SZEMPONT

Kende Tamás: Akárhogy tördeljük a kezünket, az uniós döntések egy perccel sem fognak előbb megszületni

Az ideiglenes intézkedések alkalmazása is hosszú hónapokig tart, mondja az átláthatósági törvénnyel és a Pride betiltásával kapcsolatban a szakértő, aki szerint Magyarországot Magyarországon kell megmenteni.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Bodnár Boglárka - szmo.hu
2025. május 28.

Az úgynvezett átláthatósági törvénytervezet benyújtása és a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítások után sokan ismét az Európai Bizottságtól és az Európai Bíróságtól várják, hogy csináljanak valamit, méghozzá gyorsan, mielőtt a célkeresztbe kerülő független szerkesztőségek és a civil szervezetek bajba kerülnének, vagy ténylegesen betiltanák a Pride-ot.

Az Unió részéről az elmúlt napokban elhangzottak kérések és figyelmeztetések, de mennyi az esélye annak, hogy valóban időben és hatékonyan fel tudnak lépni Orbán Viktor tervei ellen? Erről beszélgettünk Kende Tamás nemzetközi jogásszal, az ELTE egyetemi docensével, akinek az európai közösségi jog a szakterülete.

– Sokan az Európai Uniótól várják a segítséget az átláthatóságinak nevezett törvénnyel kapcsolatban, mások azt mondják, mire bármi történne, már késő lesz.

– Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa egy nemzetközi szervezet döntéshozatali mechanizmusa. Nagyon helyesen mondta a kormány, hogy az Európai Unió nem jogállam, ami azért igaz, mert nem is állam. Azonban az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusaiban pontosan követi a saját belső szabályait és a vonatkozó nemzetközi szerződések szabályait, és bizonyos döntések meghozatalához idő kell, bizonyos döntéseknek feltételei vannak, csak akkor hozhatóak meg, ha ezek a feltételek teljesültek. Minden döntésük bíróság előtt felülvizsgálható. Ergo ezek a döntések egy perccel nem fognak előbb megszületni, mielőtt a feltételek teljesültek.

Akárhogy tördeljük a kezünket, ebben nem lesz kivétel. Az, hogy valamilyen ideiglenes intézkedést alkalmazzanak, az nem zárható ki, de az ideiglenes intézkedés alkalmazása is hosszú hónapokig tart.

Ez egyébként egy magyar belső bírósági ügyben is így történik, csak egészen kivételes esetekben van ennél gyorsabb ideiglenes intézkedés, egyébként nincs. Legfeljebb akkor lehetne gyorsabb az ideiglenes intézkedések megállapítása, ha azt már egy korábban futó kötelezettségszegési eljáráshoz csatolnák.

– Ez az, amit Karácsony Gergely és több száz civil szervezet kér, hogy ezt csatolják be a Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatos eljárásban?

– Valószínűleg. Rá kell jönni végre, hogy

Magyarországot Magyarországon kell megmenteni, nem pedig külföldön.

De tételezzük fel egy pillanatra, hogy a kormánynak igaza van, lehet, hogy a magyar szuverenitást veszély fenyegeti a magyar újságírók és a külföld részéről, és akkor a magyar szuverenitás megvédése is sürgős és fontos dolog. Ezt most ne zárjuk ki egyelőre, mert nem tudhatjuk, hogy ez nem így van. Sejteni lehet, de tudni nem lehet biztosan, hiszen még egyetlen ilyen döntést se hoztak meg. Az a furcsa ezzel kapcsolatban, hogy úgy akarják ezt a törvényt meghozni, hogy semmilyen jogorvoslat nem lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben.

Ha azt mondják, hogy én ügynök vagyok, onnantól én ügynök vagyok, és akkor ezzel nem tudok semmit sem csinálni, nincs ezzel szemben semmilyen jogorvoslat.

Ezt a jogszabályt el fogják fogadni június 10. környékén, ha jól tudom. Ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság mondjuk októberben megállapítja, hogy ez a jogszabály első ránézésre az európai jogrendbe ütközik. Azt kell mondanom, hogy ha az európai jog alapján egy bíróság novemberre vagy decemberre kimondja, hogy ezek az intézkedések jogellenesek, az még abszolút időben van.

– Felröppent egy olyan hír, hogy von der Leyen azt kéri a biztosoktól, ne jöjjenek a budapesti Pride-ra, nem kellene Orbán Viktort provokálni. Aztán ezt cáfolták.

– Azt nem tudjuk, hogy volt-e ilyen döntés, a bizottság elnöke mondott-e ilyet vagy sem, valaki állította, hogy volt ilyen, mások megcáfolták. Ezt tegyük zárójelbe. Az Európai Bizottság a tagállamokkal szemben nem ellenséges. Az Európai Unió egy hosszú távra szóló együttműködési rendszer. A tagállamok több szinten képviseltetik magukat az Európai Unióban, és az Európai Bizottsággal is a tagállamok többsége szorosan együttműködik. Elképzelhető, hogy bizonyos ügyekben egyes tagállamok konfliktusba kerülnek az Európai Bizottsággal, de ezek a többi állam esetében eddig zömmel technikai ügyek voltak. Lengyelország volt az első, 2015 és mondjuk 21–22 közötti időszakban, tehát a PiS-kormány idején, amikor komolyabb nagy konfliktusokba került, akkoriban Magyarország kevésbé volt benne a direkt konfliktusokban. Akkoriban mondták, hogy Magyarország ugyanazt csinálja, mint a lengyelek, csak jobban.

Az Európai Bizottság nem érdekelt abban, hogy a konfliktusokat élezze. Az, hogy X vagy Z európai biztos ott sétál egy esetlegesen Magyarországon betiltott tüntetésen, annak Magyarországon kívül is lehetnek politikai következményei.

Én nem tudom megmondani, hogy mik ilyenkor az Európai Bizottság szempontjai, mert ilyen szerintem nem nagyon fordult még elő, de az Európai Bizottság nem tüntetéseken akar szembehelyezkedni a magyar kormánnyal. Ha ez történne, annak többféle olvasata lenne. Az is felmerülhet, hogy oké, most az Európai Bizottság részt vesz a Pride-on, és ez jó, mert a Pride egy jó cél, hogy az LMBTQ-közösség tagjai megmutathassák magukat. De mi történik, ha mások meg úgy látják, a szélsőjobboldali megmozdulások is valamilyen módon jó célt szolgálnak? Legközelebb az amerikai elnök fog tüntetni a német fasiszták mellett Berlinben, vagy az alelnök? Szerintem valamennyire végig kell ezeket gondolni. Az Európai Bizottságnak vagy a tagjainak nem az a dolguk, hogy tüntessenek. Nekik az a dolguk, hogy a hatáskörüket gyakorolják, ha jogászok, akkor jogászkodjanak, ha közgazdászok, akkor közgazdászkodjanak.

– Tegnap húsz tagállam kérte a magyar kormánytól, hogy vizsgálják felül az LMBTQ-ellenes lépéseket. Következhet ebből bármi is?

– Az Európai Unióban Magyarország legközelebbi szövetségesei tagok. Ezekkel a szövetségesekkel egyrészt együtt tag az Európai Unióban, másrészt számos más nemzetközi szervezetben és a többségükkel a NATO-ban is. Ez azt jelenti, hogy Magyarország valamilyen politikai lépése vagy döntése kapcsán a legszorosabb szövetségesei azt kérik, hogy gondolja végig valamilyen politikai lépését. Persze Magyarország nyilvánvalóan szuverén állam. Nem érdekli, hogy sok szövetségese azt mondja, hogy valami, amit csinál, az nem jó, illetve még lehet, hogy az lesz Magyarország álláspontja, hogy nem is csinálja azt, amivel hírbe hozzák. Ez az Európai Unión abban az értelemben kívül van, hogy csak 20 tagállam mond valamit, de nem az Európai Unió intézményein keresztül történik mindez, hanem húsz olyan állam, amelyik egyszersmind az Európai Unió tagállama is. Azonban

jelenleg nem az Európai Unió Tanácsa kéri ezt, hanem csupán tagállamok egy nagyobb csoportja. De még az intézményes eljárás esetén sem kell azonnali következményektől tartani.

Magyarországgal szemben 2018 óta előkészületben van egy hetedik cikk szerinti eljárás, de még sem indították el formálisan, hanem még csak vizsgálják azt, hogy ez elinduljon-e. A tagállamok négyötöde, 27 tagállam esetében 22 kellene ahhoz, hogy ez az eljárás továbbmenjen, azaz formálisan is elinduljon.

– Bizonyos szakértők szerint azért vonakodik az Európai Unió az eljárást megindítani, mert ez egy olyan precedenst teremtene, ami fel is tudná robbantani az Európai Uniót azzal, hogy ezt bunkósbotként egyre-másra kezdenék a tagállamok egymás ellen használni.

– Ez talán túlzásnak tűnik. Az Európai Uniónak a problémája a hetedik cikk szerinti eljárással, hogy az nem egy precíziós fegyver. Ebben az értelemben bunkósbot, egy olyan fegyver, amivel ha odacsapok, akkor nem tudom kalibrálni. Az a probléma, hogy a 7/1, a 7-es cikk első bekezdése szerinti eljárás az erőteljesebben politikai része a dolognak. Ezért politikailag valószínűleg káros lenne Magyarország szempontjából, hogyha e szerinti eljárás indulna el, de közvetlen jogkövetkezmény nem fakadna ebből, mert 7 éves konzultációt követően arra jutnának a tagállamok, hogy Magyarországgal konzultálni kell azoknak a veszélyeknek a felszámolása érdekében, amelyek a magyarországi jogállamiságot veszélyeztetik.

Ha ezt így elmondom egy laikusnak, ha megérti, hogy mi történt, akkor körberöhög, hiszen hét évig konzultáltak arról, hogy konzultáljanak-e egyáltalán?

Még egyszer, diplomáciailag ez nagyon fontos dolognak tűnik, lehet, hogy Magyarország hitelminősítése szempontjából is komoly dolog lenne, de hogy ezt a választók közül, és itt nemcsak a magyarországi választókra gondolok, hanem a többi tagállam választói is, a többség azt mondaná, hogy adtak a valaminek egy pofont. A 7/2, azaz a második bekezdés szerinti eljáráshoz, ami a valódi szankciókat jelenti, nincs meg a megfelelő többség. Márpedig ilyen eljárást nem is fognak alkalmazni, mert a kondicionalitási eljárás, amit ma precízebben úgy hívnak, hogy költségvetési fegyelemmel kapcsolatos eljárás, megfelelő lehetőségeket ad az Európai Bizottságnak Magyarországgal szemben, ha úgy látják, hogy probléma van a jogállamisággal, és ez érinti az uniós pénzek elköltését. Jelentős összegeket visszatarthatnak. És itt már majdnem teljesen mindegy, hogy 20 vagy 40 milliárdot tartanak vissza.

– Azt tudjuk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor a szuverenitásunk egy részét átruháztuk az Európai Unió illetékes intézményeire. A magyar kormány azt állítja, hogy az Európai Unió részéről lopakodó terjeszkedés folyik a tagállami szuverenitások kárára. Valóban így van ez?

– Amikor az európai szervezetek létrejöttek, akkor azoknak még sokkal-sokkal szűkebb volt a hatóköre és a tevékenységi köre, de amikor mi 2004-ben csatlakoztunk, akkor az Európai Uniónál a jelenlegi hatásköreinek egy jelentős része már úgy és abban a formában ott volt. Ráadásul aztán Magyarország elfogadta az alkotmányos szerződést is, ami aztán tőlünk függetlenül nem léphetett hatályba, majd utána a Lisszaboni Szerződést is, ami tovább terjesztette ki ezeket a hatásköröket. Ezután voltak kisebb kiterjesztő lépések, de ezek mondjuk így, 1-2-5 százalékban bővítették körülbelül a 2007-es állapotot, és ezekben a döntésekben, ahol nem bírósági jogértelmezésről van szó, Magyarország is részt vett. Tehát

ehhez képest azt mondani, hogy az Európai Unió olyan hatásköröket gyakorol, amiknek a gyakorlásához Magyarország nem járult hozzá, nem lehet.

Az elképzelhető, hogy vannak olyan témák, résztémák, ahol az Európai Unió olyan hatásköröket gyakorol, amiről Magyarországnak az a véleménye, hogy ez nem az Unió hatásköre, ilyenkor elmehet az Európai Bírósághoz, és megpróbálhatja ezeket felülvizsgáltatni. Ezt néhány esetben meg is tette, nagyon kevés sikerrel. Erre persze lehet mondani, hogy az Európai Bíróság is abban érdekelt, hogy az Európai Uniónak minél nagyobb legyen a hatásköre, de azt tudom mondani, hogy ehhez az Európai Unióhoz csatlakoztunk, ha nem tetszik nekünk, ki lehet lépni belőle.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Török Gábor: Ha a miniszterelnök mondja meg, ki a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé

A politikai elemző a közmédia függetlenségét kérdőjelezte meg, miután Magyar Péter kommentje után visszavonták az M1 Híradó új főszerkesztőjének megbízatását. A miniszterelnök ugyanis jelezte, nem hinné, hogy valóban a hétfőn kinevezett Hajdú Gábor lesz a főszerkesztő, aki korábban Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál dolgozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

KÉK HÍREK

Videó: óriási lángokkal ég a tarló Székesfehérváron a MOL-telep közelében, több lakónak már el kellett hagyni a házát

Aljnövényzet-tűz ütött ki a 8-as főút mellett Székesfehérvárnál, a füstöt a városból is látni lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángok egy MOL-telep közelében csaptak fel, ezért nagy erőkkel oltanak.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.