Magyarország kazahsztáni képviseleteinek az a legfontosabb feladata, hogy folyamatosan tartsák a kapcsolatot a Kazahsztánban tartózkodó magyar állampolgárokkal, és mérjék fel, hányan szeretnének hazajönni. Ezt szombaton nyilatkozta a külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának.

Az egyikük, egy Nur-Szultanban tartózkodó magyar már szombat este hazaérkezhet, a WizzAir járata ugyanis már úton van a kazah fővárosba. Egy másik, Aktobe városban tartózkodó magyar állampolgár szintén szombat este hagyhatja el az országot Isztambul irányába.

a közúti közlekedés pedig komolyan korlátozott. De dolgoznak azon, hogy ők is el tudjanak indulni, amennyiben a biztonsági körülmények adottak lesznek. Ők várhatóan Kirgizisztán irányába hagyhatják majd el az országot. Az ottani magyar nagykövetség már felkészült a fogadásukra, illetve a hazautazásuk elősegítésére.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy összesen közel száz magyar állampolgár tartózkodik Kazahsztánban. A többségük, mintegy 70-80-an egy nagy energetikai cég alkalmazásában állnak, és egyelőre nem kértek segítséget a hazatéréshez.

Több évtizedes okra vezethet vissza, ami most elvezetett a Jókai utcai házomláshoz – állítja a tetőtéri munkálatok kivitelezését végző Pillér Lakás Kft. vezetője. A Bors által megkérdezett vállalkozó leszögezte:

„Optimisták vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy a lakók még a héten visszaköltözhetnek” – tette hozzá.

Az Operettszínház életveszélyesen megsérült művészéről azt mondta, bíznak a teljes felépülésében, és minden tőlük telhetőt megtesznek a megsegítésére. Hozzátette azt is: „Nem az a fő kérdés, hogy hogyan állítjuk helyre a ház homlokzatát, és mikor tudjuk kártalanítani az összetört autók tulajdonosait. Ebben a balesetben a művésznő a legfontosabb.”

A vállalkozó elmondta, hogy személyi és tárgyi károkra is kiterjedő felelősségbiztosítást kötöttek, mert – mint fogalmazott – „alapelvünk, hogy nem szabad a biztosításon spórolni”.

Tisztázta azt is, hogy szerinte mi vezetett a tragédiához. Mint elmondta, „a munkálatok bontással kezdődtek, de az újjáépítés már 60-70 százalékos volt. Az Attika-falat azért kellett lebontani, mert a II. világháborúban az épület találatot kapott, és mintegy tíz díszítő elem is megsérült. Akkor ezeket nem renoválták, most pedig a Műemlékvédelmi Hivatal kötelezett bennünket arra, hogy az eredeti állapotot állítsuk helyre. Ez nekünk nagyon sok pénzünkbe került, de vállaltuk a feladatot.”

Arra a kérdésre, hogy közvetlenül ez vezetett-e a tragédiához, nem mert egyértelmű választ adni, de úgy fogalmazott:

A növekvő infláció miatt rendkívüli, évközi béremelésről döntött az ALDI Magyarország - közölte a vállalat.

Mint írják: a vállalat célja, hogy a növekvő infláció mellett megőrizze munkatársai bérének reálértékét, ezért a januári, egységesen 8%-os béremelés után július 1-jétől – pozíciótól függően – további 8-19%-kal emeli munkatársai fizetését.

A biatorbágyi központi raktár logisztikai dolgozóinak kezdőfizetése havi bruttó 433 700 forintra, a 6. évtől bruttó 503 300 forintra nő, míg az itt elérhető legmagasabb fizetés bruttó 522 400 forint – így a cég a város környéki régióban kiemelkedő bért nyújt a logisztika területén dolgozni vágyóknak.

Az irodai dolgozók bére egységesen 8%-kal nő.

„Az ALDI egyik legnagyobb értékét a motivált, a vásárlók színvonalas kiszolgálása iránt elkötelezett, hatékonyan dolgozó munkatársai jelentik. Kollégáink megélhetése, anyagi helyzete fontos számunkra. Béreink versenyképességének megőrzése révén szeretnénk hozzájárulni elégedettségükhöz, hiszen elégedett vásárlókhoz elégedett kollégákon keresztül vezet az út. A gazdaságban tapasztalható kihívások nem vonhatják el figyelmünket munkatársainkról sem; stabilitást, kiszámíthatóságot és továbbra is versenyképes fizetést kínálunk számukra – ezzel is megköszönve elkötelezett munkájukat” – mondta el Bernhard Haider, az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója.

