Gulyás: egyharmaddal volt most magasabb a fogyasztás, mint januárban szokott, de senki nem fizet majd többet

Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke a Facebookon reagált a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli botrány legújabb fejleményeire. „Ezt figyeld. Ez annyira szürreális, hogy nem lehet szavakkal leírni” – kezdi bejegyzését, amelyben arról ír, nem újdonság, hogy a közpénzt a kormány a saját köreinek juttatja, miközben több száz független színházi társulat és művész állami támogatás nélkül küzd a túlélésért.

Radnai egy konkrét, általa abszurdnak tartott példát emel ki a szerinte igazságtalanul elosztott kulturális támogatások közül. „De ezt itt nem hiszed el… jól figyelj… Valaki 4 millió forint támogatást kapott a dél-szibériai tuva sámánok körében tartott énekléséből született élmények megírására. Várjál. A pályázata még csak nem is szerepelt a pályázati rendszerben. Neki úgy ítéltek meg pénzt, hogy nem is kért. Ezek szerint ha tuva sámánokkal énekelsz, akkor elég csak gondolni rá?”

Radnai posztját azzal a megjegyzéssel zárja, hogy jó hírként értékeli, hogy ezt a támogatást – sok más hasonlóval együtt – időközben visszavonták.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy szombati Facebook-videóban jelentette be, hogy a tárca teljes körűen átvilágítja a 35 évre kötött autópálya-koncessziót. „Elkezdtük átvilágítani az autópálya-koncessziót is. Ez egy 24 ezer milliárd forintos szerződés, amit Szíjj László és Mészáros Lőrinc magántőke alapjaival kötött meg a magyar kormány. 35 évre gyakorlatilag minden magyar autópálya, vagy közel minden magyar autópálya működtetését és fejlesztésének a jogát átengedték” – közölte Vitézy, hozzátéve, hogy ezt a magyar állam, a költségvetés, az adófizetők finanszíroznák.

Úgy fogalmazott, „miközben egy ilyen koncesszió arra épül, hogy van 35 éves szerződés, egy jól felkészült cég kockázatot vállal, működteti, fejleszti, és ha jól csinálta, akkor a végén visszanyeri a pénzét. De ez ehhez képest ez egy fejnehéz koncesszió, ahol a magyar állam csak tolja, tolja, önti bele a közpénzt, 100 milliárdokat, összesen 1000 milliárdokat.” A politikus azt is állította, a koncesszor ennyi pénzt még be sem épített. „Elkezdtek építkezni az M1-esen, volt néhány felújítás, de ezer milliárd forintnyi műszaki tartalom nem is jött létre.”

Vitézy jelezte, hogy mélyebb vizsgálatra van szükség, és felidézte, hogy az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat az ügyben, megkérdőjelezve, hogy jogszerű-e ez a szerződés. „Tehát nagyon súlyos örökség várt minket itt a minisztériumban” – zárta a videót.

Magyar Péter miniszterelnök egy szombat esti Facebook-posztban reagált Gulyás Gergely és a Fidesz kritikájára, amely szerint az Alaptörvény 17. módosítása az alkotmányos demokrácia végét jelentené.

A kormányfő egy sor költői kérdéssel vette számba a javaslat főbb elemeit, amelyek szerinte nem okoznak alkotmányos válságot.

Magyar szerint „különösen viccesen hangzik ez az aggódás az alkotmányozásból Szájer Józseffel viccet csináló Gulyás Gergely szájából”.

Ironikusan hozzátette, örül, hogy a helyzet annyira mégsem válságos, ha a Fidesz ráér hétfőre összehívni a frakciót, név szerint említve Pócs Jánost, Takács Pétert és Németh Balázst, „és a többi alkotmánytudóst”.

A posztot egy utóirattal zárta, amely szerint a mellékelt képen épp a Gulyásék által módosított Alaptörvényt lapozgatja, amelyről soha nem kérdezték meg a magyar embereket.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője egy szombati Facebook-posztban reagált a kormány legújabb alkotmánymódosítási tervére. A bejegyzést azzal a kijelentéssel kezdi, hogy „a benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon.”

Szerinte politikai megfontolásból váltják le a megbízatását jogszerűen gyakorló köztársasági elnököt, „lefejezik” az Alkotmánybíróságot, és korlátozzák a demokratikus választást, aminek következtében a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint fele nem lesz többé választható.

Gulyás emlékeztet, hogy a rendszerváltás óta hatszor volt kétharmados felhatalmazása a mindenkori kormánynak, de eddig senki nem kísérelte meg sem a köztársasági elnök, sem az alkotmánybírák eltávolítását, vagy az ellenzék kizárását a politikai versenyből.

A helyzetértékelést azzal zárja: „Ez nem a jogállam sérelme, hanem annak vége.” A bejegyzés végén közli, hogy a Fidesz-frakció hétfői ülésén tárgyalni fog az alkotmányos válsághelyzetre adandó válaszlehetőségekről.