HÍREK
A Rovatból

Kiderült, mennyivel olcsóbbak az árstopos termékek a magyar Lidlben, mint a szabadpiaci áruk Szlovákiában

A hústermékek esetében például jókora a különbség a két ország között.


Mennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk? Erre kereste a választ a G7, ehhez pedig egy szlovákiai és egy magyar Lidl áruházban végeztek összehasonlítást.

Magyarországon 2021 októberében döntött a kormány az élelmiszerár-stopról, azóta a liszt, a cukor, a napraforgó étolaj, a 2,8 százalékos UHT tej, a csirkemell, a csirkefarhát és a sertéscomb bruttó fogyasztói ára nem emelkedik. Ezek a termékek természetesen sokkal vonzóbbak a vásárlók számára a folyamatosan dráguló helyettesítőknél, ám a nagy kereslet és a limitált kínálat gyakran áruhiányhoz vezet. Ilyen esetben pedig kénytelenek vagyunk megvenni a drágább tejet vagy húst, és összességében nem is biztos, hogy hosszabb távon olcsóbb lesz a vásárlásunk. A G7 ezért most azt is megvizsgálta, hogy mi a különbség a Lidl helyi árképzésében a Magyarországon árstop alá eső termékkörökben. Mint írták, az adatokból természetesen nem derül ki, hogy egy bolt hogyan próbálja ellentételezni az árstop miatti veszteségét, de azt jelezheti, hogy a magyar vásárló a szlovákhoz képest mivel szembesül, ha az árstopos áruhiány miatt helyettesítő terméket vásárol, illetve irányadó lehet arra nézve is, hogy mi lehetne most az árstop nélküli szabadpiaci ár.

A liszt kilója a magyar Lidlben bruttó 149 forint, Szlovákiában viszont 0,79 euró, ami az adatfelvételkor érvényes 404 forintos euró-árfolyammal átszámolva 319 forintnak felel meg. „Ha erről levesszük az áfát, akkor kiderül, hogy a bolt a torzított magyar viszonyok között 117 forint nettó bevételhez jut egy kilogramm liszt után, ám ha ezt Szlovákiában adja el, akkor nettó 266 forintnak megfelelő eurót kap érte. A több mint kétszeres eltérés jól jelzi, hogy mennyire elrugaszkodott a valóságtól a magyar árstop” – írja a portál.

Az olcsó sima liszt alternatívája lehet a rétesliszt, ami Magyarországon 349 forintba kerül, Szlovákiában viszont szintén 0,79 euró, azaz csak 319 forint. A bolt tehát az áfa levonása után a rétesliszten Magyarországon több bevételhez jut, mint Szlovákiában (nettó 275 vs. 266 forint). A tönkölyliszt (amely nem igazi helyettesítője a sima lisztnek) szabadpiaci viszonyok között is olcsóbb nálunk, mivel a magyar bruttó ár jelenleg 459, a szlovákiai pedig 521 forint.

A napraforgó étolaj esetében a Lidl Magyarországon nettó 456 forint bevételhez jut egy liter után, Szlovákiában viszont 896 forintnak megfelelő euróhoz.

A csirkehúsok tekintetében jókora a különbség a két ország között: az árstoppolt magyar áruk durván olcsóbbak, mint a szabadpiaci szlovák megfelelőik. A farhát kilóján a bolt nálunk csak nettó 285 forintot keres, Szlovákiában azonban 731 forintot, a csirkemell legolcsóbb változatán pedig nálunk 1428 forint a nettó bevétel, míg Szlovákiában már 2751.

A portál azt is megjegyzi, hogy

a magyar csirkehús szinte minden esetben jóval olcsóbb (nettó és bruttó értékben is) a szlováknál, csak a felsőcomb drágább nálunk (bruttó 1693 forint Szlovákiában, 1998 forint Magyarországon).

A kristálycukor kilója bruttó 239 forint a befagyasztott áron, Szlovákiában ugyanez 319 forintba kerül. Ha ezt nettóba átszámoljuk, az azt jelenti, hogy kilónként 78 forinttal kevesebb bevétele keletkezik a magyar boltnak, mint a szlováknak. A porcukor kilóján nettó értéken 12, a nádcukron pedig 133 forint többlet van Magyarországon Szlovákiához képest.

A 2,8-as UHT tej literenkénti ára 209 forintra van bebetonozva, a szlovák Lidlben viszont nincs UHT tej, ezért ilyen összehasonlítást nem lehetett végezni. A G7 adatfelvételének időpontjában

minden összehasonlítható tejfajta drágább volt Magyarországon, mint Szlovákiában.

• Az 1,5-ös ESL tej magyar ára 349 forint, szlovák ára viszont csak 303 forintnak megfelelő euró volt. Ezen a terméken nettó 25 forinttal többet kereshet a bolt literenként Magyarországon.

• 3,5 százalék zsírtartalmú ESL tej magyar ára 479 forint, szlovák ára azonban csak 343 forint volt ugyanazon a napon, szeptember közepén. A nettó bevételi többlet literenként 94 forint Magyarországon.

• a PET-palackos tej esetében a nettó bevételi többlet az 1,5-ös tejnél 39 forint literenként nálunk (3,5-ös PET-palackos tejet csak Szlovákiában találtak, Magyarországon nem).

Sertéscombot a magyar Lidlben 1299 forintért is lehet találni, a szlovákban 2218 forintba került kilója.

Nettó árakon számolva a különbség brutális: kilónként 780 forinttal kevesebb bevétele van a magyar Lidlnek.

Az oldalasnál már fordított a helyzet, kilónként 819 forinttal több a nettó bevétel Magyarországon. A lapocka és a karaj azonban Magyarországon olcsóbb, ezeknél a potenciális combhelyettesítőknél nettó 134, illetve 190 forinttal több a bevétel Szlovákiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunetz Zsombor Győrfi Pál menesztéséről: A helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam
Az egészségügyi szakértő Takács Péter volt államtitkár szavaira reagálva azt írta, semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni a szóvivő menesztését. Úgy véli, kommunikációs vezetőként Győrfi Pál nem adott valós tájékoztatást a mentőszolgálat állapotáról a nyilvánosságnak.


Kedden bejelentette az Országos Mentőszolgálat, hogy a szóvivői feladatokat a jövőben Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át, a közismert Győrfi Páltól. Takács Péter volt egészségügyi államtitkár szerdán reagált Győrfi Pál menesztésére, szerinte „nyilvánvalóan nem szakmai okok állnak a háttérben”, és feltette a kérdést

„Miért kell a politikai bosszúhadjáratot bárkire kiterjeszteni, aki az előző kormányok idején is csak a munkáját végezte – tisztességgel, becsülettel, magas színvonalon!?”.

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a volt államtitkár megszólalására válaszul most azt írja, szerint semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni Győrfi Pál menesztését, sokkal inkább egy már régen szükséges váltásnak. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, a szóvivő feladatköre két részre oszlott: az egyik a balesetekről való faarcú beszámoló, a másik a „minden rendben van a Mentőszolgálatnál” mantra ismétlése.

„Ne felejtsük el, hogy például amikor kikértem közérdekű adatigényléssel a mentők kiérkezési idejét – amelyek egy részét a mai napig ki sem adták, például a 90 százalékon belüli kiérkezési arányt –, akkor, amit kiadtak adatot, azt először kinyomtatták az Excel-táblázatból, majd onnan beszkennelték – valószínűleg azért, hogy megnehezítsék az adatok feldolgozását –, végül nagyon rossz minőségű másolatként adták tovább.”

Kunetz hozzátette, hogy Győrfi ez alatt az idő alatt is kommunikációs igazgató volt.

A szakértő úgy látja, a mentőszolgálat jelenlegi állapotáért a „szőnyeg alá söprő mentalitás legalább annyira felelős, mint az egészen elképesztően ostoba és alkalmatlan menedzsment szemlélet”.

„Én Győrfi helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam!”

– jegyezte meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megfigyelők ülnek be a jogi záróvizsgákra az ELTE-n, mert sok panasz érkezett két vizsgáztatóra
Az ELTE jogi kara úgy döntött, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) képviselői megfigyelőként vehetnek részt a polgári jogi záróvizsgákon. Egy hallgatói felmérés szerint ugyanis a végzősök közel 73 százaléka tapasztalt problémát a vizsgán.


A Hallgatói Önkormányzat képviselői megfigyelőként vehetnek részt a további polgári jogi záróvizsgákon az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán.

A kar vezetése azután jutott erre a döntésre, hogy egyeztetett a diákokkal és a hallgatói képviselettel a kiugróan sok panasz miatt, amelyek két vizsgáztató tanárral és a vizsgák légkörével kapcsolatban érkeztek.

Egy végzős hallgatók által készített felmérés szerint a joghallgatók közel 73 százaléka tapasztalt valamilyen problémát az elmúlt években a polgári jogi záróvizsgán. A 85 kitöltő 40 százaléka aránytalanul magas bukási arányt és nem megfelelő vizsgáztatói hozzáállást jelzett, több mint harmaduk pedig a méltányosság hiányát és az átláthatatlan követelményeket kifogásolta – írja a HVG.

A portálhoz eljutott személyes történetek között

volt olyan diák, akit három mondat után buktattak meg, és olyan is, akinek a három tétel helyett csak másfelet engedtek elmondani.

Az egyetem közleményében jelezte, hogy nyitottak a vizsgák légkörét érintő konkrét észrevételekre, és ehhez intézményes fórumot is biztosítanak. A kar dékánja, Somssich Réka azt mondta, hogy a magas bukási arány egyébként önmagában nem számít rendkívülinek.

„A sikertelen eredmények mögött rendszerint indokolt és dokumentált okok állnak”.

A jelenlegi záróvizsga-időszakban a hallgatói jólléti tanácsadótól érkezett is jelzés a vezetés felé.

A szerveződő hallgatók nemrég levelet írtak panaszaikról Lannert Judit oktatási miniszternek és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárnak, de egyelőre nem kaptak választ.

A Hallgatói Önkormányzat kérdőívet hozott létre a panasszal élő végzősöknek.

Közülük sokaknak komoly kellemetlenséget okoz a helyzet, mivel jó tanulmányi eredményük miatt már felvették őket egy munkahelyre, de az előző évek tapasztalatai alapján nem biztosak benne, hogy sikeres vizsgát tesznek

– jegyzi meg a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Nagy Ervin antik bútorokra bukkant irodájában, visszaküldi őket a múzeumba
Az állatitkár szerint az elődje hozatta magának a berendezéseket az Iparművészeti Múzeumból. Azt írta, a fideszes politikusok a „nemzet szolgálatára jelentkeztek, mégis úgy használták a közvagyont, mintha az a sajátjuk lenne”.


Antik bútorokat hozatott magának Nagy Ervin elődje az Iparművészeti Múzeumból – állítja az új kulturális államtitkár, aki egy videót is közölt szóban forgó berendezésekről.

Azt írja „mi egy másfajta kultúrában hiszünk”, ezért ezeket a tárgyakat visszajuttatják az Iparművészeti Múzeumnak.

Nagy Ervin a videóban elmondja, hogy a múzeumban jobb helyen lesznek a tárgyak, hiszen ott megsérülhetnek, és ezeknek a művészi kincseknek amúgy is a köz javát kell szolgálniuk.

Emlékeztet, Tanács Zoltán miniszter korábban kölcsönfestményt küldött vissza a Szépművészetibe.

A kormányépületekbe múzeumokból kölcsönzött műtárgyak ügye még akkor került elő, amikor Magyar Péter az akkori Miniszterelnökség, a Karmelita kolostor bejárása során több értékes műtárgyat talált. Azóta a Tisza-kormány azt kommunikálja, hogy ezeknek a múzeumokban a helyük, és nem minisztériumokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk