank későbbi magyarázata szerint ekkor a biztonságos MBH Mobil Appot, illetve a banki tabletet ajánlották fel neki.

A férfi beírta felhasználónevét és jelszavát a telefonján megnyitott felületen, ami ezután a bankkártyaadatait is kérte. Ezt furcsállotta, ezért megkérdezte az ügyintézőtől, hogy ez rendben van-e.

Elmondása szerint az ügyintéző a gépe felé fordulva azt mondta, ő nem ismeri a banki appot, és lehet, hogy már kéri az első négy számjegyet. Ez megnyugtatta az ügyfelet, aki megadta a kért adatokat. Amikor kódot kapott, azt is beírta az oldalra, de a rendszer nem léptette be. Miután másodszorra sem sikerült, az ügyintéző jelezte, hogy már nem is kell belépnie, mert talált más megoldást.

Az új szerződés aláírása után az ügyfél üzeneteket kapott a telefonjára. Először egy számára ismeretlen nőtől érkezett a számlájára 25 ezer forint, majd jött egy értesítés 500 ezer forint átvezetéséről a megtakarítási számlájáról, végül egy 900 ezer forintos Revolut-tranzakcióról.

Kérte az ügyintézőt, nézze meg, mi történik, de az a négyórás zárórára és egy kezdődő értekezletre hivatkozva ezt már nem tette meg. Az ügyfelet kitessékelték a bankból, és kapott egy központi telefonszámot.

Kint egy padon ülve hívta fel a számot, ahol megtudta, hogy 900 ezer forintot egy kártyás vásárlással leemeltek a számlájáról. Azonnal zároltatta a számláját és letiltatta a kártyáját. Még aznap a rendőrségre ment, ahol közölték vele, hogy nem ő az első, aki így járt. A rendőrség később ismeretlen tettesre hivatkozva lezárta a nyomozást, azzal, hogy ha mégis előkerül az elkövető, újra előveszik az ügyet.

A banknál is panaszt tett, és kérte a 900 ezer forintos kár megtérítését, de az MBH súlyos gondatlanságra hivatkozva visszautasította a kérést.

Álláspontjuk szerint az ügyfél a mobilapp telepítéséhez szükséges SMS-kódot kiadta harmadik személynek, amivel lehetővé tett egy hitelesített tranzakciót. Mivel a tranzakció hitelesített volt, a bank szerint nincs visszatérítés, és a kártyás vásárlásoknál lehetséges chargeback szolgáltatás sem vehető igénybe. Az ügyfél ezzel szemben úgy véli, mivel a bankfiókban volt, az ügyintéző kérésére járt el, és folyamatosan jelezte, mi történik, a felelősség nem csak az övé.

Az eset felidézi azt a csalássorozatot, ami 2025 tavaszán több száz MBH-ügyfelet érintett. Akkor a népszerű keresőkben megjelent fizetett hirdetések vezettek adathalász oldalakra, ahol az ügyfelek adatait megszerezve nyúlták le a pénzüket. A bank akkor is súlyos gondatlanságra hivatkozva utasította el a jóvátételt, de végül sokan 70 százalékos kártérítést kaptak. A csalássorozatról szóló cikk miatt az MBH Bank sajtó-helyreigazítási pert indított a 24.hu ellen, melyet a portál jogerősen megnyert. Bár a hasonlóság nyilvánvaló, a mostani károsult nem kapott kártérítést. A bank azt javasolta neki, polgári peres úton próbálja meg behajtani a pénzt az elkövetőn.

Az MBH Bank a lap megkeresésére azt írta, az esetet kivizsgálták, és fenntartják álláspontjukat. Banktitokra hivatkozva nem osztottak meg részleteket, és hangsúlyozták, nem tartják korrektnek az eset sajtóban való tárgyalását, mivel ez egyoldalú helyzetet teremt. Azt is hozzátették, kiemelt figyelmet fordítanak ügyfeleik biztonságára, képzik a munkatársaikat, és folyamatosan kommunikálják a biztonságos bankolás alapelveit, például azt, hogy az online banki felületet ne keresőből nyissák meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás: Az MVM leállította a számlázást, a cégekre nem vonatkozik a rezsistop
A miniszter a kormányinfón azt közölte, a most következő egy hétben az MVM nem fog számlát küldeni a fogyasztóknak. Azt is mondta, hogy várhatóan harmadával nőhet a gázfogyasztás ebben a hónapban egy átlagos januárhoz képest.


Egy átlagos januárhoz képest nagyjából harmadával nőhet meg a gázfogyasztás ebben a hónapban – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

Emlékeztetett, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium 43 százalékos emelkedéssel számolt, az MVM friss adatai alapján viszont ennél kevesebbel kell, 30-33 százalékkal lehet számolni Gulyás szerint. Mint mondta, január közepén még magasabbnak tűnt az arány, de mivel a hónap utolsó hetében enyhébb időjárás jöhet, várhatóan ez az érték nem fogja elérni a jósolt 40 feletti százalékot.

