HÍREK
A Rovatból

Kiderült, mennyivel olcsóbbak az árstopos termékek a magyar Lidlben, mint a szabadpiaci áruk Szlovákiában

A hústermékek esetében például jókora a különbség a két ország között.


Mennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk? Erre kereste a választ a G7, ehhez pedig egy szlovákiai és egy magyar Lidl áruházban végeztek összehasonlítást.

Magyarországon 2021 októberében döntött a kormány az élelmiszerár-stopról, azóta a liszt, a cukor, a napraforgó étolaj, a 2,8 százalékos UHT tej, a csirkemell, a csirkefarhát és a sertéscomb bruttó fogyasztói ára nem emelkedik. Ezek a termékek természetesen sokkal vonzóbbak a vásárlók számára a folyamatosan dráguló helyettesítőknél, ám a nagy kereslet és a limitált kínálat gyakran áruhiányhoz vezet. Ilyen esetben pedig kénytelenek vagyunk megvenni a drágább tejet vagy húst, és összességében nem is biztos, hogy hosszabb távon olcsóbb lesz a vásárlásunk. A G7 ezért most azt is megvizsgálta, hogy mi a különbség a Lidl helyi árképzésében a Magyarországon árstop alá eső termékkörökben. Mint írták, az adatokból természetesen nem derül ki, hogy egy bolt hogyan próbálja ellentételezni az árstop miatti veszteségét, de azt jelezheti, hogy a magyar vásárló a szlovákhoz képest mivel szembesül, ha az árstopos áruhiány miatt helyettesítő terméket vásárol, illetve irányadó lehet arra nézve is, hogy mi lehetne most az árstop nélküli szabadpiaci ár.

A liszt kilója a magyar Lidlben bruttó 149 forint, Szlovákiában viszont 0,79 euró, ami az adatfelvételkor érvényes 404 forintos euró-árfolyammal átszámolva 319 forintnak felel meg. „Ha erről levesszük az áfát, akkor kiderül, hogy a bolt a torzított magyar viszonyok között 117 forint nettó bevételhez jut egy kilogramm liszt után, ám ha ezt Szlovákiában adja el, akkor nettó 266 forintnak megfelelő eurót kap érte. A több mint kétszeres eltérés jól jelzi, hogy mennyire elrugaszkodott a valóságtól a magyar árstop” – írja a portál.

Az olcsó sima liszt alternatívája lehet a rétesliszt, ami Magyarországon 349 forintba kerül, Szlovákiában viszont szintén 0,79 euró, azaz csak 319 forint. A bolt tehát az áfa levonása után a rétesliszten Magyarországon több bevételhez jut, mint Szlovákiában (nettó 275 vs. 266 forint). A tönkölyliszt (amely nem igazi helyettesítője a sima lisztnek) szabadpiaci viszonyok között is olcsóbb nálunk, mivel a magyar bruttó ár jelenleg 459, a szlovákiai pedig 521 forint.

A napraforgó étolaj esetében a Lidl Magyarországon nettó 456 forint bevételhez jut egy liter után, Szlovákiában viszont 896 forintnak megfelelő euróhoz.

A csirkehúsok tekintetében jókora a különbség a két ország között: az árstoppolt magyar áruk durván olcsóbbak, mint a szabadpiaci szlovák megfelelőik. A farhát kilóján a bolt nálunk csak nettó 285 forintot keres, Szlovákiában azonban 731 forintot, a csirkemell legolcsóbb változatán pedig nálunk 1428 forint a nettó bevétel, míg Szlovákiában már 2751.

A portál azt is megjegyzi, hogy

a magyar csirkehús szinte minden esetben jóval olcsóbb (nettó és bruttó értékben is) a szlováknál, csak a felsőcomb drágább nálunk (bruttó 1693 forint Szlovákiában, 1998 forint Magyarországon).

A kristálycukor kilója bruttó 239 forint a befagyasztott áron, Szlovákiában ugyanez 319 forintba kerül. Ha ezt nettóba átszámoljuk, az azt jelenti, hogy kilónként 78 forinttal kevesebb bevétele keletkezik a magyar boltnak, mint a szlováknak. A porcukor kilóján nettó értéken 12, a nádcukron pedig 133 forint többlet van Magyarországon Szlovákiához képest.

A 2,8-as UHT tej literenkénti ára 209 forintra van bebetonozva, a szlovák Lidlben viszont nincs UHT tej, ezért ilyen összehasonlítást nem lehetett végezni. A G7 adatfelvételének időpontjában

minden összehasonlítható tejfajta drágább volt Magyarországon, mint Szlovákiában.

• Az 1,5-ös ESL tej magyar ára 349 forint, szlovák ára viszont csak 303 forintnak megfelelő euró volt. Ezen a terméken nettó 25 forinttal többet kereshet a bolt literenként Magyarországon.

• 3,5 százalék zsírtartalmú ESL tej magyar ára 479 forint, szlovák ára azonban csak 343 forint volt ugyanazon a napon, szeptember közepén. A nettó bevételi többlet literenként 94 forint Magyarországon.

• a PET-palackos tej esetében a nettó bevételi többlet az 1,5-ös tejnél 39 forint literenként nálunk (3,5-ös PET-palackos tejet csak Szlovákiában találtak, Magyarországon nem).

Sertéscombot a magyar Lidlben 1299 forintért is lehet találni, a szlovákban 2218 forintba került kilója.

Nettó árakon számolva a különbség brutális: kilónként 780 forinttal kevesebb bevétele van a magyar Lidlnek.

Az oldalasnál már fordított a helyzet, kilónként 819 forinttal több a nettó bevétel Magyarországon. A lapocka és a karaj azonban Magyarországon olcsóbb, ezeknél a potenciális combhelyettesítőknél nettó 134, illetve 190 forinttal több a bevétel Szlovákiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó a Putyin-Orbán találkozó tolmácshibáiról: A miniszterelnököt sem lehet eladni, nem volt ezzel semmi probléma
Az orosz elnök a nézetkülönbségeket hangsúlyozta, a magyar nézők mégis sikerekről hallottak. A külügyminiszter szerint ezzel minden rendben, ám a felvételek másról árulkodnak.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. december 01.



„Nem volt ezzel semmi probléma” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Igazság órája YouTube-műsorban arról a tolmácsolási hibák okozta botrányról, ami Orbán Viktor múlt pénteki moszkvai látogatása után robbant ki.

A miniszterelnök november 28-i találkozóján a tolmács több alkalommal is mást fordított, mint amit Vlagyimir Putyin orosz elnök mondott. Az ügyről Németh Balázs kérdezte Szijjártót. A műsorvezető arra volt kíváncsi, hogy a tolmáccsal kapcsolatos ügyről „érdemes-e beszélni, vagy azt megfejteni, hogy ott pontosan mi történt?”

„Azért nem érdemes megfejteni, mert csapatmunka. Én is tudok segíteni, ha az orosz nyelvről van szó, és szoktam is segíteni a miniszterelnöknek. A miniszterelnököt sem lehet eladni, nem volt ezzel semmi probléma” – reagált Szijjártó.

Független sajtótermékek részletes elemzései szerint a fordítás során több fontos részlet is megváltozott vagy kimaradt. Putyin eredeti mondata, miszerint „Nézeteink… nem feltétlenül esnek egybe”, a magyar fordításban úgy hangzott el, hogy „Az együttműködésünk… jól működik”.

A tolmács emellett kihagyta a kétoldalú áruforgalomra vonatkozó konkrét számokat, és tompította Putyin arra vonatkozó utalását is, hogy a feleknek „kérdéseket és problémákat” is meg kell vitatniuk.

