Karácsony Gergely támogatja, hogy Budapest olimpiát rendezzen 2036-ban
A főpolgármester szerint a budapesti olimpiának két feltétele van: az egyik, hogy az állam elvégezze azokat a beruházásokat, amiket neki kell elvégezni, a másik, hogy a főváros visszakapja azokat a forrásokat, amikkel a saját fejlesztéseit meg tudja csinálni.
Támogatja a főpolgármester, hogy 2036-ban Budapest olimpiát rendezzen - számolt be az RTL Híradó.
A főpolgármester azt mondta, a kormányon múlik, hogy rendezi-e a viszonyát a fővárossal. Ha ez megtörténik, ő nem áll a magyar olimpia útjába.
Karácsony szerint a budapesti olimpiának két feltétele van: az egyik, hogy az állam elvégezze azokat a beruházásokat, amiket neki kell elvégezni, a másik, hogy a főváros visszakapja azokat a forrásokat, amikkel a saját fejlesztéseit meg tudja csinálni.
A Magyar Olimpiai Bizottság azt írta az RTL Híradónak, ha a főváros nyitott, ők szívesen vizsgálnák meg közösen a rendezés lehetőségeit.
Támogatja a főpolgármester, hogy 2036-ban Budapest olimpiát rendezzen - számolt be az RTL Híradó.
A főpolgármester azt mondta, a kormányon múlik, hogy rendezi-e a viszonyát a fővárossal. Ha ez megtörténik, ő nem áll a magyar olimpia útjába.
Karácsony szerint a budapesti olimpiának két feltétele van: az egyik, hogy az állam elvégezze azokat a beruházásokat, amiket neki kell elvégezni, a másik, hogy a főváros visszakapja azokat a forrásokat, amikkel a saját fejlesztéseit meg tudja csinálni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videón, ahogy egymilliárd dollárnyi orosz haditechnikát semmisít meg drónokkal Ukrajna
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat drámai felvételeket tett közzé a „szigorúan titkos” műveletről, ami szerintük 1 milliárd dolláros kárt okozott az orosz hadseregnek. A nagy hatótávolságú drónok mélyen Oroszországban csaptak le, lőszer- és üzemanyagraktárakat is megsemmisítve.
„Az ellenség hozzászokott, hogy mélyen a hátországban biztonságban érezze magát” – ezzel a mondattal kommentálta az Ukrán Biztonsági Szolgálata azt a videót, amelyen állításuk szerint tavaly öt orosz katonai légibázisra mértek dróncsapást.
A közlemény szerint a műveletek során legalább 15 orosz repülőeszközt semmisítettek meg, több mint egymilliárd dolláros kárt okozva.
A támadásokat az Alfa néven ismert elit különleges egység hajtotta végre. A Lad Bible szerint 11 Szuhoj- és MiG-vadászgépet, három helikoptert és egy Antonov An–26-os teherszállítót „hamvasztottak el”. Az ukrán szolgálat közlése szerint a repülőterek lőszerraktárai és üzemanyagbázisai is megsemmisültek. „A katonai felszerelés mellett a repülőterek lőszerraktárai és üzemanyagbázisai is porig égtek. Ezekkel a csapásokkal az SBU Alfa egysége több mint egymilliárd dolláros kárt okozott az ellenségnek” – tették hozzá.
A nagyszabású dróntámadásról videót is közzétettek:
Long-range math by @ServiceSsu’s Alpha unit in 2025: ✈️ 5 airfields hit ? 15 aircraft destroyed ? Ammo & fuel depots eliminated ? Enemy losses exceed $1 billion pic.twitter.com/XlNPgDx12A
A bejelentés közvetlenül a vasárnapra tervezett béketárgyalások folytatása előtt érkezett. Az első körben nem sikerült megállapodni a légicsapások ideiglenes felfüggesztéséről a feleknek. Sőt, Zelenszkij arról beszélt, hogy Oroszország nagyszabású légitámadást tervez. Az elnök szerint az ilyen csapások akadályozzák a békemegállapodás kidolgozását. „Minden egyes orosz csapás ezt teszi” – jelentette ki.
Az Európai Unió legfőbb diplomatája, Kaja Kallas azzal vádolta Oroszországot, hogy nem veszi komolyan a tárgyalásokat, és nagyobb nyomásgyakorlást sürgetett Moszkvára. „Azt látjuk, hogy fokozzák Ukrajna elleni támadásaikat, mert a csatatéren nem tudnak előrelépni. Ezért civileket támadnak” – mondta Kallas az EU külügyminisztereinek ülésén.
A háború mindkét felet súlyosan érinti. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának egy friss jelentése szerint Oroszország veszteségei megközelíthetik az 1,2 millió főt, míg az ukrán veszteségek 600 ezer körül lehetnek. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy Vlagyimir Putyin a második világháború óta bármely nagyhatalom által vívott háborúban a legnagyobb veszteségeket szenvedte el, csekély területi nyereségért cserébe.
A most bemutatott akciósorozat egy korábbi, nagy visszhangot kiváltó műveletet idéz. Júniusban Kijev a „Pókháló” fedőnevű akció sikeréről számolt be, amikor Volodimir Zelenszkij elnök szerint 117 drónnal mértek csapást orosz katonai célpontokra.
„Briliáns műveletet hajtottak végre – ellenséges területen, kizárólag katonai célpontok ellen, kifejezetten az Ukrajna elleni csapásokhoz használt eszközök ellen” – mondta akkor az elnök. Azt is elmondta, hogy Oroszország jelentős veszteségeket szenvedett, és a légibázisok stratégiai cirkálórakéta-hordozóinak 34 százalékát találták el.
„Az ellenség hozzászokott, hogy mélyen a hátországban biztonságban érezze magát” – ezzel a mondattal kommentálta az Ukrán Biztonsági Szolgálata azt a videót, amelyen állításuk szerint tavaly öt orosz katonai légibázisra mértek dróncsapást.
A közlemény szerint a műveletek során legalább 15 orosz repülőeszközt semmisítettek meg, több mint egymilliárd dolláros kárt okozva.
A támadásokat az Alfa néven ismert elit különleges egység hajtotta végre. A Lad Bible szerint 11 Szuhoj- és MiG-vadászgépet, három helikoptert és egy Antonov An–26-os teherszállítót „hamvasztottak el”. Az ukrán szolgálat közlése szerint a repülőterek lőszerraktárai és üzemanyagbázisai is megsemmisültek. „A katonai felszerelés mellett a repülőterek lőszerraktárai és üzemanyagbázisai is porig égtek. Ezekkel a csapásokkal az SBU Alfa egysége több mint egymilliárd dolláros kárt okozott az ellenségnek” – tették hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Neked miért baj, ha jól érezzük magunkat?” – Sulyok Tamás hivatala százmilliókat költött autókra és rendezvényekre
Több százmilliónyi közpénzt égethetett el három hónap alatt a köztársasági elnök, Sulyok Tamás hivatala. A költségek legnagyobb része autókra ment el, kisebb, de jelentős összeget kitevő része pedig rendezvényekre, köztük állítólag egy afrikai diktátor vendéglátására is.
Több százmillió forintot költött a Sándor-palota protokollra, rejtélyes rendezvényekre és egy új autóflottára 2025 októbere és decembere között, derül ki a hivatal által közzétett szerződéslistából. A kifizetések között szerepel egy V4-csúcstalálkozó, egy titokzatos múzeumi program és egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó céggel kötött, százmillió feletti szervizszerződés is.
December elején Esztergomban került sor a V4-országok államfőinek csúcstalálkozójára, amelyet a független sajtó kizárásával tartottak meg. Az esemény a Prímás Pince étteremben folytatódott, a Sándor-palota pedig a két helyszín bérléséért és a kapcsolódó szolgáltatásokért nettó 24,5 millió forintot fizetett a Szent Máté Ingatlanüzemeltetési Központnak.
Ennél kevesebbe került, de jóval rejtélyesebb a november 18-án, a Szépművészeti Múzeumban tartott államfői protokollrendezvény, amiért a Sándor-palota nettó 7,4 millió forint terembérleti díjat fizetett a múzeumnak. A programról sem Sulyok Tamás hivatala, sem az államfő közösségi oldala nem tett említést – írja a Magyar Hang.
A lap szerint dátum egybeesik Hassanal Bolkiah brunei szultán budapesti látogatásával, aki éppen aznap járt a Sándor-palotában, ahol Sulyok Tamás a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta neki.
A szultánról tudható, hogy 2014-ben Bruneiben bevezette az iszlám saríát, ami alapján a melegeket halálra kövezéssel büntethették volna. A nemzetközi felháborodás hatására a törvénykezésen finomítottak, és most már többéves börtönnel sújtják a homoszexuálisokat.
Az államfői rendezvényeken valószínűleg moderátorként léphetett fel Fülöp László, egykori tévés műsorvezető, a szegedi Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője is. Erre utal, hogy a Sándor-palota 2025. november 2-án és december 12-én összesen 2,45 millió forintot fizetett Fülöpnek.
A legnagyobb tételek azonban a járműparkhoz kötődnek. Az államfő hivatala 2025 októberének végén 36 hónapra, nettó 120 millió forintos autójavítási és karbantartási keretszerződést kötött a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Autókereskedő Kft.-vel.
A hivatal a 49 járműből álló flotta javítására 2026-ra 68 milliót, 2027-re pedig 45 millió forintot irányzott elő.
A meglévő flotta mellett a Sándor-palota egy kormányzati keretszerződés részeként nettó 187,3 millió forint (bruttóban 238 millió forint) értékben új járműveket is rendelt a Porsche Hungária Kft.-től, az összeget pedig novemberben és decemberben ki is fizették. Az autók szerelésére és beszerzésére költött összeg együttesen elérheti a bruttó 389 millió forintot.
A költekezések sorába illeszkedik a Demokratikus Koalíció által nemrég nyilvánosságra hozott ügy, miszerint
A költségek nagy részét prémium kategóriás szállodai szobák tették ki, amelyeket 18 napos időintervallumra vettek ki, de ebből 15 napot lényegében hagytak kárba veszni.
Sulyok Tamás túlzó kiadásairól a köztársasági elnök korábbi kommunikációs igazgatója, Szántó Georgina is beszélt. Azt írta, többször szóvá tette a „féktelen pénzköltést”, a külföldi utak nagy létszámú delegációit és az elnök feleségének népes kísérettel járó programjait. Elmondása szerint erre a következő választ kapta: „neked miért baj, ha jól érezzük magunkat?”
Több százmillió forintot költött a Sándor-palota protokollra, rejtélyes rendezvényekre és egy új autóflottára 2025 októbere és decembere között, derül ki a hivatal által közzétett szerződéslistából. A kifizetések között szerepel egy V4-csúcstalálkozó, egy titokzatos múzeumi program és egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó céggel kötött, százmillió feletti szervizszerződés is.
December elején Esztergomban került sor a V4-országok államfőinek csúcstalálkozójára, amelyet a független sajtó kizárásával tartottak meg. Az esemény a Prímás Pince étteremben folytatódott, a Sándor-palota pedig a két helyszín bérléséért és a kapcsolódó szolgáltatásokért nettó 24,5 millió forintot fizetett a Szent Máté Ingatlanüzemeltetési Központnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ahol 15 orvos felmond, ott egyértelmű rendszerhiba van” – a Tisza Párt szakértője a 40 orvos petíciójáról és a közelgő összeomlásról
Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi politikusa szerint a kormányzat kommunikációja elfedi a valóságot. A tömeges felmondások és a dolgozók kiégése már a betegbiztonságot veszélyeztetik.
Miközben a kormányzat szerint minden rendben van, egy országos pszichiátriai intézmény 40 szakorvosa kongatja a vészharangot: petícióban figyelmeztetnek, hogy márciusra összeomolhat a betegellátás, miközben többen már a felmondási idejüket töltik.
A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet orvosai a súlyos szakemberhiány miatt két osztály azonnali bezárását sürgetik. Azt írják, ha a felmondási idejük lejár, akkor „márciusra a betegek ellátása ellehetetlenül”. Az elmúlt két évben 15 pszichiáter hagyta el az intézményt, több osztályon nem teljesül a jogszabályban előírt szakorvosi minimum.
Az ügyre reagálva a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa, Hegedűs Zsolt egyértelmű rendszerhibáról beszélt a Facebookon. Szerinte amikor egy országos intézetben az orvosok petíciót írnak, ott már nem szimpla nehézségek vannak.
„Egy jól működő, korrektül vezetett intézményben az orvosok nem petíciót írnak, hanem dolgoznak”
– fogalmazott. A politikus szerint a hivatalos kommunikáció és a valóság között hatalmas a szakadék .
Ezzel szemben a Takács Péter által vezetett egészségügyi államtitkárság azt közölte, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság a petíciót megkapta és érdemben foglalkozik a felvetésekkel. Hivatalos álláspontjuk szerint „az érintett intézményben a betegellátás folyamatossága és biztonsága garantált, az ellátás zavartalanul, a hatályos szakmai és jogszabályi előírásoknak megfelelően történik”.
Hegedűs Zsolt szerint azonban a tények mást mutatnak. Úgy véli, ha a betegellátás valóban biztonságos lenne, akkor:„nem született volna kollektív orvosi petíció,”;„nem hagyta volna el az intézményt rövid idő alatt ennyi tapasztalt szakember,”;„és nem beszélnének a dolgozók nyíltan ellátásbiztonsági kockázatokról.”
A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy egy pszichiátriai intézetben az orvosok mentális állapota nem magánügy, hanem a betegbiztonság része. Az extrém érzelmi terhelés, a gyakran agresszív betegek ellátása és a folyamatos döntési kényszer mellett egy toxikus munkahelyi légkör gyorsítja a kiégést, rontja a döntések minőségét, növeli a hibák kockázatát, és végső soron a betegek ellátását veszélyezteti.
Hegedűs szerint a pszichiátria sem bírja el a látszatirányítást.
Miközben a kormányzat szerint minden rendben van, egy országos pszichiátriai intézmény 40 szakorvosa kongatja a vészharangot: petícióban figyelmeztetnek, hogy márciusra összeomolhat a betegellátás, miközben többen már a felmondási idejüket töltik.
