Karikó Katalin az oltás után megfertőzödöttekről: „A vakcina a megbetegedéstől és a kórházba kerüléstől véd”

Magyar Péter szerint március 15-én és április 6-án már bebizonyította mozgalma, hogy vannak vidéki támogatói és nem csak egy „belpesti médiahekkről” van szó. Szerinte a vidéken élőket többek között őszinteséggel lehet megszólítani, nem pedig „lejönni dzsippel és megmondani, hogyan kellene élni”.

A politikustól megtudtuk, hogy 538 jelentkezőből választották ki másfél nap alatt azokat, akik az internetes szavazás után pártja EP-képviselőjelöltjei lehetnek majd.

„Van olyan, aki hat nyelven beszél. (...) Egyedül több nyelven beszél, mint a Fidesz-frakció húsz év alatt az Európai Parlamentben. Ami nem nehéz persze: százszor nulla az nulla, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb semmilyen nyelven nem beszél.

Magyar szerint figyeltek a nők arányára, a jelentkezők életkora is fontos szempont volt, ahogy az is, hogy legyen víziójuk.

– tette hozzá Magyar Péter.

A teljes beszélgetést és a békési országjáróról készült beszámolót itt lehet megnézni:

„Olyan bebetonozott dolgok vannak az országban, amit egy úgymond friss erőnek kell valamilyen szinten megoldani” – mondta lapunknak Magyar Péter Békés megyei országjáró rendezvényének egyik résztvevője. A férfi szerint két éve az ellenzéki összefogás nem működött.

„Én MZP-s vagyok, de mindenki szimpatikus, aki Orbánt le akarja váltani” – mondta a rendezvényre lányával érkező nő. A tinédzser lapunknak úgy fogalmazott: nagyon reménykedik abban, hogy Magyar változást tud hozni az országnak.

– jelentette ki a gyűlés végén egy férfi.

A politikus orzságjárásának első állomásáról készült beszámolónkat itt lehet megnézni:

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Ha az oroszok egész Ukrajnát elfoglalják, ám ha mégis bekövetkezne, az óriási katasztrófa lenne egész Európa számára, nyilatkozta az RTL-nek Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

A szekértő szerint apokaliptikus lenne Ukrajna számára egy teljes orosz megszállás, ami további, akár tízmillió feletti ukrán menekülttel árasztaná el Európát. Ami megmaradna Ukrajnából, azt Moszkvának pacifikálnia kellene, de ebben az esetben minden 50 emberre kellene egy rendőr, illetve katona. Brutális oroszosítás kezdődne, Putyin az ukrán identitás elpusztítására törekedne. De létezik még ennél is rosszabb forgatókönyv, ami szerint az oroszok népirtásba, etnikai tisztogatásba, vagy lakosságcserébe kezdenek.

Ukrajna teljes megszállása esetén az orosz birodalom következő célpontja Moldova lenne, az ottani Transznisztria, már most is az oroszok által támogatott szeparatisták irányítása alatt áll. Az casus belli az ottani orosz kisebbség támogatása lehetne, de ott vannak az oroszbarát gagauzok is. Utána akár egy NATO-tagállam is következhet. Azt hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt rövid idő alatt megtenné, Kaiser Ferenc nem tartja valószínűnek. Az Institute for the Study of War egy tanulmányában azonban arra figyelmeztetett nemrég, hogy

A biztonságpolitikai szekértő határozott véleménye, hogy a NATO-nak mindenképpen meg kellene védeni azt az országot, amelyet az oroszok megtámadnának, ellenkező esetben a szövetség léte válna kérdésessé. Az ötös cikkely szerint bármelyik tagállam elleni támadás az egész NATO elleni támadásnak számít. Kaiser szerint legvalószínűbb, hogy a balti államokon próbálna fogást találni Putyin rendszere.

Egy ilyen forgatókönyv csak abban az esetben valósulhatna meg, ha totális katonai összeomlás következik be ukrán részről. De ha még sikerülne is az orosz áttörés, előbb utóbb át kellene kelniük a Dnyeperen, az viszont az eddig elszenvedett orosz veszteségeket figyelembe véve nehezen kivitelezhető.

Kaiser azt gondolja, hogy, mivel mindkét fél kezd kimerülni, a legvalószínűbb koreai-típusú, a panmindzsoni fegyverszünethez hasonló megoldás jöhet a jövőben, ami békeszerződés nélkül fagyasztja be a frontokat.