HÍREK
A Rovatból

Kemény üzenet az EU-tól a kormánynak: engedniük kell két ügyben a helyreállítási terv elfogadásához

A keddi pénzügyminiszteri ülésen ezt világossá is tették az Ukrajnának szánt közös uniós támogatást ellenző Varga Mihály számára.

Link másolása

Kemény üzenetet fogalmazott meg a magyar kormány számára a cseh soros elnökség tárcavezetője - írja a Portfolio.

Zbyněk Stanjura a keddi uniós pénzügyminiszteri csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy ha a magyar kormány továbbra sem hajlandó támogatni az Ukrajnának szánt közös uniós támogatás és a globális minimumadó második pillérének elfogadását, akkor előfordulhat, hogy cserébe nem fogadják el a tagállamok a magyar helyreállítási tervet.

A cseh tárcavezető elmondása szerint a pénzügyminiszteri találkozón meg is mondták Varga Mihály magyar pénzügyminiszternek, hogy az Európai Tanács csak akkor fogadja el a magyar helyreállítási tervet, ha az említett két ügyben enged a magyar kormány.

Ugyanis a magyar helyreállítási program elfogadása, az Ukrajnának szánt közös uniós támogatás és a globális minimumadó második pillérének elfogadása egyetlen csomagba tartozik.

Stanjura elmondta, hogy mivel a keddi ülésen egy tagállam ellenezte az Ukrajnának szánt uniós finanszírozást, ezért nem született egyezség. A következő napokban dolgozni fognak azon, hogy mielőbb összejöjjön a megállapodás. Az alapján viszont, amiben minősített többséggel meg tudtak állapodni, az Európai Bizottság elkezd intézkedni a pénzügyi forrásbevonás érdekében.

Hivatalosan tehát még nem vétózott a magyar kormány az ukrajnai támogatás ügyében.

Mivel a cseh elnökség érzékelte, hogy a magyar kormány nem támogatja a tervet, ezért az ukrajnai programhoz szükséges háromfajta jogszabálymódosításból csak azt az egyet szavaztatták meg, amihez elég a minősített többség. A másik kettőt egyelőre félretették, hogy "bevárják a három másik ügybeli politikai fejleményeket" - részletezi a Portfolio.

A magyar kormánynak egyébként nem feltétlenül kell engednie az Ukrajnának szánt programban, mert akár Magyarország kihagyásával is véghez tudja ezt vinni a többi 26 tagállam.

Azt viszont Zbyněk Stanjura és Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök is egyértelművé tette, hogy nem hagyják, hogy Magyarország, mint egyedüli ellenkező miatt késedelmet szenvedjen, vagy megboruljon az a terv, hogy már januárban pénzt juttassanak Ukrajnának.

A cseh tárcavezető utalt rá, hogy akár év végéig elhúzhatják a döntést a magyar helyreállítási program ügyében. (Az, hogy még idén döntés szülessen erről, azért fontos, mert ha elhúzódik, elveszíthetjük 5,8 milliárd eurós támogatási láb 80%-át.) Jelezte azt is, hogy a Tanács felkérésére a Bizottság hétvégéig újabb helyzetértékelést készít az új magyar fejlemények alapján. Jövő héten, a tagállami nagyköveti ülésen már dönthetnek arról, hogy végül mekkora összeg felfüggesztését javasolják a Tanácsnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Eltörölnek egy munkaszüneti napot, rögtön kiment tüntetni 50 ezer ember Dániában
A szakszervezetek nem támogatják, hogy egy nappal többet kelljen dolgozni a Nagy Imádság Napjának eltörlésével. A kormány a védelmi kiadásokat növelné a plusz bevételből.

Link másolása

Legalább 50 ezren tüntettek vasárnap Koppenhágában, mert megszüntetnek egy ünnepnapot - írja a Reuters alapján a 444.hu.

A megmozdulást az ország legnagyobb szakszervezetei szervezték, amelyek ellenzik a Nagy Imádság Napjának eltörlését, melyet 1686 óta ünnepelnek a helyi keresztények a húsvétot követő negyedik pénteken. A szervezők szerint ez volt az utóbbi több mint tíz év legnagyobb megmozdulása Dániában.

A balközép Szociáldemokrata Párt, a Mérsékelt Párt és a jobbközép Liberális Párt kormánykoalíciója döntött úgy, hogy egy nappal többet kell dolgozni, hogy így növelni tudják a védelmi költségvetés keretét.

A kormány terve, hogy három év alatt teljesítsék a NATO 2030-as célját, és a GDP két százalékára emeljék a védelmi kiadások mértékét.

Az ehhez szükséges pénzt az ünnepnap eltörlésével és a nagyobb adóbevétellel akarják összeszedni. Bár az elemzők szerint nem biztos, hogy ez az intézkedést hosszú távú megoldást jelentene, a kormány kitart.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Videó: Élőben tudósított egy török tévéstáb, amikor összedőlt mögöttük egy épület
A riporter és az operatőr is pánikszerűen futásnak eredt, miközben a ház hatalmas robajjal összedőlt mögöttük.

Link másolása

Éppen élőben tudósított egy török tévéstáb földrengésekről, az ország délkeleti részén fekvő Malatyából, amikor egy utórengést követően összedőlt mögöttük egy épület - írja a BBC.

A döbbenetes felvételen látható, ahogy a riporter a kamerába beszél, majd

ő és a stáb is futásnak ered, miközben a háttérben hatalmas robajjal össze dől az épület.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, több erős földrengés volt Törökország déli és Szíria északi részén. Eddig 1121 halálos áldozatot jelentettek Törökországból, 780-at pedig Szíriából. Körülbelül 5400-an sérültek meg Törökországban, kétezren Szíriában - írja a BBC.

Rengeteg épület összedőlt, a hatóságok jelenleg is túlélőket keresnek a romok között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Elképesztő pusztítást végeztek a földrengések Szíriában és Törökországban
A katasztrófának már közel kétezer halálos áldozata van. Több ezer épület dőlt össze mindkét országban, jelenleg is keresik a túlélőket a romok között.

Link másolása

Ahogy arról már több cikkben is beszámoltunk, több erős földrengés volt Törökország déli és Szíria északi részén.

A török katasztrófavédelem, az AFAD adatai szerint helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében 7,8-as erősségű földrengés következett be, amelyet 4 óra 26 perckor a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány Nurdagi körzetében egy 6,4-es erősségű, majd 4 óra 36 perckor Gaziantep Islahiye körzetében egy 6,5-ös erősségű rengés követett. Órákkal később Kahramanmaraş tartományt egy újabb 7,5-ös erősségű földrengés rázta meg Elbistan közelében.

Eddig 1121 halálos áldozatot jelentettek Törökországból, 780-at pedig Szíriából.

Körülbelül 5400-an sérültek meg Törökországban, kétezren Szíriában - írja a BBC.

Rengeteg épület összedőlt, a hatóságok jelenleg is túlélőket keresnek a romok között.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint a mostani a legsúlyosabb természeti katasztrófa az 1939-es erzincani földrengés óta,

amelyben tízezrek vesztették életüket Kelet-Törökországban. A rengések következtében legalább 2818 épület omlott össze, miközben eddig 2470 embert már kiszabadítottak a romok alól. A mentési munkálatokban mintegy 9 ezer ember vesz részt, de számuk folyamatosan növekszik.

Rengeteg ország ajánlotta fel a segítségét: többek között Németország, Csehország, Románia, Szerbia és az Egyesült Királyság is mentőegységekkel, illetve eszközökkel segítik a két országot.

Szijjártó Péter bejelentette, hogy még hétfőn elindul Törökországba az az ötven fős, hat orvost is soraiban tudó kutató-mentő alakulat, amely az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koordinálásában jött létre. A külügyminisztériumnak egy olyan magyarról van tudomása, aki katasztrófa sújtotta területen tartózkodik, vele tartják a kapcsolatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Nem nagyon szeretjük, hogyha palira vesznek minket” – visszavágott az államtitkárnak az orvosi kamara alelnöke
A kamara hétvégén jelentette be, hogy tiltakozásba kezdenek. Takács Péter államtitkár szerint viszont „ez méltatlan támadás a kormány és a betegek ellen”.

Link másolása

Ahogy arról korábban beszámoltunk, közel egyhangúan szavazta meg a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli Országos Küldöttközgyűlése azt a követelést, melyben megfogalmazták, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe.

Erre Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára vasárnap úgy reagált: „Méltatlan támadás a kormány és a betegek ellen”.

Takács szavaira a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke, Álmos Péter válaszolt:

„Kommunikációs fogásokkal nem lehet érdemi vitát folytatni.”

A MOK egyenlő a magyar orvosokkal - idézte a Spirit FM Álmos Pétert, aki emlékeztetett rá, hogy az államtitkár korábban volt a MOK titkára is, így pontosan tudja ezt. Szerinte a MOK döntései tükrözik az orvosok véleményét.

„Államtitkár úr maga mondta, hogy az orvosok jellemzően okos emberek. Nem nagyon szeretjük, hogyha palira vesznek minket”

– tette hozzá, kiemelve, hogy a lépésük egy nyomásgyakorlás arra, hogy az állam lássa el rendesen a feladatát.

Az orvosok már nem tudják vállalni a sok önkéntes munkaórát, nincs garancia arra, hogy a betegek jó ellátást kapjanak. A sztrájkot éppen azért nem választják, mert az nagyon befolyásolná az egészségügyi ellátást.

Sértőnek nevezte, hogy a Fidesz szerint a DK áll az orvoskamara döntése mögött.

Ezt kikéri azoknak a kollégáinak a nevében is, akik jobboldali elköteleződésűek. Ráadásul egyik fő követelésük, hogy depolitizálják a szakmai döntéseket, az egészségügyben nincs helye pártpolitikai nézeteknek. Egy orvos nem úgy nézi a betegét, hogy jobb- vagy baloldali értékeket vall-e, azt nézi, hogy áll éppen az infarktusa.

Forrás: Spiritfm.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: