HÍREK
A Rovatból

Kiderült: még 65 ezer vendégmunkás jöhet Magyarországra

Néhány munkakörből kizárták a harmadik országbeli állampolgárokat, így nem lehetnek például ipari alpinisták, fényképészek vagy felvonószerelő.


2024-ben 65 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát a kormány. Ezen kívül meghatározza azt a mintegy 300 foglalkozást, amelyekben vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel nem foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Kiemelték, Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni.

A közleményben kitértek arra, hogy a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számát immár két évtizede kvóta szabályozza, amelynek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kvóta maximális értéke 81 ezer lehetne 2024-ben, azonban a kormány szem előtt tartva a magyar munkahelyek védelmét arról döntött, hogy 2024-ben is az elméleti maximumtól lényegesen alacsonyabb számban, 65 ezerben határozza meg a kvóta felső határát.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza, hogy a maximális értéket a harmadik országból érkező munkavállalók száma az elmúlt években egyszer sem haladta meg, 2023-ban mindössze 39 ezer engedély kiadására került sor, továbbá minden esetben szigorú idegenrendészeti ellenőrzésen esnek át az érintettek.

A kormány döntése szerint mintegy 300 foglalkozás esetében kerültek kizárásra a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel érkező, harmadik országbeli állampolgárok. Ilyen munkakörök például a következők: tetőfedő, ipari alpinista, szerszámkészítő, kulturális szervező, jogi asszisztens, fényképész, szőlő- és gyümölcstermesztő, felvonószerelő.

A lista is azt garantálja, hogy a vendégmunkások egyetlen egy esetben se vehessék el a magyarok elől a munkát – tájékoztatott az NGM.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint 5 millió forinttal ugrottak a beérkezett támogatásaik, miután Menczer Tamás komolyan beleállt Pécsen
Azt üzente Orbán Viktornak, hogy „az öngól is gól”. Állítása szerint olyan is volt, aki Menczer miatt fideszesből TISZA pártos lett.


Talán már nincs ember, aki ne tudná, hogy egymásnak feszült tegnap Menczer Tamás és Magyar Péter. A TISZA Párt elnökének (egyébként meghiúsult) pécsi gyermekotthon-látogatásán megjelenő Menczer stílusát sokan kritizálták és parodizálták, de most Magyar Péter egy számukra pozitív hozadékról is beszámolt.

Az ellenzéki politikus azt állítja, hogy meglódult az adakozási kedv és nőtt az érdeklődés is pártjuk iránt a keddi Menczer-Magyar csörte után. Úgy fogalmaz:

„Köszönjük Orbán Viktor kocsmatöltelék kommunikációs igazgatójának, hogy a pécsi gyermekotthon előtti vállalhatatlan ordítozásának köszönhetően egy nap alatt:

  • több, mint ötmillió forint értékben érkeztek egyedi támogatások a Tisza Párthoz;
  • 200-an iratkoztak fel rendszeres támogatónak a rendszerváltó kártyára;
  • megnőtt a TISZA Párt webshopjának a forgalma;
  • több, mint 200 példányt vásároltak a Magyarország felébredt - Tégláról téglára című könyvünkből;
  • több ezerrel nőtt a követőim száma a közösségi méda platformokon;
  • sok tősgyökeres fideszes család jelezte, hogy Menczer tegnapi performansza volt az utolsó csepp a pohárban és 2026-ban biztosan a TISZA Pártra szavaznak.

Hozzáteszi:

„Miniszterelnök úr, csak hogy ön is megértse a tegnapi tettük eredményét: az öngól is gól”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A Magyar-Menczer szópárbajt a Kónya-Pető vitával hasonlította össze egy videóban Somogyi Zoltán
Kónya Imre és Pető Iván 1991-ben még egészen más dolgokon és máshogyan vitázott, mint 2024-ben Magyar Péter és Menczer Tamás. Persze a szituáció is más, de az összehasonlítás így is izgalmas.


Somogyi Zoltán egy réges-régi, ma már történelmi felvétel alapján próbálja meg bemutatni a magyar közéleti-politikai kommunikációs kultúra változását a rendszerváltás óta.

Ehhez az idősebbeknek még talán ismerősnek csengő Kónya-Pető-vita felvételeihez fordul a lapunknak is gyakran nyilatkozó szociológus. Az akkori két legnagyobb párt, a konzervatív MDF és a liberális SZDSZ prominens politikusainak beszélgetését azóta is sokan sok szempontból elemezték.

Kónya Imre és Pető Iván (a felvétel készítésekor mindketten pártjuk frakcióvezetői) olyan dolgokról beszélnek, mint történelmi igazságszolgáltatás vagy az értelmiség és különböző értelmiségi foglalkozások szerepe a politikai és közéletben. A közönségnek is kérdezési lehetőséget biztosító rendezvényen Kónya kifejti, hogy

azért nem érzi jól magát, mert politikai ellenfelét(!) gyakran nem hallgatják végig, és közbekiabálásokkal próbálják elhallgattatni.

A videóba folyamatosan bevágják a tegnapi "vita" részleteit, amiben a Magyar Pétertől néhány méterre megálló Menczer Tamás folyamatosan „kicsizi” politikai ellenfelét, többször teszi fel neki azt a kérdést, hogy „csak ennyit tudsz?!”, egy ponton pedig egykori párkapcsolatait, sőt gyerekével való viszonyát próbálja az orra alá dörgölni. Magyar Péter válaszul gyakran tesz megjegyzést a kormánypárti politikus szájszagára és fogai állapotára.

