Németh Szilárd az orosz sportminiszterrel találkozott Csepelen, akit le is vettek a szankciós listáról

Ahogy arról korábban írtunk, Halász János országgyűlési képviselő nyújtotta be az ún. átláthatósági (más nevén ellehetetlenítési vagy nagytakarítási) törvényt, ami súlyosan ellehetetleníti a külföldről is pénzhez jutó civil szervezeteket, illetve sajtó- és médiatermékeket.

Kedden azonban a Fidesz és a KDNP 107 képviselője csatlakozott a javaslathoz előterjesztőként.

– írja a Telex.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy nincs az aláírók között többek között Lázár János, Szijjártó Péter, Gulyás Gergely, Navracsics Tibor és Nagy István sem.

A portál megjegyzi, hogy ebben a parlamenti ciklusban (azaz közel három év alatt) csak négyszer fordult elő, hogy a miniszterelnök benyújtóként szerepelt egy törvényjavaslat esetében.

Az előzetes napirendi tervezet szerint a június 10-i héten szavazhat a javaslatról, és az új jogszabály a kihirdetést követő harmadik napon lép életbe.

Kocsis Máté szerint a Telex, a 444 és a Partizán is érintettje lehet a készülő „átláthatósági” törvénynek. Ezt még  és a jogszabály elfogadása előtt mondta a frakcióvezető. Azt is hozzátette, hogy a portál munkatársait nem hívják meg a rendezvényeikre,

A Telex stábja ott volt a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján, ahol Kocsis nem volt hajlandó válaszolni Simor Dániel kérdésére. Egy videó is készült az eseményről, ebben hangzik el, hogy a frakcióvezető már megelőlegezte, kik kerülhetnek a hivatal célkeresztjébe.

A tájékoztatón Kocsis beszélt arról is, hogy Ceber Roland milyen körülmények között találkozott Magyar Leventével. Magyar Levente korábban azt nyilatkozta, hogy egy meg nem nevezett ellenzéki képviselő hozta össze a találkozót. Azt mondta, csak utólag szóltak neki a nemzetbiztonsági szolgálatok, hogy Ceber ukrán hírszerző.

Kocsis Máté viszont másként mesélte el az eseményeket. A frakcióvezető szerint Ceber kezdeményezte a találkozót Szijjártó Péterrel, aki végül Magyar Leventét küldte maga helyett. Kocsis úgy fogalmazott: ha Magyar Levente verzióját fogadjuk el, akkor a titokzatos ellenzéki képviselő nem más, mint Szijjártó Péter.

A Ceber Rolandról és Magyar Leventéről készült közös fotót korábban Magyar Péter hozta nyilvánosságra. Ezt azután tette, hogy a Magyar Nemzet egy másik, Ceberrel készült képpel próbálta azt bizonyítani, hogy Magyar Péter kapcsolatban áll az ukrán hírszerzéssel.

Kedd délután öt órára szervezett tüntetést Hadházy Ákos a Fővám térre, ahol a Telex helyszíni beszámolója szerint pár száz ember gyűlt össze.

A tüntetést eredetileg a Ferenciek terére tervezték, de a rendőrség nem engedélyezte azt, a könyvhét standjaira és a Türk Tanács budapesti ülésére hivatkoztak. Ezért választották a Fővám teret. Hadházy békés, de határozott demonstrációt ígért.

A tüntetésen felszólalt többek között Para-Kovács Imre író-publicista és Szalay Kriszta színész is. A felszólalók arról beszéltek, hogy Orbán Viktor „elárulta a kárpátaljai diaszpórát, az erdélyi magyarokat”, valamint a tüntetők kitartásának fontosságát hangsúlyozták.

Hadházy azt mondta, hatalmas eredménynek tartja, hogy olyan ismert emberek és celebek is „felébredtek”, akik eddig távol tartották magukat a politikától, de neveket nem említett. Kijelentette azt is: „Be akarjuk mutatni, hogy bár nem vagyunk itt több millióan, több millió ember nevében vagyunk itt.”

Ezután Hadházy a Szuverenitásvédelmi Hivatal Sánc utcai épületéhez akarta vezetni a tömeget, ahol egy flashmob alakult ki.

Hadházy erre azt mondta: „az elégedetlen rendőrök tiltakoznak a körülmények miatt, és lezárták a hidat, békésen megvárjuk, mit döntenek.”

A tüntetők a hídon kántálták, hogy „nem hagyjuk abba”, miközben zúgott a „mocskos Fidesz”. Hadházy végül úgy döntött, hogy megfordítja a füstgyertyázó tömeget, és kerülőúton indulnak el a Sánc utcába. Ekkor a tömeg azt skandálta: „Orbán Viktor, a kurva anyád.”

Hadházy a lezárással kapcsolatban azt mondta: „Ha elegen vagyunk, a rendőrségnek le kell zárnia a híd felé vezető utat.” Szerinte „szükség van bizonyos határok átlépésére”, és ezért kell lezárni a hidakat, nem azért, hogy az autósokkal kiszúrjanak.

Vitézy Dávid is csatlakozott azok sorához, akik – a maguk eszközeivel – tiltakoznak az „átláthatósági” törvény ellen, ami ellehetetlenítheti a külföldi pénzzel is gazdálkodó civil szervezetek és sajtó-médiatermékek működését.

A Podmaniczky Mozgalom képviselője határozati javaslatot nyújt be a jövő heti Fővárosi Közgyűlésre. Azt szeretné, hogy a testület álljon ki a sajtó- és véleményszabadság mellett. A közösségi oldalán azt írta:

A határozati javaslatban szerepel, hogy minél sokszínűbb a nyilvánosság, annál jobban tud az ország védekezni a külső befolyásszerzéssel szemben. A javaslat szerint csak olyan átláthatósági szabályok elfogadhatóak, amelyek egységesen vonatkoznak minden közpénzből gazdálkodó szereplőre, és nem alkalmasak arra, hogy korlátozzák a sajtó-, szólás- vagy véleményszabadságot hatalmi vagy pártpolitikai alapon.

Vitézy szerint a szabad sajtó képes leleplezni a különböző befolyásszerzési kísérleteket, és meg tudja akadályozni, hogy bármilyen, akár külföldről befolyásolt álláspont dominánssá váljon a közéletben. Úgy véli, hogy a testület egyhangú támogatására számíthat.

A javaslat hátterében az a törvénytervezet áll, amelyet Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője május 14-én nyújtott be a parlamentnek, és aminek beterjesztéséhez azóta több mint száz kormánypárti képviselő csatlakozott. A tervezet címe „A közélet átláthatóságáról”, és beleillik Orbán Viktor korábbi tervébe, amit a miniszterelnök „húsvéti nagytakarításként” mutatott be.

Vitézy javaslata így hangzik:

„A Fővárosi Közgyűlés kiáll, amellett, hogy:

Magyarország szuverenitása olyan érték, amelyet a mindenkori Kormánynak kötelessége megvédeni, különösen az egyre inkább kaotikussá váló világrendben, amikor a befolyásszerzési kísérletek minden irányból intenzívebbé váltak.

A szuverenitás védelmének egyik legfontosabb eszköze a sokszínű közélet, a plurális sajtó és az erős civil szektor, hiszen a sajtó- és véleményszabadság egyben önvédelmi eszköz is, amely képes leleplezni a különböző befolyásszerzési kísérleteket, illetve meg tudja akadályozni, hogy bármilyen, akár külföldről befolyásolt álláspont dominánssá váljon a közéletben.

Minél inkább sokszínű a nyilvánosság, minél nagyobb esélye van a különböző véleményeknek hasonló súllyal megjelenni a közbeszédben, annál inkább képes az ország védekezni a külső befolyásszerzéssel szemben. A Fővárosi Közgyűlés ezért a leghatározottabban kiáll a sajtó- és véleményszabadság mellett, és ellenzi annak korlátozását.

A Fővárosi Közgyűlés elismeri, hogy minden közpénzből gazdálkodó szereplő – legyen az állami, önkormányzati, gazdasági vagy civil – köteles átláthatóan és elszámoltathatóan működni, ugyanakkor kinyilvánítja azt is, hogy csak olyan átláthatósági szabályok elfogadhatóak, amelyek az adott szektor minden szereplőjére egységesen vonatkoznak, és nem alkalmasak diszkriminatív, a sajtó-, a szólás- és véleményszabadság hatalmi vagy pártpolitikai szempontok szerinti korlátozására.

A Fővárosi Közgyűlés meggyőződése, hogy mind Magyarország, mind Budapest biztonsága és fejlődése szempontjából létfontosságú, hogy az ország az Európai Unió tagja maradjon, a tagságunk ne kérdőjeleződjön meg. Budapest csak az Európai Unió tagjaként képes felvenni a versenyt a régiós nagyvárosokkal, és csak az európai uniós források segítségével képes a város fejlődéséhez nélkülözhetetlen beruházások végrehajtására, igy a közösségi közlekedés fejlesztésre, a lakhatási válság megoldására, a közszolgáltatások minőségének javítására és a kulturális sokszínűség fenntartására. Ezért a Fővárosi Közgyűlés megerősíti kiállását Magyarország európai uniós tagsága mellett.

A Fővárosi Önkormányzat saját működését a nyitottság, az átláthatóság és a partnerség elvei mentén szervezi, és erőforrásaihoz mérten minden lehetséges eszközzel elősegíti a civil társadalom és a sajtó konstruktív jelenlétét a budapesti közéletben.”