A miniszter azt is közölte, hogy

az MVM szerda hajnalban leállította a számlázást, tehát a most következő egy hétben nem fognak számlát kiállítani. Akiknek korábban már januári időszakra is számláztak, azok számára a most létrejött munkacsoport fog megoldást találni.

A diktálós fogyasztóknak azt üzente, nyugodtan diktálhatnak továbbra is.

Kérdésre válaszolva tájékoztatott arról is, hogy kizárólag természetes személyekre fog vonatkozni a rezsistop, vállalkozásokra nem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ötéves kisfiút és apját vitték el a bevándorlási ügynökök a házuk elől, rögtön azután, hogy hazaértek az óvodából
A minnesotai kisfiút és apját egy texasi fogdába szállították. Az iskolakörzet szerint az elmúlt két hétben ő a negyedik diák, akit elvittek az ügynökök.


Kedden egy ötéves kisfiút és apját vették őrizetbe bevándorlási ügynökök a minnesotai Columbia Heightsben, miközben autójuk motorja még járt a kocsibeállón. Az ötéves Liam Ramos és édesapja éppen abban a pillanatban értek haza az óvodából. A gyereket és apját egy texasi fogvatartási központba szállították – írta a The Guardian. Az ügy egy két hete tartó, fokozott végrehajtási hullám része, amely során

az iskolakörzet szerint már négy diákjukat vették őrizetbe.

Zena Stenvik, a helyi iskolakörzet felügyelője a hírre azonnal a család házához sietett, de mire odaért, az apa autója még járt a kocsibeállón, őt és a fiát azonban már elfogták. Elmondása szerint egy ügynök kivette Liamet a kocsiból, a bejárati ajtóhoz kísérte, és utasította, hogy kopogjon be, hogy kiderüljön, van-e még valaki a házban. „Lényegében egy ötéves gyermeket csalinak használva” – fogalmazott a felügyelő.

Egy másik, a házban élő felnőtt könyörgött, hogy a kisfiú nála maradhasson, de ezt elutasították. Liam felső tagozatos bátyja húsz perccel később ért haza, és már csak az üres házat találta.

A körzet szerint nem ez az egyetlen eset. Ugyancsak kedden 17 éves diákot fegyveres, maszkos ügynökök vettek ki az autójából szülők jelenléte nélkül. Január 14-én ügynökök „benyomultak” egy lakásba, ahonnan egy 17 éves lányt és édesanyját vittek el. Január 6-án pedig egy 10 éves negyedikes lányt és anyját fogták el, miközben az iskolába tartottak; a nap végére mindketten egy texasi fogvatartási központban voltak.

Stenvik arról is beszámolt, hogy miközben a szerdai sajtótájékoztatóra készültek, egy ICE-jármű hajtott be a középiskola területére, ahonnan az iskola személyzete küldte ki a hatóságokat. „Az ICE ügynökei járőröznek a környékeinken, köröznek az iskoláink körül, követik a buszainkat, bejönnek a parkolóinkba és elviszik a gyerekeinket” – mondta a felügyelő, aki szerint a közösség biztonságérzete megrendült, a gyerekek pedig traumatizáltak. „Minden iskolai dolgozó nevében mondhatom, hogy összetört a szívünk.

Miután tegnap elvitték a negyedik diákunkat, csak arra gondoltam, valakinek meg kell hallania ezt a történetet. Gyerekeket visznek el.”

A Belbiztonsági Minisztérium közleménye szerint „célzott műveletet” hajtottak végre Liam apja ellen. Tricia McLaughlin helyettes államtitkár szerint az apa megpróbált elmenekülni, és a gyermek biztonsága érdekében maradt vele az egyik tiszt. „Az ICE NEM egy gyermeket célzott” – hangsúlyozta. A hivatalos közlemény szerint a szülőket megkérdezik, gyermekeikkel együtt kívánnak-e távozni, vagy megjelölnek egy biztonságos gondviselőt.

Marc Prokosch, a család ügyvédje szerint a családnak aktív menedékkérelme van, és hivatalos határátkelőn érkeztek az Egyesült Államokba. Nincs ellenük érvényes kitoloncolási határozat. „Nem jöttek be illegálisan. Nem bűnözők” – jelentette ki az ügyvéd.

Az esetek az „Operation Metro Surge” nevű szövetségi akció keretében zajlanak. Január elején mintegy kétezer szövetségi ügynököt vezényeltek Minnesota térségébe. Az állam főügyésze, valamint Minneapolis és Saint Paul városai pert indítottak a Belbiztonsági Minisztérium ellen, az akciót alkotmányellenesnek és jogsértőnek nevezve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk