Október elsején és másodikán is sztrájkolnak a Színház- és Filmművészeti Egyetem dolgozói, hogy ezzel tiltakozzanak az egyetemi autonómia megszüntetése ellen - közölte Forgács Péter rendező, az SZFE sztrájkbizottságának egyik tagja a HVG-vel.
A kétnapos sztrájkról késő éjszakába nyúló fórumon döntöttek.
Egyelőre még nem tudni a sztrájkolók pontos létszámát, de a hvg.hu szerint a munkatársak zöme nem fog dolgozni csütörtökön - ezen a napon jár le a távozó vezetőség felmondási ideje.
A portál arról is ír, hogy már több szakszervezet és intézmény is jelezte, hogy szolidaritási sztrájkot tartanak.
Ahogy megírtuk, az egyetem 2015 óta hivatalban lévő kancellárja, Vonderviszt Lajos is távozni kényszerült, mivel az egyetem kuratóriuma Szarka Gábor ezredest, a honvédelmi miniszter volt kabinetfőnökét nevezte ki kancellárnak.
A Színház- és Filmművészetért Alapítvány szerdán arról számolt be, hogy Szarka Gábor megpróbált bejutni az egyetem épületébe, de a színművészetisek ezt nem engedték.
Október elsején és másodikán is sztrájkolnak a Színház- és Filmművészeti Egyetem dolgozói, hogy ezzel tiltakozzanak az egyetemi autonómia megszüntetése ellen - közölte Forgács Péter rendező, az SZFE sztrájkbizottságának egyik tagja a HVG-vel.
A kétnapos sztrájkról késő éjszakába nyúló fórumon döntöttek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az USA elvárja Magyarországtól, hogy előálljon egy tervvel az orosz olajról való leválásra
Az amerikai NATO-nagykövet kiemelte, hogy a magyar kormány eddig nem tett aktív lépéseket a függetlenedés irányába. Az Egyesült Államok viszont segíteni fog az átállásban Magyarországnak, mint „jó szövetségese” – mondta Matthew Whitaker.
Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte azoknak az országoknak, amelyek továbbra is vásárolnak orosz gázt és olajat, mielőbb elő kell állniuk egy tervvel, hogy függetlenedni tudjanak az orosz energiahordozóktól. Példaként említette Törökország és Szlovákia mellett Magyarországot is.
„Az az elvárásunk, hogy ezek az országok kidolgozzanak és végrehajtsanak egy olyan tervet, ami fokozatosan leválasztja őket az orosz olajról és gázról”
– mondta.
Kiemelte, hogy „Magyarország – ellentétben sok szomszédjával – eddig semmilyen tervet nem készített, és nem is tett aktív lépéseket ebben az irányban.”
„Továbbra is együtt fogunk dolgozni velük, és az olyan szomszédjaikkal is, mint Horvátország, akik tudnak nekik segíteni a leválásban” – tette hozzá az amerikai NATO-nagykövet. Megjegyezt azt is, hogy a vezeték a következő években le lesz zárva,
az Egyesült Államok pedig segíteni fog az átállásban Magyarországnak, mint „jó szövetségese”.
„Be kellene fejezniük ezt a háborút, ezt az öldöklést, nem nyernek területeket, minden egyes héten veszítenek a csatatéren Ukrajnával szemben” – mondta Matthew Whitaker.
Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte azoknak az országoknak, amelyek továbbra is vásárolnak orosz gázt és olajat, mielőbb elő kell állniuk egy tervvel, hogy függetlenedni tudjanak az orosz energiahordozóktól. Példaként említette Törökország és Szlovákia mellett Magyarországot is.
„Az az elvárásunk, hogy ezek az országok kidolgozzanak és végrehajtsanak egy olyan tervet, ami fokozatosan leválasztja őket az orosz olajról és gázról”
– mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megérkezett az idei influenzaoltás: országosan elérhető, de kinek jár ingyen?
A vírus még nem járványos, de az ősz kedvez a terjedésnek. A trivalens vakcina két A és egy B törzset tartalmaz; a patikákban térítés ellenében is hozzáférhető.
A 2025/2026-os szezonra gyártott influenza elleni oltóanyag kiszállítása lezárult, így országosan elérhetővé vált minden háziorvosnál és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónál. Az oltást kiemelten ajánlják a kockázati csoportba tartozóknak, akik számára idén is ingyenes a vakcina.
A kockázati csoportba a 60 évnél idősebbek, a krónikus légzőszervi, a szív- és érrendszeri, illetve anyagcsere-betegségben szenvedők, a csökkent immunitású személyek, továbbá a várandós vagy a gyermekvállalást tervező nők tartoznak.
