Kénytelen volt kirúgni adócsaló miniszterét Netanjahu, de úgy, hogy az bennmaradt a kormányban

„Szeretem a humort” – ezzel a rövid mondattal vágott vissza Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete a Tisza Pártot ért, ukrán befolyásolásról szóló kormányzati vádakra. A diplomata szombaton Szegeden, a Holodomor áldozatainak emléknapján beszélt a Szegedernek, és egyértelművé tette, hogy Ukrajnát nem a magyar belpolitika foglalkoztatja – írja a hvg.hu.

– szögezte le Sándor Fegyir.

A nagykövet a megemlékezésen Oroszországra utalva arról is beszélt, hogy „amíg létezik a birodalom, addig mindig a szomszédjaira fog támadni. Nem mi vagyunk az utolsók”. Arra a felvetésre, hogy megfelelő helyszín lenne-e Budapest egy esetleges amerikai–orosz békecsúcshoz, úgy felelt: „ha a Budapesti Memorandum vicc volt, 100 százalék az esélye, hogy a második is vicc lenne”. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök környezetét érintő korrupciós ügyekkel kapcsolatban pedig megjegyezte: „korrupció a világon sok helyen van. Ahol nyíltan beszélnek róla, az demokrácia, ahol nem beszélnek róla, az diktatúra.”

A Budapesti Memorandum az az 1994-es egyezmény, amelyben Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság politikai biztosítékokat adott Ukrajna területi épségére cserébe azért, hogy az ország lemondjon a területén állomásozó nukleáris fegyverekről.

Mindeközben Ukrajna komoly nemzetközi nyomás alá került. Volodimir Zelenszkij elnök péntek este a kijevi elnöki palota elől üzent az országnak, beszédében úgy fogalmazott: „történelmünk egyik legnehezebb pillanatát éljük”. Az elnök azután szólalt meg, hogy a Reuters hírügynökség arról írt: az Egyesült Államok a hírszerzési adatok megosztásának és a fegyverszállításoknak a korlátozásával fenyegetőzik, ha Kijev nem fogadja el a 28 pontos béketervet. A hírügynökség szerint Washington jövő csütörtököt jelölte meg határidőként.

Villámgyorsan lecserélték a Digitális Polgári Körök (DPK) országos találkozóját szervező cég vezetőjét, alig három nappal a rendezvény után. A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség (DDÜ) Nonprofit Kft. élére Nagy Károly került, akiről a 444.hu azt írta, hogy korábbi pártjából, a Momentumból zaklatási vádak miatt távozhatott. A cégadatokban történt változást az Mfor vette észre elsőként. Az eddigi ügyvezető, Partos Bence pszichológus, Nagy Károllyal a Mindset Pszichológia nevű cégnél is együtt dolgozik.

A sajtóban most megjelent információk szerint azonban a háttérben súlyosabb ügy állhatott: a Momentum ifjúsági szervezetétől, a TizenX-től 2020 őszén három bejelentés is érkezett, az ügyben diákok voltak érintettek, köztük egy akkor 17 éves lány.

A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség kulcsszerepet játszik a DPK működésében: ők üzemeltetik a honlapot és kezelik a jelentkezők adatait. A céget július 4-én alapították, mindössze három héttel azelőtt, hogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn bejelentette a polgári körök létrehozását. Bár a kezdeményezés a miniszterelnökhöz kötődik, a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Papp László Sportarénában tartott rendezvény előtt hangsúlyozta: „A szeptember 20-i rendezvényt nem Magyarország Kormánya szervezi.” Ezt erősítette meg Partos Bence is, aki szerint a találkozót „nem a kormány, hanem magánszemélyek állták”.

A miniszterelnök célja a DPK-val a jobboldal online megerősítése. „Be kell teríteni digitális polgári körökkel az országot” – adta ki a feladatot Orbán Viktor az első országos találkozón. Október végén már arról számolt be, hogy „több mint 90 000-en” csatlakoztak, és bejelentette a szervezet országjárását is. A DPK ismert arcai között van Dopeman, Schmidt Mária és Rákay Philip is. A mozgalom körüli vitákat jelzi, hogy a szeptemberi gyűlésen egy kivetítőn „TOP álhírgyárosok” címmel listázták a független sajtó több szerkesztőségét és újságíróját.

A kormány döntött: 2026 februárjában a nyugdíjasok a havi ellátásuk és a 13. havi juttatásuk mellé megkapják a 14. havi nyugdíj első negyedét is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintetteknek egyetlen hónap alatt összesen 2,25 havi nyugdíjuk érkezik. A kormány a 14. havi nyugdíjat fokozatosan, 2030-ig tervezi teljes egészében bevezetni. A vonatkozó törvényjavaslatot Semjén Zsolt már be is nyújtotta az Országgyűlésnek.

A kifizetés azonban arányos, így a magasabb ellátásban részesülők jóval nagyobb összegre számíthatnak. Aki 50 ezer forintos nyugdíjat kap, összesen 112 500 forinthoz juthat, míg akinek 200 ezer forint az ellátása, annak 450 ezer forint érkezik. Azok pedig, akiknek a rendes nyugdíja egymillió forint, összesen 2,25 millió forintot kaphatnak, a kétmilliós nyugdíjjal rendelkezőknek pedig 4,5 millió forint érkezhet februárban – írta a 24.hu.

A KSH adatai szerint idén januárban 2,267 millióan kaptak nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást. Közülük több mint egymillióan (1,071 millió fő) 200 ezer forintnál kevesebbet, míg több mint 182 ezren 100 ezer forintnál is alacsonyabb összeget kaptak havonta. A legtöbben, több mint 216 ezren, a 180 és 200 ezer forint közötti sávba tartoztak. Az öregségi nyugdíj szeptemberi átlaga 245 753 forint volt. Ezzel szemben a 700 ezer forint feletti, úgynevezett szupernyugdíjasok tábora 14,4 ezer főt számlál.

A javaslatot szakértők és érdekvédelmi szervezetek is bírálták. Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke szerint differenciálni kellene a kifizetést, a kisnyugdíjasoknak többet, a magasabb ellátásúaknak pedig kevesebbet adva. Farkas András nyugdíjszakértő úgy látja, a legszegényebb idősek számára az jelentene valódi segítséget, ha a 14. havi juttatásként mindenki egységesen az átlagnyugdíj összegét kapná meg. A politikai pártok is reagáltak: a Demokratikus Koalíció a „svájci indexálás” visszahozását sürgeti, míg Tordai Bence (Párbeszéd) „választási osztogatásnak” nevezte az intézkedést.

Miközben Budán már milliós bruttó fizetések repkednek, az ország északkeleti csücskében még a 450 ezer forintot sem éri el az átlagkereset. A KSH legfrissebb, járásokra és budapesti kerületekre bontott statisztikája drámai területi különbségeket tár fel nemcsak a fizetések összegében, de azok növekedési ütemében is.

de a XII. kerület (1,13 millió) és az V. kerület (1,04 millió) is jócskán egymillió felett áll. A skála másik végén a Fehérgyarmati járás található 450 ezer forinttal, a Gönci járás 444 ezerrel,

Ez azt jelenti, hogy az országon belül több mint két és félszeres a bérszakadék.

A bérdinamika is jelentősen széttart: a tíz leggyorsabban fejlődő járásban 7,3-8,5 százalékos volt a növekedés 2025 első háromnegyed évében a 2024-es éves átlagokhoz képest – írja a Telex. A növekedési rangsort a paksi (8,49%), a balmazújvárosi (8,25%) és a hajdúböszörményi (7,74%) járás vezeti. Ezzel szemben a leglassabban növekvő tíz térségben mindössze 3,4-4,4 százalékos volt a bővülés, jócskán elmaradva a 6,9 százalékos országos átlagtól. A lista végén a kazincbarcikai (3,79%), a komáromi járás (3,76%) és Budapest V. kerület (3,44%) áll.

Az országos kép ennél árnyaltabb: a legfrissebb, 2025. szeptemberi adatok szerint

A Paksi járás kiugró növekedésének hátterében ipari-energetikai beruházások, például a Paks II projekt munkaerőigénye állhat, míg a budapesti kerületek magas fizetéseit a magas hozzáadott értékű szolgáltatások és a vezetői pozíciók sűrűsödése magyarázza. Ezzel szemben a leszakadó térségekben jellemzően alacsonyabb termelékenységű ágazatok működnek, és korlátozott a munkaerő-kereslet. A bérskála alját a 2025. január 1-jétől érvényes, 290.800 forintos minimálbér és a 348.800 forintos garantált bérminimum emeli, ez azonban a területi különbségeket önmagában nem csökkenti.