HÍREK
A Rovatból

Karácsony: „A hétvégén bejelentett intézkedéscsomag pontosan az, aminek látszik: brutális megszorítás”

A főpolgármester szerint „az Orbán-kormány jelenlegi formájában felszámolta a rezsicsökkentést”, mindezt előzetese egyeztetés és hatástanulmányok megismertetése nélkül.


Mint arról mi is hírt adtunk, a kormány a soproni kihelyezett kormányülésen döntött a rezsi- és honvédelmi alap felállításáról, illetve az azt finanszírozó extraprofitadó kivetéséről, aminek összege 2022-ben meghaladja a 800 milliárd forintot, jövőre pedig eléri az 1000 milliárd forintot. Arról is szó esett, hogy a kabinet 10 százalékkal csökkentette a minisztériumok költségvetését, ami 2022-ben 581 milliárd forint, jövőre pedig 500 milliárd forint megtakarítást jelent.

A kormány intézkedéseiről, azok várható következményeiről a főpolgármester is elmondta a véleményét.

Karácsony Gergely a közösségi oldalán azt írta:

"Meg kell védenünk Budapestet a rezsicsökkentés megszüntetésének hatásaitól!

Alig két hónappal a választások után – Cseh Tamással szólva – Valóság Nagybácsi beköszönt a kormányülésre. Lehet játszadozni a szavakkal, de

a hétvégén bejelentett intézkedéscsomag pontosan az, aminek látszik: brutális megszorítás.

Szemben a kampányszlogenekkel és az ellenzék szapulására elfecsérelt propagandával,

az Orbán-kormány jelenlegi formájában felszámolta a rezsicsökkentést.

Tette mindezt előzetese egyeztetés és hatástanulmányok megismertetése nélkül"

- írja a főpolgármester. Szerinte:

"Nem igaz az az állítás, hogy a kisvállalkozások és az önkormányzatok képesek lesznek kigazdálkodni annak hatásait, hogy kikerülnek a rezsicsökkentés alól. A járvány, a válság, a háború és a foglalkoztatási gondok által meggyötört vállalkozások ennek hatásait áremelkedésekkel tudják csak kezelni, ez tovább gerjeszti az inflációt, vagyis a most bejelentett kormányzati megszorítások mindenkit érinteni fognak.

A „minisztériumi kiadáscsökkentés” valódi jelentése pedig nem más, mint hogy az egészségügy, az oktatás, a szociális szféra, a rendvédelem, az önkormányzatok nyögik majd a költségvetési megszorítások terheit.

Azt kértük a kormánytól, hogy bővítse, és ne szűkítse a rezsicsökkentés hatálya alatt lévő területeket. Egyik ilyen szektor a közösségi közlekedés, ahol egyszerre jelenik meg az üzemanyag ára növekedése miatti teher, valamint a villamosenergia és a földgáz árának drasztikus emelkedése miatti többletköltség. Ez 20 milliárd forint körüli többletet is jelenthet 2022-ben az előző évhez képest.

A kormány által most bejelentett lépés azt eredményezi, hogy a közvilágítás is kikerül a rezsicsökkentés hatálya alól. Amennyiben a főváros nem hozott volna nem szokványos lépéseket már 2021 decemberében, akkor ennek éves költsége mintegy 8-10 milliárd forinttal emelkedett volna az év során.

Olyan közszolgáltatásokat érint tehát a rezsicsökkentés jelenlegi formájának megszüntetése, amelyeket nem leépíteni, hanem fejleszteni kell, mi fejleszteni akarjuk és fejleszteni is fogjuk.

Az energiaköltségek növekedése több, mint pénzügyi kérdés. Fenntarthatósági is. Ezért sürgős lépésekre van szükség a károk felmérése, minimalizálása, és hosszú távú rendezése érdekében.

Annak érdekében, hogy Budapestet megvédjük a rezsicsökkentés hatásaitól az alábbi döntéseket hoztam:

• A lehető leghamarabb összehívom a fővárosi önkormányzati szakértőiből, a legnagyobb fogyasztójú fővárosi tulajdonú cégek vezetőiből álló testület. Cél, hogy rövid időn belül javaslatokat tegyenek le az energiaköltségek csökkentése érdekében, ezeket a javaslatokat fővárosi kerületek számára is adaptálhatóvá tesszük.

• Egyeztetést kezdeményezek a fővárosi országgyűlési képviselőkkel.

• A június 13-ai héten Brüsszelben folytatok tárgyalásokat az Európai Bizottság illetékeseivel annak érdekében, hogy a fenntartható energiapolitikára uniós forrásokat szerezzünk Magyarországnak és Budapestnek.

• Tárgyalást kezdeményezek a budapesti gazdasági élet meghatározó szereplőivel, és a már korábban is javaslatokat kidolgozó civil szervezetek képviselőivel, valamint a tudományos élet meghatározó szereplőivel. Ennek a „Budapest150 – Energia és fenntarthatóság csúcsnak” a célja, hogy a város életére általános érvényű javaslatokat dolgozzunk ki közösen az energiahatékonyság és a fenntarthatóság jegyében.

Ezen alkalmakkor a kormánnyal is módunk lesz az elmaradt egyeztetések lefolytatására. Mert Budapest nem lehet a rezsicsökkentés megszüntetésének kárvallottja"

- áll Karácsony Gergely közleményében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nokiásdobozzal próbálták igazolni az eltűnt milliárdokat Győrben, Pintér Bence szerint a pénz mégsincs meg
Drámai fordulat a győri közgyűlésen, ahol 1,7 milliárd forint sorsáról vitáztak. Pintér szerint a kérdés nem az, most mennyi pénz van a számlán, hanem hogy hol volt korábban, és mire költötték.


Pintér Bence győri polgármester a Facebook-on számolt be egy szerinte szürreális, 12 órás közgyűlési vitáról, amelynek középpontjában a Győr-Szol Zrt. „lakáskasszájából” hiányzó 1,7 milliárd forint állt. A polgármester szerint a fideszes többségű közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, annak ellenére, hogy állítása szerint a pénz eltűnt.

„1,7 milliárd forint eltűnt a város lakáskasszájából, és erre minden bizonyíték rendelkezésre áll: 2025. szeptember 30-ai dátumú Sárkány Péter elnök-vezérigazgató és Antal Imre fideszes felügyelőbizottsági elnök által aláírt gazdasági beszámoló alátámasztja, hogy 2 milliárd helyett 304 millió forint volt a Győr-Szol bankszámláján”

– írja a polgármester, aki Hozzáteszi, hogy szerinte teljesen mindegy, hogy ezt követően mennyi pénzt „pakolnak oda egy röpke pillanatra”, mert a pénznek minden nap meg kellene lennie a számlán.

A bejegyzés szerint a közgyűlésen Sárkány Péter elnök-vezérigazgató egy nokiásdobozból vett elő egy banki igazolást.

„Tegnap besétált az érintett elnök-vezérigazgató egy nokiás dobozzal a győri közgyűlésre. Tényleg ezt csinálta, igen. Behozott egy nokiás dobozt, és abból kivett egy banki igazolást, ami szerint több mint 2 milliárd forint volt 2026. február 3-án a Győr-Szol bankszámláján. Megkérdeztük, hogyan áll a Győr-Szol Zrt. hitelkerete, mennyit használtak fel a 2,5 milliárdos keretösszegből. Konkrétan megkérdeztük azt is, hogy a bankszámla összegét ugye nem hitelből pótolták-e ki. A vezérigazgató kérdéseinkre nem volt hajlandó egyenes választ adni, azonban utalt arra, hogy szerinte rendben van, ha hitelből pótolják ki. Szünetet rendeltem el, de a vezérigazgató 15 perc múlva sem mondta meg a hitelkeret állását.”

Pintér Bence tájékoztatása szerint a Győr-Szol Zrt. hitelkeretének jelzáloggal terhelt fedezete a Richter-terem épülete. A polgármester felháborítónak nevezte a „nokiás dobozos viccet”, mivel álláspontja szerint a győriek pénzéről van szó. Mivel nem kapott választ arra, hogy a bemutatott összeget hitelből pótolták-e, továbbra is úgy látja, nem tudni, hová tűnt a pénz.

Azt is hangsúlyozta, hogy a kérdés nem az, most mennyi pénz van a számlán, hanem hogy hol volt korábban, és mire költötték. Úgy véli, az ügy az április 12-i országgyűlési választásokhoz köthető, és szerinte ezzel Fekete Dávid és Szeles Szabolcs kampányát kellett kimenteni.

A polgármester leírta, hogy a közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, mert a Fidesz és segítőik név szerinti szavazáson ezt megakadályozták. Pintér szerint azért, mert „félnek a választóktól”. A poszt végén újra feltette a kérdést Sárkány Péternek, hogy hol volt a pénz 2025. szeptember 30-án, és mennyi hitelt hívott le a banki igazolás bemutatásához.