Az esetről szombaton Nyíregyházán Menczer Tamást is megkérdezték. A Fidesz kommunikációs igazgatója azt mondta: „Megkérdeztem, mi történt, azt mondták, nem hallotta jól, amit az orosz elnök mondott. Az is lehet, ami minden emberrel előfordulhat, hogy rossz napja volt”.

A szóban forgó tolmács régóta dolgozik magas szintű kormányzati eseményeken, és megbízható szereplőnek tartják: részt vett már korábbi Orbán–Putyin találkozókon és Gorbacsov temetésén is - emlékeztet a 444.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Nem leszünk statiszták a kormány politikai cirkuszában!” – a TISZA bojkottálja a rendkívüli közgyűlést, Vitézy Dávidék szerint színház az egész, de bemennek
Míg a TISZA Párt zsarolásról beszél, a Podmaniczy Mozgalom bemegy az ülésre, de az esti tüntetést kihagyja. Szerintük az már nem Budapestről, hanem a főpolgármester túléléséről szól.


A kelenföldi buszgarázs ad otthont Budapest mai rendkívüli közgyűlésének, ahol a tét nem kevesebb, mint hogy a főváros hivatalosan is kimondja-e a fizetésképtelenségét. Miközben a kormány erre a lépésre várva lengetett be egy lehetséges mentőcsomagot, a TISZA Párt bojkottál, a Podmaniczy Mozgalom viszont bemegy, ám „politikai színháznak” tartja az egészet.

Az előzmény, hogy Gulyás Gergely miniszter közölte: a kormány akár csődsegély, akár más mentőcsomag formájában kész segíteni a városnak, ha a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is megállapítja Budapest fizetésképtelenségét. A budapesti Fidesz-frakció is szeretné kimondatni a főváros fizetésképtelenségét.

Erre reagálva hívott össze Karácsony Gergely főpolgármester hétfő délutánra rendkívüli közgyűlést, ahol egy korábban már megszavazott javaslat megerősítését kéri.

Az előterjesztés lényege, hogy az Állami Számvevőszék megállapítására hivatkozva rögzítsék: a főváros anyagi gondjai részben a megnövekedett költségvetési befizetésekből fakadnak. A város likviditási nehézségei pedig olyannyira súlyosbodtak, hogy már a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet.

A TISZA fővárosi frakciója nem tervezi, hogy elmegy a közgyűlésre – írta a pártra hivatkozva a 24.hu. Közleményük szerint Budapest nem csődben lévő, hanem zsarolt város. „Nem leszünk statiszták a kormány politikai cirkuszában!” – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy „a rendkívüli közgyűlés nem a felelős válságkezelésről szól, hanem arról, hogy ki az, aki szereplője kíván lenni a kormányzat politikai színdarabjának.

„A Tisza nem vesz részt a zsarolási cirkuszban, éppen ezért a rendkívüli közgyűlésen sem veszünk részt, hiszen az nem a megoldásról fog szólni. Felszólítjuk a főpolgármestert, hogy vonja vissza az előterjesztését, és ne engedjen teret ennek a színjátéknak, még kevésbé annak, hogy az állampárti frakció csődbe vigye Budapestet!”

Vitézy Dávid, a Podmaniczy Mozgalom frakcióvezetője ezzel szemben jelezte: ők részt vesznek az ülésen, de „ócska és káros politikai színháznak” tartják a benyújtott javaslatokat, mindkét oldalról.

„Karácsony a kormány kérésére összehívta ezt a felesleges közgyűlést, majd azt javasolja, hogy a Közgyűlés »üdvözölje« a kormány bölcs döntéseit – miközben a Facebookon hergeli az embereket” – reagált Vitézy.

A frakcióvezető szerint Budapest ezzel besétál a kormány által állított csapdába.

A Karácsony által a Karmelita elé meghirdetett esti tüntetésre sem mennek el, mert az szerintük nem Budapestről, hanem a főpolgármester személyes túléléséről szól.

