Karácsony Gergely: Lehetőség szerint ne csak az iparűzési adó felét fizessék be
A főpolgármester továbbra is a kormánnyal akar tárgyalni a kieső bevételek teljes kompenzációjáról. Addig ugyanis nem lehet megtervezni az idei költségvetést.
Levélben kéri az érintett cégeket a főváros, hogy lehetőség szerint ne csak az iparűzési adó felét fizessék be - ezt Karácsony Gergely mondta az RTL Híradónak. Közölte, hogy továbbra is csak a teljes kompenzáció az elfogadható szerinte. Addig pedig azt szeretnék, ha a vállalkozások nem vennék igénybe a kedvezményt, ami sok önkormányzat számára segítséget jelentene.
A főpolgármester továbbra is a kormánnyal akar tárgyalni a kieső bevételek teljes kompenzációjáról. Addig ugyanis nem lehet megtervezni az idei költségvetést.
A kormány azt ígéri, hogy a közeljövőben minden érintett várossal tárgyalnak.
VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója
>
Levélben kéri az érintett cégeket a főváros, hogy lehetőség szerint ne csak az iparűzési adó felét fizessék be - ezt Karácsony Gergely mondta az RTL Híradónak. Közölte, hogy továbbra is csak a teljes kompenzáció az elfogadható szerinte. Addig pedig azt szeretnék, ha a vállalkozások nem vennék igénybe a kedvezményt, ami sok önkormányzat számára segítséget jelentene.
A főpolgármester továbbra is a kormánnyal akar tárgyalni a kieső bevételek teljes kompenzációjáról. Addig ugyanis nem lehet megtervezni az idei költségvetést.
A kormány azt ígéri, hogy a közeljövőben minden érintett várossal tárgyalnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feljelentést tett a Fővárosi Törvényszék a Lázár János által emlegetett „tiszás bírók” ügyében
A Fővárosi Törvényszék integritási vizsgálat után ismeretlen tettes ellen tett feljelentést személyes adattal visszaélés miatt. A lépés a Tisza Világ app körüli adatszivárgás utáni politikai támadásokra adott hivatalos bírósági válasz.
Feljelentést tett a Fővárosi Törvényszék személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen, miután egy közérdekű bejelentés és sajtóhírek alapján integritási vizsgálatot folytatott. A bíróság közleménye szerint a lépést a bírákat és az intézményt érő külső támadások indokolták.
„A Fővárosi Törvényszék határozottan visszautasít minden, a bíróit és a törvényszéket, mint intézményt ért támadást, melyek alkalmasak arra, hogy a bírók tisztességes és pártatlan ítélkezési tevékenységét megkérdőjelezzék, a bírók és a törvényszék tevékenységébe vetett bizalmat megrendítsék”
– fogalmaztak.
Bár a közlemény nem nevezi meg az ügyet, a feljelentés egyértelműen ahhoz a november elején kirobbant botrányhoz kapcsolódik, amikor
kiszivárgott egy névlista a Tisza Világ nevű alkalmazás felhasználóiról, amin bírók nevei is szerepeltek. A kormánypárt erre alapozva építette fel a „tiszás bírók” mítoszát, megkérdőjelezve egyes bírák függetlenségét.
A vita akkor élesedett ki újra, amikor a Fővárosi Törvényszék decemberben megtiltotta a Bors Tisza-adókról szóló különszámának terjesztését, ami után fideszes szereplők pártossággal vádolták a bíróságot.
Az egyik legélesebb kormányzati kritikát Lázár János építési és közlekedési miniszter fogalmazta meg, aki a HVG beszámolója szerint egy január végi fórumon arról beszélt, hogy meg kéne szabadítani az igazságszolgáltatást a „tiszás bíróktól”.
Az igazságszolgáltatási rendszeren belül sem volt egységes a reakció.
A Kúria tavaly év végén nem a bírákat vette védelmébe, hanem közleményében azt hangsúlyozta, hogy a bíróságokba vetett közbizalom alapja a függetlenség és a pártatlanság.
Kiemelték, hogy az Alaptörvény tiltja a bírák párttagságát és politikai tevékenységét, és jelezték, hogy készek eljárásokat lefolytatni azokkal a bírókkal szemben, akik az alkalmazás letöltésével megsértették a kötelező magatartási szabályokat. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke bírálta a közleményt, és a bírák melletti kiállást, valamint a listázás elutasítását sürgette.
Az eredeti adatszivárgás ügyében több hatóság is vizsgálódik. A Kiberbiztonsági Intézet és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda információs rendszer vagy adat megsértésének gyanúja miatt indított eljárást, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálatot folytat. A személyes adataikkal való visszaélés miatt a Magyar Helsinki Bizottság feljelentésmintát is közzétett az érintettek számára.
Feljelentést tett a Fővárosi Törvényszék személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen, miután egy közérdekű bejelentés és sajtóhírek alapján integritási vizsgálatot folytatott. A bíróság közleménye szerint a lépést a bírákat és az intézményt érő külső támadások indokolták.
„A Fővárosi Törvényszék határozottan visszautasít minden, a bíróit és a törvényszéket, mint intézményt ért támadást, melyek alkalmasak arra, hogy a bírók tisztességes és pártatlan ítélkezési tevékenységét megkérdőjelezzék, a bírók és a törvényszék tevékenységébe vetett bizalmat megrendítsék”
– fogalmaztak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mágusképző akadémiát vezetett korábban a főigazgató, akinek az irányítása alatt már 15 pszichiáter hagyta ott a Nyírő Gyula Kórházat
Ézsi Robint, aki nem pszichiáter szakorvos, 2025 januárjában nevezték ki az ország legnagyobb pszichiátriai centrumának élére. A dolgozók szerint a kórházban toxikus légkör alakult ki, 40 orvos pedig már petícióban sürget osztálybezárásokat.
Olyan főigazgató irányítja Magyarország legnagyobb pszichiátriai centrumát, aki korábban asztrológiát és mágiát is oktató „életbölcseleti akadémiát” vezetett, és nem rendelkezik pszichiátriai szakvizsgával. A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetből az elmúlt egy évben 15 elismert pszichiáter szakorvos mondott fel – írja a Telex. A cikk szerint
a kórházban dolgozók toxikus légkörről és a szakmai vezetés hiányáról beszélnek, miközben a fenntartó már más intézményekből vezényel át orvosokat a működés fenntartása érdekében.
Ézsi Robint 2024 márciusában bízták meg ideiglenesen az intézet vezetésével, majd 2025 januárjában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hivatalosan is kinevezte. A főigazgatói posztra a lap információi szerint négy elismert pszichiáter is jelentkezett, a minisztérium mégis Ézsit találta a legalkalmasabbnak.
A főigazgató 2009-ben saját maga jegyezte be a Nimród Életbölcseleti Akadémia védjegyét. Az intézmény a korabeli sajtóhírek szerint „többek között az asztrológia, a mágia, a transzperszonális pszichológia és az anatómia segítségével” nyújtott tudást.
Ézsi korábban a MANTRA szabadegyetemmel is kapcsolatban állt, ahol ezoterikát és számmisztikát is oktattak. A főigazgató erre úgy reagált: „Az említett tevékenységek több mint másfél évtizeddel ezelőttiek, lezárultak, és semmilyen formában nem relevánsak jelenlegi intézményvezetői feladataim ellátása szempontjából. Határozottan kijelentem, hogy áltudománnyal nem foglalkozom.”
A kinevezését vezetői kompetenciáival és végzettségeivel indokolja. Általános orvosi, orvos-közgazdász és egészségügyi menedzser diplomával is rendelkezik, foglalkozás-egészségügyi szakvizsgát 2014-ben tett. Álláspontja szerint „egy gyógyintézet vezetéséhez nem pszichiátriai szakképesítés szükséges, hanem vezetői, jogi, gazdasági és egészségügyi irányítási ismeretek.”
Amióta Ézsi Robin az intézet élére került, 15 pszichiáter szakorvos hagyta ott a kórházat.
Idén januárban 40 nyírős orvos írt petíciót, amiben osztálybezárásokat sürgetnek a biztonságos betegellátás érdekében, és a vezetőséget teszik felelőssé a távozásokért.
Petke Zsolt volt addiktológiai osztályvezető főorvos szerint Ézsi főigazgatósága alatt több mint 150-en, vagyis az állomány negyede hagyta ott a kórházat, köztük igazgatósági tagok, szakpszichológusok és ápolók is.
Több orvos és rezidens is általánosan rossz, toxikus légkörről számolt be. Egy 2024-es, rezidensekkel tartott találkozó a beszámolók szerint borzalmas hangulatban telt, ahol a főigazgató arról beszélt, hogy mindenki pótolható. Ézsi ezt visszautasította, szerinte a beszélgetés „nyitott, támogató hangvételű volt”. Egy másik szakorvos azt állította, hogy egy beszélgetésen a főigazgató megkérdezte tőle:
„Nálatok, pszichiátereknél, miért tart amúgy egy órát a vizsgálat?”.
A főigazgató erre az állításra nem reagált.
A távozásokról azt mondta, az intézetben mintegy 760-an dolgoznak, így „a fluktuáció nem tekinthető rendkívülinek”, és a kilépésekkel párhuzamosan a legtöbb munkakörben legalább ugyanennyi belépés is történt. A szakemberhiányt globális jelenségnek nevezte. Az intézetben tartott Mága Zoltán-koncertet és a karácsonyi díszkivilágítást pedig tudatos vezetői eszköznek tekinti, ami „a dolgozók mentális jóllétét és a közösségépítést” szolgálja.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság február 6-án közölte: bár szerintük „a folyamatos és biztonságos betegellátás feltételei jelenleg is adottak”, más budapesti intézetekből szakorvosok átirányítását kezdeményezték a Nyírőbe, mert „a szakorvosi kapacitás növelése megerősíti az intézmény ellátási potenciáját”. A Belügyminisztérium alá tartozó egészségügyi államtitkárság a megkeresésekre annyit válaszolt, hogy „a témához kötődő összes releváns információt már nyilvánosságra hoztuk”.
A Nyírőben kialakult helyzet illeszkedik abba a képbe, amelyet a Magyar Orvosi Kamara vázolt fel a hazai pszichiátriai ellátásról. A kamara rendszerszintű válságra, tartós szakemberhiányra, romló öngyilkossági trendekre és elmaradt fejlesztésekre hívta fel a figyelmet, a Nyírőben zajló felmondási hullámot pedig a rendszer látványos tünetének nevezte.
Olyan főigazgató irányítja Magyarország legnagyobb pszichiátriai centrumát, aki korábban asztrológiát és mágiát is oktató „életbölcseleti akadémiát” vezetett, és nem rendelkezik pszichiátriai szakvizsgával. A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetből az elmúlt egy évben 15 elismert pszichiáter szakorvos mondott fel – írja a Telex. A cikk szerint
a kórházban dolgozók toxikus légkörről és a szakmai vezetés hiányáról beszélnek, miközben a fenntartó már más intézményekből vezényel át orvosokat a működés fenntartása érdekében.
Ézsi Robint 2024 márciusában bízták meg ideiglenesen az intézet vezetésével, majd 2025 januárjában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hivatalosan is kinevezte. A főigazgatói posztra a lap információi szerint négy elismert pszichiáter is jelentkezett, a minisztérium mégis Ézsit találta a legalkalmasabbnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döntött az EP a 90 milliárd eurós ukrán hitelről, a Fidesz és a Tisza is nemmel szavazott
Az Európai Parlament megszavazta a Kijevnek szánt pénzügyi csomagot, amely költségvetési és védelmi célokat szolgál. A pénzt már tavasszal folyósíthatják, miután a Tanács is jóváhagyja.
