„Kicsit alábecsülte az összeget” – reagáltak a szakszervezetek Magyar Péter ígéreteire, Bod Péter Ákos is elmondta a véleményét

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebookon írt az ukrán pénzszállító-ügy újabb fejleményeiről, amelyek szerinte egyre sötétebbnek tűnnek. Az újságíró korábban azt állította, hogy az ügy valójában egy titkosszolgálati akció és politikai provokáció, amit szerinte Rogán Antal egyik alvezére irányított.

A posztban Panyi a HVG cikkének egy részletét idézi, ami arról szól, hogy ha az ukrán bank jogi képviselői által hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával tett feljelentés bírósági szakaszban akár csak részben is megáll,

Panyi Szabolcs ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az érintett NAV-os főosztályvezetőt, aki aláírásával jóváhagyta a NAV-nál pénzmosás gyanújával indított nyomozást, ő is kereste több csatornán, azonban nem válaszolt neki.

Emlékeztet korábbi cikkére, melyben arról írt, hogy a NAV-on belül nagy a felháborodás, mert sokan úgy érzik, velük akarják utólag legitimálni az eredetileg titkosszolgálati akciót, amiből szerinte terrorizmus- vagy fegyvercsempészet-narratívát akartak felépíteni.

Állítása szerint semmilyen fegyver nem volt az ukrán banki futároknál. A március 5-i razzia előtt pár órával Hegyeshalomnál a konvoj már átesett egy NAV-ellenőrzésen, ahol minden papírjukat rendben találták.

Panyi a brit The Guardian cikkére hivatkozva azt is írja, „a TEK a kihallgatások során ismeretlen anyagot fecskendezett be kényszerrel a hét fogva tartott ukrán Oscsadbank-alkalmazott egyikébe. A történet ezen részéről itt írtunk:

Kevesebb mint 12 óra alatt ragadta el a meningitis, vagy közismertebb nevén agyhártyagyulladás a 18 éves Juliette Kennyt – a fitt és egészséges végzős diáklány családja most azért küzd, hogy másokkal ez ne történhessen meg, miközben a brit hatóságok példátlan járvánnyal néznek szembe.

Péntek estig a délkelet-angliai Kent és London környékén terjedő járványban már két tinédzser halt meg, és az igazolt esetek száma tegnapra 27-re emelkedett. A helyszínen hosszú sorok alakultak ki, ahogy diákok ezrei próbálnak megelőző antibiotikumhoz és oltáshoz jutni.

Juliette Kenny tragédiája villámgyorsan történt: egyik nap még teljesítette az iskolai testnevelés felmérőjét, másnap hajnalban pedig már súlyos tünetekkel küzdött. Édesapja, Michael Kenny a The Daily Mailnek elmondta, hogy lánya hányni kezdett, és teljesen elsápadt, miközben a kórházba siettek vele – írja a Ladbible.

– mondta az apa.

A család most a kormányhoz és a brit egészségügyi szolgálathoz (NHS) fordul, hogy tegyék szélesebb körben elérhetővé a MenB-törzs elleni védőoltást. „Egyetlen családnak sem szabadna átélni ezt a fájdalmat és tragédiát. Ez elkerülhető. Jelenleg is vannak fiatalok, akik küzdenek ezzel, és vannak fiatalok, akik még mindig veszélyben vannak. Juliette hatásának a világra tartós változásnak kell lennie. Most jött el az ideje annak, hogy a családok védve legyenek a meningitis B következményeitől”

– tette hozzá Michael Kenny.

A brit egészségügyi miniszter, Wes Streeting hétfőn a parlamentben „példátlannak” nevezte a járványt. A hatóságok azonnali intézkedéseket vezettek be: célzott oltási programot indítottak a Kenti Egyetem kollégiumaiban élő hallgatóknak, és megelőző antibiotikum-kezelést biztosítanak mindazoknak, akik a járvány gócpontjának tartott szórakozóhelyen jártak, valamint a betegek közeli kontaktjainak.

– emlékezett lányára az apa.

A járvány a canterbury-i Club Chemistry éjszakai klubhoz köthető, ahol a fertőzöttek egy része múlt hét csütörtök és szombat között járt. A klub önkéntesen bezárt. Az első esetet múlt pénteken jelentették egy egyetemi hallgatónál. Szombaton már Franciaországban is azonosítottak egy fertőzöttet, aki szintén a Kenti Egyetemre járt, miközben a brit kórházakban több, meningitisre utaló tünetekkel küzdő fiatalt láttak el. Vasárnap megerősítették a két halálesetet, és kiadták a közegészségügyi riasztást, ekkor 13 esetről tudtak. Hétfőn az esetszám 15-re, szerdán 20-ra, csütörtökön pedig 27-re emelkedett.

Maszkos alakok gyúlékony folyadékot locsolnak szét, majd egyetlen mozdulattal lángba borítanak egy ipari csarnokot – ez látható azon a felvételen, amelyet egy magát Earthquake Faction (Földrengés Frakció) nevező csoport tett közzé a csehországi Pardubicében történt gyújtogatásról.

???? Activists, "Earthquake_faction" burned down an Israeli owned weapons factory in Pardubice, Czech Republic

Broke into the premises of Elbit Systems Ltd. & set fire

*company specialises on drone manufacturing, electronic warfare equipment & military training systems https://t.co/cmKwGEyoRS pic.twitter.com/AHpuNhBHQZ

— Lord Bebo (@MyLordBebo) March 20, 2026

A Prágától mintegy 100 kilométerre keletre fekvő város ipari övezetében történt tűzeset ügyében a cseh hatóságok szándékos gyújtogatás és lehetséges terrorcselekmény gyanújával nyomoznak. Az LPP Holding nevű cseh védelmi vállalat megerősítette, hogy az ő egyik épületük égett, és közölték, hogy együttműködnek a nyomozókkal. A tűzben senki sem sérült meg.

A támadást magára vállaló csoport a videóhoz fűzött közleményében azt állítja, hogy az izraeli Elbit Systems fegyvergyártó európai központját támadták meg.

– üzenték a videóban, amelynek hitelességét a hatóságok vizsgálják. A háttérben az áll, hogy az LPP Holding és az izraeli Elbit Systems korábban bejelentették, hogy Pardubicében közös drónfejlesztő- és gyártóközpontot hoznak létre.

A cseh belügyminiszter a mostani esetről azt mondta: „Az eset összefügghet terrorcselekménnyel” – közölte az AP hírügynökséggel. A rendőrség szerint a lakosságot jelenleg nem fenyegeti további veszély.

„Az USA nélkül a NATO CSAK EGY PAPÍRTIGRIS!” – áll Donald Trump amerikai elnök pénteken közzétett Truth Social-bejegyzésében. Trump szerint a védelmi szövetség tagállamai „gyávának” bizonyultak, mert nem csatlakoztak az Egyesült Államok és Izrael szerinte már „katonai szempontból” megnyert iráni háborújához. Az elnök kifogásolta, hogy a szövetségesek a Hormuzi-szoros újranyitásában sem kívánnak részt venni.

Az elnök szerint a szövetségesek korábban nem akartak harcolni Irán nukleáris fegyverkezése ellen, most pedig, hogy az USA és Izrael megnyerte a háborút, panaszkodnak a magas olajárakra.

Miközben az Egyesült Államok további tengerészgyalogosokat és hajókat küld a térségbe, haditengerészeti szakértők szerint a szoros erővel történő megnyitása a valóságban rendkívül kockázatos és merő illúzió.

Az európai szövetségesek álláspontja jelentősen eltér az amerikaitól. Franciaország jelezte, hogy legfeljebb egy tisztán védelmi kísérő misszióban venne részt, de csak akkor, ha a harcok intenzitása csökken. Más NATO-tagállamok szintén elítélték Iránt, de konkrét katonai hozzájárulást nem ajánlottak fel, mert egy harci jellegű részvételt túl kockázatosnak tartanak.

A Hormuzi-szoroson, amelyen a világ kőolaj- és cseppfolyósítottgáz-szállításának mintegy húsz százaléka halad át, a harcok kezdete óta a kereskedelmi forgalom akadozik, ami bizonytalanságot és magas árakat okoz a globális energiapiacon. A Fehér Ház most azt mérlegeli, hogy egyoldalú katonai lépésekkel kényszerítse ki a helyzet megoldását, de egyelőre kérdéses, hogy a szövetségesek támogatásának hiányában Washington meddig hajlandó elmenni.

Donald Trump a héten már egyszer fenyegetőzött a NATO-ból való kilépéssel. Az utóbbi 10 évben - első elnökjelöltsége óta - egyébként rendszeresen ezzel fenyegetőzik.