A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet orvosai a súlyos szakemberhiány miatt két osztály azonnali bezárását sürgetik. Azt írják, ha a felmondási idejük lejár, akkor „márciusra a betegek ellátása ellehetetlenül”. Az elmúlt két évben 15 pszichiáter hagyta el az intézményt, több osztályon nem teljesül a jogszabályban előírt szakorvosi minimum.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Jöjjön ő, ha mer” – Zelenszkij ezzel utasította vissza Putyin moszkvai meghívását
Az ukrán elnök szerint egy agresszor ország nem lehet a béke helyszíne. A Kreml hiába ígért teljes biztonságot, a válasz egyértelmű nem, és egy meghívás volt. Zelenszkij ismét megcáfolta Trumpot is: nem egyeztek meg légicsapás-szünetben Moszkvával.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken elutasította a Kreml javaslatát a moszkvai tárgyalásokról, és válaszul egyenesen Kijevbe hívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
„Én ugyanúgy meghívhatom őt Kijevbe, jöjjön csak. Nyíltan meghívom, ha meri” – mondta Zelenszkij újságíróknak a The Kyiv Independent szerint, utalva arra, hogy Putyin igyekszik elkerülni a személyes találkozót.
Az ukrán elnök ezzel Jurij Usakov, a Kreml tanácsadójának nyilatkozatára reagált, aki szerint Moszkva kész garantálni Zelenszkij biztonságát és munkafeltételeit, ha Oroszországba utazik a háború lezárásáról szóló tárgyalásokra.
Zelenszkij elutasította, hogy Oroszországban vagy Belaruszban tárgyaljanak, arra hivatkozva, hogy Moszkva az agresszor a háborúban, Minszk pedig a partnere. Ukrajna korábban jelezte, hogy nyitott egy Putyin–Zelenszkij-találkozóra, ahol az amerikai vezetésű békefolyamat két kulcskérdését vitatnák meg: a területi ügyeket és az orosz megszállás alatt álló Zaporizzsjai Atomerőmű jövőjét.
Mindazonáltal Zelenszkij elnök leszögezte: „Komolyan gondoljuk, hogy véget kell vetni a háborúnak. A vezetők találkozójának bármely valódi formátuma megfelelő”
A két vezető a teljes körű háború kezdete óta nem folytatott személyes tárgyalásokat, korábban 2019-ben találkoztak. Tavaly Putyin ahz utolsó pillanatban elutasította Zelenszkij javaslatát egy törökországi személyes találkozóról, és Moszkvába hívta az ukrán elnököt, amit Zelenszkij azonnal visszautasított.
A béketárgyalások legutóbbi fordulójára január 23–24-én került sor Abu-Dzabiban ukrán, orosz és amerikai tisztviselők részvételével, a megbeszéléseket pedig Steve Witkoff amerikai különmegbízott „nagyon konstruktívnak” nevezte. Bár a tárgyalások folytatását február 1-jére tervezték,
Az ukrán vezető kommentálta a Donald Trump amerikai elnök által január 29-én bejelentett, állítólagos egyhetes légicsapás-szünetet is.
Zelenszkij szerint Kijev és Moszkva között nem született közvetlen megállapodás az energetikai létesítmények elleni csapások leállításáról.
Az ukrán vezető viszont ígéretet tett arra, hogy Ukrajna kész tartózkodni a támadásoktól, ha Oroszország is így tesz. „Úgy gondolom, ez az a válasz, amelyet a tárgyalások közvetítője, nevezetesen az Amerikai Egyesült Államok, várt” – tette hozzá.
A tél folyamán Oroszország fokozta Ukrajna villamosenergia-hálózata elleni támadásait, ami a háború egyik legsúlyosabb energiaválságát idézte elő és szükségállapothoz vezetett. Az orosz csapások szüneteltetését – feltéve, hogy Ukrajna is tartózkodik az orosz olajfinomítók és tankhajók elleni támadásoktól – állítólag megvitatták az Abu-Dzabiban tartott háromoldalú találkozón.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken elutasította a Kreml javaslatát a moszkvai tárgyalásokról, és válaszul egyenesen Kijevbe hívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
„Én ugyanúgy meghívhatom őt Kijevbe, jöjjön csak. Nyíltan meghívom, ha meri” – mondta Zelenszkij újságíróknak a The Kyiv Independent szerint, utalva arra, hogy Putyin igyekszik elkerülni a személyes találkozót.
Az ukrán elnök ezzel Jurij Usakov, a Kreml tanácsadójának nyilatkozatára reagált, aki szerint Moszkva kész garantálni Zelenszkij biztonságát és munkafeltételeit, ha Oroszországba utazik a háború lezárásáról szóló tárgyalásokra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