Szerdán az Európai Parlament képviselői három jogszabályt fogadtak el sürgősségi eljárásban, amivel egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot tettek elérhetővé Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakra – olvasható az Európai Parlament közleményében.
A hitel Ukrajna sürgős finanszírozási szükségleteit hivatott fedezni az Oroszország által indított háború közepette. Az Ukrajnát támogató hitelről szóló javaslatot 458 igen, 140 nem szavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadták el.
Az elsősorban az újjáépítést célzó Ukrajna-Eszköz módosításáról szóló javaslat 473 igen, 140 nem szavazatot és 32 tartózkodást kapott, míg az uniós hosszú távú költségvetés módosítását 490 igen, 130 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
A 90 milliárd eurós keretösszeget két fő célra fordítják: 30 milliárd eurót makroszintű pénzügyi és költségvetési támogatásra, 60 milliárd eurót pedig Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és katonai felszerelések beszerzésére különítenek el.
Utóbbiakat főszabály szerint ukrán, uniós, illetve az Európai Gazdasági Térség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás védelmi iparából kell beszerezni.
A finanszírozás szigorú feltételekhez kötött, beleértve Ukrajna folyamatos elkötelezettségét a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok – köztük a kisebbségek jogainak – védelme mellett.
A hitelt az Unió közös tőkepiaci forrásbevonásból fedezi, a kamatköltségeket pedig az EU éves költségvetései állják.
A Bizottság becslése szerint ez 2027-ben mintegy 1 milliárd euró, 2028-tól pedig évente körülbelül 3 milliárd euró lesz. A tőkeösszeg visszafizetéséért Ukrajna akkor válik felelőssé, amikor háborús jóvátételt kap Oroszországtól.
A magyar pártok képviselői közül egyedül a DK szavazott igennel a háromelemű csomagra, a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk képviselői nem támogatták a javaslatokat.
Az uniós támogatási hitelről az Európai Tanács még 2025. december 18-án állapodott meg, a Bizottság pedig 2026. január 14-én terjesztette elő. Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem kívánt részt venni a hitelprogramban, a megállapodást a tagállamok úgynevezett megerősített együttműködési eljárás keretében fogadták el. Ez lehetővé teszi, hogy az együttműködni kívánó uniós tagállamok egyhangúság hiányában is közösen lépjenek. A magyar kimaradást korábban méltatta Orbán Viktor miniszterelnök is, aki szerint „megmenekültünk attól, hogy belesodródjunk a háborúba”.
A folyósítás feltétele, hogy Ukrajna kidolgozzon egy finanszírozási stratégiát, amit az Európai Bizottság értékel, majd az Európai Tanács is jóváhagy. Ha ez megtörtént, a Bizottság 2026 második negyedévének elején utalhatja az első részletet.
Szerdán az Európai Parlament képviselői három jogszabályt fogadtak el sürgősségi eljárásban, amivel egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot tettek elérhetővé Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakra – olvasható az Európai Parlament közleményében.
A hitel Ukrajna sürgős finanszírozási szükségleteit hivatott fedezni az Oroszország által indított háború közepette. Az Ukrajnát támogató hitelről szóló javaslatot 458 igen, 140 nem szavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadták el.
Az elsősorban az újjáépítést célzó Ukrajna-Eszköz módosításáról szóló javaslat 473 igen, 140 nem szavazatot és 32 tartózkodást kapott, míg az uniós hosszú távú költségvetés módosítását 490 igen, 130 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat az amerikai vakcinapolitikában: elkaszálták a Moderna új influenzaoltását, sok szakember szerint ez alááshatja az ország betegségek elleni küzdelmét
Miközben a vakcinát Európában és Kanadában is elfogadták, Amerikában a szigorítások áldozata lett. A cégvezető korábban a beruházások leállítását is belengette.
Váratlanul visszadobta az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) a Moderna első mRNS-alapú influenzaoltására benyújtott kérelmét. A döntés nemcsak a céget döbbentette meg, de egyértelműen jelzi a szövetségi vakcinaengedélyezés szigorodását is.
Az FDA indoklása szerint a kérelemből hiányzik egy „megfelelő és jól kontrollált” vizsgálat
– írta a Washington Post. A cég egy nagy klinikai vizsgálatban a vakcinát a Fluarix nevű, már jóváhagyott, standard dózisú influenzaoltással hasonlította össze, a hatóság elutasító levele azonban nem részletezett konkrét aggályokat a készítmény biztonságosságával vagy hatásosságával kapcsolatban.
A cég emlékeztetett rá, hogy tavaly áprilisban az FDA a vizsgálati tervet „elfogadhatónak” minősítette, bár azt javasolta, hogy a 65 év felettiek esetében a készítményt egy nagyobb dózisú influenzaoltással is vessék össze.
Stephen Hoge, a Moderna elnöke szerint is korábban már egyeztettek az FDA-val a vizsgálati tervről, és az ügynökség akkor azt elfogadhatónak minősítette. „Jelenleg próbáljuk felvenni a kapcsolatot az FDA-val, és megérteni, mi lenne szükséges ahhoz, hogy elkezdjék a benyújtás felülvizsgálatát” – mondta Hoge. A vállalat hivatalos megbeszélést kért az ügynökségtől, és jelezte, hogy a vakcinát felülvizsgálatra már elfogadták az Európai Unióban, Kanadában és Ausztráliában.
A döntés nem előzmény nélküli: az FDA vakcinaszabályozásért felelős vezetője, Vinay Prasad már tavaly ősszel szigorúbb vakcinaengedélyezést vázolt fel.
Ez tucatnyi volt FDA-vezetőt riasztott meg, akik szerint a változtatás alááshatja az ország betegségek elleni küzdelmét. Prasad egy belső e-mailben arra ösztönözte az ügynökséget, hogy gondolja újra az éves influenzaoltások keretrendszerét és írjon elő nagyobb vizsgálatokat bizonyos oltások jóváhagyásához.
Jesse Goodman, Prasad egyik elődje az ügynökség Biológiai Termékek Értékelési és Kutatási Központjának élén, „ígéretesnek” nevezte a Moderna vakcináját. Megkérdőjelezte, miért nem folytat az FDA teljes körű felülvizsgálatot, azonosítja az esetleges adathiányokat, és tart nyilvános vitát az oltásokról.
Az mRNS-technológiát a covid-19 világjárvány idején rekordgyorsasága és életmentő szerepe miatt méltatták, Donald Trump elnök első ciklusában „a modern kor csodájának” nevezte. A Trump-kormányzat második ciklusában azonban már érezhetően szkeptikusabbá vált a hangnem a technológiával szemben.
Augusztusban az Egészségügyi és Humánszolgáltatások Minisztériuma 500 millió dollár értékű mRNS-projekt leállítását jelentette be. „Továbblépünk az mRNS korlátain, és jobb megoldásokba fektetünk” – állt Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter akkori nyilatkozatában.
A bizonytalanságra reagálva a Moderna vezérigazgatója, Stéphane Bancel már januárban, a davosi Világgazdasági Fórumon jelezte, hogy a vállalat felhagy a költséges, késői fázisú vakcinakísérletek finanszírozásával. „Nem lehet megtérülést elérni, ha nincs hozzáférésed az amerikai piachoz” – mondta Bancel.
Váratlanul visszadobta az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) a Moderna első mRNS-alapú influenzaoltására benyújtott kérelmét. A döntés nemcsak a céget döbbentette meg, de egyértelműen jelzi a szövetségi vakcinaengedélyezés szigorodását is.
Az FDA indoklása szerint a kérelemből hiányzik egy „megfelelő és jól kontrollált” vizsgálat
– írta a Washington Post. A cég egy nagy klinikai vizsgálatban a vakcinát a Fluarix nevű, már jóváhagyott, standard dózisú influenzaoltással hasonlította össze, a hatóság elutasító levele azonban nem részletezett konkrét aggályokat a készítmény biztonságosságával vagy hatásosságával kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