Természetesen egy rendezett vitaszituáció minden esetben más, mint egy spontán utcai találkozó, de így sem tanulságoktól mentes megnézni a videómontázst, amihez Somogyi annyit írt: „A hátramenetről egy gyors összehasonlítás, miközben 1991-ben az egy nagyon éles vita volt, kérdező közönség előtt természetesen, egymással leülve, a kommunista gyilkosokról és az igazságtétel lehetőségéről vitatkozva…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár János nekiment a szegedi egyetemnek a harmadik Tisza-híd miatt, most megszólalt a kancellár
A miniszter arról beszélt, az egyetem lehet az akadálya annak, hogy a városban felépítsék az új hidat. A kancellár szerint azonban ők sosem gátolták ezt.


„A Szegedi Tudományegyetem soha nem gátolta az új tiszai híd megépítését, ez minden szegedi polgár érdeke” – jelentette ki az Indexnek Fendler Judit, a Szegedi Tudomány Egyetem kancellárja. Korábban Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter arra utalt, az egyetem lehet az akadálya annak, hogy a városban felépítsék a harmadik Tisza-hidat.

Lázár még november közepén látogatott Szegedre, hogy tárgyaljon Botka László polgármesterrel – többek között – a város harmadik hídjának építéséről.

A találkozón a miniszter azt mondta, hogy a híd építését az SZTE-vel való tárgyalások is döntően befolyásolják, hiszen a nyomvonal érinti az egyetem hőközpontját is.

Lázár akkor azt is hozzátette, hogy ez az első lépés, és azt is hozzátette: amíg az egyetem ezt nem fogadja el, addig nehéz továbblépni.

Az egyetem kancellárja azonban most az Indexnek arról beszélt, hogy ők soha nem gátolták a híd építését. Fendler Judit szerint már 2021-ben kezdeményezték az egyeztetést ebben a tárgyban, hiszen egyértelmű, hogy a híd építésének része az egyetem kieső funkcióinak pótlása.

Örömmel fogadtuk, hogy múlt héten leülhettünk tárgyalni az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) képviselőivel, nagyon konstruktív egyeztetés zajlott

– fogalmazott a kancellár. Azt is hozzátette, hogy a végleges nyomvonal a Déli Klinikapark területén több egyetemi épületet érint, ilyen például a klinikák hőközpontja, a veszélyeshulladék-égető és a Biobank.

„Mivel a Klinikai Központ nemzeti létfontosságú rendszerelemnek minősül, a folyamatos működést és az ahhoz szükséges szolgáltatásokat biztosítani kell. A kieső funkciókat először pótolni szükséges, és utána lehet elbontani azokat. Az ÉKM elkészít egy koncepciótervet az egyetem segítségével és a kuratórium jóváhagyásával, annak mentén elindulnak a tervezések, majd a kivitelezés és az üzembe helyezés” – tette hozzá az egyetemi vezető.

Lázár János szerint a kormánynak a 2026-os országgyűlési választások előtt kell döntenie arról, hogy lesz-e pénz a híd megépítésére. Mindenesetre a minisztérium közlése szerint az építési engedélyek már megvannak a kiviteli tervekkel együtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely nem árulta el, hogy Menczert a Fidesz küldte rá Magyar Péterre, vagy magánakció volt
Arról kérdezték a miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy mit szól a pécsi gyermekotthon előtt lejátszódott jelenetekhez.


Menczer Tamás úgy viselkedett, mint ahogy 60 felett az akadémián szokás - ezt mondta Gulyás Gergely a Fidesz kommunikációs igazgatójának keddi produkciójára. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a Tisza Párt megjelenésével újfajta verbális durvaság jelent meg a közéletben.

Magyar kedden reggel sikertelenül próbált bejutni a pécsi gyermekotthonba, ahol váratlanul felbukkant Menczer Tamás is.

A kommunikációs igazgató folyamatosan néhány centis közelségből, hangosan és tegezve beszélt Magyar Péterhez. Többször is „kicsinek” szólította, és azzal vádolta, hogy erőszakos volt a párjaival, gyerekei pedig nem állnak szóba vele.

Magyar ezt kikérte magának, és a szájszagával és az erőszakosságával vágott vissza a kormánypárti politikusnak.

Gulyás Gergelyt szerdán arról kérdezték, hogy mit szól ahhoz, ami kedden Magyar és Menczer között történt?

„Azt tudom mondani Menczer Tamás képviselőtársam fellépéséről, hogy úgy viselkedett, ahogy 60 fölött az akadémián szokás, ahhoz képest, ahogy Magyar Péter viselkedik másokkal”

- mondta a miniszter. Azt is megkérdezték tőle, hogy Menczert a Fidesz küldte oda, vagy magánakció volt-e. A miniszter azonban azzal hárított, hogy erről Menczer Tamást kell megkérdezni.

Gulyás szerint régi vita, hogy a képviselőknek hogy kellene viselkedniük, de ő agressziót csak Magyar Péter részéről látott.


Link másolása
KÖVESS MINKET: