Kiakadt a magyar kormányra Brüsszel polgármestere a menekültbuszok miatt: „Meddig tűrjük még a provokációkat?”

Hadházy Ákos valamit elfelejtett. A minap szemlézte Szijjártó Péter feleségének a kiegészítóit, ékszereit, és megállapította, hogy csak amit látni a képen, alsó hangon 6 millióba kerül.

A képviselő azonban most rájött, hogy kihagyta a miniszter feleségének Cartier napszemüvegét kihagyta a felsorolásból, és dez a darab is új áron 2,7 millióba kerül, már persze ha tényleg eredetiről, vagy nem a félmilliós aranyozott változatról van szó.

"Elnézést ezt nem vettem észre: Szijjártónének az ARANY NAPSZEMÜVEGE IS CARTIER, kb 2.7 MILLIÓÉRT. Értik? Az oroszok fedetlen ügynökének a feleségén csak a napszemüveg annyiba kerül, amennyiért egy átlagos magyar legalább fél évet dolgozik.

Akkor is elmondtam, hogy Szijjártónénak van egy egy rejtélyes cége, aminek se honlapja, se telefonszáma, de évente sok százmilliós nyereséget termel. Amit vagy pénzmosásal, vagy állami megrendelésekkel lehet leginkább elérni.

De persze mindez semmi ahhoz a gyalázathoz képest, amit a férje külügyminiszterként művel.

(a dologhoz hozzátartozik még, hogy ennek a szemüvegnek van pórias változata is, az csak aranyozott és “csak” fél millióba kerül. De nem feltételezek ilyen csóróságot a hölgyről."

Több százan gyűltek össze péntek este Ukrajna budapesti nagykövetségénél, ahol mécsesgyújtással emlékeztek meg egy kárpátaljai, magyar állampolgárságú férfiról. A demonstrációt Bayer Zsolt, kormánypárti publicista hirdette meg, miután a Mandiner szerdán arról számolt be, hogy egy 45 éves férfit, halála előtt, a testvére elmondása szerint bántalmazás ért egy ukrajnai toborzás során.

A tüntetésen Rákay Philip is felszólalt, és arra kérte a jelenlévőket: „ismeretlenül is emlékezzünk Sebestyén Józsefre, aki az aljas globalista érdekek áldozata lett”. A beszámolók szerint a tüntetők mécseseket helyeztek el az épület előtt, és egy „gyilkosok” feliratú ukrán zászlót tettek a nagykövetség kapujára - írta meg a 24.hu.

Bayer Zsolt azt kérte az ukrán nagykövettől, hogy adja át ezt az üzenetet: „mi nem gyűlöljük az ukránokat”.

Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője úgy fogalmazott: „ebben a háborúban magyar embereknek semmi keresnivalója sincs”. Kritizálta az ellenzéki politikust, Magyar Pétert is, mondván: „egy teljes napon át nem emlékezett meg a tragédiáról, és utána is a saját fotójával tette meg azt”.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök reggel részvétét fejezte ki az elhunyt családjának. Pénteki rádióinterjújában vizsgálatot ígért, és kijelentette: „agyonvertek egy magyar állampolgárt”, valamint hozzátette, hogy Ukrajnában „kényszersorozás” zajlik.

Az ukrán fegyveres erők csütörtökön közleményt adtak ki. Azt írták, hogy a férfit június 14-én hivatalosan mozgósították, orvosilag alkalmasnak találták, másnap kiképzésre küldték, de június 18-án fegyver nélkül, engedély nélkül távozott az alakulatától. Június 24-én saját maga jelentkezett a beregszászi kórházban, ahol akut stresszreakciót állapítottak meg nála, majd átszállították Beregszászra fekvőbeteg-ellátásra.

A hadsereg közlése szerint a férfi testén nem találtak erőszakos sérülésekre utaló nyomokat, halálát pedig július 6-án tüdőembólia okozta. Visszautasították a "kényszersorozással" és rossz bánásmóddal kapcsolatos vádakat, ugyanakkor jelezték: nyitottak a körülmények vizsgálatára az ukrán törvények szerint.

Aser Benjámin 21 éves magyar fiatal, az ukrajnai háborúban vesztette életét, amikor önkéntesként harcolt az ukrán hadsereg oldalán. A fiú május 24-én, harci cselekmény közben halt meg az oroszokkal folytatott küzdelem során – tudta meg a Telex.

Benjámin nem Kárpátalján, hanem Magyarországon született és nevelkedett. Korábban a Magyar Honvédség szerződéses katonája volt, de 2023 márciusában nem jelent meg szolgálati helyén, ezért büntetőeljárás indult ellene. Úgy tudni, akkor azt mondta felettesének, hogy Ukrajnába megy harcolni.

Egy ukrán forrás szerint az Azov Különleges Műveleti Dandárból kivált, elitnek számító 3. önálló rohamdandár tagjaként szolgált.

A fiú édesapja, Aser Nátán jelenleg Kanadában él, ahol politikai menedékjogot kapott a 2010-es évek végén. A Telexnek telefonon megerősítette, hogy fia magyar állampolgár volt, aki 2019 és 2021 között tartózkodott Kanadában, majd visszatért Magyarországra. Elmondása szerint fia már azelőtt elhagyta a Magyar Honvédséget, hogy 2023 tavaszán nyoma veszett volna, és senkinek nem szólt arról, hogy a frontra készül.

Úgy tudja, Benjámin szeretett volna hivatásos katona lenni, de ezt a Honvédség elutasította. „Szerette a haditechnikát, a hadászati kérdéseket, nyolc évesen már tankokat rajzolgatott” – mesélte az édesapa.

A holttest hazaszállítása jelenleg még folyamatban van. A gyászoló apa azt szeretné, ha fiát Kijevben vagy Torontóban temetnék el, mivel ő nem tud Magyarországra utazni. „Azt szeretném, ha Kijevben vagy Torontóban temetnék el Bendzsit, de semmiképpen sem Magyarországon, mert akkor a sírját sem láthatnám” – mondta.

A beszélgetés során azt is hangsúlyozta: „Benjámin a tetteivel és a döntéseivel egyértelműen az ukrán nép oldalára állt, a közismert jogi konzekvenciák miatt nyilvánvalóan soha nem tért volna vissza Magyarországra.”

A fiú emlékére Kanadában alapítvány is létrejött, amelynek Facebook-oldala már elérhető.

Az üggyel kapcsolatban a Telex megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint a Honvédelmi Minisztériumot is.

Heorhij Tykhyi, az ukrán külügyminisztérium szóvivője pénteken sajtótájékoztatót tartott Kijevben, ahol a Sebestyén József halála körüli vitáról is szó esett. A szóvivő szerint Magyarország politikai célokra használja fel az ukrán mozgósítás egyedi eseteit, ezzel veszélyeztetve az ukrán–magyar kapcsolatokat.

Tykhyi úgy fogalmazott, hogy a magyar vezetés kijelentései „manipulatívak”, mert „teljesen eltorzítják a valós helyzetet, támogatva Oroszországot a propagandájában”. Hangsúlyozta, hogy a magyar nyilatkozatokban sehol nem jelenik meg Oroszország felelőssége, pedig szerinte a mozgósítás oka „az orosz agresszió, és ennek a ténynek a figyelmen kívül hagyása abszurd”.

Az ukrán fél részletesen ismertette Sebestyén József esetét. Elmondták, hogy a férfit június 14-én mozgósították, miután orvosi vizsgálaton szolgálatra alkalmasnak nyilvánították. Június 15-től kiképzésen vett részt, majd június 18-án elhagyta a kiképzést, fegyver nélkül. Június 24-én saját lábán jelentkezett a beregszászi sürgősségi osztályon, ahol akut stresszreakciót állapítottak meg nála. Ezt követően átszállították a Beregszászi Regionális Pszichiátriai Intézetbe. A kórházi vizsgálatok nem mutattak ki testi sérüléseket.

Az igazságügyi orvosszakértői jelentés szerint Sebestyén halálát tüdőembólia okozta, és nem találtak rajta erőszakos beavatkozásra utaló jeleket.

Az ukrán szárazföldi erők elutasították azokat a vádakat, amelyek szerint jogsértően mozgósítanák a lakosságot. Közölték, hogy készek az események átlátható kivizsgálására.

Ezzel szemben Magyarországon több sajtóorgánum – köztük a Mandiner – arról írt, hogy Sebestyént megverték a mozgósítás során, és az elszenvedett sérülései miatt halt meg.

Az ukrán külügy nem adott magyarázatot arra, hogyan és milyen körülmények között készültek ezek a felvételek. Azt sem tisztázták, hogy miért nem vitték Sebestyént azonnal kórházba, ha már akkor rosszul volt.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára péntek este közösségi oldalán reagált az ukrán sajtótájékoztatóra. Azt írta: „a valós helyzet az, hogy egy magyar embernek azért kellett meghalnia, mert az ukrán állam pribékjei agyonverték. Nemcsak a keleti fronton folyik az öldöklés, de már Kárpátalján is áldozatokat szed, ráadásul a hivatalos ukrán szervek által. Európában ilyen nem történhet meg – egy, az Európai Unióhoz csatlakozni akaró országban nem verhetnek vasdoronggal agyon embereket csak azért, mert nem akarnak háborúba menni.”