Ajánlott továbbá az oltás az egészségügyi és a szociális intézmények dolgozóinak, valamint a tartós ápolást-gondozást nyújtó intézményekbe járó, vagy ott élő ellátottaknak is.
Magyarországon a 3 évesnél idősebbek oltására 650 ezer adag térítésmentes 3Fluart vakcina, a 3 éven aluliaknak 4 ezer adag Vaxigrip és 2 ezer adag Fluenz szuszpenziós orrspray áll rendelkezésre.
A vírus változékonysága miatt minden szezonban új oltóanyag készül. A most elérhetővé vált változat trivalens: két influenza A és egy B vírustörzset tartalmaz - összhangban a WHO és az Európai Gyógyszerügynökség bizottsága által a 2025/2026-os szezonra kiadott ajánlással.
Magyarországon az influenzavírus terjedése jellemzően november végén kezdődik, és többnyire januárban válik járványossá. A védőoltást még a vírus cirkulálása előtt érdemes beadni, hogy időben kialakuljon a védettség.
Az orvosok hangsúlyozzák: a védőoltás a leghatékonyabb eszköz az influenza súlyos, szövődményekkel járó formáinak megelőzésére. Az őszi időszakban gyorsan terjedő vírusról van szó.
Az országos tisztifőorvos arra kéri a lakosságot, hogy minél többen éljenek a védőoltás lehetőségével. A térítésmentesen felhasználható oltóanyagokon kívül a gyógyszertárakban is elérhetők az influenza elleni oltóanyagok, amelyek receptre, térítés ellenében megvásárolhatók.
A 2025/2026-os szezonra gyártott influenza elleni oltóanyag kiszállítása lezárult, így országosan elérhetővé vált minden háziorvosnál és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónál. Az oltást kiemelten ajánlják a kockázati csoportba tartozóknak, akik számára idén is ingyenes a vakcina.
A kockázati csoportba a 60 évnél idősebbek, a krónikus légzőszervi, a szív- és érrendszeri, illetve anyagcsere-betegségben szenvedők, a csökkent immunitású személyek, továbbá a várandós vagy a gyermekvállalást tervező nők tartoznak.
Ajánlott továbbá az oltás az egészségügyi és a szociális intézmények dolgozóinak, valamint a tartós ápolást-gondozást nyújtó intézményekbe járó, vagy ott élő ellátottaknak is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A magyarok nagy része nem kér az árrésstopból: 60% szerint ez valójában csak választási trükk, és nem jelent hosszú távú megoldást az élelmiszer-infláció letörésére – derül ki a Publicus Intézet kutatásából, amelynek eredményeit a Népszava ismertette.
A megkérdezettek 52 százaléka a kormány gazdaságpolitikáját okolja az élelmiszerek drágulásáért.
A kereskedőket csupán 12% hibáztatja, még a kormánypártiaknak is kevesebb mint negyede tartja őket bűnbaknak.
A kormány többször hosszabbította az árrésstopot, mégsem jött az átütő, tartós árcsökkenés.
A válaszadók mindössze 5 százaléka érzi azt, hogy érdemben kevesebbet fizet a kasszánál. A Fidesz–KDNP szimpatizánsainál 11%, az ellenzékieknél 2%, a bizonytalanoknál 4% az arány.
Ha a kisebb engedményeket is beleszámoljuk, „valamiféle” csökkenést a megkérdezettek 22 százaléka érzékel. Ezen belül a Fidesz-táboron belül 47, az ellenzékieknél 10, a bizonytalanoknál 17 százalék válaszolt így.
Az élelmiszer-infláció februárban 7,1% volt, szeptemberre 4,7%-ra csökkent, de még így is az éves átlag fölött maradt.
Még a kormánypárti szavazók is nagy drágulást látnak: 21%-os élelmiszerár-emelkedést érzékelnek egy év alatt. A teljes lakosság ennél is magasabb, 24%-os drágulást érez.
Elemzők – köztük az Országos Kereskedelmi Szövetség – szerint az árrésstop nem hozta a várt eredményt, a lakosság inflációérzete a KSH-nál mért érték fölött maradt. A kormányzati kommunikáció az „irreálisan magas” árrésre hivatkozott, amit „le kell törni”. Szakmai érvelés szerint viszont az árrés nem egyenlő a profittal, abból a cégek a költségeiket fedezik, így akár veszteség is kijöhet.
