Mint arról tegnap este beszámoltunk, hiába kapott több mint 70 százalékos támogató többséget a párt legutóbbi kongresszusán, lemondott Jakab Péter, a Jobbik eddigi elnöke.
Miután az elmúlt években egyre jobban terjedni kezdett a politikusok rövid posztokban és kommentekben üzengetése, várható volt, hogy néhányan Jakab váratlan lemondását is ziccernek fogják fel.
Nem hagyta szó nélkül az egyszerű ételeket felsoroltató posztjairól elhíresült politikus froclizását például az igazságügyi miniszter.
Varga Judit egy „Egyszer minden parizer elfogy...” mondattal üzent a Jobbik távozó elnökének.
Kocsis Máté, a Fidesz farakcióvezetője annyit üzent: „Szebb jövőt, Pajti!” – utalva a párt még szélsőséges időszakában elhíresült köszönésére.
hirdetés
Nem állta meg a beszólást a párt volt első embere, Sneider Tamás sem. Ő kommentben azt írta: „Ha a főnök megy, akkor az elnök is.” A kontextus nélküli hozzászólással minden bizonnyal Molnár Enikőre utalhatott, aki párton belül Jakab Péter különleges jogkörökkel rendelkező egyik legfőbb bizalmasa volt, sokak szerint a belső konfliktusok egyik fő forrása is.
A Blikk észrevette azt is, hogy nemcsak politikusok, de a Fideszhez közel álló közéleti személyiségek is köszörülték a nyelvüket az ellenzéki párt távozó elnökén. Apáti Bence, az Operettszínház balettigazgatója, jobboldali publicista azt üzente: „No, akkor ennyit erről. Vegyél sok parizert, attól jobban leszel.”
Míg a vad ellenzékiből nyíltan kormánypárti szimpatizánssá váló Pityinger László "Dopeman" is odaszúrt egyet Jakabnak. Mint posztjában írja:
„A pártelnöki teendők helyett most már teljes mellszélességgel a vendéglátós karrierjére koncentrál. Innentől a parlament teljes legénységének burgonyaellátását felügyeli majd. Sok sikert kívánunk...”
Valószínűleg megvakul egyik szemére, de megsérült a mája, valamint karjának idegei Salman Rushdie-nak, akit a New York állambeli Chautauqua város intézetének színpadán, előadás közben késeltek meg.
A merénylet helyi idő szerint a péntek délelőtti órákban történt. Éppen csak elkezdődött az előadás, amelyen Rushdie annak a jelentőségéről beszélt volna, hogy az Egyesült Államok menedékjogot ad sok száműzött művésznek, amikor szemtanúk szerint egy fekete ruhás, fekete maszkos férfi felrohant a színpadra, és az íróra támadt.
A közönség az első döbbenet után azonnal reagált, legalább 15-en a merénylő felé rohantak, megpróbálták őt elkapni, mielőtt a helyi biztonsági erők leteperték. Azt azonban már nem tudták megakadályozni, hogy a férfi nyakon és hasba szúrja Rushdie-t. Az írót helikopteren szállították kórházba, megműtötték, jelenleg lélegeztetőgépen tartják.
A támadóról, a 24 éves, New Jersey illetőségű Hadi Matarról, aki szabályosan jegyet vett Rushdie előadására, egyelőre annyit lehet tudni, hogy rokonszenvezik a jelenlegi teheráni iszlám kormánnyal, de merényletének konkrét indítékát még nem ismerik – írja a Guardian
A támadásban könnyebben megsérült az író beszélgetőpartnere, John Reese is, aki egy olyan szervezet társalapítója, amely üldözött íróknak biztosít biztonságos lakhelyet. Reese, miután elbocsátották a kórházból kijelentette: „Rushdie egyike a szólás- és a kreatív önkifejezési szabadság legnagyobb védelmezőinek. Az, hogy egy ilyen támadás megtörténhetett az Egyesült Államokban, jelzi, hogy milyen veszélyek fenyegetik az íróktól a különböző kormányok, szervezetek és egyének részéről.”
A 75 éves, világhírű indiai származású brit író már 1989 óta a szélsőséges iszlám erők kereszttűzében állt, miután a Sátáni versek című regényét Khomeini ajatollah, Irán akkori vezetője iszlám-gyalázónak minősített és fatvát (vallási parancsot) adott ki híveinek, amelynek értelmében bárki büntetlenül megölheti a kiközösített Rushdie-t. Az iszlamista rezsim még 3 millió dolláros vérdíjat is kitűzött a fejére.
Az író évtizedeken át kapta a halálos fenyegetéseket, sokáig nem is mert a nyilvánosság elé lépni, de később is minden szereplését rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg. 1998-ban Budapesten sikerült vele interjút készítenem a Gellért szállóban, de előtte olyan „szűrésnek” vetettek alá engem és fotósomat, mintha egy államfő közelébe akartunk volna kerülni.
hirdetés
Rushdie hosszú ideig Londonban élt a brit kormány védelme alatt, 2008-ban II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. Egy évtizede az Egyesült Államokba költözött, egy időben az amerikai PEN klub elnöke is volt. Valamennyi regénye megjelent magyarul is, köztük a Sátáni versek, Az éjfél gyermekei, amely világszerte ismertté tette a nevét, a Harún és a mesék tengere, a Joseph Anton, Memoár és a legújabb, a Quichotte is.
Bár Teherán elvileg 1998-ban elhatárolódott Khomeini dekrétumától, de a Rushdie-ellenes hangulat nem változott az országban, sőt 2012-ben egy félhivatalos iráni vallási alapítvány még emelt is a vérdíj összegén.
Jellemző, hogy a támadás hírére a tekintélyes Kajhan iráni lap, amelyet Ali Hamenei ajatollahhoz közelállónak tartanak, a merénylő bátorságát méltatta. Ennek kapcsán a világhálón sokan idézik Hamenei évekkel ezelőtti szavait, amikor Khomeini fatvájáról így nyilatkozott: „Egy kilőtt puskagolyó csak akkor áll meg, ha célba talál.”
A CBS felidézte, hogy Rushdie 2015-ben a párizsi Charlie Hebdo szatirikus magazin elleni, 12 halálos áldozattal járó iszlamista terrortámadás után is kiállt a szólásszabadság mellett.
Számos híresség reagált azonnal a szörnyű hírre, köztük Stephen King, Ishiguro Kazuo írók, Nigella Lawson brit sztárszakács, az indiai írónő és környezetvédő aktivista, Arundhati Roy, aki kijelentette: „Semmi nem menthet egy ilyen támadást."
Tweetelt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is: „Salman Rushdie 33 év óta a szabadságot és a sötétség elleni harcot szimbolizálja. A gyűlölet és a barbarizmus sújtott le rá gyáván. Az ő harca a miénk is, egyetemes harc. Mellette állunk, jobban, mint valaha.”
Hasonlóan nyilatkozott New York állam kormányzója, Kathy Hochul is. „Egy olyan emberről van szó, aki évtizedek óta az igazságról beszél a hatalommal szemben, aki nem fél, annak ellenére, hogy egész felnőtt életét fenyegetések kísérték.”
Súlyos sérülésekkel ápolják a megtámadott Salman Rushdie-t
Túl van a műtéten, egy New York-i kórházban lélegeztetőgépen tartják. Az indiai születésű brit-amerikai írót egy pódiumbeszélgetésen nagy létszámú közönség előtt késsel támadta meg egy férfi.
Súlyos sérülésekkel ápolják a pénteken megtámadott Salman Rushdie-t egy New York-i kórházban, túl van a műtéten, lélegeztetőgépen tartják - közölte ügynöke péntek este, miután az indiai születésű brit-amerikai írót egy pódiumbeszélgetésen nagy létszámú közönség előtt késsel támadta meg egy férfi.
Rushdie-t a fején és a hasán érték a késszúrások, az AP hírügynökség helyszínen tartózkodó riportere 10-15 szúrásról számolt be. A 75 éves írót máj-, ideg- és szemsérülésekkel vitték kórházba, egyik szemét valószínűleg el fogja veszíteni - közölte Andrew Wylie, Rushdie ügynöke.
Az incidens után az író segítségére siető orvos a sajtónak azt nyilatkozta, hogy megítélése szerint a sérülések komolyak, de Rushdie felépülhet belőlük.
A rendőrség azonosította a támadót Hadi Matar, egy New Jersey államban élő 24 éves férfi személyében. Tettének indítékát egyelőre nem közölték.
A támadásban megsérült a pódiumbeszélgetés moderátora, Henry Reese is. Őt arcsérülésekkel látták el, de nem sokkal később kiengedték a kórházból.
hirdetés
A New York-i pódiumbeszélgetés témája az Egyesült Államok szerepe volt az üldöztetés elől menekülő írók támogatásában.
Salman Rushdie-ra 1989-ben Irán egykori vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah iszlám halálos ítéletet, fatvát mondott ki az egy évvel korábban megjelent, Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, évekig bujkálnia kellett.
Az iráni állam évek óta próbálja távol tartani magát a Rushdie elleni fatvával összefüggő ügyektől, de az író változatlanul ellenségnek számít az országban, egy félállami vallásos alapítvány 2012-ben 2,8 millióról 3,3 millió dollárra emelte a vérdíjat.
Nyilvánosságra hozták az amerikai hatóságok a Donald Trump floridai házában tartott hétfői kutatás jegyzőkönyveit, amelyekből kiderül, hogy a volt elnöktől minősítettnek tartott iratokat is lefoglaltak.
A hatósági intézkedésről szóló bírósági végzést és jegyzőkönyvet az igazságügyi miniszter csütörtöki sajtónyilatkozata után hozták nyilvánosságra, több nappal azután, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) házkutatást tartott a floridai házban. Merrick Garland tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a közvélemény erre irányuló igényét érzékelve kezdeményezte az iratok nyilvánosságát. Donald Trump csütörtök este minél gyorsabb nyilvánosságra hozatalt követelt.
A Fox News hírcsatornán pénteken megjelentetett bírósági végzésből kiderül, hogy azt múlt szombaton, augusztus 5-én írta alá egy bíró, Bruce Reinhart, amivel felhatalmazást adott az FBI-nak, hogy a floridai ingatlant, annak minden helyiségét átkutassák, amelyet Donald Trump és munkatársai használnak. A végzés azt is tartalmazta, hogy az intézkedést augusztus 19-én, vagy azt megelőzően, reggel 6 és este 10 óra közötti időszakban folytathatja le a hatóság, és ott minden fizikai formában létező, és egyéb bizonyítékként használható adathordozót lefoglalhatnak, amelyen illegális adatok tárolhatók.
A nyomozók által készített jegyzőkönyv szerint 20 doboznyi iratot foglaltak le. Ezek között szerepelnek minősített iratok, köztük szigorúan titkos, titkos és bizalmas jelzésű dokumentumok, úgynevezett TS/SCI (Top Secret/Sensitive Information) iratok. A jegyzőkönyvből kiderült, hogy az FBI magával vitt egy "bőrkötésű dobozt is", benne fotóalbumokkal, kézzel írott jegyzetekkel, és különböző egyéb, minősített és titkos iratokkal.
A hírcsatorna összefoglalója szerint Donald Trump és csapata vitatja az iratok minősített voltát, ugyanis a volt elnök a hivatalából történt távozása előtt feloldotta azok minősítését.
A Washington Post című napilap helyi idő szerint péntek reggel saját értesülésre hivatkozva azt írta, hogy
atomfegyverekre vonatkozó minősített iratokról is szó volt a házkutatás során. A nyilvánosságra hozott dokumentumokból erre vonatkozó információ nem derült ki.
hirdetés
Közben New Yorkban véglegessé vált, hogy október 24-én kezdődik a Trump vállalkozás bírósági tárgyalása az esküdtek kiválasztásával. Az ügyben eljáró bíró egy meghallgatáson elutasította a Trump Szervezet (Trump Organization) és korábbi pénzügyi vezetője, Allen Weisselberg kérését az adócsalás vádjának ejtésére.
Hétvégén egy tőlünk délre forgó magassági hidegörvény juttat több csapadékot a Kárpát-medencébe. A legtöbb esőt és vihart az Adria és a Balkán-félsziget kapja ugyan, de nálunk sem marad el a rég várt öntözés. A csapadék azonban néhány déli régiót leszámítva (melyeket szombat reggel érhet tartósabb eső) konvektív jellegű lesz, azaz kis területre korlátozódik majd. A zivatarok környezetében viszont előfordulhat felhőszakadás és apró szemű jégeső is - írta az Időkép.
Szombaton zápor, zivatar, nagyobb mennyiségű csapadékot hozó gócok a déli országrészben alakulhatnak ki, illetve kevés gyengébb zápor az északi határ közelében fordulhat elő.
Hosszabb-rövidebb napos időszakokra azért mindenütt készülhetünk, 26-32 fokig emelkedik a hőmérséklet. Az északias szél mérsékelt, élénk lesz, de időnként erős széllökésekre is számíthatunk.
Vasárnap elszórtan, de leginkább a középső tájakon alakulhatnak ki helyi záporok, zivatarok. Az északias szél a Dunántúlon élénk, erős lesz, és zivatarok környezetében is feltámadhat. A legmelegebb órákban 25-30 fok várható.
Jövő hét első napjain egyre szárazabb és egyre melegebb idő ígérkezik, hét közepén átléphetjük a 35 fokot is.
