Kásler Miklós: hétfőtől újraindulhat a járvány előtti egészségügyi ellátás
A kórházakban továbbra is lesznek a koronavírusos betegek részére elkülönített helyek, és az egészségügyi ellátó intézményekbe is csak előzetes időpont-egyeztetés után lehet eljutni.
Június 15-től, hétfőtől valamennyi egészségügyi ellátás korlátozás nélkül elvégezhető a járványellenes készültség fenntartása mellett - jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Kásler Miklós elmondta, ez
a kórházak esetében azt jelenti, hogy a koronavírus-fertőzöttek ellátására korábban elkülönített ágyak 80 százalékát újra az egyéb gyógyítás szolgálatába lehet állítani, 20 százalékot azonban továbbra is a covid-betegek ellátására kell fenntartani.
A járóbeteg- és az alapellátás esetében is időkorlátozás nélkül újraindulhatnak az ellátások hétfőtől, tehát
megszűnik az óránként négy beteg ellátását előíró rendelet
- ismertette a miniszter.
Továbbra is telefonon kell időpontot kérni, az egészségügyi ellátó intézményekben el kell végezni a pre-triázst, a gyanús betegeket pedig pcr-teszttel kell kontrollálni, és segíteni kell a diagnózishoz jutást
- hívta fel a figyelmet.
Kásler Miklós közölte azt is: amint a parlament feloldja a veszélyhelyzetet, az egészségügyi dolgozók ugyanúgy utazhatnak külföldre, mint a többi magyar állampolgár.
A miniszter felidézte, hogy a járványveszély csökkenésével négy lépcsőben, kéthetes periódusokban indították újra az egészségügyi ellátást.
Kérdésre válaszolva elmondta, az elhalasztott beavatkozások miatti lemaradását nagyjából két hónap alatt tudja behozni a magyar egészségügy.
Június 15-től, hétfőtől valamennyi egészségügyi ellátás korlátozás nélkül elvégezhető a járványellenes készültség fenntartása mellett - jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Kásler Miklós elmondta, ez
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amerikai katonák fagytak le a Sarkkörön – Európa veszi át az irányítást a NATO-ban?
A történet középpontjában a tavaly márciusi, Joint Viking 2025 elnevezésű észak-norvégiai hadgyakorlat áll. A támadó szerepben lévő finn erők állítólag súlyos vereséget mértek az amerikai egységekre.
Blamázs a sarkkörön? Futótűzként terjedt el a hír a sajtóban, miszerint egy NATO-hadgyakorlaton annyira gyengén szerepeltek az amerikai erők, hogy a parancsnokoknak kellett közbelépniük, hogy „kíméletet” kérjenek számukra. Bár a drámai fordulatoknak egyelőre nincs nyoma a nemzetközi elsődleges forrásokban, a háttérben egy valós és annál is fontosabb folyamat zajlik: a NATO sarkvidéki katonai súlypontja egyértelműen Európa felé tolódik, írta a Times.
A történet középpontjában a tavaly márciusi, Joint Viking 2025 elnevezésű észak-norvégiai hadgyakorlat áll. ahol a támadó szerepben lévő finn erők olyan súlyos vereséget mértek az amerikai egységekre, hogy a gyakorlat vezetése arra kérte őket, fogják vissza magukat, hogy elkerüljék az amerikai katonák teljes demoralizálódását.
Ezzel szemben a norvég és amerikai hivatalos katonai közlések egészen más képet festenek a gyakorlatról, amelyen kilenc nemzet mintegy tízezer katonája vett részt.
Az amerikai hadsereg beszámolója szerint az egyik legfontosabb cél éppen a szövetséges rendszerek sikeres integrációja volt.
„Sikeresen integráltunk… megmutattuk, hogy egy valóban multinacionális és integrált digitális tűzvezetési rendszerrel hatékonyan ‘át tudjuk lőni’ magunkat a sikerig” – mondta Benjamin Roark alezredes, az 1-6 Tüzérosztály parancsnoka az amerikai hadsereg hivatalos beszámolójában.
A konkrét esettől függetlenül a lap több cikkben is arról írt, hogy
a sarkvidéki katonai jelenlétben a kezdeményezés egyre inkább az európai szövetségesekhez, különösen az Egyesült Királysághoz és a skandináv államokhoz kerül.
Ezek az országok rendelkeznek azzal a több évtizedes tapasztalattal, speciális felszereléssel és kiképzési rutinnal, ami a tartós északi-sarkvidéki műveletekhez szükséges. Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára egy norvégiai sajtótájékoztatón ezt egyértelművé is tette: „A NATO sarkvidéki szövetség.”
A stratégiai átrendeződés hátterében a térség felértékelődése és a Grönland körüli politikai feszültségek állnak.
Donald Trump amerikai elnök davosi kijelentése, miszerint Grönland megszerzésével kapcsolatban a katonai opció „nincs az asztalon”, ugyan csillapította a kedélyeket, de az USA továbbra is növelni kívánja befolyását a régióban. „A hadsereg nincs terítéken. Nem hiszem, hogy szükség lesz rá, tényleg nem” – fogalmazott az elnök. Válaszul az európai vezetők a nemzetközi jogot és a szuverenitást hangsúlyozták, miközben a NATO egyre komolyabban tervezi egy állandó, európai gerincű arktiszi misszió felállítását.
Blamázs a sarkkörön? Futótűzként terjedt el a hír a sajtóban, miszerint egy NATO-hadgyakorlaton annyira gyengén szerepeltek az amerikai erők, hogy a parancsnokoknak kellett közbelépniük, hogy „kíméletet” kérjenek számukra. Bár a drámai fordulatoknak egyelőre nincs nyoma a nemzetközi elsődleges forrásokban, a háttérben egy valós és annál is fontosabb folyamat zajlik: a NATO sarkvidéki katonai súlypontja egyértelműen Európa felé tolódik, írta a Times.
A történet középpontjában a tavaly márciusi, Joint Viking 2025 elnevezésű észak-norvégiai hadgyakorlat áll. ahol a támadó szerepben lévő finn erők olyan súlyos vereséget mértek az amerikai egységekre, hogy a gyakorlat vezetése arra kérte őket, fogják vissza magukat, hogy elkerüljék az amerikai katonák teljes demoralizálódását.
Ezzel szemben a norvég és amerikai hivatalos katonai közlések egészen más képet festenek a gyakorlatról, amelyen kilenc nemzet mintegy tízezer katonája vett részt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Márki-Zay Péter kikelt magából, miután Lázár János agresszív, barbár népnek nevezte a hódmezővásárhelyieket
A polgármester Facebook-posztban fakadt ki Lázár János szavai miatt. A miniszter egy csepeli fórumon a hóeltakarítás kapcsán tette a megjegyzést, ami kiverte a biztosítékot.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere egy Facebook-posztban reagált arra, hogy állítása szerint Lázár János egy fórumán „agresszív, barbár népnek” nevezte a vásárhelyieket. A polgármester azt írta, mélyen megdöbbentette, hogy Lázár János becsmérlő szavakkal illette a hódmezővásárhelyieket.
Márki-Zay szerint
Lázár bárdolatlan kijelentése a város teljes közösségének megalázása, amelynek tagjai adót fizetnek, dolgoznak, tanulnak, és véleménye szerint bár a Fidesz katasztrofális kormányzása miatt egyre nehezebben élnek, még ebben az egyre súlyosabb társadalmi és gazdasági válságban is méltósággal viselik a terheket.
A polgármester a posztjában személyes tapasztalatait is megosztotta:
„Idén 54 éves leszek, életem jelentős részét Hódmezővásárhelyen éltem le. Ez alatt az idő alatt sok mindent láttam, magam is politikai viták kereszttüzébe kerültem, de semmiféle barbársággal nem találkoztam” - írta.
Lázár János a kijelentést egy 2026. január 20-án, Csepelen tartott Lázárinfón tette, amikor a hóeltakarítással kapcsolatos kérdésre úgy felelt:
„keresztre feszítették volna a hódmezővásárhelyi népek, de azok ilyen agresszív, barbár népek, nem ilyen úri népek, mint a budapestiek”.
A videóban 36:11-nél hallható részletre Márki-Zay Péter egy felháborodott posztban reagált. A Telex megjegyezte, hogy a kormánypárti média korábban hasonló okból támadta Márki-Zayt, de Lázár mondataira most nem látható hasonló reakció.
A Lázár és Márki-Zay közötti viszony évek óta feszült. 2025 őszén a hódmezővásárhelyi batidai vadászkastély előtt rendezett „aszfaltrajzversenyen” Lázár ellen durva, erőszakos feliratok jelentek meg.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere egy Facebook-posztban reagált arra, hogy állítása szerint Lázár János egy fórumán „agresszív, barbár népnek” nevezte a vásárhelyieket. A polgármester azt írta, mélyen megdöbbentette, hogy Lázár János becsmérlő szavakkal illette a hódmezővásárhelyieket.
Márki-Zay szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Lázár János maga a Fidesz” - Magyar Péter összegyűjtötte a miniszter legvitatottabb kijelentéseit a romákról és a szegényekről
A TISZA Párt vezetője egy Facebook-posztban bírálta a minisztert. A célja, hogy mindenki lássa, hogyan vélekedik a kormány a társadalom legkiszolgáltatottabbjairól.
Magyar Péter, a TISZA Párt vezetője Facebook-posztban bírálta Lázár Jánost. Magyar szerint Lázár János „maga a Fidesz”, és a politikus arra szólította fel követőit, hogy osszák meg a bejegyzést, hogy „mindenki hallja, mit gondolnak a romákról, a közmunkásokról és a kevésbé szerencsésekről”.
Magyar Péter posztjában Lázár Jánosnak tulajdonított mondatokat idéz a cigányságról. Állítása szerint Lázár János azt mondta: „Ez az egy mese, hogy lehet integrálni, meg majd barátkozunk, meg majd olyanok lesznek, mint mi. Ezt nehogy elhiggye már valaki.
600 éve élünk együtt a cigányokkal, és mind a mai napig nem tudtuk őket integrálni, hogy beszéljünk világosan.”
A poszt felidézi azt a kijelentést is, amelyet a szerző a közmunkaprogrammal hoz összefüggésbe, miszerint aki reggel 6-kor dolgozni megy, annak „délután 3-kor már nem sok kedve maradt, hogy elmenjen lopni”.
Magyar bejegyzése szerint Lázár János a következőket is mondta: „Akinek nincs semmije, az annyit is ér. Azt gondolom. Aki nem vitte semmire az életbe, az annyit is ér. Ezt tudom mondani. Annak annyi az élete. Ez az én véleményem egyébként.” A poszt végül Lázár János legfrisebb mondatait is felidézi, miszerint hogy ha valakinek takarítani kell az Intercityn a mosdót, akkor „föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi Cigányságot jelenti.”
Ez a kijelentés Lázár Jánostól az elmúlt napokban egy balatonalmádi lakossági fórumon hangzott el, és széles körű felháborodást váltott ki.
Magyar Péter, a TISZA Párt vezetője Facebook-posztban bírálta Lázár Jánost. Magyar szerint Lázár János „maga a Fidesz”, és a politikus arra szólította fel követőit, hogy osszák meg a bejegyzést, hogy „mindenki hallja, mit gondolnak a romákról, a közmunkásokról és a kevésbé szerencsésekről”.
Magyar Péter posztjában Lázár Jánosnak tulajdonított mondatokat idéz a cigányságról. Állítása szerint Lázár János azt mondta: „Ez az egy mese, hogy lehet integrálni, meg majd barátkozunk, meg majd olyanok lesznek, mint mi. Ezt nehogy elhiggye már valaki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem hívták meg Magyarországot a grönlandi hadgyakorlatra
Németország és Franciaország is katonákat küld a Dániához tartozó Grönlandra, válaszul Donald Trump fenyegetéseire. A dán kormány szerint egy támadás a szövetség végét jelentené.
Európai NATO-tagállamok katonákat küldenek Grönlandra, miután Donald Trump többször is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok akár erővel is annektálhatja a szigetet. Kijelentései válságba sodorták Washington és európai szövetségeseinek évtizedes katonai együttműködését.
A sziget védelméért felelős Dánia január 21-én bejelentette, hogy megerősíti katonai jelenlétét a területen, „szoros együttműködésben NATO-szövetségesekkel”. Koppenhága korábban arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges támadás a NATO végét jelentené. A dán lépést követően Németország, Svédország, Franciaország és Norvégia is jelezte, hogy a napokban katonákat vezényel a helyszínre.
Magyarország nem vesz részt az akcióban. A Honvédelmi Minisztérium az Index megkeresésére közölte:
„A Magyar Honvédség nem kapott felkérést a részvételre. Magyar katonák nem vesznek részt a grönlandi hadgyakorlaton”.
A katonai lépésekkel párhuzamosan diplomáciai offenzíva is indult: Kanada és Franciaország bejelentette, hogy a következő hetekben konzulátust nyit Grönland fővárosában, Nuukban.
Donald Trump azzal indokolja a lépés szükségességét, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból meg kell szereznie a szigetet, mielőtt az oroszok vagy a kínaiak tennék rá a kezüket.
A politikus legutóbb Davosban már békülékenyebb hangot ütött meg: „Nem akarok erőt használni. Nem fogok erőt használni. Az Egyesült Államok csak egy helyet kér, amelynek a neve Grönland.” A dán külügyminiszter szerint bár az erőszak kizárása pozitív, „a kihívás nem múlt el”. Mette Frederiksen dán miniszterelnök ehhez annyit tett hozzá, hogy Grönland védelme „közös NATO-ügy”. Az ügy az Egyesült Államokban is feszültséget szít, több vezető republikánus politikus bírálja Trump grönlandi terveit. A dán szuverenitást egyébként egy 1814-es szerződés és a hágai Nemzetközi Bíróság 1933-as ítélete is megerősíti.
Európai NATO-tagállamok katonákat küldenek Grönlandra, miután Donald Trump többször is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok akár erővel is annektálhatja a szigetet. Kijelentései válságba sodorták Washington és európai szövetségeseinek évtizedes katonai együttműködését.
A sziget védelméért felelős Dánia január 21-én bejelentette, hogy megerősíti katonai jelenlétét a területen, „szoros együttműködésben NATO-szövetségesekkel”. Koppenhága korábban arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges támadás a NATO végét jelentené. A dán lépést követően Németország, Svédország, Franciaország és Norvégia is jelezte, hogy a napokban katonákat vezényel a helyszínre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
