A 103 évesen elhunyt Nemzet Sportolójának utolsó mondatáról a család egy jó barátja mesélt. Keleti még puszit is szeretett volna adni szeretteinek, de ezt a szigorú kórházi szabályok nem engedték meg.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, életének 104. évében a budapesti Honvédkórházban csütörtök hajnalban elhunyt Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász. Minden idők legidősebb olmipiai bajnokát a múlt héten kritikus állapotban kellett kórházba szállítani, és bár a hét elején némileg javult az állapota, szervezete végül feladta a harcot.
„Már tegnap délután sejtettük, Rafaellel [Keleti Ágnes fiával – a szerk.], hogy talán most láthatjuk édesanyját utoljára életben” – mondta el a BlikknekRóth Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Birkózók Szövetségének fotósa. Hozzátette:
„Szilveszterkor még ott álltunk az ágya mellett, ránk nézett és búcsúzóul annyit mondott: „Köszönöm, hogy itt vagytok!” Akkor még nem tudtuk, hogy ezek voltak az utolsó szavai.”
„Elmosolyodott, majd puszit szeretett volna nekünk adni, de a szigorú előírások miatt, félve a fertőzésveszélytől, ezt nem fogadhattuk el. Aztán az újév első napját végig aludta, amikor beszéltünk az orvosokkal. Elmondták, hogy Ági néni állapota rosszabbodott, és az értékei folyamatosan romlottak, végül január 2-án hajnalban, megbékélve mindennel, elengedte az életet, és nyugodtan hajtotta fejét örök nyugalomra” – mesélte a család barátja.
Róth, aki már gyerekkorában felnézett a legendás tornászra, elmondta: 2012-ben találkozott először a sportolóval. „Érdekes kötelék lett a miénk. Először a nevébe szerettem bele, mert a családunkban kivétel nélkül minden hölgyet Ágnesnek hívtak, aztán a sportteljesítményébe, és összekötött minket a zsidóságunk is, amiről nagyon sokat mesélt nekem. A londoni olimpia előtt találkoztunk először, onnantól kezdve segítettem médiamegjelenéseit, hiszen Izraelből Budapestre költözött, és a könyve publiklásában is támogattam. Rendkívül gondoskodó ember volt, és annak ellenére, hogy milyen meghurcoltatásokat kellett végigszenvednie, a jókedve mindig megmaradt” – emlékezett vissza a fotós barát.
Keleti Ágnes az 1952-es helsinki olimpián a talaj bajnoka volt, ezenkívül egy ezüst- és két bronzérmet nyert. 1954-ben felemás korláton világbajnokságot nyert, majd 1956-ban három szeren (talaj, gerenda, felemás korlát) és a kéziszercsapatban nyert aranyérmet.
A Nemzet Sportolója 2019m óta a legidősebb élő olimpiai bajnok volt, január 9-én töltötte volna be 104. életévét.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, életének 104. évében a budapesti Honvédkórházban csütörtök hajnalban elhunyt Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász. Minden idők legidősebb olmipiai bajnokát a múlt héten kritikus állapotban kellett kórházba szállítani, és bár a hét elején némileg javult az állapota, szervezete végül feladta a harcot.
„Már tegnap délután sejtettük, Rafaellel [Keleti Ágnes fiával – a szerk.], hogy talán most láthatjuk édesanyját utoljára életben” – mondta el a BlikknekRóth Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Birkózók Szövetségének fotósa. Hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Minden idők egyik legrövidebb Magyar Közlönye jelent meg szerda este, amely a címlappal együtt mindössze két oldalból állt. A 444.hu által kiszúrt,
szokatlanul vékony kiadvány egyetlen, de annál fontosabb kormányhatározatot tartalmaz, amely hivatalossá tette Magyarország csatlakozási szándékát Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához.
A dokumentum címe: „A Kormány 1008/2026. (I. 21.) Korm. határozata a Béke Tanács Alapokmánya szövegének végleges megállapításáról”. A szöveg szerint a kormány egyetért a testület alapokmányával, és elfogadja az annak kihirdetéséről szóló törvénytervezetet is.
A határozat legfontosabb pontja egyértelműen fogalmaz a pénzügyekről, kimondva, hogy „az Alapokmányhoz való csatlakozás pénzügyi kötelezettségvállalással nem jár”.
Ez az állítás azért bír kiemelt jelentőséggel, mert több amerikai és izraeli forrás is arról számolt be, hogy a testület állandó tagságához egy egymilliárd dolláros hozzájárulás is társulhat. A magyar kormányhatározat ezzel szemben azt rögzíti, hogy a belépésnek nincsenek anyagi feltételei.
A Béketanács Donald Trump kezdeményezése, amely eredetileg a gázai tűzszünet felügyeletére jött volna létre, de mandátuma mára globális konfliktuskezeléssé szélesedett. A Kreml szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök is meghívást kapott a testületbe, amit Trump szerint el is fogadott.
A magyar kormány a béke melletti elköteleződésként kommunikálja a lépést, Orbán Viktor miniszterelnök pedig korábban megtisztelőnek nevezte a felkérést. A kritikusok ugyanakkor aggályosnak tartják Putyin bevonását, és attól tartanak, hogy a testület megkerülheti vagy gyengítheti az ENSZ-t, miközben túlzott kontrollt biztosít Trumpnak. A következő lépésként a kormány az Országgyűlés elé terjeszti a csatlakozásról szóló törvényt.
Minden idők egyik legrövidebb Magyar Közlönye jelent meg szerda este, amely a címlappal együtt mindössze két oldalból állt. A 444.hu által kiszúrt,
szokatlanul vékony kiadvány egyetlen, de annál fontosabb kormányhatározatot tartalmaz, amely hivatalossá tette Magyarország csatlakozási szándékát Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához.
A dokumentum címe: „A Kormány 1008/2026. (I. 21.) Korm. határozata a Béke Tanács Alapokmánya szövegének végleges megállapításáról”. A szöveg szerint a kormány egyetért a testület alapokmányával, és elfogadja az annak kihirdetéséről szóló törvénytervezetet is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Magyarország újabb példátlan bravúrt hajt végre” – írta csütörtök reggel Facebook-oldalán Orbán Viktor. A miniszterelnök a kormány szerdai döntését ismertetve arról írt, hogy kisegítik a családokat a szélsőséges, hideg időjárás okozta, általa nyomasztónak nevezett gazdasági teher alól.
A kormányfő még tegnap jelentette be, hogy a hideg miatt jelentős januári többlet gázfogyasztás költségeit a kormány átvállalja.
„Így a hideg január rezsiszámlái nem lesznek magasabbak, mint a decemberi számlák voltak. Ugyanezt tesszük a távhő esetében, és továbbra is biztosítjuk a szociális tűzifát a rászorulók számára”
Azt is írta: „veszélyes világban élünk, ezért a biztonság a legfontosabb. Biztonság a nemzetközi politikában, biztonság Magyarországon, biztonság a munkahelyen és biztonság otthon. Biztonság nélkül nincs fejlődés és nem érhetjük el céljainkat. Se a személyes, se az ország nagy, közös céljait. A Fidesz a biztos választás!”
A rezsistop részletszabályait a délelőtt 10 órakor kezdődő kormányinfóra ígérték. Az állami MVM jelezte, hogy a döntésig felfüggesztette a számlák kiküldését.
A bejelentésre az ellenzéki pártok is reagáltak: a DK és a TISZA Párt a kedvezményes mennyiség emelését és célzott támogatásokat sürgetett. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány döntését védve vitatta, hogy az ellenzéki javaslatok a rászorulókon segítenének.
„Magyarország újabb példátlan bravúrt hajt végre” – írta csütörtök reggel Facebook-oldalán Orbán Viktor. A miniszterelnök a kormány szerdai döntését ismertetve arról írt, hogy kisegítik a családokat a szélsőséges, hideg időjárás okozta, általa nyomasztónak nevezett gazdasági teher alól.
A kormányfő még tegnap jelentette be, hogy a hideg miatt jelentős januári többlet gázfogyasztás költségeit a kormány átvállalja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezek az országok csatlakoztak eddig Trump Béketanácsához – Az elnök már Putyinról is beszélt, de a Kreml gyorsan helyesbített
„Meghívtuk, elfogadta” – mondta Trump arról, hogy Putyin is elfogadta a meghívást, a Kreml azonban tisztázta a helyzetet. Mutatjuk a listát azokról az országokról, amelyek eddig jelezték csatlakozási szándékukat.
Újabb hét ország, köztük Szaúd-Arábia, Törökország és Egyiptom jelezte, hogy csatlakozik Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához, amelyhez Izrael már korábban nyilvánosan csatlakozott – írta a BBC.
Trump szerdán a svájci Világgazdasági Fórumon azt is bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök is elfogadta a meghívást.
„Meghívtuk, elfogadta. Sokan elfogadták” – mondta Trump. A Kreml azonban gyorsan reagált: a Reuters jelentése szerint a meghívást még tanulmányozzák, de Oroszország kész 1 milliárd dollárt biztosítani befagyasztott vagyonából, és a testületet főként a Közel-Keleten tartja fontosnak.
Egy kiszivárgott dokumentum szerint a Béketanács alapszabálya akkor lép hatályba, ha három állam hivatalosan is elismeri annak kötelező érvényét. A tagállamok megújítható, hároméves mandátumot kapnának, míg azok, akik 1 milliárd dollárral járulnak hozzá a működéshez, állandó helyet szerezhetnek. Az alapszabály a testületet nemzetközi jogi felhatalmazással rendelkező békeépítő szervezetként határozza meg. Az elnöki tisztséget Trump töltené be, aki egyben az Egyesült Államok képviselője is lenne. Az ő hatáskörébe tartozna a Végrehajtó Testület tagjainak kinevezése és a testület alárendelt szerveinek létrehozása vagy feloszlatása.
A csatlakozási szándékukat már korábban jelezte Magyarország mellett az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Marokkó és Vietnam is. Kanada és az Egyesült Királyság egyelőre nem reagált a meghívásra. A Vatikán megerősítette, hogy a pápa megkapta a felkérést, de időre van szüksége a döntéshez. Robert Golob szlovén miniszterelnök ugyanakkor visszautasította a meghívást, mert szerinte a testület „veszélyesen beleavatkozik a tágabb nemzetközi rendbe”.
Bár eredetileg úgy vélték, a tanács célja az Izrael és a Hamász közötti, két éve tartó gázai háború lezárása és az újjáépítés felügyelete, a javasolt alapszabály nem említi a palesztin területet, és úgy tűnik, az ENSZ egyes funkcióinak kiváltására tervezték.
A most csatlakozó muszlim többségű országok – Szaúd-Arábia, Törökország, Egyiptom, Jordánia, Indonézia, Pakisztán és Katar – ugyanakkor azt közölték, hogy támogatják a gázai tartós tűzszünet megszilárdítását, az újjáépítést és egy „igazságos és tartós béke” előmozdítását.
A Fehér Ház múlt pénteken megnevezte az alapító Végrehajtó Testület hét tagját, köztük Marco Rubio amerikai külügyminisztert, Steve Witkoff közel-keleti különmegbízottat, Trump vejét, Jared Kushnert és Tony Blair volt brit miniszterelnököt.
Izrael elégedetlen a fejleményekkel.
Benjámin Netanjahu hivatala szombaton közölte, hogy a gázai Végrehajtó Testület összetételét „nem egyeztették Izraellel, és az ellentétes Izrael politikájával”.
Az izraeli média szerint Törökország és Katar bevonása – akik az októberi tűzszünetet is segítettek tető alá hozni – „Izrael feje fölött” történt.
A béketerv első szakasza szerint a Hamász és Izrael megállapodott a tűzszünetben és a túszcserében: a Gázában fogva tartott élő és elhunyt izraeli túszokat izraeli börtönökben lévő palesztin foglyokra cserélnék. A megállapodás része a részleges izraeli kivonulás és a humanitárius segélyszállítmányok növelése is. A második szakasz az újjáépítést és a leszerelést foglalná magában, de Izrael közölte, hogy ebbe csak akkor léphetnek tovább, ha a Hamász átadja az utolsó elhunyt túsz holttestét. A tervet komoly kihívások nehezítik: a Hamász korábban elutasította fegyvereinek leadását egy független palesztin állam létrehozása nélkül, Izrael pedig nem kötelezte el magát a teljes kivonulás mellett.
A tűzszünet törékeny: a gázai, Hamász által irányított egészségügyi minisztérium szerint a hatálybalépése óta több mint 460 palesztin halt meg izraeli csapásokban, miközben az izraeli hadsereg szerint ugyanebben az időszakban három katonáját ölték meg palesztin támadások. A háborút a 2023. október 7-én Dél-Izrael ellen végrehajtott, a Hamász által vezetett támadás váltotta ki, amelyben mintegy 1200 ember vesztette életét, és további 251-et túszul ejtettek. Izrael válaszul katonai hadműveletet indított Gázában, amelynek a terület egészségügyi minisztériuma szerint több mint 71 550 halálos áldozata van.
Újabb hét ország, köztük Szaúd-Arábia, Törökország és Egyiptom jelezte, hogy csatlakozik Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához, amelyhez Izrael már korábban nyilvánosan csatlakozott – írta a BBC.
Trump szerdán a svájci Világgazdasági Fórumon azt is bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök is elfogadta a meghívást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszatér az ónos eső hétvégére, de lesz, ahol havazhat is
Pénteken már több helyen köd nehezítheti a közlekedést, északon sűrű, tartósan megmaradó pára képződhet. Szombaton északon és északkeleten kell ónos esőre számítani.
A nyugodt csütörtököt ködös péntek követi, a hétvége pedig már egyre szelesebb, csapadékosabb időt hoz: szombaton északon ónos eső, vasárnap nyugaton havas eső és hó is eshet – írja előrejelzésében az Időkép.
Csütörtökön a többnyire felhős időben jelentős csapadékra nem kell számítani, legfeljebb elszórtan fordulhat elő szitálás vagy gyenge hószállingózás. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad, miközben a hőmérséklet hajnalban -6, kora délután pedig -1 fok körül alakul.
Pénteken már több helyen köd nehezítheti a közlekedést, északon sűrű, tartósan megmaradó pára képződhet.
Bár a nap rövidebb időre kisüthet, sok lesz a felhő, és néhol jelentéktelen mennyiségű, vegyes halmazállapotú csapadék is előfordulhat.
A HungaroMet Fejér, Somogy és Veszprém megyékre adott ki elsőfokú (citromsárga) riasztást ónos eső veszélye miatt.
A szél többnyire gyenge marad, de a Dunántúl északi felén délutánra megélénkülhet. A hőmérséklet reggel -10 és -2, napközben pedig -2 és +5 fok között változik.
A hétvége első napján, szombaton többfelé erősen felhős, borult időre van kilátás, bár nyugaton lehetnek hosszabb napos időszakok is.
Helyenként vegyes halmazállapotú csapadékra kell számítani: nyugaton és a középső tájakon eső, míg északon és északkeleten veszélyes ónos eső is eshet.
Eközben a Dunántúlon és délkeleten megélénkül a délkeleti szél. A hőmérséklet hajnalban -7 és +1, kora délután 0 és +8 fok között alakul.
A vasárnap is borongós idővel folytatódik, reggelre nagy területen válik párássá, ködössé a levegő, majd délután nyugat felől elered az eső. A nyugati tájakra az eső mellett havas eső és hó is érkezhet.
A keleties szél napközben egyre többfelé felélénkül, a Dunántúlon helyenként meg is erősödik, sőt néhol viharossá fokozódik. A hőmérsékleti minimumok -7 és +1, a maximumok pedig 1 és 9 fok között alakulnak.
A nyugodt csütörtököt ködös péntek követi, a hétvége pedig már egyre szelesebb, csapadékosabb időt hoz: szombaton északon ónos eső, vasárnap nyugaton havas eső és hó is eshet – írja előrejelzésében az Időkép.
Csütörtökön a többnyire felhős időben jelentős csapadékra nem kell számítani, legfeljebb elszórtan fordulhat elő szitálás vagy gyenge hószállingózás. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad, miközben a hőmérséklet hajnalban -6, kora délután pedig -1 fok körül alakul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