Az Állami Számvevőszék egy szeptemberi jelentésében már jelezte, hogy a főváros likviditási gondjai idén súlyosbodtak, és intézkedések nélkül az év végéig fizetésképtelenség is bekövetkezhet, ami a közfeladat-ellátást veszélyezteti. A rendkívüli ülés ma délután 17 órakor kezdődik a buszgarázsban, az azt követő tüntetést pedig estére hirdette meg a főpolgármester a Karmelita elé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fordulat a lakáspiacon: bezuhant a kereslet, de közben 32 ezer új ingatlant hirdettek meg novemberben
Brutális, 15 százalékkal csökkent a kereslet egy év alatt, miközben dőlnek a piacra az új hirdetések. A vevők most diktálhatnak, az árak emelkedése is megállhat.


Novemberben érezhetően megfordult a széljárás a hazai lakáspiacon: miközben az eladók egyre bátrabban hirdetnek, a vevők visszavettek a tempóból. Az eladó lakóingatlanok iránti telefonos érdeklődések száma a hónapban meghaladta a 260 ezret, ami ugyan jelentős aktivitást mutat, de elmarad az októberi szinttől 7 százalékkal, az egy évvel korábbitól pedig 15 százalékkal.

Ezzel párhuzamosan a teljes aktív kínálat november végére több mint 140 ezer eladó lakóingatlan-hirdetésre duzzadt, ami 1,5 százalékkal magasabb a tavalyi szintnél. A hónap során közel 32 ezer új hirdetés került fel a piacra.

A kereslet visszaesésének hátterében több tényező áll. Az év vége hagyományosan csendesebb időszak, másrészt a bázis is magas volt: 2024 novemberében a lakossági befektetők egy jelentős csoportja az állampapírpiacról váltott ingatlanra, ami akkor hirtelen megugrasztotta a keresletet. A kivárás is szerepet játszik, sokan várják a 2026 februárjától elérhető, új építésű lakásokra is felvehető 3 százalékos, támogatott hitel további részleteit.

Miközben a vevők egy része kivár, az eladói oldalon éppen ellentétes folyamat zajlik.

Az Otthon Start program miatt szeptember óta tízezres nagyságrendben piacra lépő elsőlakás-vásárlók ugyanis láncreakciót indítottak el.

Az ő költözési szándékuk miatt egyre többen hirdetik meg meglévő ingatlanukat, hogy egy nagyobba vagy egy másik városba költözzenek. Ennek eredményeként az augusztus végi, nagyjából 131 ezer darabos aktív hirdetési állomány három hónap alatt folyamatosan nőve átlépte a 140 ezres határt.

A kereslet és a kínálat ellentétes mozgása már az árakon is látszik. Az Ingatlan.com lakásárindexe szerint már októberben is érezhetően mérséklődött a drágulás üteme: országosan és Budapesten is 1,5 százalékos volt a havi áremelkedés, ami elmarad a szeptemberi 2,8 százalékos dinamikától. „Az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a lakásárak alkalmazkodnak a kereslet és kínálat új egyensúlyához” – mondta Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője egy korábbi elemzésben.

A piacot mozgató Otthon Start program hatása régiónként eltérő képet mutat.

Budapest maradt a piac súlypontja, ahol a vevőjelöltek 60 százalékban a program feltételeinek megfelelő ingatlanokat keresték novemberben.

Pest vármegyében összpontosult a teljes országos kereslet 15 százaléka, és ott az Otthon Start-kompatibilis ingatlanok aránya a kereséseken belül 87 százalék volt. Egyes megyékben ez az arány még kiugróbb: Hajdú-Biharban 92, Fejérben 96, Győr-Moson-Sopronban pedig 95 százalékot tett ki.

A szakértők szerint a jelenlegi csendesebb időszakot januárban ismét élénkülés követheti, amit a közszolgálati dolgozóknak ígért egyszeri, 1 millió forintos, vissza nem térítendő támogatás is fűthet. Az új építésű lakások piacán a 2026 februárjától elérhető 3 százalékos hitel hozhat élénkülést, amely a fejlesztői előértékesítéseket pörgetheti fel. „tervezőasztal mellől is lecsaphatnak az új építésű lakásokra a 3 százalékos hitel segítségével” – áll az Ingatlan.com közleményében.

Via Portfolio


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
25 büfét bezártak az országos gyrosrazzia után: 1300 kiló lejárt vagy nyomon követhetetlen ételt találtak
A hatóságok 350 helyet néztek át, és 85 esetben indítottak eljárást. Eddig több mint 17 millió forint bírságot szabtak ki a szabálytalanul működő büfékre.
DKA – Fotó: NKFH - szmo.hu
2025. december 01.



Súlyos higiéniai problémák, ideiglenesen bezárt éttermek és több mint egy tonna, forgalomból kivont élelmiszer – ez a mérlege annak az országos ellenőrzés-sorozatnak, amelyet a gyrost árusító helyeken tartottak az elmúlt hetekben. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság a kormányhivatalokkal közösen 350 büfét és éttermet vizsgált meg, és 85 esetben indítottak eljárást – derül ki a hatóság honlapján közzétett közleményből.

Eddig több mint 17 millió forint bírságot szabtak ki, de több eljárás még folyamatban van.

A vizsgálatot a korábbi negatív tapasztalatok miatt, a fogyasztók védelme és az élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentése érdekében rendelték el.

A hatóságok 25 vendéglátóhely működését függesztették fel ideiglenesen súlyos higiéniai szabálytalanságok miatt. Ezeken a helyeken az ellenőrök túlzott zsúfoltságot, valamint erősen szennyezett hűtő- és munkafelületeket találtak. Összesen 197 tételnyi, mintegy 1300 kilogramm élelmiszert vontak ki a forgalomból, mert az vagy nyomon követhetetlen volt, vagy jelölési hibákkal rendelkezett, vagy lejárt a szavatossági ideje.

A leggyakoribb, az esetek 35 százalékában feltárt probléma a higiéniai előírások megszegése volt. Jellemző hiányosságként említik a megfelelő kézmosási lehetőség és a kézfertőtlenítő hiányát. Sok helyen nem volt külön előkészítő helyiség, vagy az túl kicsi volt a biztonságos munkához, ennek ellenére saját nyársat készítettek, és tisztítatlan zöldségeket használtak fel. Mindez ahhoz vezetett, hogy

az eszközök keveredtek a nyers hús és a kész ételek előkészítése során, sőt, több esetben fertőtlenítő hatású mosogatószer sem állt rendelkezésre.

A hatóságok azt is megállapították, hogy a dolgozók 24 százaléka nem rendelkezett érvényes egészségügyi könyvvel. Emellett a vizsgált létesítmények 17 százalékában nem tüntették fel megfelelően az allergéneket, az alapanyagok és a készételek nyomonkövetése pedig az egységek 15 százalékában nem volt biztosított.

A mostani akció előtt, november 20-án a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy budapesti gyrosnyárs-alapanyagüzem működését azonnali hatállyal felfüggesztette, és egy Pest vármegyei darabolóüzemben is megtiltotta a munkavégzést. Az ottani ellenőrzések során a két helyszínen összesen mintegy 8500 kilogramm élelmiszert vontak ki a forgalomból vagy vettek zár alá. A Nébih már a nyári, célzott vizsgálatai során is kimutatott több előállítónál Salmonella baktériumot baromfitermékekben. A mostani gyrosrazzia egybeesik a Nébih által irányított, december végéig tartó téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzésekkel.

A hatóságok közlése szerint a fogyasztóvédelem és az élelmiszerbiztonság érdekében a hasonló ellenőrzések a jövőben is folyamatosak lesznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: