News here

HÍREK

Kiderült, mennyivel olcsóbbak az árstopos termékek a magyar Lidlben, mint a szabadpiaci áruk Szlovákiában

A hústermékek esetében például jókora a különbség a két ország között.

Link másolása

Mennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk? Erre kereste a választ a G7, ehhez pedig egy szlovákiai és egy magyar Lidl áruházban végeztek összehasonlítást.

Magyarországon 2021 októberében döntött a kormány az élelmiszerár-stopról, azóta a liszt, a cukor, a napraforgó étolaj, a 2,8 százalékos UHT tej, a csirkemell, a csirkefarhát és a sertéscomb bruttó fogyasztói ára nem emelkedik. Ezek a termékek természetesen sokkal vonzóbbak a vásárlók számára a folyamatosan dráguló helyettesítőknél, ám a nagy kereslet és a limitált kínálat gyakran áruhiányhoz vezet. Ilyen esetben pedig kénytelenek vagyunk megvenni a drágább tejet vagy húst, és összességében nem is biztos, hogy hosszabb távon olcsóbb lesz a vásárlásunk. A G7 ezért most azt is megvizsgálta, hogy mi a különbség a Lidl helyi árképzésében a Magyarországon árstop alá eső termékkörökben. Mint írták, az adatokból természetesen nem derül ki, hogy egy bolt hogyan próbálja ellentételezni az árstop miatti veszteségét, de azt jelezheti, hogy a magyar vásárló a szlovákhoz képest mivel szembesül, ha az árstopos áruhiány miatt helyettesítő terméket vásárol, illetve irányadó lehet arra nézve is, hogy mi lehetne most az árstop nélküli szabadpiaci ár.

A liszt kilója a magyar Lidlben bruttó 149 forint, Szlovákiában viszont 0,79 euró, ami az adatfelvételkor érvényes 404 forintos euró-árfolyammal átszámolva 319 forintnak felel meg. „Ha erről levesszük az áfát, akkor kiderül, hogy a bolt a torzított magyar viszonyok között 117 forint nettó bevételhez jut egy kilogramm liszt után, ám ha ezt Szlovákiában adja el, akkor nettó 266 forintnak megfelelő eurót kap érte. A több mint kétszeres eltérés jól jelzi, hogy mennyire elrugaszkodott a valóságtól a magyar árstop” – írja a portál.

Az olcsó sima liszt alternatívája lehet a rétesliszt, ami Magyarországon 349 forintba kerül, Szlovákiában viszont szintén 0,79 euró, azaz csak 319 forint. A bolt tehát az áfa levonása után a rétesliszten Magyarországon több bevételhez jut, mint Szlovákiában (nettó 275 vs. 266 forint). A tönkölyliszt (amely nem igazi helyettesítője a sima lisztnek) szabadpiaci viszonyok között is olcsóbb nálunk, mivel a magyar bruttó ár jelenleg 459, a szlovákiai pedig 521 forint.

A napraforgó étolaj esetében a Lidl Magyarországon nettó 456 forint bevételhez jut egy liter után, Szlovákiában viszont 896 forintnak megfelelő euróhoz.

A csirkehúsok tekintetében jókora a különbség a két ország között: az árstoppolt magyar áruk durván olcsóbbak, mint a szabadpiaci szlovák megfelelőik. A farhát kilóján a bolt nálunk csak nettó 285 forintot keres, Szlovákiában azonban 731 forintot, a csirkemell legolcsóbb változatán pedig nálunk 1428 forint a nettó bevétel, míg Szlovákiában már 2751.

A portál azt is megjegyzi, hogy

a magyar csirkehús szinte minden esetben jóval olcsóbb (nettó és bruttó értékben is) a szlováknál, csak a felsőcomb drágább nálunk (bruttó 1693 forint Szlovákiában, 1998 forint Magyarországon).

A kristálycukor kilója bruttó 239 forint a befagyasztott áron, Szlovákiában ugyanez 319 forintba kerül. Ha ezt nettóba átszámoljuk, az azt jelenti, hogy kilónként 78 forinttal kevesebb bevétele keletkezik a magyar boltnak, mint a szlováknak. A porcukor kilóján nettó értéken 12, a nádcukron pedig 133 forint többlet van Magyarországon Szlovákiához képest.

A 2,8-as UHT tej literenkénti ára 209 forintra van bebetonozva, a szlovák Lidlben viszont nincs UHT tej, ezért ilyen összehasonlítást nem lehetett végezni. A G7 adatfelvételének időpontjában

minden összehasonlítható tejfajta drágább volt Magyarországon, mint Szlovákiában.

• Az 1,5-ös ESL tej magyar ára 349 forint, szlovák ára viszont csak 303 forintnak megfelelő euró volt. Ezen a terméken nettó 25 forinttal többet kereshet a bolt literenként Magyarországon.

• 3,5 százalék zsírtartalmú ESL tej magyar ára 479 forint, szlovák ára azonban csak 343 forint volt ugyanazon a napon, szeptember közepén. A nettó bevételi többlet literenként 94 forint Magyarországon.

• a PET-palackos tej esetében a nettó bevételi többlet az 1,5-ös tejnél 39 forint literenként nálunk (3,5-ös PET-palackos tejet csak Szlovákiában találtak, Magyarországon nem).

Sertéscombot a magyar Lidlben 1299 forintért is lehet találni, a szlovákban 2218 forintba került kilója.

Nettó árakon számolva a különbség brutális: kilónként 780 forinttal kevesebb bevétele van a magyar Lidlnek.

Az oldalasnál már fordított a helyzet, kilónként 819 forinttal több a nettó bevétel Magyarországon. A lapocka és a karaj azonban Magyarországon olcsóbb, ezeknél a potenciális combhelyettesítőknél nettó 134, illetve 190 forinttal több a bevétel Szlovákiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Navracsics Tibor elmondta, hogy miért nem csökkenthetik Matolcsy György fizetését
Szabó Tímea azzal szembesítette a területfejlesztési minisztert, hogy míg a jegybankelnök havi 6 milliót keres, addig a pedagógusok átlagbére bruttó 230 ezer forint.

Link másolása

"Elég az eszetlen pusztításból, a pedagógusokon való bosszúállásból! Mikor emelik meg végre a tanárok bérét?" – tette fel a kérdést Szabó Tímea, aki az azonnali kérdések órájában fordult Navracsics Tiborhoz a parlament hétfői ülésén.

A Párbeszéd politikusa elmondta, hogy például

Matolcsy György jegybankelnök havi 6 millió forintot keres, ugyanakkor a pedagógusok átlagbére csak 230 ezer forint

- írja a Telex.

A kormány nevében válaszoló területfejlesztési miniszter azt mondta:

„Én megértem az indulatát, de az nem jó tanácsadó. Ha Ön azt kéri, hogy a jegybankelnöknek a fizetését szállítsuk le, azzal megint csak az Európai Unió haragját vívnánk ki. Azt semmiképp sem tenném, mert ők a függetlenség egyik legfontosabb biztosítékát abban látják, hogy a kereseti viszonyait tekintve is a jegybankelnök kiemelkedik a többiek közül”.

A miniszter beszélt arról is, hogy ő maga is pedagóguscsaládból származik, sőt ő is pedagógus, a felsőoktatásban dolgozik. „Ebből adódóan elhiheti nekem, hogy egyetértek a pedagógusok bérkövetelésével. Ennyit tudunk most teljesíteni” - mondta.

Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás értelmében 2023-ban a pedagógusok átlagfizetése a diplomás átlagbér 64,7 százaléka lesz, majd ez nő 2024-ben 71,8 százalékra, 2025-ben pedig 80 százalékra. Azért csak 80 százalék, mert a diplomásokba beletartoznak a magánszférában, pénzügyi szektorban dolgozók is - magyarázta Navracsics.

Ha maradnak a mostani kereseti arányok, akkor ezek alapján 2025-ben átlagosan bruttó 777 ezer forintot kereshet majd egy pedagógus.

VIDEÓ: Szabó Tímea felszólalása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
„Fizessenek a gazdagok!” – Blokád alá vette a Las Vegas Casino Tropicanát a Szikra Mozgalom
„A kaszinó biztonsági őrei dulakodásba kezdtek velünk, de mi higgadtak maradtunk! Nem hagyjuk magunkat!” – írta Jámbor András ellenzéki politikus.

Link másolása

A Las Vegas Casino Tropicana előtt kezdett demonstrációba a Szikra Mozgalom nevű baloldali szervezet. Ennek jelöltje volt Jámbor András, aki be is került a parlamentbe - írja a 444.hu.

A kaszinó előtt összegyűltek azt skandálják:

„Fizessenek a gazdagok!”

A szervezet pedig azt közölte: „Minden fél órában sárga csekket nyújtunk be a kormánynak, amelyen a magyar nép követeli a kaszinóban a szűk elit számára megtermelt milliókat”.

A tüntetés helyszínén ismertették a Szikra Mozgalom követeléseit:

• Államosítsák a kaszinókat, töröljék el az autópálya-koncessziókat!

• Vagyonadót és örökösödési adót a milliárdos vagyonokra!

• Fizessenek a nagy cégek!

• Állítsák le a bajbajutottak végrehajtók általi kifosztását! Valódi demokráciát!

• Segítség a bajbajutottaknak!

• Valódi energiatámogatást a válságban!

• Béremelést a dolgozóknak!

• A dolgozók boldogulását szolgáló gazdaságpolitikát!

• Nyugalmat az embereknek!

Jámbor András ellenzéki képviselő a Facebook-oldalán adott helyzetjelentést. Mint írja:

"A kaszinó biztonsági őrei dulakodásba kezdtek velünk, de mi higgadtak maradtunk! Nem hagyjuk magunkat!

A kaszinóban az elit leosztja egymás között a lapokat: a hely, ahol a zsíros bizniszek és a fontos ismeretségek köttetnek! Lázár János hívta a fel a figyelmet még 2012-ben: a pénznyerő játékautomaták betiltásával megakadályozták, hogy nehéz anyagi helyzetben lévő emberek eljátsszák a pénzüket, hiszen az egyszerű emberek Somogyból meg Hajdú-Biharból nem utaznak fel az elitkaszinókba. Ott ugyanis az átlagembernek nincs keresnivalója a kormány szerint. Kérdés, hogy a szerencsejáték-függőket a döntés mennyire védte meg valójában, de hogy a magyar államkasszát súlyos milliárdokkal vágta meg, az nem kérdés. Miért? Hogy újabb játszóteret kapjanak a NER kedvezményezettjei! Vissza a pénzt az embereknek!" - olvasható a bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„A szocializmusba nem érdemes visszamenni” – itt a videó Matolcsy éles kormányritikájáról
A jegybankelnök szerint a magyar gazdaság nem omlott össze, de bajban vagyunk, ezért változtatni kell a kormány elhibázott válságkezelésén.

Link másolása

Ahogy arról mi is beszámoltunk, élesen kritizálta a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kormány gazdaságpolitikáját. Matolcsy György szerint "szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van". Azt is mondta, hogy „megbomlott a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja – ez sokba kerül”. A jegybankelnök úgy látja, „helytelen a kormány válságkezelési stratégiája”.

Matolcsy az Országgyűlés Gazdasági bizottságának hétfői ülésén mondta el a véleményét a gazdaságpolitikáról. Az RTL nyilvánosságra hozta a felvételt, amelyből kiderül, miket mondott még a jegybankelnök.

„Szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatóink az Európai Unióban az első-második legrosszabb helyen vannak. Jövőre már a legrosszabb lesz, mert a 15–18 százalék között várható infláció a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Szembe kell nézni azzal, hogy ha Magyarország nem változtat a gazdaságpolitikáján, ha nem hajt végre kétharmados gazdaságpolitikai fordulatot, akkor elveszíti az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik. Ez most még visszafordítható, jövőre már nem”

- jelentette ki.

Arról is beszélt, hogy a kormány jövőre igen jelentős hitelfelvételre készül, szerinte ezt energiahatékonysági programokra kell költeni, mert azok megtérülnek a folyó fizetési mérlegben és a költségvetésben is. Úgy véli, több ezer milliárd forintra lenne szükség ehhez, mivel „a 25 vagy 50 milliárd forintos energiahatékonysági programok olyanok, mintha nem lennének”.

„Ahogy a hibákat belül követtük el, úgy a megoldás is belül van”

- mondta.

Beszélt arról is, hogy 20 ezer milliárd forintban mérhető a családok pénzügyi megtakarítása, ezt az összeget most eszi az infláció. Nagyjából ugyanennyi likviditási tartalék van az üzleti szektorban, ezt is meg lehetne mozdítani kormányzati programokkal, amelyek energiahatékonysági, vagy élelmiszeripari termelékenységet növelő beruházásokba csatornáznák be ezeket a pénzeket.

A jegybankelnök azért biztató dolgokat is mondott.

Szerinte a fizetésképtelenség veszélye nem áll fenn, a magyar gazdaság pedig egyáltalán nem omlik össze. „Bajban vagyunk, sok szempontból saját döntéseink hiánya miatt vagyunk bajban, de egész Európa bajban van” - mondta.

Úgy véli, már 2010-től tudatosan át lehetett volna állni megújuló energiaforrásokra. Az inflációból való kiút egyik legfontosabb elemének tartja az energiaátmenetet, ez ugyanis a külkereskedelmi mérleg, a folyó fizetési mérleg és a költségvetés szempontjából is segít a megbomlott egyensúly helyreállításában, és a foglalkoztatásnak is jó.

További problémának tartja azt is, hogy

Bulgária után a második legalacsonyabb termelékenységű élelmiszeriparral működünk, a magyar gazdaság termelékenysége pedig az Európai Unió 27 országa közül hátulról a negyedik.

Mint mondta, ha ezen nem változtatunk, nem lesz felzárkózás, és „nemhogy az öt legjobb ország között nem leszünk, de a legjobb 15 között sem”.

Matolcsy szerint a kormány 2013-tól az MNB támogatásával minden válságkezelést megnyert, ezért azt gondolták, hogy automatikusan megnyerik ezt az energiaárrobbanásos, inflációs válságot is. A kormány válságkezelése azonban az elmúlt 6 hónapban hibás volt, ezért változtatni kell rajta.

„Nem, a régi eszközökkel nem lehet megnyerni, a szocializmusba pedig nem érdemes visszamenni.”

Nem látja kilátástalannak a válságkezelést, mivel szerinte Magyarország olyan tartalékokkal rendelkezik a családoknál, vállalkozásoknál, ami a „megnyert 2010-es évtized” eredménye, „csak amíg a párnacihában, vagy látra szóló betétben hever, addig nem vesz részt a válságkezelésben”.

A jegybankelnök nem javasolja az euró bevezetését, mert úgy véli, az eurózóna ugyan véd, de ára van. Magyarország pedig ennek az árnak a megfizetése nélkül is képes visszatérni a növekedési pályára.

A 2021-es 6,8 százalékos költségvetési deficitet Matolcsy György műhibának nevezte. Végül kijelentette:

„A Magyar Nemzeti Bank kéri, követeli azt, hogy a magyar kormány térjen vissza az egyensúlyok helyreállításának útjára és nyerjük meg újból az évtizedet!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Az Ásványolaj Szövetség szerint kijavították a százhalombattai finomító hibáját, a MOL még nem erősítette meg
A MOL egyelőre annyit közölt, hogy napi 24 órában dolgoznak a finomítóban, hogy a jelenlegi 50-55 százalékos kapacitásról mielőbb visszaálljanak a maximális termelésre.

Link másolása

Mi is írtunk róla, hogy egyre nagyobb gondok vannak az üzemanyagellátással. Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu benzinárfigyelő oldal ügyvezetője szerint már a fővárostól kezdve a kistelepüléseken is érzékelhető az üzemanyaghiány. Elmondta, hogy napról napra több benzinkút jelzi, hogy nem tudnak benzint és gázolajat eladni, hétfő reggelre körülbelül 500 töltőállomás, vagyis a hazai kutak negyede számolt be hiányról.

Sok helyen hétfőn is vadászni kellett üzemanyagra, ahol volt még készlet, ott hosszú sorokban vártak az autósok - számolt be róla az RTL Híradó is. Több autós is azt nyilatkozta, hogy több kutat is meg kellett járniuk, hogy valahol hozzájussanak az üzemanyaghoz.

A Magyar Ásványolaj-Szövetség főtitkára az RTL Híradónak azt mondta, a hétvégén 30-40 százalékkal nőtt a tankolások száma az ársapka kivezetéséről szóló álhírek miatt. Szerinte a pánikvásárlások és a Dunai Finomító műszaki problémái miatt fogyott el sok helyen az üzemanyag.

Grád Ottó úgy tudja, hogy

hamarosan javulhat a helyzet, mert sikerült kijavítani a Dunai Finomító műszaki hibáját. Így a kapacitás folyamatosan emelkedni fog a következő napokban. Ezt az értesülést a MOL nem erősítette meg, de nem is cáfolta.

A Híradó kérdésére azt írták, napi 24 órában dolgoznak a finomítóban, hogy a jelenlegi 50-55%-os kapacitásról mielőbb visszaálljanak a maximális termelésre.

Az Ásványolaj Szövetség szerint a kiesett importra is szükség lenne, ehhez azonban ki kellene vezetni a hatósági árat.

A kormány a Híradóval annyit közölt, hogy a "hétfőn életbe lépett brüsszeli olajembergó Magyarország kőolajellátását is nehezíti".

Az RTL Híradó riportja:


Link másolása
KÖVESS MINKET: