HÍREK
A Rovatból

Karácsony: tévedés, hogy a budapestiek nem utazhatnak a Balatonhoz

A főpolgármester levélben kéri Orbán Viktort, hogy ne adjanak téves tájékoztatást a lakosság számára.


Levelet írt Orbán Viktornak Karácsony Gergely, amiben leírja, hogy a korlátozó intézkedések fenntartását egyetlen budapesti sem érezheti valamiféle „büntetésnek”.

A főpolgármester Facebook-oldalán osztotta meg a miniszterelnöknek szánt sorait, amit változtatás nélkül közlünk:

"A budapestiek eddig is példát mutattak együttműködésből. A korlátozó intézkedéseket egyetlen budapesti sem érezheti valamiféle „büntetésnek”. Ma az alábbi levelet küldtem Orbán Viktor miniszterelnöknek:

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Ma van egy hónapja, hogy részt vehettem a kormányülésén, ahol azt az ígéretet kaptam Öntől a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökével közösen, hogy a kormány egy hónapon belül egyeztetést folytat az önkormányzati szövetségekkel a járvány elleni védekezésről, a gazdasági-szociális válság közös kezeléséről. Az elmúlt egy hónapban sajnos ez az egyeztetés nem valósult meg, de még az időpontot sem jelölték meg.

Az egyeztetésnek különös aktualitást adna, hogy miniszterelnök úr bejelentése szerint a védekezés első szakasza lezárult, a második szakaszba lépett az ország. Itt a lehetőség tehát, hogy levonjuk a tanulságokat, a védekezés második szakaszát pedig az eddigieknél átláthatóbban, tervezhetőbben, a partnerségre építve alapozzuk meg.

Kiemelten igaz ez Budapest esetében, hiszen a budapestiekre és a Pest megyében élőkre a kormány továbbra is fenntartja a szigorú korlátozó intézkedéseket. Ezzel kapcsolatban két fontos alapelvre szeretném felhívni a kormány figyelmét.

Egyrészt a korlátozó intézkedések fenntartását egyetlen budapesti sem érezheti valamiféle „büntetésnek”, másrészt pedig kiemelten fontos célnak kell lennie, hogy továbbra is számíthassunk a budapestiek belátására, fegyelmezettségére.

Objektív adatok bizonyítják, hogy a budapestiek példát mutattak együttműködésből. A fővárosban csökkent a legnagyobb mértékben a társadalmi kontaktusok száma. A BKK adatai szerint a tömegközlekedésben már az első héten 95 százalékos volt a maszk viselésére, az orr- és szájnyílás eltakarására vonatkozó fővárosi rendelet betartása. A kiskereskedelemben is azt mutatják a visszajelzések, hogy a nagy többség elfogadta az erre vonatkozó rendelkezéseket.

A budapestiek tehát tiszteletreméltó fegyelmezettséggel tartották be a sokszor kényelmetlen, mégis szükséges korlátozó intézkedéseket. Joggal várják hát el, hogy világosan elmondják nekik a döntéshozók, mikor, mire számíthatnak, és hogy az életüket befolyásoló döntések milyen információk alapján születnek. Különösen fájó, hogy a budapestiekre vonatkozó lakhelyelhagyási, utazási tilalomra vonatkozó kormányzati bejelentések sok esetben nem állnak összhangban a hatályos veszélyhelyzeti kormányrendeleti szabályokkal.

Fontosnak tartom felhívni Miniszterelnök Úr figyelmét arra, hogy az operatív törzs téves tájékoztatást ad a lakosság számára, amikor arról beszél, hogy a központi régió lakosai nem utazhatnak például a Balatonhoz. Nem egy olyan visszajelzés érkezett hozzám, hogy jogtalannak látszó rendőri intézkedésekre is sor került. A kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet immár szűkebb, a központi régióra korlátozódó területi hatállyal rendelkezik ugyan, de különös személyi hatálya nincsen.

Azt pedig a kormányrendelet egyáltalán nem korlátozza, hogy a lakóhely alapos indoknak minősülő elhagyása az ország mely területére történhet. Ennek megfelelően a hatályos jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik, hogy a budapestiek egyebek mellett egyéni szabadidős sporttevékenység céljából – akár Budapest területére, akár máshová – elhagyják a lakóhelyüket. Kérem miniszterelnök úr szíves intézkedését abban, hogy ilyen megtévesztő tájékoztatásra a jövőben ne kerülhessen sor.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A védekezés második szakaszának egyben felkészülésnek kell lennie arra, hogy az élet – fokozatosan és óvatosan, a járvány lefolyásával kapcsolatos adatokra alapozott módon – Budapesten is visszazökkenhessen a normális kerékvágásba. Ennek érdekében kérem, hogy a budapestieket érintő szabályokat a kormány a fővárosi önkormányzatokkal egyeztetve alkossa meg, illetve azokat az operatív törzs világosan és egyértelműen kommunikálja, kerülve annak még a látszatát is, hogy a budapestieket valamiféle hátrányos megkülönböztetés, netán „büntetés” sújtja.

Újra megerősítem kérésemet: haladéktalanul kezdődjön egyeztetés a kormány és az önkormányzati szövetségek között a védekezés második szakaszáról, a gazdasági és szociális válság együttműködésen alapuló kezeléséről."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Reagált a Raiffeisen Bank Nagy Márton ötös banklistájára
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter négy bankot nevezett meg a jövő biztos szereplőiként, egy helyet nyitva hagyva. Az egyik kimaradt pénzintézet már jelezte, teljes körű szolgáltatással, aktív szereplőként tervez itthon.


Már listája is van a kormányzatnak arról, mely bankok maradhatnak az országban, ám az egyik, név szerint nem említett pénzintézet egyértelműen jelezte: hosszú távra terveznek, és nem áll szándékukban kivonulni.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felvetette, hogy hosszabb távon öt nagy bank is elegendő lehet a magyar piacon, sőt, meg is nevezett négyet, amelynek helye biztosított: az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank és az UniCredit Bank. Az ötödik pozíciót azonban betöltetlennek nevezte.

A kijelentésre az Indexnek

reagált a Raiffeisen Bank is, hangsúlyozva, hogy stabil nemzetközi háttérrel rendelkező, meghatározó piaci szereplőként tekintenek magukra, és a jövőben is teljes körű szolgáltatást kívánnak nyújtani.

A bank közleményében kiemelte, hogy a magyar leánybank a közép- és kelet-európai régió egyik vezető bankcsoportjának, a Raiffeisen Bank Internationalnak a meghatározó része.

„Építve az utóbbi évek erős növekedésére és kiemelkedő digitalizációs fejlődésére a Raiffeisen Bank célja, hogy hosszú távon is a piac aktív szereplőjeként működjön, teljes körű banki szolgáltatási portfólióval mind lakossági, mind vállalati és intézményi ügyfelek számára”

– írták.

A miniszter szerint a bankrendszer további konszolidációja azért indokolt, mert a szektor még mindig túl széttagolt és költséges, még akkor is, ha jövedelmezősége európai összevetésben kiemelkedő. A lap visszaidézi, hogy Nagy Márton egy februári konferencián arról is beszélt, hogy bár az elmúlt 15 évben a nemzetgazdaság legtöbb ágazatában nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya, több területen, például a kiskereskedelemben, a távközlésben és az építőanyag-iparban továbbra is a külföldi szereplők vannak többségben. A bankszektorral kapcsolatban megismételte, hogy itt is van még teendő.

Nagy Márton a bejelentést néhány nappal azután tette, hogy Orbán Viktor egy beszédben „a halál vámszedőinek, a háború kutáyinak” nevezte az Erste Bankot és a Shellt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor szerint a Fideszen és a Tiszán kívül már az aláírásgyűjtés is komoly gondot okoz a többi pártnak
A legjobban álló kispárt 106-ból csak 19-nél tart. A politológus szerint a 71 jelölt állítása is nehéz küszöbnek tűnik a legtöbb párt számára. Pedig ehhez országosan mindössze 35 500 aláírást kellene összegyűjteniük.


Török Gábor politológus a Facebookon elemezte az ajánlásgyűjtés első napjainak tapasztalatait. Szerinte tanulságos látni, hogy miközben a Fidesz és a Tisza Párt összes jelöltje az első napon leadta a szükséges ajánlásokat, addig a többi párt egyelőre alig halad.

Állítása szerint a Mi Hazánk áll a legjobban: „106-ból 19 jelöltjük végzett a gyűjtéssel.”

A politológus szerint a Demokratikus Koalíció teljesítménye sem kiemelkedő.

„Nem tudom, kinek és mennyire meglepetés, de a DK még Budapesten sem jeleskedik, egyelőre az egész országot nézve csak 4 jelöltjük adta be az ajánlásokat”

– írta Török, hozzátéve, hogy a többi pártnak egyelőre „se híre, se hamva”.

Bár az elemző megjegyzi, hogy a jelölteknek még két hetük van, és sok minden történhet, egy következtetést már levont a jelenlegi helyzetből.

„Az talán már most látszik, most érzékelhető, hogy a Fideszen és a Tiszán túl a többi pártnak a 71 darab sikeres jelöltállítás is nehéz küszöbnek tűnik - pedig ez csak 35.500 aláírást igényel országosan”

– állapította meg a bejegyzésében.

Az országgyűlési választás hivatalos kampánya és az ajánlásgyűjtés február 21-én indult. Az egyéni jelölteknek körzetenként legalább 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük, amit legkésőbb március 6-án 16 óráig kell bejelenteniük. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 14 vármegyében és a fővárosban, összesen minimum 71 egyéni választókerületben tud jelöltet állítani. Az országos listák bejelentésének határideje március 7.

A kampányrajt után a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt is azt közölte, hogy mind a 106 körzetben teljesítették a feltételt. A kormánypárti kommunikációban 196 ezer, a Tisza Párt esetében 110 ezer ajánlásról esett szó, míg Magyar Péterék 200 ezernél is több aláírásról beszéltek. A Nemzeti Választási Iroda ugyanakkor jelezte, hogy ezek az adatok a leadott ajánlóívek számából származó becslések, és nem azonosak az érvényes ajánlások számával, amiről nem is vezetnek összesített, hivatalos statisztikát. A gyűjtés gyorsasága politikai üzenetértékkel bír, egyfajta erődemonstráció, de önmagában nem jelent választási előnyt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Megmentettük az országot az üzemanyaghiánytól
A kormányfő szerint Ukrajna „meg akarja buktatni” a magyar kormányt és egy „Kijevnek kedves helytartót” akar Budapestre helyezni. Kijelentette: amíg Zelenszkij elnök „nem tér észhez”, nem szavaznak meg semmilyen Ukrajnával kapcsolatos döntést Brüsszelben.


Orbán Viktor a Facebookon arról írt, hogy szerinte az ukránok szándékosan próbálnak beavatkozni a magyar belpolitikába. Állítása szerint

„az ukránok pontosan tudják, mit miért tesznek”, és azt akarják elérni, hogy a választások előtti hetekben Magyarországon üzemanyaghiány és 1000 forintos benzinár legyen. A miniszterelnök szerint ezt azért teszik, hogy „megbuktassák a kormányunkat, és kicseréljék egy Kijevnek kedves helytartóra”.

A kormányfő posztjában hangsúlyozta, hogy ez a terv nem fog sikerülni.

„A tartalékainkat feltöltöttük, az üzemanyaghiánytól megmentettük az országot. Az ukránok 90 milliárd eurós hadikölcsönét megállítottuk, és nem szavazunk meg semmilyen Ukrajnát támogató döntést Brüsszelben, ameddig Zelenszkij elnök nem tér észhez”

– írta.

Orbán Viktor azzal zárta bejegyzését, hogy Magyarország nem asszisztál az általa „ukrán olajblokádnak” nevezett helyzethez, hanem „megtörjük azt. Ebben biztosak lehetnek Brüsszelben és Kijevben is”.

Január 27. óta áll az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán területen futó vezetéket orosz támadás érte, miközben Budapest és Pozsony Kijevet vádolja a tranzit politikai okokból történő visszatartásával. A vita eszkalációjaként Szlovákia felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott sürgősségi áramexportot, miközben mindkét ország leállította a gázolajszállítást Ukrajnába.

Az ügy uniós szintre emelkedett, miután Magyarország jelezte, hogy blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt. Budapest a csomag egyik, egyhangúságot igénylő elemét vétózta meg, miközben a másik két szabályozást minősített többséggel elfogadták. Több uniós vezető oroszbarátsággal vádolta Budapestet, és bírálta, hogy Magyarország a 20. orosz szankciós csomagot sem engedte át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Súlyos visszaélés gyanúja a BKM-nél, kirúgták a teljes belső ellenőrzési osztályt
A politikus szerint a fővárosi cégnél mindenkit eltávolítottak, aki a belső vizsgálatokat végezte. A kirúgott dolgozókat biztonsági őrök kísérték ki az épületből.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 24.



Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arról írt a Facebookon kedden, hogy súlyos visszaélés gyanúja merült fel a Budapesti Közműveknél (BKM). Állítása szerint a fővárosi cégnél megszüntették a teljes belső ellenőrzési osztályt, és nincs garancia arra, hogy a megkezdett vizsgálatok folytatódnak.

Vitézy posztja szerint

„súlyos visszaélés gyanúja merült fel az egyik legnagyobb fővárosi cégnél: a Budapesti Közművek nemrég egyik napról a másikra megszüntette a teljes belső ellenőrzési osztályt, szinte mindenkit kirúgtak, és a tegnapi bizottsági ülésen az is kiderült, hogy semmilyen garancia nincs arra vonatkozóan, hogy a megkezdett belső ellenőrzések az új rendszerben is folytatódnak.”

A frakcióvezető arról számolt be, hogy a bizottsági ülésen az okokra vonatkozó kérdéseire az érintettek „össze-vissza beszéltek és hárították a felelősséget”. Azt írja, a városvezetés szerint a felügyelőbizottsági tagok magánemberként döntöttek, a cég vezetése hol költségcsökkentésre hivatkozott számok nélkül, hol azt állította, hogy a felügyelőbizottság döntését hajtotta végre. Hozzáteszi, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elhatárolódott a Főpolgármesteri Hivatal vezetőitől, akik a felügyelőbizottságban ülnek.

Vitézy Dávid posztjában azt is leírja, hogy a BKM felügyelőbizottságában január óta a városháza alkalmazottai, a főpolgármester emberei ülnek. Szerinte erről Karácsony Gergely a Közgyűlés jóváhagyása nélkül döntött, azzal indokolva, hogy a pártok nem delegáltak tagokat.

„Érdemi választ tehát nem kaptunk a miértekre. Amikor pedig arra kérdeztem rá, hogy az átszervezés veszélyeztetheti-e a meglévő belső vizsgálatok folytatását, a cég jelen lévő képviselője – Mártha Imre helyettese, mivel a vezérigazgató sokadszorra sem tartotta elég fontosnak a bizottsági ülést a személyes jelenléthez – annyit tudott mondani, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy erre választ tudjon adni.

A teljes mellébeszélést és felelősséghárítást látva joggal merült fel az emberben a gyanú, hogy itt a cél nem a hatékonyság növelése volt, hanem inkább a folyamatban lévő ügyek eltusolása. És ezt nem csak én láttam így, hiszen a vita után a cég éves tervét a bizottság egyetlen tagja sem javasolta elfogadásra!”

– idézi fel a történteket a politikus.

Vitézy szerint a fővárosi cégeknél sok esetben „a káosz, az elvárások, az ellenőrzések és a teljesítmény hiánya” jellemző, a működésük egy „posztszocialista állami vállalatot” idéz. Úgy véli, a cégvezetők és a főpolgármester zokon veszik a kritikát, és „áldozati pózba vágják magukat”. Azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy egy cégvezető ignorálja a bizottsági üléseket, a helyettese pedig nem tud érdemi magyarázatot adni egy ilyen súlyú döntésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk