„216 ezer családot érint hátrányosan” - Havasi Bertalan reagált a kamatstop kivezetésének tervére
A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány szeptember 30-ig meghosszabbítaná a jelzáloghitelek kamatstopját. Havasi Bertalan szerint elsunnyogták a hírt.
Ahogy már hírt adtunk róla, Kármán András pénzügyminiszter jelentette be a kormány jelzáloghitelekkel kapcsolatos terveit. Az elképzelés szerint
„az előző kormányzat által 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított, a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig,
amennyiben az országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát”.
Kármán azt is közölte, hogy a következő hónapokban fontos társadalmi és szakmai egyeztetéseket fognak kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzák a tényleges segítséget.
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója Kármán bejelentése után nem sokkal egy közleményben azt írta: „Most, késő este derült ki, hogy
a mai kormányszóvivői tájékoztatón elsunnyogtak annak bejelentését, hogy a kormány szeptember 30-ával eltörli a jelzáloghitelek kamatstopját. Ez 216 ezer családot érint hátrányosan.
Előre szóltunk, hogy ha a pénzügyminisztert az Erste Bank delegálja, annak a végén a magyar családok isszák meg a levét. Két hónappal a választások után a bankár Kármán András megbízatásának első pontját teljesítette is.”
Egy április 17-i rendelettel határozatlan idejűvé tették a korábban többször is meghosszabbított kamatstopot. Erre reagálva a bankszektor májusban ismét az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel az intézkedést gazdaságilag és jogilag is aggályosnak tartják. A jelzáloghitellel rendelkezők számára a kabinet a valódi rászorulóknak dolgozna ki tényleges segítséget.
Ahogy már hírt adtunk róla, Kármán András pénzügyminiszter jelentette be a kormány jelzáloghitelekkel kapcsolatos terveit. Az elképzelés szerint
„az előző kormányzat által 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított, a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig,
amennyiben az országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Legmagasabb szintű riadót rendelt el a NATO, felszálltak Kecskemétről a Gripenek egy izraeli utasszállító miatt
Azért riasztott a NATO, mert a Tel-Aviv–Prága járat nem vette fel a kapcsolatot a légiirányítással. A magyar vadászgépek az osztrák határig kísérték az utasszállítót, amely folytatta útját.
Magyar Péter számolt be arról, hogy egy izraeli utasszállító miatt riasztották a magyar Gripeneket.
„Egy izraeli Airbus A321-es utasszállító miatt nemrég a legmagasabb szintű riadót rendelt el a Magyar Honvédségnek a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja” – írta.
A poszt szerint a JAS–39 Gripen készültségi géppár azért emelkedett a magasba, mert a Tel-Aviv–Prága között közlekedő járat nem vette fel a kapcsolatot a civil légiirányítással.
„A Gripenek a felszállás után röviddel vizuális kapcsolatot létesítettek az utasszállító gép pilótáival, akik ezt követően felvették a rádiókapcsolatot a magyar földi irányítással” – tette hozzá.
A vadászgépek – az ilyenkor szokásos előírásoknak megfelelően – a légtérhatárig kísérték az utasszállítót, amely a repülési tervének megfelelő útvonalon 20:10-kor Ausztria irányába kilépett a magyar légtérből.
A riasztást követően a vadászgépek rendben visszatértek a kecskeméti repülőbázisra.
A bejegyzés azzal zárul, hogy az eset során a Magyar Honvédség légirendészeti készenléti szolgálata és a NATO-integrált légvédelmi rendszere hatékonyan működött.
Hétfőn az iráni–izraeli feszültség miatt a Wizz Air és az Austrian Airlines is ideiglenesen felfüggesztette több Tel-Aviv-járatát.
Magyar Péter számolt be arról, hogy egy izraeli utasszállító miatt riasztották a magyar Gripeneket.
„Egy izraeli Airbus A321-es utasszállító miatt nemrég a legmagasabb szintű riadót rendelt el a Magyar Honvédségnek a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja” – írta.
A poszt szerint a JAS–39 Gripen készültségi géppár azért emelkedett a magasba, mert a Tel-Aviv–Prága között közlekedő járat nem vette fel a kapcsolatot a civil légiirányítással.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Németh Balázs: Figyelem, magyarok! Megvan az első megszorítás!
A fideszes képviselő szerint átalakítják a rendszert, és a valóban rászoruló családok kapnak majd valamiféle segítséget. Németh Balázs szerint ez már megszorítás.
"Figyelem, magyarok! Megvan az első megszorítás, legalábbis a tervek nyilvánosságra kerültek" - kezdte videóját Németh Balázs a Facebookon. A fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy megszűnik a kamatstop, amit 2022 óta fenntartott az Orbán-ormány, így segítve a magyar családokat.
"Azóta ezt megerősítette a Pénzügyminisztérium is, valóban átalakítják a rendszert. Az ígéretek szerint a valóban rászoruló családok kapnak majd valamiféle segítséget. Az első konkrét megszorításnak valószínűleg lesz folytatása"
"Figyelem, magyarok! Megvan az első megszorítás, legalábbis a tervek nyilvánosságra kerültek" - kezdte videóját Németh Balázs a Facebookon. A fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy megszűnik a kamatstop, amit 2022 óta fenntartott az Orbán-ormány, így segítve a magyar családokat.
"Azóta ezt megerősítette a Pénzügyminisztérium is, valóban átalakítják a rendszert. Az ígéretek szerint a valóban rászoruló családok kapnak majd valamiféle segítséget. Az első konkrét megszorításnak valószínűleg lesz folytatása"
A Tisza-kormány megszüntetné a jelzáloghitelek kamatstopját: 200 ezernél is több hitel törlesztője nőhet meg
Egy kormányzati tervezet szerint 2026. szeptember 30-ával kivezetik a jelzáloghitelek kamatstopját. A rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.
Csaknem öt év után, 2026. szeptember 30-ával megszűnhet a jelzáloghitelek kamatstopja egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint - írja a Portfolio. A döntés több mint kétszázezer lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét érintheti, a rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.
A kormány indoklása szerint a 2022 elején bevezetett, majd a 2026-os választás után határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem fenntartható – írja már a 444.hu.
A Pénzügyminisztérium később pontosított a hírt eredetileg közlő Portfolionak, hogy a szeptember 30-ai dátum nem a végleges kivezetést jelenti, hanem eddig a napig kell kidolgozni a megoldást a ténylegesen rászoruló adósok számára. A cikk részletezi továbbá, hogy
A Magyar Nemzeti Bank szerint a sérülékeny adósok száma 19 ezer fő, nekik a szeptember 30-ai határidőig kell megegyezniük a pénzintézetekkel.
pp
Az MNB 2025 végi adatai szerint 848 milliárd forintnyi hitelállomány volt a kamatstop hatálya alatt, ami az összes jelzáloghitel-tartozás 11 százalékát teszi ki.
A lépésre a bankok régóta várnak, az intézkedés ugyanis 2025 végéig már 440 milliárd forintjába került a szektornak, a végső számla pedig megközelítheti az 500 milliárd forintot.
A pénzintézetek a referencia-kamatstop miatt többször is az Alkotmánybírósághoz fordultak, legutóbb májusban, de döntés eddig nem született az ügyben.
Az előző kormányzat korábban többször meghosszabbította a kamatstop intézményét, a családok védelmével indokolva a lépést. A bankszektor eközben folyamatosan a piaci torzulásokra és a jelentős veszteségekre hívta fel a figyelmet, a Magyar Nemzeti Bank pedig többször jelezte, hogy az intézkedés célzottabb formája lenne indokolt.
Miután a Pénzügyminisztérium jelezte a Portfolionak, hogy egyelőre tervezetről van szó, cikkünket mi is módosítottuk.
Kármán András pénzügyminiszter arról tájékoztatott minket, hogy: „Az előző kormányzat által 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig, amennyiben az országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát.
A kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzuk a tényleges segítséget.”
Csaknem öt év után, 2026. szeptember 30-ával megszűnhet a jelzáloghitelek kamatstopja egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint - írja a Portfolio. A döntés több mint kétszázezer lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét érintheti, a rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.
A kormány indoklása szerint a 2022 elején bevezetett, majd a 2026-os választás után határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem fenntartható – írja már a 444.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Aranykonvoj-nyomozás fordulatai miatt lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője
Benyújtotta lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. A HVG szerint a háttérben az ukrán aranykonvoj-ügy nyomozásának rendjéről folytatott éles szakmai vita áll a Legfőbb Ügyészséggel.
Benyújtotta lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, miután éles szakmai vita alakult ki közte és a Legfőbb Ügyészség között az ukrán aranykonvoj ügyében jogtalan fogvatartás gyanúja miatt folytatott nyomozásáról – értesült a HVG.
A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a lemondáshoz vezető vita a nyomozás ütemezéséről és a lehetséges felelősök kihallgatásának sorrendjéről robbant ki, miután a vizsgálat már eljutott egy olyan pontra, ahol magas beosztású személyekkel szemben is felmerülhet gyanú.
„A Legfőbb Ügyészség szakfőosztályának szakmai álláspontja szerint egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a nyomozó ügyészség az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálta” – áll a hivatalos közleményben.
A Legfőbb Ügyészség közleményében azt is jelezte, hogy a legfőbb ügyész írásos utasításba adta a nyomozóknak az ügy minden szálának kivizsgálását, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint. Azt is írták, hogy „a kérdéses nyomozásban a közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani”.
A vita miatt a Legfőbb Ügyész elvette az ügy vizsgálatát Fürcht Páléktól, aki ezután nyújtotta be lemondását. Ez fél év múlva lép hatályba. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint Fürcht Pálnak felajánlottak egy ügyészi pozíciót a nyomozás felügyeleti területen.
A HVG információi szerint az Ügyészségen belüli feszültséget több tényező okozta, például hogy a rajtaütésre a legmagasabb kormányzati szintekről érkezhetett engedély, és ezzel sokkal kényesebbé vált, mint bármi, amiben a KNYF nyomoz. Ráadásul érintett lehet az Alkotmányvédelmi Hivatal is.
„A titkosszolgálatok elvileg nem befolyásolhatják az igazságszolgáltatást titkosszolgálati eszközökkel, márpedig ebben az ügyben – hasonlóan a néhány hónappal korábbi Gundalf- és Buddha-ügyhöz – az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) aktívan szerepet játszott” - jegyzi meg a lap.
Megemlítik saját információik alapján, hogy az ügyben tanúként kihallgatott egyik NAV-os vezető atipikus eljárásról beszélt, kiemelve, hogy a rajtaütés előtti napon kaptak csak az akcióra utasítást. A vallomás szerint hiába javasolták az ukrán konzul értesítését, az Alkotmányvédelmi Hivatal jelenlévő munkatársa ezt nem tartotta szerencsésnek. A NAV munkatársai megdöbbentőnek találták az ukrán pénzszállítókkal szembeni bánásmódot is, hogy bilincset és csuklyát húztak rájuk.
„Megdöbbentett ez az egész látvány, a saját eljárásainkban a gyanúsítottakkal sem szoktunk így bánni” – idézte a hvg a pénzügyőr vallomását.
Amikor elengedték volna az ukránokat, de egy telefonon bejelentkező államtitkár ezt a vallomás szerint megakadályozta.
Benyújtotta lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, miután éles szakmai vita alakult ki közte és a Legfőbb Ügyészség között az ukrán aranykonvoj ügyében jogtalan fogvatartás gyanúja miatt folytatott nyomozásáról – értesült a HVG.
A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a lemondáshoz vezető vita a nyomozás ütemezéséről és a lehetséges felelősök kihallgatásának sorrendjéről robbant ki, miután a vizsgálat már eljutott egy olyan pontra, ahol magas beosztású személyekkel szemben is felmerülhet gyanú.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
