Vége a nyárias időnek: erős széllel jön a hideg, hajnali faggyal, hideg nappalokkal számolhatunk

Navracsics Tibor felesége, Navracsicsné Prevoz Anikó nyilvánosan üzent férjének egy Facebook-kommentben. A bejegyzés, amely alatt megszólalt, a KDNP tatai konferenciájáról szólt. A hozzászólásban arra is kitért, hogy már korábban is írt hasonló tartalmú üzenetet, de azt törölték. Most ezt a gondolatot ismételte meg: „szeretném megismételni egy korábban eltüntetett hozzászólásom tartalmát”.

Prevoz Anikó így fogalmazott:

Azt is írta:

A komment ez alatt a poszt alatt jelent meg.

Navracsics Tibor 2006-ban vette feleségül Prevoz Anikót, aki korábban a Fidesznél, később pedig a Nézőpont Intézetnél dolgozott. Két lányuk született. A pár 2023-ban költözött külön.

Magyar Péter szombaton délután Facebook-oldalán szólította meg a fideszes és volt fideszes szavazókat. A Tisza Párt politikusa azt írta:

Magyar Péter szerint a TISZA-nál mind büszke magyar emberek, akik szeretik a hazájukat, a gyerekeiket és az unokáikat. Nem akarnak háborút, békét szeretnének itthon és külföldön egyaránt. Hisznek az emberi méltóságban és a szabadságban. Büszkék a történelmükre és a sokszínű kultúrájukra. Nem az alapján ítélnek meg valakit, hogy milyen családból származik, honnan jön vagy éppen kit szeret, hanem hogy mit tesz a közösségéért és a hazájáért.

Mint írta: a párbeszédben, az összefogásban és egy egységes nemzetben hisznek. Szeretnének segíteni egymásnak, és azt szeretnék, ha újra mind bízni tudnának egymásban. Számukra a magyar emberek érdeke és a hazájuk sorsa a legfontosabb. Nem tartják magukat sem hazaárulónak, sem idegenszívűnek.

Magyar úgy fogalmazott posztjában: „A TISZA mindenkit képvisel: jobboldalit, baloldalit, polgárit, liberálist, szociáldemokratát, a zöldeket és a nemzeti radikálisokat is. Fiatalokat és időseket. Vidékieket és budapestieket. Nőket és férfiakat. Családosokat és egyedülállókat.” Megjegyezte:

„Építsük közösen a magyar jövőt! Nincs jobb, nincs bal, csak magyar”

– írta posztjában.

Bár a nagy hőség egyelőre várat magára, már két magyar kórházban is gondot okozott a klimatizálás. Szentesen, a krónikus-belgyógyászati osztályon elviselhetetlen meleg volt a napokban, a budapesti Jahn Ferenc Kórházban pedig meghibásodott, ezért leállt az egyik hűtőegység.

Takács Péter egészségügyi államtitkár április végén arról beszélt, hogy

Kulja András, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője ezután adatokat kért a német hatóságoktól, hogy kiderüljön, pontosan hogyan állnak a német intenzív osztályok klimatizálás terén. A Német Kórházi Intézet egy részletes tanulmányt küldött neki, amelyet a képviselő a sajtónak is eljuttatott.

A dokumentumból kiderül, hogy a német intenzív osztályok 83 százaléka klimatizált, vagyis jelentősen több, mint ahogy azt Takács Péter állította. A 60 százalékos adat a sürgősségi osztályokra vonatkozik.

A normál kórtermek 15 százalékában van klasszikus klímaberendezés, míg a betegszobákban ez az arány 38 százalék. A dokumentum szerint ez nem jelenti azt, hogy a többi helyiség elviselhetetlenül meleg lenne, mivel más típusú hűtési technológiákat is alkalmaznak. A német kórházak 81 százalékában működik szabadhűtés – ez a külső levegővel való hűtést jelenti –, 44 százalékuk pedig vízpermetes, úgynevezett adiabatikus hűtést használ.

Kulja András egy másik, Takács Pétertől származó állítást is ellenőrzött. Az államtitkár a Magyar Nemzet podcastjában arról beszélt, hogy a német kórházreform keretében 120 kórházat zárnak be, mert

A képviselő azt mondta, a Német Orvosi Kamara egyik illetékesétől kapott választ kérdéseire. Azt írták, nincs pontos adatuk arra vonatkozóan, hogy a kórházreform miatt hány intézményt zárnak be vagy alakítanak át. A német egészségügyi minisztérium hivatalos honlapját javasolták további tájékozódásra, de ott sem szerepel hivatalos szám vagy lista a bezárandó kórházakról.

(via 24.hu)

A Partiscum Egyesület már hosszú évek óta szeretne pride-ot rendezni Szegeden. A helyi LMBTQ-közösség egyik vezetője, Annus Szabolcs Sammy szerint eddig főként anyagi okok miatt nem tudták megszervezni az eseményt. A felvonulás költsége akár az egymillió forintot is elérheti, miközben az egyesület csak néhány tízezer forintból gazdálkodik évente.

Most viszont fordulópont jöhet: az egyesület közhasznúvá vált, így jogosulttá lett az egyszázalékos adófelajánlások fogadására. Hogy ez pontosan mekkora bevételt jelent majd számukra, csak ősszel derül ki.

A szegedi közösség tagjai és szimpatizánsaik eddig is rendszeresen részt vettek a budapesti és a pécsi pride-on.

Annus úgy fogalmazott: „valóban csak a forráshiány akadályozhatja meg a rendezvényt”, és azt is hozzátette, hogy ha egyszer meghirdetik a szegedi pride-ot, „és azt a hatóságok megtiltják, ők akkor sem hátrálnak meg, nem félnek a rájuk kiróható büntetéstől”. Az elszántságot szerinte tovább növelte a kormány LMBTQ-közösségeket korlátozó törvényalkotása és üzenetei.

A vidéki pride-ok közül eddig csak Pécsett rendeztek hasonlót: ott idén ősszel már ötödik alkalommal szerveznek felvonulást – ha a rendőrség máshogy nem dönt, vagy ha a helyiek nem fogadják el a döntést.

A budapesti pride-ot jövő szombaton tartják a főváros társszervezésében. A rendőrség háromszor is megtiltotta, hogy négy jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ – megtartsa a menetet. Két alkalommal a Kúria felülbírálta ezt, de legutóbb helybenhagyták a tiltást.

A szervezetek közös közleményükben így fogalmaztak: „a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Mi Hazánk szabadon terjesztheti a kirekesztő, az emberi méltóságot semmibe vevő nézeteiket a közterületeken, de ugyanazon a napon az egyenlőség és az emberi méltóság mellett tilos kiállni”.