Kásler Miklós halála után több mint egy héttel megjelent egy posztja a Digitális Polgári Körben
A szeptember 5-én elhunyt volt miniszter arról írt, hogy a magyarságért és a keresztény kultúráért vállalt felelőssége miatt csatlakozott a DPK-hoz. Érdekes magyarázat is érkezett a posztra.
Kásler Miklós egy friss posztját osztotta meg a KARD Facebook-oldal. A volt emberi erőforrás miniszter közösségi oldaláról a Digitális Polgári Kör csoportba írtak, holott az onkológus professzor szeptember 5-én elhunyt.
Posztjában egyébként arról lehet olvasni, hogy számára fontos a magyarságért való felelősségvállalás és a keresztény kultúra továbbadása. Mint írja, ezért csatlakozott a kezdeményezéshez. Később kifejtésre kerül, hogy ez a kezdeményezés a Digitális Polgári Kört jelenti.
Az ellenzéki Facebook-oldal úgy fogalmazott:
A fidesz láncában vergődő mamelukok annyira önálló szereplők, hogy még holtukban is a párt birtokolja a személyes terüket.
Később a csoportban megmagyarázták a bizarr anomáliát. Szintén a Kard tette közzé, hogy a DPK kommentben úgy magyarázkodott:
„Kásler professzor úr még életében megtisztelte a Digitális Polgári Körközösségét gondolataival. Úgy döntöttünk, hogy tiszteletadásként sorait a mai napon megosztjuk veletek, és közzétesszük a csoport adminisztrátoraihoz korábban beérkezett posztját.”
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi vezetőjét 2025. szeptember 19-én, pénteken 13 órakor helyezik örök nyugalomra a sárvári Sári Temetőben.
Kásler Miklós egy friss posztját osztotta meg a KARD Facebook-oldal. A volt emberi erőforrás miniszter közösségi oldaláról a Digitális Polgári Kör csoportba írtak, holott az onkológus professzor szeptember 5-én elhunyt.
Posztjában egyébként arról lehet olvasni, hogy számára fontos a magyarságért való felelősségvállalás és a keresztény kultúra továbbadása. Mint írja, ezért csatlakozott a kezdeményezéshez. Később kifejtésre kerül, hogy ez a kezdeményezés a Digitális Polgári Kört jelenti.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
35 színész fordult szembe az Operettszínház vezetésével: Azonnali magyarázatot követelnek az Orbán János Dénesnek kifizetett milliók után
Az Operettszínház társulatának harmincöt tagja közös nyilatkozatban kéri számon a vezetést az Orbán János Dénes-ügyben. Felhívják a figyelmet, hogy a vezetőség korábban forráshiányra hivatkozva hárította el a fizetésemelési kéréseket, amit a botrány fényében nem tartanak megalapozottnak.
Az Operettszínház társulatának harmincöt tagja tett közzé közös nyilatkozatot, amelyben a vezetés azonnali és átlátható tájékoztatását kérik a sajtóban megjelent, Orbán János Dénesnek juttatott jelentős összegű kifizetésekkel kapcsolatban.
„Az Operettszínház társulatának tagjaiként mélységes megdöbbenéssel értesültünk a sajtóban megjelent információkról, amelyek szerint a KMTG – amelynek Orbán János Dénes szakmai vezetője – jelentős összegű kifizetéseket teljesített Orbán János Dénes részére olyan művek felhasználási jogaiért, amelyek közül több a Budapesti Operettszínház repertoárján is szerepel.”
„A nyilvánosságra került információk a színházunk működésével összefüggésben olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek álláspontunk szerint további átlátható tisztázást igényelnek” - írja a közlemény.
A társulat tagjai hangsúlyozzák, hogy ezekről a juttatásokról nem volt tudomásuk, de régóta fennálló aggályaik vannak a színház működésével, többek között az előadás- és bemutatószámok alakulásával, valamint a szakmai
és az anyagi megbecsültség helyzetével kapcsolatban.
Azt írják, bár többször is igyekeztek ezeket jelezni különböző fórumokon, észrevételeik nem találtak meghallgatásra.
A vezetés korábbi magyarázatát a forráshiányról a mostani hírek fényében már nem tartják kielégítőnek.
„A közelmúltban, a színészek által kezdeményezett színészszektori értekezleten a vezetéstől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kevesebb bemutatót és a csökkent előadásszámot elsősorban a forráshiány indokolta. A most napvilágot látott információk alapján ezt a magyarázatot önmagában nem tartjuk kielégítőnek” - fogalmaznak.
Ezért a társulat tagjai tisztelettel kérik a színház vezetését, hogy érdemben reagáljon a nyilvánosságra került információkra, és egyértelműen ismertesse velük, hogy a sajtóban említett művek és kifizetések milyen összefüggésben állnak az intézmény működésével, valamint milyen hatással voltak vagy vannak a színház gazdálkodására és a művészi munkára.
A nyilatkozatot aláírta:
Angler Balázs, Bálint Ádám, Balczó Péter, Bojtos Luca, Bordás Barbara, Cseh Dávid Péter, Csere László, Dancs Annamari, Dénes Viktor, Dézsy Szabó Gábor, Erdős Attila, Faragó Alexandra, Faragó András, Fischl Mónika, Földes Tamás, Gubik Petra, Janza Kata, Kardffy Aisha, Kékkovács Mara, Kiss Zoltán, Kocsis Dénes, Laki Péter, Magócs Ottó, Nádasi Veronika, Peller Anna, Peller Károly, Péter Richárd, Petridisz Hrisztosz, Prescsák Zita, Siménfalvy Ágota, Széles Flóra, Szendy Szilvi, Udvarias Katalin, Vágó Zsuzsi és Zábrádi Annamária.
Az elmúlt napokban derült ki, hogy a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) 2025 márciusa és 2026 áprilisa között 422 899 120 forintért vásárolta meg saját szakmai vezetője, Orbán János Dénes több művének felhasználási jogait.
Ezt követően a sajtó arról is írt, hogy az Operettszínház is jelentős összegeket utalt a szerzőnek: a teátrum közlése szerint mintegy 90 millió forintot, míg a Magyar Hang összesítése szerint legalább 129 millió forintot. A 24.hu arra is rámutatott, hogy az Operettszínház ügyvezető igazgatója ugyanaz a Rózsás Péter, aki a KMTG-t is vezeti.
Az ügyben a Színházi Kritikusok Céhe szerdán nyílt levélben kért vizsgálatot Tarr Zoltán minisztertől, miközben Orbán János Dénes a felelősséget részben a minisztériumi jóváhagyási rendre hárította. Szintén szerdán a Kulturális Minisztérium jelezte, hogy a projektekhez kapcsolódó, 1,3 milliárd forintnyi megítélt támogatást visszaszereztek.
Az Operettszínház társulatának harmincöt tagja tett közzé közös nyilatkozatot, amelyben a vezetés azonnali és átlátható tájékoztatását kérik a sajtóban megjelent, Orbán János Dénesnek juttatott jelentős összegű kifizetésekkel kapcsolatban.
„Az Operettszínház társulatának tagjaiként mélységes megdöbbenéssel értesültünk a sajtóban megjelent információkról, amelyek szerint a KMTG – amelynek Orbán János Dénes szakmai vezetője – jelentős összegű kifizetéseket teljesített Orbán János Dénes részére olyan művek felhasználási jogaiért, amelyek közül több a Budapesti Operettszínház repertoárján is szerepel.”
„A nyilvánosságra került információk a színházunk működésével összefüggésben olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek álláspontunk szerint további átlátható tisztázást igényelnek” - írja a közlemény.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, kik a Tisza-kormány legnépszerűbb és legmegosztóbb politikusai
A Medián júniusi felmérése szerint a Tisza-kormány minden minisztere népszerűbb, mint a volt kormányfő. A kutatásból az is kiderül, hogy a miniszterelnök a legismertebb politikus, akit csak 1 százalék nem ismer.
A magyarok 72 százaléka szívesen látja Magyar Pétert „fontos politikai szerepben”, miközben a lakosság több mint kétharmada nem szeretné, ha Orbán Viktor jelentős közéleti funkciót kapna a jövőben. A Medián júniusi kutatása szerint az új Tisza-kormány minden miniszterének több a támogatója, mint az elutasítója.
A felmérésből kiderül, hogy a miniszterelnök a legismertebb politikus, a megkérdezettek mindössze 1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem hallott róla – írja a HVG. Mellette Ruszin-Szendi Romuluszt, Vitézy Dávidot, Orbán Anitát és Kapitány Istvánt ismeri a felnőtt lakosság több mint négyötöde.
A legnépszerűbbek listáját a teljes népesség körében Magyar Péter, Vitézy Dávid, Orbán Anita és Kapitány István vezeti, az ő szerepvállalásukat helyeslők aránya a Tisza Párt támogatottságát is meghaladja.
Némileg más a sorrend, ha csak azok véleményét nézzük, akik ismerik az adott politikust. Ebben a körben Kátai-Németh Vilmost és Vitézy Dávidot kedvelik a legtöbben, 82-82 százalékuk látná őket szívesen politikai szerepben.
Bár komoly elutasítottságról egyik miniszter esetében sem lehet beszélni, a legtöbb ellenérzés Ruszin-Szendi Romulusszal és Magyar Péterrel szemben van: a népesség negyede nem támogatja őket. Ugyanakkor a honvédelmi miniszternek így is több mint kétszer annyi támogatója van, mint ellenzője, a miniszterelnököt pedig több mint háromszor annyian kedvelik, mint ahányan elutasítják.
A 2025. márciusi Medián-felmérés óta Orbán Viktort 15 százalékponttal kevesebben, Magyar Pétert pedig 22 százalékponttal többen látják szívesen a magyar politikában.
A pártpreferenciák mentén élesek a törésvonalak. A Tisza Párt szavazóinak 98 százaléka üdvözli Magyar Péter szerepvállalását, és 96 százalékuk elutasítja a leköszönt miniszterelnököt.
Ezzel szemben a teljes népességben 18 százalékosra mért Fidesz-tábor 94 százaléka kitart Orbán Viktor mellett, és 87 százalékuk nem látja szívesen a jelenlegi miniszterelnököt. A kisebb pártok szavazói és a pártpreferenciával nem rendelkezők körében is népszerűbb Magyar Péter, mint Orbán Viktor.
A tárcavezetők viszonylag magas ismertsége egybecseng azzal, hogy a politikai érdeklődés a választások után sem csillapodott. Júniusban a felnőtt lakosság több mint háromnegyede vallotta magáról, hogy legalább közepes mértékben érdeklődik a közügyek iránt, 41 százalékuk pedig kifejezetten nagyon.
A magyarok 72 százaléka szívesen látja Magyar Pétert „fontos politikai szerepben”, miközben a lakosság több mint kétharmada nem szeretné, ha Orbán Viktor jelentős közéleti funkciót kapna a jövőben. A Medián júniusi kutatása szerint az új Tisza-kormány minden miniszterének több a támogatója, mint az elutasítója.
A felmérésből kiderül, hogy a miniszterelnök a legismertebb politikus, a megkérdezettek mindössze 1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem hallott róla – írja a HVG. Mellette Ruszin-Szendi Romuluszt, Vitézy Dávidot, Orbán Anitát és Kapitány Istvánt ismeri a felnőtt lakosság több mint négyötöde.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Romló közbiztonság miatt azonnali beavatkozást sürget a kormánytól négy fővárosi polgármester
Négy belső kerület polgármestere közös közleményben fordult a kormányhoz a romló közbiztonság miatt. Öt pontból álló javaslatcsomagot tettek le az asztalra, és személyes egyeztetést kezdeményeztek a belügyminiszterrel.
Azonnali kormányzati intézkedéseket kér Budapest közbiztonságának javítására négy fővárosi kerület polgármestere. Baranyi Krisztina ferencvárosi, Niedermüller Péter erzsébetvárosi, Pikó András józsefvárosi és Soproni Tamás terézvárosi polgármester közös közleményben fordult a belügyminiszterhez, miután álláspontjuk szerint a főváros belső kerületeiben tarthatatlanná vált a helyzet.
A kerületvezetők szerint a probléma összetett, és már nem csupán rendészeti kérdés.
„Mindannyian ugyanazt tapasztaljuk: az utcákon egyre súlyosabb szociális, mentális egészséggel kapcsolatos és rendészeti problémák jelennek meg, ezért az emberek biztonságérzete folyamatosan romlik”
– fogalmaztak a polgármesterek.
Hozzáteszik, hogy a kerületi önkormányzatok már most is súlyos állami feladatokat vállalnak át azzal, hogy térfigyelő kamerákat telepítenek, támogatják a rendőrséget és szociális programokat finanszíroznak, de ezek az erőfeszítések már csak a tünetek enyhítésére elegendők.
Öt javaslatot tettek: a rendvédelmi dolgozók kapjanak legalább 30 százalékos Budapest-pótlékot, az önkormányzatokat pedig ruházzák fel valódi hatósági jogkörökkel a dohányboltok működésének szabályozására.
Emellett szorgalmazzák az objektív felelősség kiterjesztését a térfigyelő kamerával rögzíthető közlekedési jogsértésekre, állandó rendőri jelenlétet a legproblémásabb csomópontokon, valamint a hajléktalanellátás szabályainak enyhítését az éjjeli menedékhelyeken.
A polgármesterek a javaslatok részletes kidolgozásában és végrehajtásában is készek részt venni, ezért jelezték egyeztetési szándékukat. „Ezért közösen fordulunk a Belügyminiszterhez, és mielőbbi személyes egyeztetést kezdeményezünk” – áll a szövegben.
Közleményüket azzal zárták, hogy az intézkedések nem tűrnek halasztást, mert „Budapestnek most van szüksége több rendőrre, működő ellátórendszerre és hatékonyabb helyi eszközökre”.
Pikó András józsefvárosi polgármester és tanácsadója, Jámbor András már korábban is arról beszélt, hogy a közbiztonság helyzete a vészhelyzet szintjét közelíti, amit egy új típusú drog terjedése is súlyosbít.
Azonnali kormányzati intézkedéseket kér Budapest közbiztonságának javítására négy fővárosi kerület polgármestere. Baranyi Krisztina ferencvárosi, Niedermüller Péter erzsébetvárosi, Pikó András józsefvárosi és Soproni Tamás terézvárosi polgármester közös közleményben fordult a belügyminiszterhez, miután álláspontjuk szerint a főváros belső kerületeiben tarthatatlanná vált a helyzet.
A kerületvezetők szerint a probléma összetett, és már nem csupán rendészeti kérdés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még egy napig tombol a kánikula, a hétvégére viharok és lehűlés jön
Pénteken még sokfelé 35 fok feletti csúcsértékeket mérhetünk, éjjel azonban egy hidegfront hoz fordulatot. A front mögött a hétvégén feltámad a nyugati-északnyugati szél, és elszórtan záporok, zivatarok is kialakulhatnak.
Pénteken tetőzik a kánikula: az ország nagy részén 36–37 fokra is felkúszhat a hőmérő higanyszála, majd az éjszaka nyugatról érkező hidegfront záporokkal, zivatarokkal és fokozatos lehűléssel fordít a helyzeten.
Csütörtökön a legtöbb helyen 30 és 35 fok között alakul a csúcshőmérséklet, a nap nyugaton és délnyugaton indulhat záporokkal, zivatarokkal, délután viszont már csak helyenként fordulhat elő csapadék.
Pénteken egy nyugat felől közelgő hidegfront előtt délies áramlással forró levegő érkezik az ország fölé, így ez lesz a hét legmelegebb napja – írja az Időkép.
A csúcshőmérséklet sokfelé eléri a 35 fokot, de nem egy helyen 36–37 fokos maximumokat is mérhetünk.
A forróság azonban nem lesz tartós, péntek éjjel nyugat felől megérkezik a front, ami nagyobb területen hozhat záporokat, zivatarokat.
A front mögött a hétvégén elszórtan még kialakulhat eső, és többfelé feltámad a nyugatira, északnyugatira forduló szél.
A lehűlés nem lesz hirtelen, a hőmérséklet fokozatosan esik vissza: szombaton és vasárnap 27 és 34, hétfőn pedig 25 és 32 fok közötti maximumok várhatók.
Az enyhülés után is az Alföld középső és déli vidékein lesz a legmelegebb.
Pénteken tetőzik a kánikula: az ország nagy részén 36–37 fokra is felkúszhat a hőmérő higanyszála, majd az éjszaka nyugatról érkező hidegfront záporokkal, zivatarokkal és fokozatos lehűléssel fordít a helyzeten.
Csütörtökön a legtöbb helyen 30 és 35 fok között alakul a csúcshőmérséklet, a nap nyugaton és délnyugaton indulhat záporokkal, zivatarokkal, délután viszont már csak helyenként fordulhat elő csapadék.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