„Eddig évente egyszer emeltük béreinket, de tekintettel a kialakult helyzetre, gyorsan reagálunk az infláció bérek reálértékére gyakorolt hatására, és évközben is emeljük kollégáink fizetését. Az ország 20. legnagyobb munkáltatójaként vállaljuk ennek költségeit, még akkor is, ha ezzel tovább csökken szolid nyereségességünk. Jelenlegi döntésünk értelmében az ALDI legtöbb munkatársa 2022-ben eddig legalább 16, de pozíciótól függően akár közel 28%-os béremelésben részesült” – összegezte a béremelés mértékét Bernhard Haider.

Tizennégy éves kortól mindenki szabadon megváltoztathatja majd a nemét és a keresztnevét Németországban egy formálódó törvénytervezet szerint, amelyet csütörtökön mutattak be.

Marco Buschmann szövetségi igazságügyi miniszter és Lisa Paus család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter közös berlini tájékoztatóján kiemelték: mindhárom kormánypárt - a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) - egyetért abban, hogy a transzszexuálisok helyzetéről szóló jogszabályt fel kell váltani egy új törvénnyel.

A koalíció szándéka szerint a számos szakértő által diszkriminatívnak és elavultnak tartott régi jogszabály helyére az úgynevezett önrendelkezési törvény kerül.

Marco Buschmann aláhúzta, hogy statisztikailag ugyan ritka, de nagyon is "normális, hogy vannak emberek, akiknél a szexuális identitás eltér a biológiai nemtől".

Ezeket az embereket "sok-sok évtizeden át betegként kezeltük, mintha valami nem lenne rendben velük", de ez a "patologizálás" téves megközelítés, amellyel szakítani kell, hiszen "minden ember megérdemli, hogy tisztelettel bánjanak vele" - fejtette ki az FDP-s politikus.

Hangsúlyozta: a koalíció célja nem a társadalmi viszonyok "felforgatása", hanem az alkotmány, a német Alaptörvény azon központi ígéretének beváltása, miszerint egyenlő szabadság és egyenlő méltóság jár mindenkinek.

A Zöldek politikusa hozzátette: gondoskodni kell arról, hogy a magánszféra védelme a nem és a keresztnév megváltoztatására is kiterjedjen, mert az új törvény nem jelenthet "kikényszerített előbújást". Ezért rendelkeznek arról is, hogy pénzbüntetéssel kell sújtani, ha bármilyen hatóság, szervezet vagy magánszemély az illető beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozza, hogy megváltoztatta a nemét vagy a keresztnevét.

A miniszter arról is szólt, hogy az 1980-ban bevezetett előző törvény sok szenvedést okozott, a többi között válásra vagy súlyos műtéti beavatkozásra kényszerített embereket csak azért, hogy elismertethessék nemi identitásukat.

"Itt az ideje, hogy bocsánatot kérjünk és kárpótlást biztosítsunk ezekért az igazságtalanságokért" - mondta a német család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter.

Az ország vezető gyermekvédelmi szervezete, a Német Gyermekvédelmi Liga (DKSB) üdvözölte a kormány kezdeményezését. Daniel Grein, a DKSB ügyvezetője a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva rámutatott, hogy a saját nemükkel kapcsolatos bizonytalanság "súlyos pszichológiai teher az érintett gyermekeknek és serdülőknek". Az új jogszabály viszont már a 14 éveseknek is lehetőséget biztosíthat arra, hogy szüleikkel egyeztetve az anyakönyvi hivatalban megváltoztathassák nemüket és keresztnevüket. "Ez nagy terhet venne le a fiatalok válláról" - mondta Daniel Grein.

Elképesztő áremelést szúrt ki a Vakmajom Facebook-oldal, amelynek írója magát „régi motorosnak” definiálja ármegfigyelésben. Mint írja:

(Az eredeti posztban – feltehetőleg elírás miatt – „csütörtökről péntekre” fogalmazás szerepel.)

A közösségi média az elmúlt hetekben-hónapokban eddig is tele volt az árstop hatálya alá nem tartozó élelmiszerek és üzemanyagok drágulásaival, de a Vakmajom találata eddig a legnagyobbak közül való. Hogy nem egyedi esetről van szó, azt a kommentszekció is mutatja. Van, aki arra panaszkodik, hogy egyetlen csomag tökmagért 600 forintot kell fizetni, míg más arra hívja fel a figyelmet, hogy a lidl-ös mogyoró ára így egy év alatt több mint 100 százalékot emelkedett. Van, aki még ilyen esetben sem vesztette el a humorát, és megjegyezte: az új ár átszámolva alig 3 euró.

A posztoló a rideg tényekhez még hozzátette: „Be kell szedni a visszamenőleges különadókat a mogyorókedvelőkön is, ilyen, amikor 20% alap élelmiszerinflánál még extrában rádobja az állam a kajákra az adót.”