Karácsony Gergely a Kúria elé viszi a Tiborcz-adó ügyét
Mint azt mi is megírtuk, egy jogerős ítélőtáblai döntés szerint Karácsony Gergelynek nyilvánosan kell bocsánatot kérnie Tiborcz Istvántól.
Tiborcz István azért indított személyiségi jogi pert Karácsony Gergely ellen, mert a politikus az önkormányzati választási kampányban, az általa bevezetni tervezett, ingatlanokat érintő helyi adónemet Tiborcz-adóként emlegette.
Tiborcz István első fokon pert vesztett Karácsony Gergellyel szemben. Akkor a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetét.
A Fővárosi Ítélőtábla június 7-én kihirdetett jogerős ítélete szerint viszont Budapest főpolgármestere jogsértést követett el, amikor választási kampányában Tiborcz István nevének jogosulatlan felhasználásával, a "Tiborcz-adó" kifejezést használta.
A másodfokon eljáró bíróság eltiltotta a további jogsértésektől Karácsony Gergelyt, és kimondta, hogy nyilvános bocsánatkérő közlemény közzétételével kell megkövetnie Tiborcz Istvánt. Ezen felül pedig a főpolgármesternek minden megjelent jogsértő tartalmat törölnie kell, valamint 500 ezer forint kártérítést is meg kell fizetnie Tiborcz Istvánnak.
A másodfokú ítéletre Karácsony Gergely a Facebook-oldalán reagált. Posztját így kezdte:
A bejegyzésben pedig azt is leírta, hogy Tiborcz István szerinte nem nyert másodfokon, "hiszen az első fok elvesztése után legfeljebb döntetlenre mentett".
Azt is hozzátette: tovább viszik az ügyet a Kúria elé, már készül is a beadványuk.
Ezt mondta a Telex megkeresésére Karácsony jogi képviselője, Schiffer András is. A lap kérdésére, hogy mi változott az első- és a másodfokú ítéletek között Schiffer azt válaszolta:
A főpolgármester jogi képviselője azt is kiemelte, hogy az első fokon született ítélet szerint továbbra is az áll, hogy Tiborcz közszereplő, hogy a nagy vagyonok, ingatlanok megadóztatása közügy, és egy önkormányzati választásban felmerülhet, és hogy van oksági kapcsolat Tiborcz István mint közszereplő és a közügy között, így okszerű volt belevonni a kampányba úgy is, hogy ő maga nem indult a választáson.
Az első fokkal szemben viszont másodfokon az Alkotmánybíróság gyakorlatával szemben – miszerint egy kiemelt közszereplőnek fokozott a tűrési kötelezettsége – a névjognál nem ezt a mércét alkalmazta az Ítélőtábla, és bár elismerte, hogy egy név egy adóhoz társítása nem sérelmes, mert adózni nem szégyen, de az ítélet szerint teljes kontextusában vizsgálva, a kampányban használva alkalmas volt az elnevezés arra, hogy Tiborcz büntetésre méltó emberként jelenjen meg – foglalta össze az ítéletet Schiffer.
A Telex azt írja: "Schiffer problémája az ítélettel (...), hogy miközben fokozott tűrési kötelezettséget mond ki a közszereplő jó hírnevére vonatkozóan, addig ezt a névjog kérdésében nem alkalmazta az Ítélőtábla. Holott az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a közszereplők esetében a úgynevezett személyiségvédelmi eszközök lehetőségei csökkennek (vagyis többet kell tűrniük), és ez alá tartozik mind a jó hírnév, a becsület, mind pedig többek között névjog is, Schiffer szerint tehát ezeket nem lehet külön elbírálással kezelni".
