Karácsony Gergely szurkol Nagy Mártonnak, hogy legalább egy előrejelzést eltaláljon a gazdasági miniszter
A szolidaritási adó kapcsán feszültek egymásnak a Facebookon. Karácsony szerint aki pusztán azzal érvel, hogy Budapest az ország leggazdagabb önkormányzata, az be akarja csapni a magyarokat.
Kemény posztban ment neki csütörtökön Nagy MártonKarácsony Gergelynek és Budapest vezetésének. A nemzetgazdasági miniszter arról írt Facebook-bejegyzésében: „pénzügyekből és szolidaritásból elégtelent” adna a városvezetésnek.
Nagy magyarázata szerint Budapest egyes magyarországi régióknál háromszor jobban áll fejlettségben, az EU-s fejlettségi szint 168 százalékán áll. Mindezt arra írta válaszul, hogy Karácsony szerdán azt közölte, a főváros nem fizeti ki a 89 milliárdos „sarcot”, amit a kormány rótt ki rá.
A gazdasági miniszter szavaira csütörtökön egy Facebook-bejegyzésben reagált a főpolgármester. Karácsony Gergely azt írta:
„Egy országgal együtt szurkolok önnek, hogy a magyar gazdaság, és immár a költségvetés teljhatalmú uraként legyen legalább egy fránya szám, egy darab előrejelzés, amit eltalál, sajnálattal kell megállapítanom, hogy ez Budapest kapcsán most sem sikerült.”
A főpolgármester szerint nem magáról a szolidaritási hozzájárulásról, hanem annak mértékéről folytat vitát évek óta. Felidézte, hogy ennek összege Tarlós István utolsó évében még 5 milliárd forint volt, idén pedig már 89 milliárdot vonnának el a fővárostól.
„Vajon van észszerű indoka a 18-szoros emelésnek, már a Budapest-ellenes politikai hozzáálláson túl?” – írta Karácsony Gergely, aki azt üzente a gazdasági miniszternek: mutassa be a kormány azt a folyamatot, ami alapján a Budapesttől elkobzott pénz eljut a kistelepülések támogatására. A városvezető szerint „megint próbálkoznak a magyar politika egyik legnagyobb hazugságával, a Budapest-vidék szembeállítással”. A főpolgármester azonban úgy látja, hogy nincs olyan, hogy Budapest vagy vidék, csak olyan van, hogy Budapest és vidék.
„Aki pusztán azzal érvel, hogy Budapest az ország leggazdagabb önkormányzata, az tudatosan akarja becsapni a magyarokat. Mert ez úgy igaz, hogy Budapest az ország legnagyobb, és mesze a legtöbb feladatot ellátó, mégis a legjobban sarcolt önkormányzata. Budapest termeli meg az ország GDP-jének több mint egyharmadát. Ez a város az ország gazdaságának motorja, kulturális és szellemi életének szíve”
– tette hozzá.
A főpolgármester szerint ha valaki az ország szívét akarja megbénítani, annak számolnia kell azzal, hogy ettől az egész ország kap infarktust.
„Ez pedig súlyos károsodáshoz vezet abban az agyban, aki ezt jó ötletnek találta” – zárta a bejegyzését a főpolgármester.
Kemény posztban ment neki csütörtökön Nagy MártonKarácsony Gergelynek és Budapest vezetésének. A nemzetgazdasági miniszter arról írt Facebook-bejegyzésében: „pénzügyekből és szolidaritásból elégtelent” adna a városvezetésnek.
Nagy magyarázata szerint Budapest egyes magyarországi régióknál háromszor jobban áll fejlettségben, az EU-s fejlettségi szint 168 százalékán áll. Mindezt arra írta válaszul, hogy Karácsony szerdán azt közölte, a főváros nem fizeti ki a 89 milliárdos „sarcot”, amit a kormány rótt ki rá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kína határozott választ adott az Egyesült Államok új vámintézkedéseire. Donald Trump újabb vámokat vetett ki a kínai árukra, amire Peking 10-15%-os válaszvámokkal reagált az amerikai mezőgazdasági termékekre. A kínai washingtoni nagykövetség éles hangvételű üzenetet küldött:
„Ha az USA konfliktust akar – legyen az vámháború, kereskedelmi háború vagy bármi más –, Peking készen áll a végsőkig harcolni.”
Ez az egyik legkeményebb nyilatkozat, amelyet Kína Trump elnöksége alatt tett. Az amerikai-kínai viszony az elmúlt években is feszültségekkel volt terhelt, bár Trump kezdetben barátságosabb hangnemet ütött meg Pekinggel. Meghívta Hszi Csin-pinget az elnöki beiktatására, és az első telefonhívásuk után még „nagyszerű beszélgetésről” számolt be. A két vezető állítólag egy újabb telefonbeszélgetést tervezett a közelmúltban, de ez végül nem valósult meg. Azóta azonban egyre több vám, kereskedelmi vita és politikai üzengetés élezte a kapcsolatot.
Kína ezzel párhuzamosan tovább növeli védelmi kiadásait is. Li Csiang kínai miniszterelnök bejelentette, hogy a katonai költségvetést idén is 7,2%-kal emelik, akárcsak az előző évben. A pekingi vezetés szerint „évszázados léptékű változások zajlanak a világban.” Az ország katonai költségvetése jelenleg 89 000 milliárd forint, ami a világ második legnagyobb hadikiadása,
bár a GDP arányában ez még mindig alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban vagy Oroszországban.
A kínai külügyminisztérium is élesen bírálta az Egyesült Államokat, miután az USA az opioidválságra hivatkozva növelte a kínai importvámokat. „A fentanyl-ügy csak egy gyenge ürügy arra, hogy az Egyesült Államok megemelje a kínai importvámokat” – mondta a külügyi szóvivő.
„A megfélemlítés nem hat ránk. A zsarolás nem működik velünk szemben. A nyomásgyakorlás, a kényszerítés vagy a fenyegetés nem a megfelelő módja annak, hogy Kínával tárgyaljanak.”
Kína nemcsak a kereskedelmi feszültségekkel küzd, hanem belső gazdasági problémákkal is szembe kell néznie. Az alacsony fogyasztás, az ingatlanválság és a növekvő munkanélküliség továbbra is kihívást jelent az ország számára. A kínai vezetés több ezermilliárd forintos gazdaságélénkítő csomagokat tervez, amelyeket a Nemzeti Népi Kongresszus során ismertetett. A kormány emellett igyekszik stabil és megbízható partnerként megjelenni a nemzetközi színtéren, miközben az Egyesült Államokat háborús konfliktusokba keveredett, instabil hatalomként ábrázolja.
Peking többször hangsúlyozta, hogy nyitott marad a külföldi befektetésekre, és reméli, hogy vonzóbbá teheti gazdaságát a nemzetközi partnerek számára. Kína emellett előszeretettel mutatja magát békés, stabil országként, szemben az Egyesült Államokkal, amelyet az ukrajnai és közel-keleti háborúkban való részvételével vádol.
A kínai vezetés már korábban is beszélt háborús készültségről. Tavaly októberben Hszi Csin-ping arra szólította fel a hadsereget, hogy növelje felkészültségét, miközben Kína katonai gyakorlatokat tartott Tajvan környékén. Azonban katonai készültség és háborús hajlandóság között jelentős különbség van, amit Kína is igyekszik hangsúlyozni.
Kína határozott választ adott az Egyesült Államok új vámintézkedéseire. Donald Trump újabb vámokat vetett ki a kínai árukra, amire Peking 10-15%-os válaszvámokkal reagált az amerikai mezőgazdasági termékekre. A kínai washingtoni nagykövetség éles hangvételű üzenetet küldött:
„Ha az USA konfliktust akar – legyen az vámháború, kereskedelmi háború vagy bármi más –, Peking készen áll a végsőkig harcolni.”
Ez az egyik legkeményebb nyilatkozat, amelyet Kína Trump elnöksége alatt tett. Az amerikai-kínai viszony az elmúlt években is feszültségekkel volt terhelt, bár Trump kezdetben barátságosabb hangnemet ütött meg Pekinggel. Meghívta Hszi Csin-pinget az elnöki beiktatására, és az első telefonhívásuk után még „nagyszerű beszélgetésről” számolt be. A két vezető állítólag egy újabb telefonbeszélgetést tervezett a közelmúltban, de ez végül nem valósult meg. Azóta azonban egyre több vám, kereskedelmi vita és politikai üzengetés élezte a kapcsolatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban elutasította Donald Trump elnök sürgősségi kérelmét, amelynek célja az volt, hogy közel 2 milliárd dollárnyi külföldi segélyt zároljanak. A döntés után még tisztázni kell, hogy a kormány pontosan milyen kötelezettségeket köteles teljesíteni.
Trump kormányzata január 20-án, az elnök első hivatali napján több ezer segélyprogramot állított le. A lépést azzal indokolták, hogy fel kell mérni, ezek mennyiben állnak összhangban az Egyesült Államok külpolitikai céljaival. A döntés ellen több kedvezményezett és nonprofit szervezet is tiltakozott, mert szerintük az intézkedés súlyos következményekkel járhat: veszélyeztetheti az egészségügyi ellátást, vállalkozásokat tehet tönkre, és politikai instabilitást okozhat.
Az amerikai döntés után Magyarországon is vizsgálat indult az amerikai támogatások ügyében. A kormány fel akarja deríteni, hogy kik és milyen összegű támogatásban részesültek az Egyesült Államokból. A feladatra egy kormánybiztost neveztek ki, László Andrást, aki korábban a Megafon influenszere is volt. Az ő feladata, hogy az USA-ban feltárja a magyar érintetteknek juttatott támogatásokat.
A Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban elutasította Donald Trump elnök sürgősségi kérelmét, amelynek célja az volt, hogy közel 2 milliárd dollárnyi külföldi segélyt zároljanak. A döntés után még tisztázni kell, hogy a kormány pontosan milyen kötelezettségeket köteles teljesíteni.
Trump kormányzata január 20-án, az elnök első hivatali napján több ezer segélyprogramot állított le. A lépést azzal indokolták, hogy fel kell mérni, ezek mennyiben állnak összhangban az Egyesült Államok külpolitikai céljaival. A döntés ellen több kedvezményezett és nonprofit szervezet is tiltakozott, mert szerintük az intézkedés súlyos következményekkel járhat: veszélyeztetheti az egészségügyi ellátást, vállalkozásokat tehet tönkre, és politikai instabilitást okozhat.
Az amerikai döntés után Magyarországon is vizsgálat indult az amerikai támogatások ügyében. A kormány fel akarja deríteni, hogy kik és milyen összegű támogatásban részesültek az Egyesült Államokból. A feladatra egy kormánybiztost neveztek ki, László Andrást, aki korábban a Megafon influenszere is volt. Az ő feladata, hogy az USA-ban feltárja a magyar érintetteknek juttatott támogatásokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ismét feszültség Trump és Zelenszkij között: az USA visszafogja a hírszerzési adatokat
A CIA egyelőre nem oszt meg Kijevvel olyan adatokat, amelyekkel Oroszország területén csaphatnának le. A döntés Trump és Zelenszkij összetűzése után született, de az amerikaiak szerint csak átmeneti lépés.
Az Egyesült Államok egy időre felfüggesztette bizonyos hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. A CIA igazgatója, John Ratcliffe megerősítette, hogy Kijev mostantól nem kap olyan adatokat, amelyeket Oroszország területén végrehajtott támadásokhoz használhatna fel.
A döntés hátterében az áll, hogy Donald Trump amerikai elnök kétségeit fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békefolyamat iránti elkötelezettségével kapcsolatban.
„Trumpnak volt egy komoly kérdése azzal kapcsolatban, hogy Zelenszkij elnök elkötelezett-e a békefolyamat mellett, ezért azt mondta, tartsunk szünetet"
Bár az Egyesült Államok korlátozta bizonyos információk megosztását, egy ukrán tisztviselő a Sky News-nak azt mondta, hogy az adatátadás nem állt le teljesen. Az amerikai hírszerzés továbbra is megoszt olyan információkat Ukrajnával, amelyeket az Oroszország által megszállt ukrán területeken harcoló orosz erők elleni műveletekben használhatnak fel.
Ratcliffe szerint
a korlátozás nem lesz hosszú távú.
Hozzátette, hogy Zelenszkij egy levélben biztosította az amerikai vezetést a békekötés iránti elkötelezettségéről. „Úgy gondolom, hogy vállvetve fogunk dolgozni Ukrajnával azon, hogy visszaszorítsuk az ottani agressziót, és jobb helyzetbe hozzuk a világot, hogy végül ezek a béketárgyalások előrehaladhassanak" – mondta a CIA igazgatója.
A döntés előzményei között szerepel Trump és Zelenszkij találkozója, amely feszült légkörben zajlott. Az amerikai elnök és alelnöke összekülönbözött az ukrán elnökkel, és nem sikerült megállapodni egy olyan szerződésről sem, amely lehetővé tette volna az Egyesült Államok számára Ukrajna ásványkincseinek kiaknázását.
A találkozó után Trump bejelentette, hogy szünetelteti Ukrajna katonai támogatását. A legtöbb nyugati vezető ezután kiállt Kijev mellett, Orbán Viktor azonban nem csatlakozott hozzájuk. Moszkvában pedig valószínűleg elégedetten fogadták a hírt.
Zelenszkij később jelezte, hogy kész újratárgyalni a vitás kérdéseket, így az amerikai hírszerzési együttműködés is hamarosan folytatódhat.
Az Egyesült Államok egy időre felfüggesztette bizonyos hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. A CIA igazgatója, John Ratcliffe megerősítette, hogy Kijev mostantól nem kap olyan adatokat, amelyeket Oroszország területén végrehajtott támadásokhoz használhatna fel.
A döntés hátterében az áll, hogy Donald Trump amerikai elnök kétségeit fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békefolyamat iránti elkötelezettségével kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Macron: Készen kell állnunk arra, ha az USA többé nincs a mi oldalunkon
A francia elnök szerint Európa sorsa nem Moszkvában vagy Washingtonban dőlhet el. A katonai kiadások növeléséről, közös védelmi stratégiáról és Ukrajna további támogatásáról beszélt.
Emmanuel Macron francia elnök hétfő este televíziós beszédben szólt a nemzethez, amelyben Európa biztonságának megerősítéséről, az ukrajnai háború hatásairól és Franciaország védelmi politikájáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy Európa sorsát nem Moszkvának vagy Washingtonnak kell meghatároznia, és kiállt Ukrajna további támogatása mellett.
A francia elnök szerint Oroszország az észak-koreai katonák és az iráni fegyverzet bevonásával globálissá tette a háborút. Macron úgy fogalmazott:
„Az első naptól úgy döntöttünk, támogatjuk Ukrajnát, és szankcionáljuk Oroszországot. Jól tettük.”
Véleménye szerint Moszkva megsérti az országhatárokat, befolyásolja a választásokat Romániában és Moldovában, valamint kibertámadásokat hajt végre kórházak ellen.
Hangsúlyozta, hogy
Franciaország és Európa nem maradhat tétlen: „Ebben a veszélyes világban őrültség lenne nézőnek maradni.” Kiemelte, hogy a kontinens védelmét erősíteni kell, mert „nem lehetséges, hogy Moszkvában vagy Washingtonban döntsenek a kontinens jövőjéről.”
Macron elutasította azokat a béketárgyalásokat, amelyekben Ukrajna nem vesz részt. Úgy véli, hogy az ország kapitulációja nem lehet opció. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi minszki fegyverszüneti megállapodásokat is az európaiak segítségével kötötték meg, de az oroszok nem tartották be azokat.
A francia elnök jövő hétre találkozót szervez a tartós béke iránt elkötelezett országok vezetőinek részvételével. Emellett közös hadi beszerzéseket jelentett be, valamint csúcstalálkozót szervez a hadipari szektor vezetőinek és a vezérkari főnököknek.
Macron hangsúlyozta, hogy a védelmi kiadások növelését nem lehet adóemelések vagy a költségvetési hiány növelése árán megvalósítani. Felidézte, hogy Franciaország a második világháború utáni vezetésnek köszönhetően rendelkezik nukleáris elrettentőképességgel, és ezzel kapcsolatban „stratégiai vitát” szeretne indítani európai szövetségeseivel.
A beszéd időzítése nem véletlen: csütörtökön Brüsszelben EU-csúcsot tartanak, ahol az Oroszországgal szembeni újabb szankciók kerülnek napirendre. A találkozó előtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétóval fenyegetőzött, míg az Egyesült Államok az Oroszország elleni szankciók enyhítését tervezi.
Az elmúlt napokban több európai ország vezetője is a védelmi együttműködés erősítésén dolgozott. Keir Starmer brit miniszterelnök Londonba hívta az Ukrajnát támogató országokat, köztük Macront is. A találkozón bejelentették a „hajlandók koalícióját”, amelynek célja a katonai kiadások növelése és Ukrajna további támogatása.
Macron szerint Európa képes versenyezni az Egyesült Államokkal és Oroszországgal. „A politikai döntések, a katonai eszközpark és a büdzsé sosem fogják pótolni a lélek erejét” – mondta. Hozzátette, hogy
Európának készen kell állnia arra az eshetőségre is, ha az Egyesült Államok többé nem állna az oldalán.
A beszédben kitért Donald Trump azon tervére is, amely szerint az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vetne ki az európai árukra. „Érthetetlennek” nevezte az amerikai elnök döntését, és kijelentette, hogy megpróbálja meggyőzni Trumpot a vámok elhagyásáról. Ennek érdekében a francia kormány és a miniszterelnök egy tervet készít elő.
Emmanuel Macron francia elnök hétfő este televíziós beszédben szólt a nemzethez, amelyben Európa biztonságának megerősítéséről, az ukrajnai háború hatásairól és Franciaország védelmi politikájáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy Európa sorsát nem Moszkvának vagy Washingtonnak kell meghatároznia, és kiállt Ukrajna további támogatása mellett.
A francia elnök szerint Oroszország az észak-koreai katonák és az iráni fegyverzet bevonásával globálissá tette a háborút. Macron úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