A magyarok nagy része nem kér az árrésstopból: 60% szerint ez valójában csak választási trükk, és nem jelent hosszú távú megoldást az élelmiszer-infláció letörésére – derül ki a Publicus Intézet kutatásából, amelynek eredményeit a Népszava ismertette.
A megkérdezettek 52 százaléka a kormány gazdaságpolitikáját okolja az élelmiszerek drágulásáért.
A kereskedőket csupán 12% hibáztatja, még a kormánypártiaknak is kevesebb mint negyede tartja őket bűnbaknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gyurcsány Ferenc először szólalt meg a távozásáról: 2026-ban akart visszavonulni, de előbb jött el az ideje
Pártja EP-eredményéről és a házasságáról nem árult el részleteket, de bevallotta: a távozásának időszaka őt is megviselte. Nem tartja kizártnak, hogy soha többé nem nyilvánul meg politikai kérdésekben.
Gyurcsány Ferenc a visszavonulása óta először adott interjút, de már a beszélgetés elején kijelentette, hogy nem beszél politikáról, sem most, sem a közeljövőben. Mint mondta, csak azért nem mondja, hogy soha többé nem fog, mert magának is szokott meglepetést okozni.
A DK korábbi elnöke az ÖT-nek adott interjúban elárulta: anno pár hét alatt született döntés arról, hogy véget vetnek egy hosszú folyamatnak. Arra a kérdésre, hogy összefüggött-e a válása és a lemondása, annyit felelt: „Inkább igen, mint nem.”
Hozzátette: nagyon megviselte, hogy élete két legfontosabb tartóeleme azokban a hetekben egyszerre szűnt meg.
Úgy gondolja, helyes döntés volt, hogy a válását és visszavonulását sem ő, hanem a volt felesége, a DK elnöke, Dobrev Klára jelentette be. A pártnak egyébként továbbra is a tagja maradt.
A beszélgetésben felmerült, hogy a Direkt36 korábban megkereste egy a visszavonulásának körülményeit feltáró cikk kapcsán, de nem nyilatkozott, mert nem akart beszélni a magánéletéről, és politikai kérdésekben sem kívánt megszólalni. Megjegyezte: „a politikai összeomlásról, kínos szerelmi viszonyról és „könnyes búcsúról” értekező írást egyébként nem vette zokon.
„Május nyolcadika óta magánember vagyok” – mondta a volt kormányfő. Hozzátette: közéleti ügyekről nem nyilatkozik, még baráti társaságban sem. Szerinte azzal tudja legjobban segíteni a DK-t, ha nem szólal meg semmilyen politikai kérdésben.
Arra a kérdésre, hogy meddig tart a hallgatás, csak annyit válaszolt: lehet, élete végéig.
Elárulta, hogy eredetileg 2026-ra tervezte a visszavonulását. „A fejemben ez volt. Nagyjából világos, hogy én a magyar politikában mit tudok, mit tudtam csinálni. Ideje volt, hogy befejezzem” – mondta.
Az interjúban szóba került az írói munkássága is. Második könyvének első fejezeteit még a visszavonulása előtt írta meg. Harmadik regénye nem krimi lesz, hanem „a humanista-demokratikus centrumról szól majd, a nyugati civilizációról”, és csupán egy fejezet foglalkozik majd azzal, „miért bukdácsol az európai baloldal”.
Május 8-án Dobrev Klára közölte, hogy a férje lemond minden tisztségéről és visszavonul a közélettől. Akkor azt írta, a politikus azért döntött így, mert
„végleg véget kíván vetni annak, hogy a magyar jobboldal hazug gyurcsányozással próbáljon kimenekülni minden bűne alól”.
Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára 1995-ben házasodtak össze, három közös gyermekük van, de Gyurcsánynak a korábbi házasságából is született két gyereke. A politikus 2004 és 2009 között volt Magyarország miniszterelnöke, majd 2011-től 2024-ig a Demokratikus Koalíció első embere.
Gyurcsány Ferenc a visszavonulása óta először adott interjút, de már a beszélgetés elején kijelentette, hogy nem beszél politikáról, sem most, sem a közeljövőben. Mint mondta, csak azért nem mondja, hogy soha többé nem fog, mert magának is szokott meglepetést okozni.
A DK korábbi elnöke az ÖT-nek adott interjúban elárulta: anno pár hét alatt született döntés arról, hogy véget vetnek egy hosszú folyamatnak. Arra a kérdésre, hogy összefüggött-e a válása és a lemondása, annyit felelt: „Inkább igen, mint nem.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