„A 2026.02.03-i kivonat nem a lakáskassza meglétét bizonyítja, hanem valószínűleg inkább azt, hogy a cég kénytelen volt hitelt felvenni a korábban elvont források pótlására, ezzel kamatterhet és plusz költséget okozva a tulajdonosnak. Ha ugyanis nem így van, miért nem mondták egyből, hogy az ott lobogtatott pénz nem hitelből van?”

– zárta bejegyzését a polgármester, megismételve, hogy 1,7 milliárd forint tűnt el.

Ahogy arról a Szeretlek Magyarország beszámolt, a csütörtöki közgyűlésen a testület nem szavazta meg saját feloszlatását, ehelyett fegyelmi eljárást indítottak Pintér Bence polgármester ellen. A 22 fős győri közgyűlésben 14 kormánypárti képviselő ül, a polgármester oldalán öten, míg hárman függetlenek.

Pintér két nappal korábban jelentette be, hogy feljelentést tesz és kezdeményezi a közgyűlés feloszlatását az általa vélt hiány miatt, amely szerinte 2025 januárja és szeptembere között keletkezett. A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság az ügyben büntetőeljárást indított.

Győr-Szol Zrt. közleményben vitatta a vádakat, szerintük minden pénz megvan, a lakáskassza összege 2,1 milliárd forint. Álláspontjuk szerint a 2018-as szerződés nem ír elő elkülönített bankszámlát, csak elkülönített nyilvántartást.

A „nokiásdoboz” a 2010 körüli BKV-botrány idején vált a magyar közéletben a korrupció szinonimájává. Az akkori ügyben Balogh Zsolt, a BKV volt vezérigazgatója azt vallotta, hogy egy ilyen dobozban adott át 15 millió forintot Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek, bár ezt a vallomását később visszavonta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megszakadt Orbán Viktor beszéde: egy férfi rohant fel hozzá a színpadra a Mandiner estjén
Orbán Viktor éppen a kormány teljesítményéről beszélt, amikor a közönségből egy férfi hirtelen megjelent mellette a színpadon. A férfi sietségre hivatkozott, de az igazi meglepetés csak azután jött, hogy megkapta az aláírást.


Váratlan jelenet zavarta meg a Mandiner szerda esti klubestjét, ahol Orbán Viktor miniszterelnök volt a vendég. Miközben a választási kampányról és világpolitikai kérdésekről esett szó, egy férfi a közönség soraiból hirtelen felugrott a színpadra a kormányfő mellé, hogy aláírást és közös fotót kérjen tőle. Az esetről maga Orbán Viktor osztott meg felvételt a Facebook-oldalán.

A férfi sietséggel indokolta a rendhagyó akciót, mondván, nem tudja kivárni az esemény végét. Példáján felbuzdulva egy nő is elindult a színpad felé a telefonjával, őt azonban visszaültették azzal, hogy várják meg az utolsó kérdést, utána lesz lehetőség a közös képekre.

A jelenet ezzel nem ért véget: a miniszterelnököt megzavaró férfi nem sokkal később még egyszer visszatért a színpadra, hogy elkérje Orbán Viktor tollát is

- írja a HVG.

Az est politikai részében a miniszterelnök a kormány teljesítményét értékelte. „Az elmúlt négy évben száz százalék fölött teljesítettünk” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a választási ígéreteiket nemcsak betartották, de túl is teljesítették azokat. Példaként említette a kétgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességét és a 14. havi nyugdíj bevezetését, amelyek eredetileg nem is szerepeltek a tervekben. A közelgő választásokkal kapcsolatban a mozgósítás fontosságát hangsúlyozta. „A jó hír az, ha melózunk, nyerünk, ha nem melózunk, nem nyerünk” – fogalmazott a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Látványos fordulat a magyarok fejében – már nem diktatúrának, hanem inkább maffiaállamnak látják az országot
A Republikon Intézet friss felmérése szerint a magyarok 27 százaléka már maffiaállamként tekint az országra. Ezzel párhuzamosan a „diktatúra” megnevezés népszerűsége 15 százalékról 8-ra zuhant 2023 óta.


A Republikon Intézet felmérése szerint, a megkérdezettek közül a legtöbben, 27 százaléknyian a „maffiaállam” elnevezést tartják a legtalálóbbnak a magyarországi rendszer leírására. A Medián 2023-as méréséhez képest, ez 7 százalékpontos növekedést jelent a társadalomkutatók szerint - írja a HVG.

Szintén erősödött a „nemzeti együttműködés rendszere” és az „illiberális demokrácia” megnevezés is, mindkettőt 16-16 százalék választotta, ami 5, illetve 6 százalékpontos emelkedés.

Ezzel szemben a „polgári demokrácia” népszerűsége 3 százalékponttal 14 százalékra csökkent, és ezzel lecsúszott a dobogóról, holott 2023-ban még a második leggyakoribb válasz volt.

Az elemzés szerint a változások arra vezethetők vissza, hogy a rendszerkritikus hangok már nem a jogállami, hanem a korrupciós aggályokat helyezik a középpontba. Veszített népszerűségéből az „önkényuralom” megnevezés is, amelyet a 2023-as 16 százalék után most 10 százalék választott.

A legnagyobbat a „diktatúra” elnevezés zuhant, 15 százalékról 8-ra. A „fasisztoid rendszer” definíció mindkét felmérés alkalmával az utolsó helyen végzett.

A „maffiaállam” definíció elterjedtsét, míg a „diktatúra” visszaszorulását a Republikon Intézet így magyarázza: „Egyfelől 2023-mal ellentétben a rendszerkritikus hangok nem a jogállami, hanem a korrupciós aggályokat helyezik a középpontba az elmúlt időszakban, és számos korrupciós ügy került napvilágra az elmúlt három évben, valamint egyre több ismert ügyről derültek ki új részletek. Másfelől míg korábbi ellenzéki kihívók az Orbán-rendszert előszeretettel nevezték diktatúrának, vagy a miniszterelnököt diktátornak, a jelenlegi legerősebb ellenzéki párt kampánya újra a korrupcióra helyezi a hangsúlyt, és diktátorok helyett bűnözőkről beszél”.

Egy másik 2023-as mérésben viszont a Medián azt mérte, hogy a magyarok többsége maffiaállamként, és nem önkényuralomként gondol a rendszerre. A Republikon nem linkelte, hogy melyik Medián-kutatáshoz képest emelkedett a maffiaállam definíció népszerűsége.

Amennyiben az általunk linkelt kutatást vesszük alapul, akkor nem növekedett, hanem hét százalékkal csökkent a megnevezés elterjedése.

Ettől függetlenül továbbra is ezt a szót tartják a legtalálóbbnak a magyarok, ha le akarják írni az Orbán-rendszer jellegét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ki lesz itt a következő lázadó?” – Krasznahorkai a Fiumei úton búcsúzik Tarr Bélától
Tarr Béla temetése február 6-án, 14 órakor lesz a Fiumei úti sírkertben. Állandó alkotótársa, Krasznahorkai László mellett a kulturális és politikai élet szereplői is búcsúbeszédet mondanak.


Egy patyolattiszta kockás terítő, amit a kocsmáros egy sörhabtól és zsírtól hólyagos asztalra terített – ennél szebb főhajtást nehéz elképzelni Tarr Béla emléke előtt. A világhírű filmrendezőt pénteken, február 6-án 14 órakor temetik a Fiumei úti sírkertben. A szertartáson többek között Szinetár Miklós, Iványi Gábor, Krasznahorkai László, Kelemen Fred, Karácsony Gergely, Marshall Patrick, Vermes Dorka, Ladányi Jákob és Olasz Renátó búcsúztatja – írta a 444.hu.

A portál felidéz egy történetet a kétezres évek második feléből, amikor a bulinegyed egyik sarkán álló Wichmann nevű kocsmában Tarr Béla és társasága megjelent. A hely névadója, a világbajnok kenus Wichmann Tamás, aki maga is szerepelt a Werckmeister harmóniákban, azonnal ritmust váltott, lekapott egy foglalt táblát az üres asztalról, és tiszta terítőt tett rá. „Elképzelni sem tudok ennél szebb főhajtást” – emlékezett vissza a cikk szerzője. A társaságban a rendező mellett ott volt állandó színésze, Derzsi János is.

A búcsúztatók névsora is jelzi, milyen széles körű volt Tarr hatása. A szertartáson beszédet mond állandó alkotótársa, a 2025-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Krasznahorkai László is. A rendező több filmet, köztük a Sátántangót is az ő műveiből készítette. Krasznahorkai korábban így nyilatkozott Tarr halálhírére: „Korunk egyik legnagyobb művésze volt. Megállíthatatlan, brutális, törhetetlen… Ki lesz itt a következő lázadó?”

A temetésnek a Fiumei úti sírkert ad otthont, amely nemzeti emlékhelyként hagyományosan az országos jelentőségű állami és kulturális megemlékezések színtere.


Link másolása
KÖVESS MINKET: